Forró (Magyarország)
| Forró | |||
 | |||
| Forró légifotója | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Encsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Rakaczki Zoltán[1] | ||
| Irányítószám | 3849 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2704 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 131,37 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 19,03 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 19′ 16″, k. h. 21° 05′ 09″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 16″, k. h. 21° 05′ 09″ | |||
 Forró
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Forró weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Forró témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
.svg)
Forró község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi járásban. Miskolctól közúton 37 kilométerre északkeletre fekszik, Encs mellett.
Története
Forró település és környéke már a bronzkorban is lakott hely volt, amit az itteni Kövecses dűlőn 1889-ben feltárt bronzkori telep is bizonyít. A feltáráskor bronzkori fegyverek, ékszerek kerültek napvilágra.
Az Árpád kori falunak 1338-ban már említették plébániáját is, amiből következtethetően már ekkor népes hely lehetett.
Birtokosa egy ideig a kassai születésű Szathmáry György pécsi püspök volt, aki itt lévő 2000 kataszteri hold földjét Kassa városára hagyta azzal a feltétellel, hogy Kassa városa viselje patrónusi terheit úgy a Szent Erzsébet székesegyháznak, mint a forrói katolikus egyháznak.
A birtok később egy időre idegen kézbe került, majd végleg Kassa városának birtokába jutott.
A 17. században nagy pestisjárvány dúlt a településen, amely a tisztán magyar lakosság csaknem felét kipusztította, ezért Kassa városa felvidéki uradalmából, Alsótőkés, Kavocsán és Kassahámor községekből telepített ide tót jobbágyokat, kiknek utódait még a 20. század elején is Tőkészkinek, Hámorszkinak és Kavecsánszkinak nevezték.
A Buda-Kassa közötti országút mellett fekvő település egykor fontos vámhely volt, és az itteni Kakas fogadóban postaállomás is működött. Még Kassa városa építtette 1770 körül épült az emeletes fogadót, amely arról volt nevezetes, hogy I. Sándor orosz cár 1815-ben a bécsi kongresszusra való utazása alkalmával itt töltött egy éjszakát.[3]
Népcsoportok
A lakosság 69%-át a magyarok teszik ki, a maradék 31%-ot a cigányok alkotják.
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2541 | 2518 | 2489 | 2638 | 2670 | 2704 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Környező települések
Csobád (6 km), Fancsal (5 km), a legközelebbi város: Encs (3 km).
Jegyzetek
- ↑ Forró települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Forró, abauj.hu
