Alsóberecki
Alsóberecki | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Sátoraljaújhelyi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Emriné Bajnok Zita[1] | ||
Irányítószám | 3985 | ||
Körzethívószám | 47 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 666 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 101,75 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 6,86 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóberecki témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Alsóberecki község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Sátoraljaújhelyi járásában, Miskolctól 85 kilométerre északkeletre, a Bodrogközben.
Története
A község neve személynévi eredetű lehet (Brictius, Bereck).[3]
A település valószínűleg a honfoglalás óta lakott. 1358-ban említik először Bereck néven, halászfaluként, ekkor a Szerdahelyi család birtoka volt.
Az 1300-as évek végén a Bári és Pető családok birtoka volt, az 1400-as években a Komonya, Ricsey, Beke, Zádorházy, Tarkövy, Szerdahelyi, Herestényi és Rikalf családok voltak birtokosai. A 13. század második felében árvíz miatt a temploma elpusztult, csak a 18. században építették újjá.
Az 1500-as évek közepe után a Duleszkay Horváth, a Melith, 1594-ben pedig Rákóczi Zsigmond és Ferenc, valamint az Ócz, Haraszthy és Horváth, valamint a Czobor családok.
A 16. században a település földesurával együtt áttért a református hitre. A református templomot 1785–1786-ban építették. 1875-ben fatornyot építettek a templom elé, ez 1956-ig állt. 1956 építettek a templom keleti oldalának közepéhez a jelenleg látható 20 m. magas kőtornyot. A református templom műemléki védelem alatt áll 1272 törzsszámon és 2644 KÖH azonosítószámon.
Az 1600-as évek közepétől a Bereczky, Gabóczy, Eödönffy, Csapy, Melith, Pécsy, Zákány családok voltak itt birtokosok, 1663-ban pedig Bocskai István és Soós György, 1774 körül pedig az Olcsváry és Boronkay családok voltak birtokosai, az 1800-as évek elején rajtuk kívül még a Csuka családnak is volt itt birtoka.
Alsóberecki közelében feküdt egykor a mára már elpusztult Igazod település is, melynek 1440-ben Zerdahelyi Miklós volt a birtokosa.
Alsóbereckihez tartozott még Agócz-puszta is, mely Micz bánnak és utódainak volt a birtoka.
Agócz-puszta 1548-ban a Serédy, 1550-ben a Bacskó családoké, 1569-ben Kálnássy Ferenc, Rákóczy György és Deregnyey Pál, 1598-ban pedig a Kálnássy, Bacskay, Szokoly, 1663-ban pedig Bocskai István és Soós György, 1723-ban a Keresztes, 1754-ben a Kálnássy, 1813-ban pedig az Oldvány családok birtoka volt.
A 20. század elején az 1950-es megyerendezésig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott.
Az 1910-es népszámláláskor 682 lakosából 680 magyar volt, ebből 156 római katolikus, 89 görögkatolikus, 393 református volt.
Népcsoportok
A településen a lakosság 97%-át magyar, 3%-át cigány származású[4] emberek alkotják. Ezenkívül 1 szlovák is él a településen.
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 726 | 721 | 705 | 707 | 684 | 666 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Látnivalók
- Halastó
- volt Olcsváry kuria, ma Vendégház
- Long-erdő természetvédelmi terület, Mária nyárfa
- a falu határában a Karosi honfoglalás kori temető, régészeti emlékpark, millenniumi emlékmű
Környező települések
Felsőberecki (2 km), Karos (4 km), Vajdácska (6 km), a legközelebbi város: Sátoraljaújhely (7 km).
Források
- Borovszky Samu: Zemplén vármegye.
Jegyzetek
- ↑ Alsóberecki települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. augusztus 18.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára Akadémiai Kiadó, Budapest 1978 ISBN 963 05 1490 7 Alsóberecki és Bereck szócikkek
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként