Legfrissebben kitüntetett szócikkeink
Szent Korona-tan (A kiemelt státuszt megkapta: 2013. 04. 28.)
A magyar koronázási jelképek
A Szent Korona-tan (változó formákban is használva: Szentkorona-tan, szentkorona-eszme, szentkoronatan) az a középkorban kialakult magyar hagyomány, amely az addig még nem létező államelméletet pótolva, a Szent Korona„testének” elképzelésében hozta létre a király személyétől független magyar államiság fogalmát, amelynek része, „tagja” volt – maga az uralkodó mellett – egyrészt a Magyar Királyság területe, másrészt pedig az uralkodó osztály. Ez az eszmerendszer hosszú időn keresztül Magyarország történelmi, íratlan alkotmányának alapját képezte, erre épült a magyar állam eszméje.
A korona elvont fogalmának kialakulása után, azon kezdetben Nyugat-Európában és Magyarországon egyaránt az uralkodót értették, majd a feudális nagyurak megerősödésével a korona fogalma kiterjedt rájuk is, a korabeli organikus szemlélet szerint a „korona tagjává” váltak. A világi és egyházi főurak hatalma időnként odáig terjedt, hogy a korona fogalmát függetleníteni tudták az uralkodótól, mintegy szembeállították vele. Az erősebb uralkodók viszont a koronának a szűkebben vett, csak a királyra vonatkozó értelmezését tudták erősíteni. A 14. században tovább szélesedett a Szent Korona értelmezése, és annak fogalmába belekerültek a bárók mellett általában a nemesek, a köznemesség is. Ezt a felfogást a 16. században Werbőczy István a Tripartitumban rögzítette három évszázadra. Aztán az 1848-as jobbágyfelszabadítás eredményeképpen elméletileg minden magyar állampolgár a „Szent Korona tagjává” vált.
Az első világháború után a Szent Korona tana segített ébren tartani a területi revízió reményét, ezért mind a legitimista erők, mind a szabad királyválasztás Horthy Miklós kormányzó köré tömörülő hívei gyakran hivatkoztak rá.
A második világháború után a szentkorona-tan szinte kizárólag az emigrációban élt tovább. A magyar királyi korona 1978-as visszaadása után Magyarországon újra megélénkült a téma iránti érdeklődés, és – különösen a rendszerváltás után – új, misztikus elméletek is fejlődésnek indultak. Ezeknek az egymástól is sokban különböző elképzeléseknek a közös vonása, hogy a Szent Korona tanát egyedülálló magyar jelenségnek tartják, ami az ősi magyar társadalomban gyökerezik, és a Szent István által Szűz Máriának felajánlott magyar korona révén jogot biztosít a magyarságnak a Kárpát-medence birtoklására.
|
A Szép asszonyok egy gazdag házban (kínai: 金瓶梅; pinyin (pinjin) hangsúlyjelekkel: Jīn Píng Méi) a kínai irodalom egyik klasszikus regénye. Ismeretlen szerző írta a Ming-dinasztia késői szakaszában. Első nyomtatott változata 1610-ben jelent meg.
A regény főhőse egy dúsgazdag kereskedő, aki kizárólag vidám élvezeteinek él. Számos felesége és ágyasa mellett minden erkölcsi gátlás nélkül veti ki hálóját barátai, üzlettársai feleségeire is. Pénzzel minden problémát el tud intézni, később hivatalt is vásárol magának, amiből újabb bevételei származnak.
A színes kisvárosi forgatag alapvető erkölcstelenségének ábrázolása mellett háttérként az egész állam súlyos gondjai is megjelennek a regényben. A család bukása az uralkodó dinasztia bukásával párhuzamban megy végbe.
A könnyed, vidám cselekmény mögött áttételesen súlyos erkölcsi tanulságok fogalmazódnak meg.
|
Zichyújfalu (A kiemelt státuszt megkapta: 2013. 03. 17.)
Zichyújfalu község Fejér megyében, a Gárdonyi járásban, a Velencei-tótól 10 kilométerre délre. A település jól megközelíthető közúton (6212-es közút) és vasúton (Székesfehérvár–Pusztaszabolcs-vasútvonal) egyaránt. A település labdarúgóklubja a Zichyújfalu SE a Fejér megyei labdarúgó-bajnokság harmadosztályának állandó szereplője, 2002-es fennállása óta csak egy alkalommal szerepelt a megyei másodosztályban. A község korábban Gárdony városrésze volt, majd 1997 decemberében önállósult.
Zichyújfalu első okleveles említése 1239-ból való, amikor villa Nowa (Nova) a Csákok vértesi birtokaihoz tartozott. 1447-ben említik nemesi előnévben, Wyfalw (Újfalu)-ként.
Már a török időkben megjelent a Zichy család, mint földesúr Újfalun. A török után egy ideig a seregélyesi jobbágyok bérelték. 1784-ben a puszta birtokosa gróf Zichy Ferenc, fia, Zichy János kastélyt építtetett Újfalun, és vadaskertet létesített.
A megkülönböztető Zichy előtag az egykori földesurakra, a gróf Zichy család tagjaira utal. A településen megtalálható a grófi család egykori vadászkastélya, amelyben jelenleg a polgármesteri hivatal működik, így az épület csak kívülről tekinthető meg. A kastélyhoz tartozó park és parkerdő aktív pihenéshez nyújt lehetőséget.
| „ |
Nem zsákfalu, csendjét nem zavarja országos főút. A községben élők maguk építik a közösséget, kirándulnak, kistérségi eseményeken vesznek részt. Közel vannak városhoz, de inkább a természethez. |
” |
| – Kovalcsik Katalin, újságíró |
|
A rajongók (A kiemelt státuszt megkapta: 2013. 01. 30.)
A könyv első kiadásának címlapja
A rajongók Kemény Zsigmond 1858–1859-ben megjelent történelmi regénye, amely I. Rákóczi György erdélyi fejedelem korát, benne a szombatosok üldöztetését idézi fel. A mű, amely „a legsokrétűbb, legbonyolultabb és mégis, legegységesebb” a szerző regényei közül, hű képet ad az író „történelemszemléletének alakulásáról, erkölcsi felfogásáról, ábrázolási módszerének realista igényéről és kompozíciós művészetéről,” egyben „az életmű legjelentősebb darabja.”
A Szalárdi János Siralmas krónikája és Kemény János fejedelem önéletírása felhasználásával készült mű cselekménye számos romantikus elemet tartalmaz (Kassai Elemér boldogtalan szerelme és tragikus halála, nagybátyja intrikái Péchi Simon és Laczkó István ellen, utóbbi megőrülése és halála), de alapvetően a realista irányzathoz tartozik. A dráma stíluseszközeit is használó regény viszonylag korán bekerült az irodalmi kánonba, azonban sem a kortársak, sem az utókor szemében nem vált népszerűvé.
|
Cartoon Network (A kiemelt státuszt megkapta: 2013. 01. 25.)
A Cartoon Network (kiejtése: /kɑːrˈtun ˈnetwɜːrk/, rövidítve: CN, magyar fordításban: Rajzfilmhálózat) a Turner Broadcasting System (Time Warner) amerikai kábeltelevíziós társaság egész nap animációs filmeket bemutató adója. Első változatát, az amerikai egyesült államokbelit, 1992. október 1-jén kezdték sugározni, majd műsorát szinte azonnal átvették Európában is. Azóta már a világ legtöbb országában elérhető, van ahol már az ország hivatalos nyelvén, van ahol még csak angol nyelven. A Cartoon Network ma is terjeszkedik.
Az adó, korai éveiben, még csak klasszikus, főként Hanna-Barbera és MGM rajzfilmeket sugárzott, de 1994-től a Space Ghost Coast to Coast című sorozatával már elkezdte saját rajzfilmgyártását, és megalakult a Cartoon Network Studios. Ezt követően elindította a Cartoon Cartoons-t a későbbi eredeti sorozataival, mint a Boci és Pipi, Dexter laboratóriuma, Pindúr pandúrok, Johnny Bravo, Ed, Edd és Eddy, Bátor, a gyáva kutya.
|
Kék bálna (A kiemelt státuszt megkapta: 2013. 01. 21.)
A kék bálna vagy óriás bálna (Balaenoptera musculus) az emlősök (Mammalia) osztályának a cetek (Cetacea) rendjébe, ezen belül a sziláscetek (Mysticeti) alrendjébe és a barázdásbálna-félék (Balaenopteridae) családjába tartozó faj.
A kék bálna a 30 méteres hosszával és a 180 tonnás, vagy ennél is nagyobb testtömegével a legnagyobb ismert állat, ami valaha is létezett.
Teste hosszú és karcsú, többféle kékesszürke árnyalattal. Testének felső része sötétebb, alsó része pedig világosabb. A kék bálnának jelenleg három alfaját különböztetik meg: a B. m. musculus-t az Atlanti- és Csendes-óceán északi részén; a B. m. intermediát a Déli-óceánban és a B. m. brevicaudát (ezt az alfajt törpe kék bálnának is nevezik) az Indiai-óceánban és a Csendes-óceán déli részén. A három valószínű alfaj mellett lehet, hogy az Indiai-óceán egyik kék bálna állománya egy negyedik alfajt alkot, melynek neve B. m. indica. Mint a legtöbb sziláscet esetében, a kék bálna legfőbb táplálékát a kisméretű rákok adják, melyeknek gyűjtőnevük krill, más néven világítórákok.
A 20. század elejéig, még mielőtt az ember ipari mértékben mészárolni kezdte ezt a bálnafajt, a kék bálna – rokonaival együtt – gyakori volt a Föld összes óceánjában és nagyobb tengerében. Egy évszázad alatt azonban az intenzív vadászat majdnem a kihalás szélére juttatta a fajt, mígnem 1966-ban nemzetközi összefogással védelmi intézkedéseket hoztak a kék bálna megmentésére. A 2002-es évben végzett kékbálna-számlálás szerint világszerte 5000–12 000 kék bálna létezik, öt csoportba vagy állományba csoportosulva. Az újabb számlálások, amelyek a törpe alfajokat is jobban szemügyre vették, azt mutatják, hogy a korábbi példányszám jóval kisebb a mainál. Mielőtt elkezdődött volna az ipari mértékű bálnavadászat, az Antarktisz vizeiben körülbelül 202 000–311 000, de valószínűbb, hogy 239 000 kék bálna élhetett. Manapság a Csendes-óceán keleti részén, az Antarktisz vizeiben és az Indiai-óceánban, külön-külön körülbelül 2000 óriás bálna van. Az előbbi állományokon kívül, az Atlanti-óceán északi részén és a déli félgömbön, még két-két csoport létezik.
|
|
