D.Gray-man

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
D.Gray-man
D.Gray-man logo.png
D.Gray-man infobox.png
Jobbról balra: Allen Walker, Lenalee Lee, Kanda Ju
ディー・グレイマン
Dí Gureiman
Műfaj sónen, dark fantasy
Manga
Író Hosino Kacura
Rajzoló Hosino Kacura
Ország  Japán
Kiadó Shueisha
Antológia Súkan Sónen Jump (2004. május 31. – 2009. április)
Jump Square (2009. november 4. –)
Megjelenés 2004. május 31.
Kötetek Japán 23 (fejezetlista)
USA 22 9von10.png
Light novel: D.Gray-man: Reverse
Író Kizaki Kaja
Illusztrátor Hosino Kacura
Kiadó Shueisha
Ország Japán Japán
Megjelenés 2005. május 30.
2010. december 3.
Kötetek 3
TV-anime
Rendező Nabesima Oszamu
Stúdió TMS Entertainment
Ország Japán Japán
Csatorna TV Tokyo, Animax
Első sugárzás 2006. október 3. –
2008. szeptember 30.
Első magyar sugárzás 2009. november 21. –
 
Kiadó Aniplex
Epizódok Japán 103 (epizódlista)
USA 51 5von10.png
Magyarország 51 5von10.png
Videojáték: D.Gray-man: Kami no Sitotacsi
Fejlesztő Konami
Ország Japán Japán
Megjelenés 2007. március 29.
Korhatár CERO A.png CERO: A
Műfaj akció-kaland
Platform Nintendo DS
Videojáték: D.Gray-man: Szósa no Sikaku
Fejlesztő Konami
Ország Japán Japán
Megjelenés 2008. szeptember 11.
Korhatár CERO A.png CERO: A
Műfaj akció-kaland
Platform PlayStation 2
Egyéb
  • Gyűjtögetős kártyajáték
  • Rajongói album
  • Művészeti album
  • Képeskönyv
  • Szereplőalbum

A D.Gray-man (ディー・グレイマンDí GureimanHepburn-átírássalDī Gureiman?) egy japán fantasy manga- és animesorozat, amelynek írója és rajzolója Hosino Kacura. A sorozat Allen Walker történetéről szól, aki a Fekete Rend tagja és egy ősi erőt, az úgynevezett Ártatlanságot használva harcba száll az Ezeréves Gróf és annak démonserege ellen. A legtöbb szereplőt Hosino Kacura a korábbi műveiből és rajzaiból adoptálta, mint például a Zone vagy a Continue.

A manga Japánban először a Súkan Sónen Jump magazinban jelent meg 2004-ben, majd 2009 novemberétől a Jump Square publikálja, az addigi heti megjelenésről pedig a havonta történő kiadásra álltak át. A manga fejezeteit tankóbon kötetekben a Shueisha adja ki, az első kötet 2004. október 9-én jelent meg, és 2012. április 4-ig huszonhárom kötet került kiadásra. A Viz Media az első angol nyelvű kötetet 2008. február 5-én adta ki, és 2011. november 1-jéig bezárólag huszonegy kötet jelent meg. A mangából animesorozat is készült a Dentsu, a TMS Entertainment, az Aniplex és a TV Tokyo gyártásban, amelyet a TV Tokyo vetített Japánban 2006. október 3. és 2008. szeptember 30. között. Az animesorozatot huszonhat DVD-köteten jelentette meg az Aniplex 2007. február 7. és 2009. március 4. között.

A manga a Shueisha egyik sikersorozata lett. A 15. kötettől a Jump Square-ben jelenik meg, és a 2. legnagyobb példányszámban eladott mangasorozatként rangsorolták Japánban. A kritikusok pozitívan értékelték a sorozat egyedi vonásait, a jól megalkotott szereplőket és azok jellemvilágát.

Magyarországon az anime első évadát az Animax 2009. november 21. és 2010. május 27. között vetítette magyar szinkronnal. Később az AXN Sci-Fi is műsorára tűzte.

Cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A D.Gray-man egy képzeletbeli 19. század végi világban játszódik, főhőse a 15 éves Allen Walker, akinek bal karja képes hatalmas karommá átalakulni és elpusztítani a démonokat (悪魔akuma?), azokat a fejlődésre képes lényeket, amiket az Ezeréves Gróf (伯爵Hakuszaku, angol nyelvterületen Millenium Earl?) hozott létre, hogy elpusztíthassa az emberiséget.[1] Mestere, Cross Marian tábornok utasítására Allen csatlakozik a Fekete Rendhez, mint ördögűző.[2] Az ördögűzők felelősek a démonok elpusztításáért.

Az Ártatlanság néhány szilánkja

A Rendnél Allen megtanulja, hogy hogyan használhatja bal szemét a démonok érzékelésére. Azt a feladatot kapja, hogy segítse összegyűjteni az Ártatlanság (イノセンスInoszenszuHepburn-átírássalInosensu?; Innocence), egy természetfeletti erővel rendelkező anyag 109 szétszóródott darabját, amik erőt adnak az ördögűzőknek a démonok elpusztításához. A Gróf összehívja a Noékat, akik a bibliai Noé szuperképességekkel rendelkező leszármazottjai, és képesek elpusztítani az Ártatlanságot.[3] Mindkét oldal elkezdi a keresést a Nagy Szív (ハートHátoHepburn-átírássalHāto?; Heart) után, ami az Ártatlanság legerősebb darabja, és amelyik fél hamarabb megtalálja, azé a győzelem.[4]

A keresés alatt a Gróf elkezdi a tábornokok megölését, akik a legerősebb ördögűzők.[5] A tábornokok megvédése érdekében a Rend a főhadiszállásra hívja őket, Allent pedig három társával az eltűnt Cross Marian felkutatására küldi. A történet során Allen és Lenalee Lee többször majdnem meghaltak, de az Ártatlanságuk megmentette őket, amitől a Gróf, a Krónikás és annak tanítványa, Lavi úgy vélik, hogy Allen vagy Lenalee ártatlansága a Nagy Szív. Ezalatt a Rend és Allen is rájön, hogy a 14. Noé, aki elárulta a Grófot, majd az megölte őt, emlékeit Allenbe ültette. Ezért a Rend úgy gondolja, hogy Allen el fogja őket árulni, a Gróf pedig a saját oldalára akarja állítani a fiút.

A sorozat megszületése és az alkotói folyamat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Néhány képkocka a mangából szemlélteti Hosino rajzstílusát

A sorozatban Hosino Kacura korábbi műveinek számos eleme és jellemzője visszaköszön. Több szereplőt emelt át a Zone című one-shot mangájából, köztük a démonokat és azok megalkotását, az ördögűzőket és a sorozat fő gonosztevőjét, az Ezeréves Grófot, illetve terveit a világ elpusztításáról. Az Ezeréves Gróf mind sorozatban betöltött helye, mind megjelenése megegyezik a két műben. Allen Walker is az előbbi mű főhősén alapszik, bár annak egy lány a főszereplője, Hosino megváltoztatta a szereplőt és sokkal férfiasabbá tette.[6] Lavi a Book-man című sorozattervezet főhősén alapul, de Kanda Ju is Hosino egy kiadatlan művéből származik.[7][8] Más szereplőket, mint az Ezeréves Gróf, Lenalee Lee és Komui Lee valós személyek ihlettek, de Hosino nem fedte fel, hogy kikről van szó. Annyit megemlített, hogy némelyikük híres tudós, amíg Komuit a szerkesztője ihlette, de Aleister Crowleyt és Yūsuke Santamariát, illetve a Tim Campi Design márkát is modellként használta.[9][10][11][12][13]

Hosino együttműködött Kizaki Kajával, a regényadaptációk szerzőjével, aki Bak Chan szereplőt alkotta meg számára.[14] Miranda Lotto sorozatbeli szerepe jelentősen megváltozott és állandó szereplővé lépett elő, miután rájött a két szereplő közötti hasonlóságra.[15] Hosino humorosan megjegyezte, hogy Allen haja nagyon hasonlít a Dragon Ballban látható szuper csillagharcos formára, amikor a szereplő haja tüskés lesz.[16] A D.Gray-man kiadása előtt Hosino elmondta, hogy Allent, Kandát és Cross Mariant a legnehezebb, míg az Ezeréves Grófot és Hevlaskát a legkönnyebb lerajzolni.[17] Miután elkezdett dolgozni e hosszabb sorozatán, Hosino fontolgatta, hogy a Zone nevet megtartva viszi tovább. Fontolóra vette a Dolls és a Black Noah nevet is, végül a D.Gray-man mellett döntött. A D.Gray-man szó több jelentéssel bírhat, a legtöbbjük Allenre vagy a többi főszereplőre utal.[18]

Hosino megjegyezte, hogy a legtöbb ötlete akkor támadt, amikor egyszer hat órán keresztül aludt a kádban.[19] Kivétel ez alól a második kötet, amelynek cselekménye a Koi no omoni című színjátékon alapul.[20] Miközben dolgozik, szereti hallgatni a Final Fantasy és a Dragon Ball betétdalait, a Porno Graffitti és a L’Arc-en-Ciel dalait, illetve dzsesszt.[17][21]

Médiamegjelenések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Manga[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mangát Hosino Kacura írja és rajzolja, az egyes fejezetek a Shueisha Súkan Sónen Jump mangamagazinjában jelennek meg. 2004. május 31-ei indulása óta több mint kétszáz fejezet jelent meg Japánban.[22] Japánban a D.Gray-man megjelenése több alkalommal is szünetelt; egyik alkalommal Hosino norovírussal történő súlyos megbetegedése, egy másik alakalommal pedig nyaksérülése miatt. Röviddel mindkét eset után folytatódott a sorozat megjelenése.[23][24][25][26] 2008 novemberében a Súkan Sónen Jump bejelentette, hogy ismét szünetel a sorozat, mivel Hosino csuklója megsérült.[27][28] A manga publikálása csak 2009. március 9-én folytatódhatott.[29] Május 11-én ismét hiátus állt be,[30] és csak augusztus 17-én jelent meg újra a szezonális Akamaru Jumpban. Ezt követően a rendszeres megjelenés 2009. november 4-től folytatódott a havonta megjelenő Jump Square mangamagazinban.[31] A D.Gray-man angol nyelvű kiadásának jogait Észak-Amerikában a Viz Media vásárolta meg.[32]

A manga fejezeteit tankóbon kötetekben a Shueisha adja ki, az első kötet 2004. október 9-én jelent meg, és 2012. április 4-ig huszonhárom kötet került kiadásra.[33][34] A Viz Media az első kötetet 2008. február 5-én adta ki, és 2011. november 1-jéig bezárólag huszonegy kötet jelent meg.[35][36]

Anime[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A D.Gray-man animeadaptációját Nabesima Oszamu rendezte, a gyártást a Dentsu, a TMS Entertainment, az Aniplex és a TV Tokyo végezte. A TMS Entertainment készítette az animációt, az Aniplex a zene elkészítéséért volt felelős.[37] Az epizódokat Japánban 2006. október 3-án kezdte vetíteni a TV Tokyo.[38] Az anime első, 51. epizódig tartó évada 2007. szeptember 25-én ért véget.[39] A második évadot 2007. október 2. és 2008. szeptember 30. között vetítették, az 52 részes évaddal együtt 103 részt tesz ki a két évad.[40][41] Az első 51 rész angol változatát a Funimation Entertainment licencelte.[42]

Az animesorozatot huszonhat DVD-kötetben jelentette meg az Aniplex 2007. február 7. és 2009. március 4. között.[43][44] Az első tizenhárom kötet az első évad epizódjait, míg a többi a második évad epizódjait tartalmazza. Az első tizenhárom epizód angol nyelvű változatát az Egyesült Államokban 2009. március 31-én DVD-n, 2010. január 5-én pedig Blu-ray lemezen adták ki.[45][46] A befejező 52 epizód még nincs licencelve Észak-Amerikában. A sorozat észak-amerikai televíziós bemutatója 2010. szeptember 6-án volt a Funimation Channelen.

Magyarországon az anime első évadát az Animax 2009. november 21. és 2010. május 27. között vetítette magyar szinkronnal.[47][48] Később az AXN Sci-Fi is műsorára tűzte.

Zenei albumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A D.Gray-man animesorozat epizódjaiban tizenkét témazene csendül fel: négy főcímdal és nyolc zárófőcímdal. Az egyes dalok önálló kislemezeken jelentek meg, emellett három zenei lemez is kiadásra került a sorozat további dalaival 2007. március 21-én, 2007. december 19-én és 2008. december 17-én.[49][50]

Az animesorozat valamennyi zenéjét Vada Kaoru szerezte, és eddig három zenei CD-t adott ki a Sony Music Entertainment. Az első lemez D.Gray-man Original Soundtrack 1 címmel 2007. március 21-én jelent meg és harmincnégy zeneszámot tartalmaz, emellett egy, a zenék elkészítésének menetét és komponálását bemutató anyag, illetve az első főcímdal és az első két záró főcímdal is megtalálható rajta.[51]

A második lemez D.Gray-man Original Soundtrack 2 címmel 2007. december 19-én jelent meg, és harminckét zeneszám mellett az anime második főcímdalát és a harmadik és negyedik záró főcímdalát is tartalmazza.[52] Az összes nyitó és záró főcímdalt tartalmazó lemezt is kiadták 2008. szeptember 24-én, D.Gray-man Complete Best címmel. Limitált kiadású változatához mellékeltek egy extra DVD-t is, amely a stáblista nélküli főcímeket, záró főcímeket és rengeteg animeillusztrációt tartalmazott.[53] 2008. december 17-én jelent meg a harmadik zenei CD-lemez, a D.Gray-man Original Soundtrack 3, és harmincegy zeneszám mellett az anime harmadik és negyedik főcímdalát, valamint az ötödik, hatodik, hetedik és nyolcadik záró főcímdalát is tartalmazza. Megtalálható rajta ezek mellett Kobajasi Szanae Hands Sealed With a Kiss (つないだ手にキスをCunaida te ni kiszu voHepburn-átírássalTsunaida te ni kisu wo?) című betétdala is.[50]

Videojátékok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Japánban két D.Gray-man-videojáték is megjelent. Az első Nintendo DS-re, 2007. március 29-én. A játék a D.Gray-man: Kami no Sitotacsi címet kapta, és a Konami jelentette meg. A játékban a játékos feladata a sorozat szereplőit érintőképernyővel és fényceruzával irányítva elpusztítani a démonokat.[54] Egy második videojáték D.Gray-man: Szósa no Sikaku néven 2008. szeptember 11-én jelent meg PlayStation 2-re.[55] A Jump Super Stars és a Jump Ultimate Stars videojátékokban a D.Gray-man több szereplője is feltűnik.[56][57]

Gyűjtögetős kártyajáték[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Konami egy gyűjtögetős kártyajátékot is kiadott a sorozathoz.[58]

Könyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Három regény, egy rajongói album és két művészeti album is napvilágot látott. A három manga alapján íródott regény a D.Gray-man: Reverse címet viseli, Kizaki Kaja írta, és a Shueisha adta ki. Az első regény 2005. május 30-án, a második 2006. július 4-én, a harmadik pedig 2010. december 3-án jelent meg.[59][60][61] A D.Gray-man Official Fanbook: Gray Ark rajongói album 2008. június 4-én jelent meg.[62] 2008. szeptember 4-én adták ki a TV Animation D.Gray-man Official Visual Collection: Clown Art művészeti albumot,[63] amit egy képeskönyv követett 2010. február 4-én D.Gray-man Illustrations Noche, illetve 2011. július 4-én egy szereplőalbum D.Gray-man Character Workbook CharaGray! címmel.[64][65]

Fogadtatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

D.Gray-man-szereplőnek öltözött cosplay-jelmezesek

A D.Gray-man manga nagy népszerűségre tett szert Japánban, 2007 óta a Súkan Sónen Jump népszerűségi listáján a kilencedik legnagyobb példányszámban eladott sorozat.[66] 2008. december 31-én a Comipress bejelentette, hogy az első tizenöt kötetből 14 000 000 példányt adtak el.[67] A manga tizenötödik kötete a megjelenését követő második héten a második legjobban fogyó képregény volt Japánban,[68] a 2008-as eladási listán a huszonkettedik helyet érte el, míg a tizennegyedik és a tizenhatodik kötet a huszonhetedik és harmincadik helyen végzett.[69][70] Az anime DVD kiadásai is népszerűek voltak, többször is magas helyezést értek el a Japanese Animation DVD Rankings listáin.[71][72] A Zassosha PUFF mangamagazinja 2006 hetedik legjobb hosszú történetű mangájának értékelte a D.Gray-mant.[73] A sorozat Franciaországban is felkeltette a figyelmet, 2006-ban az Animeland által szervezett Anime and Manga 2007 French Grand Prix rendezvényen 2006 legjobb mangájának járó díjjal jutalmazták. A Webotaku is 2006 legjobb mangája díjjal jutalmazta.[74] A regényadaptációkat is pozitívan fogadták, a második light novel a harmadik legtöbbet eladott regény volt Japánban 2006-ban.[75]

Az első kötetről szóló recenziójában Carlo Santos, az Anime News Network kritikusa azt írta, a cselekmény bizonyos pontjai a „semmiből bukkannak elő”, és csak ez tartja fenn a történetben a feszültséget a „szokványos szereplők és a gyér háttér” miatt. A cselekmény gyors előrehaladását, az expozíciót és a háttértörténet ismertetését viszont pozitívan értékelte.[76] A.E. Sparrow, az IGN kritikusa az első kötet értékelésekor a negatív szereplőket a Batman-képregények gonosztevőihez hasonlította. Hozzátette, hogy „Walker rendíthetetlen hős sötét múlttal, az Ezeréves Gróf veszélyes gonosztevő, akit élvezettel fogsz gyűlölni”, a mellékszereplők pedig elég potenciált adnak a további kötetek iránti érdeklődésnek.[77] Carl Kimlinger (szintén Anime News Network) az anime első epizódja után elmondta, hogy a sorozat sok ihletforrásra támaszkodott és nem volt benne „semmi eredeti”, de hozzátette, hogy egyáltalán nem találta unalmasnak.[78] A Mania.com szerint a sorozat ahogy halad előre, egyre jobb lesz, és bár néhány helyen már sokat látott elemekkel rendelkezik, megjelennek ezek mellett az egyedi vonások is. Kritikával fogadta a Viz Media által végzett néhány módosítást, mint a japán hangeffektusok lecserélését, és a szereplők nevének fordítását is furcsának találta.[79]

Hosino rajzmunkáját és szereplőterveit kimagaslóan dicsérték, bár a kritikusok véleményét nagyon megosztotta a mű. Leroy Douresseaux, a Coolstreak Cartoons kritikusa Hosinót „csodálatos vizualistának” nevezte, és hozzátette, hogy „erősen stílusos” művészete Joe Madureira, Kelley Jones és Chris Bachalo munkáira emlékezteti.[80][81] Douresseaux a hátteret hátborzongatónak és lovecraftinek írta le, és szerinte Hosino „gyakorlatilag minden oldalt a gótikus stílus és a kísértő erőszak kellemes meglepetésévé teszi”.[80][81] Úgy vélte, hogy a szereplők képviselik a „legmegragadóbb látványelemeket”, és megjegyezte, hogy a dizájnok és az akciójelenetek nagyon ötletgazdagok, érdemes rájuk vetni egy pillantást.[81][82] Charles Tan a ComicsVillage.com kritikusa nem érzett ennyi pozitívumot, szerinte csak annyira van megrajzolva, hogy különbséget tegyen az ember a szereplők között a villongó, átlagos sónen témájú jelenetek alatt.[83] Ben Leary a Mania.comtól még kevesebb pozitívumot érzett az akciójelenetek iránt, mint Charles Tan. Leary úgy vélte, Hosino egyszerűen nem tud vagy nem akar fizikai harcot rajzolni, és helyette inkább energiarobbanásokat, örvénylő szeleket és becsapódó lövéseket használ.[84] Casey Brienza az Anime News Networktől hozzátette, hogy a harcok a tizenkettedik kötetben gyakorlatilag értelmetlenek maradnak, és nehéz kihámozni, hogy „ki kivel mit csinál és mikor”. Minden, ami kideríthető Hosino „titkosírásából”, hogy a szereplők harcolnak. Brienza azonban a munka jelentős részét pozitívan értékelte, olyannyira, hogy a „szakma egyik legjobb művészmunkájának” nevezte. Hosino rajzstílusát így írta le: „esztétikus, de már dinamikus, pompásan szép, de már szuper-erőszakos”. Hozzáfűzte, hogy ez a stílus tette híressé azokat a női mangaművészeket, akik a dódzsinsi szubkultúrát képviselték a 80-as évek végén, 90-es évek elején, mint Clamp vagy Kóga Jun. Brienza dicsérte Hosino szereplőteveit is, és leszögezte, hogy „különösen bájosak és hangsúlyosak, hogy mindkét nem rajongóit kielégítsék”.[85]

Magyar vonatkozásban az 576 Konzol nagyon pozitívan értékelte a sorozatot. A kritikus szerint egészen különleges alkotás, amely a Fullmetal Alchemisthez hasonlítható, és szerinte „ennél nagyobb dicséretet sorozat nem kaphat 2003 óta”. Az anime zenéjét kiemelkedőnek tartja, és véleménye szerint „gyönyörűen illeszkedik a széria képi világához”.[86] Az AnimeStars ismertetőjében úgy vélekedik, hogy „a gótikus hangulat, a bibliai történetek és a katolikus hitvilág elemeinek felemlegetése furcsa félvért szül”. A kritikus úgy véli, hogy a képi és zenei világ, a dinamikus akciójelenetek és drámai fordulatok teszik a sorozatot hangulatossá és egyedivé, emellett dicséri Allen és az Ezeréves Gróf küzdelmét, mely szerinte „lelket kap és önálló életre kel”.[87]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hosino, Kacura. 1. fejezet, D.Gray-man, 1. kötet. Shueisha (2004). ISBN 978-4-08-873691-4 
  2. Hosino, Kacura. 6. fejezet, D.Gray-man, 1. kötet. Shueisha (2004). ISBN 978-4-08-873691-4 
  3. Hosino, Kacura. 18. fejezet, D.Gray-man, 3. kötet. Shueisha (2005). ISBN 978-4-08-873784-3 
  4. Hosino, Kacura. 29. fejezet, D.Gray-man, 4. kötet. Shueisha (2005). ISBN 978-4-08-873810-9 
  5. Hosino, Kacura. 43. fejezet, D.Gray-man, 5. kötet. Shueisha (2005). ISBN 978-4-08-873832-1 
  6. Hosino, Kacura. D.Gray-man, 1. kötet. Shueisha, 61. o (2004). ISBN 978-4-08-873691-4 
  7. Hosino, Kacura. D.Gray-man, 4. kötet. Shueisha (2005). ISBN 978-4-08-873810-9 
  8. Hosino, Kacura. D.Gray-man, 8. kötet. Shueisha, 140. o (2006). ISBN 978-4-08-874029-4 
  9. Hosino, Kacura. D.Gray-man, 1. kötet. Shueisha, 112. o (2004). ISBN 978-4-08-873691-4 
  10. Hosino, Kacura. D.Gray-man, 2. kötet. Shueisha, 172. o (2004). ISBN 978-4-08-873760-7 
  11. Hosino, Kacura. D.Gray-man, 1. kötet. Shueisha, 152. o (2004). ISBN 978-4-08-873691-4 
  12. Hosino, Kacura. D.Gray-man, 3. kötet. Shueisha, 124. o (2005). ISBN 978-4-08-873784-3 
  13. Hosino, Kacura. D.Gray-man, 5. kötet. Shueisha, 132. o (2006). ISBN 978-4-08-873832-1 
  14. Hosino, Kacura. D.Gray-man, 8. kötet. Shueisha, 24. o (2006). ISBN 978-4-08-874029-4 
  15. Hosino, Kacura. D.Gray-man, 3. kötet. Shueisha, 160. o (2005). ISBN 978-4-08-873784-3 
  16. Hosino, Kacura. D.Gray-man, 11. kötet. Shueisha, 2. o (2007). ISBN 978-4-08-874341-7 
  17. ^ a b Hosino, Kacura. D.Gray-man, 3. kötet. Shueisha, 86. o (2005). ISBN 978-4-08-873784-3 
  18. Hosino, Kacura. D.Gray-man, 3. kötet. Shueisha, 26. o (2005). ISBN 978-4-08-873784-3 
  19. Hosino, Kacura. D.Gray-man, 3. kötet. Shueisha, 81. o (2005). ISBN 978-4-08-873784-3 
  20. Hosino, Kacura. D.Gray-man, 2. kötet. Shueisha, 119. o (2004). ISBN 978-4-08-873760-7 
  21. Hosino, Kacura. D.Gray-man, 3. kötet. Shueisha, 66. o (2005). ISBN 978-4-08-873784-3 
  22. 本誌の内容 (japán nyelven). Shueisha. [2008. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. március 9.)
  23. D.Gray-man Manga-ka Ill (angol nyelven). Anime News Network, 2005. november 7. (Hozzáférés: 2012. május 26.)
  24. D.Gray-man on Hiatus... Again (angol nyelven). Anime News Network, 2006. február 4. (Hozzáférés: 2012. május 26.)
  25. Rurouni Kenshin Manga Complete Edition, D.Gray-man Author Talks About Injury (angol nyelven). Comipress.com, 2006. május 31. (Hozzáférés: 2012. szeptember 6.)
  26. D.Gray-man Artist Contracts Norovirus (angol nyelven). Comipress.com, 2006. december 17. (Hozzáférés: 2012. szeptember 6.)
  27. Hoshino Puts D. Gray-man Manga on Hold Due to Health (angol nyelven). Anime News Network, 2008. november 16. (Hozzáférés: 2012. május 26.)
  28. Ediciones Glenat-ADIÓS, MUÑECA (spanyol nyelven). Glénat Manga, 2009. január 19. (Hozzáférés: 2012. május 26.)
  29. Katsura Hoshino to Resume D.Gray-man Manga on March 9 (angol nyelven). Anime News Network, 2009. február 15. (Hozzáférés: 2012. május 26.)
  30. Majin Tantei Nōgami Neuro Manga Ends in Japan on Monday (angol nyelven). Anime News Network, 2009. április 20. (Hozzáférés: 2012. május 26.)
  31. D. Gray-man to Move to Jump SQ. After 1/2-Year Hiatus (angol nyelven). Anime News Network, 2009. augusztus 17. (Hozzáférés: 2012. május 26.)
  32. New Viz Manga (angol nyelven). Anime News Network, 2005. július 18. (Hozzáférés: 2012. május 26.)
  33. D.Gray-man 1 (japán nyelven). Shueisha. (Hozzáférés: 2012. május 26.)
  34. D.Gray-man 23 (japán nyelven). Shueisha. (Hozzáférés: 2012. május 26.)
  35. D.Gray-man, Vol. 1. Viz Media. [2011. június 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 15.)
  36. D.Gray-man, Vol. 20 (angol nyelven). Viz Media. (Hozzáférés: 2012. május 26.)
  37. スタッフ·キャスト (japán nyelven). TV Tokyo. (Hozzáférés: 2012. május 22.)
  38. これまでのお話 第1話〜第13話 (japán nyelven). TV Tokyo. (Hozzáférés: 2012. május 22.)
  39. これまでのお話 第39話〜第51話 (japán nyelven). TV Tokyo. (Hozzáférés: 2012. május 22.)
  40. これまでのお話 第52話〜第64話 (japán nyelven). TV Tokyo. (Hozzáférés: 2012. május 22.)
  41. これまでのお話 第90話〜第103話 (japán nyelven). TV Tokyo. (Hozzáférés: 2012. május 22.)
  42. Funimation Acquires Romeo x Juliet, D. Gray-Man (Updated) (angol nyelven). Anime News Network, 2008. május 17. (Hozzáférés: 2012. május 22.)
  43. DVD第1巻発売は2007年2月7日! (japán nyelven). TMS Entertainment, 2007. november 1. (Hozzáférés: 2012. május 22.)
  44. D.Gray-man 2nd Stage 13 (japán nyelven). Aniplex. (Hozzáférés: 2012. május 22.)
  45. D.Gray-man Season 1 DVD Part 1 (Hyb) (angol nyelven). rightstuf.com. (Hozzáférés: 2012. május 22.)
  46. D. Grayman: Season One, Part One [Blu-ray] (angol nyelven). Amazon.com. (Hozzáférés: 2012. május 22.)
  47. D.Gray-man (1. rész) (magyar nyelven). Animare TV újság. (Hozzáférés: 2012. május 6.)
  48. D.Gray-man (51. rész) (magyar nyelven). Animare TV újság. (Hozzáférés: 2012. május 6.)
  49. TV Tokyo: D.Gray-man - Goods (japán nyelven). TV Tokyo. (Hozzáférés: 2012. május 23.)
  50. ^ a b D.Gray-man Original Soundtrack 3 Limited Edition (japán nyelven). Amazon.com. (Hozzáférés: 2012. május 15.)
  51. D.Gray-man Original Soundtrack 1 (angol nyelven). CDJapan. (Hozzáférés: 2012. május 15.)
  52. D.Gray-man Original Soundtrack 2 (angol nyelven). CDJapan. (Hozzáférés: 2012. május 15.)
  53. D.Gray-man Complete Best w/ DVD, Limited Pressing (angol nyelven). CDJapan. (Hozzáférés: 2012. május 15.)
  54. D.Gray-man: Kami no Shitotachi Tech Info (angol nyelven). GameSpot. [2010. január 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 14.)
  55. D.Gray-man: Sosha no Shikaku (angol nyelven). IGN. (Hozzáférés: 2012. május 14.)
  56. JUMP SUPER STARS (japán nyelven). Nintendo. (Hozzáférés: 2012. május 14.)
  57. JUMP ULTIMATE STARS (japán nyelven). Nintendo. (Hozzáférés: 2012. május 14.)
  58. D.Gray-man (japán nyelven). Konami. [2007. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 2.)
  59. D.Gray-man Reverse1 (japán nyelven). Shueisha. (Hozzáférés: 2012. május 14.)
  60. D.Gray-man Reverse2 (japán nyelven). Shueisha. (Hozzáférés: 2012. május 14.)
  61. D.Gray-man Reverse3 Lost Fragment of Snow (japán nyelven). Shueisha. (Hozzáférés: 2012. július 3.)
  62. D.Gray-man 公式ファンブック 灰色ノ聖櫃 (japán nyelven). Shueisha. (Hozzáférés: 2012. május 14.)
  63. テレビアニメ D.Gray-man 公式ビジュアルコレクション 道化ノ聖画| 星野 桂/ジャンプ・コミック出版編集部 (japán nyelven). Shueisha. [2011. január 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 18.)
  64. 星野桂 D.Gray-manイラスト集 Noche  (japán nyelven). Shueisha. [2013. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 14.)
  65. D.Gray-manキャラクターランキングブック キャラグレ! (japán nyelven). Shueisha. (Hozzáférés: 2012. július 3.)
  66. The Rise and Fall of Weekly Shonen Jump: A Look at the Circulation of Weekly Jump (angol nyelven). comipress.com, 2007. május 6. (Hozzáférés: 2012. május 6.)
  67. Top Manga Properties in 2008 - Rankings and Circulation Data (angol nyelven). comipress.com, 2008. december 31. (Hozzáférés: 2012. május 6.)
  68. Japanese Comic Ranking, June 10–16 (angol nyelven). Anime News Network, 2008. június 18. (Hozzáférés: 2012. május 6.)
  69. 2008's Top-Selling Manga in Japan, #1-25 (angol nyelven). Anime News Network, 2008. december 19. (Hozzáférés: 2012. július 23.)
  70. 2008's Top-Selling Manga in Japan, #26-50 (angol nyelven). Anime News Network, 2008. december 21. (Hozzáférés: 2009. január 25.)
  71. Japanese Animation DVD Ranking, September 3–9 (angol nyelven). Anime News Network, 2008. szeptember 12. (Hozzáférés: 2012. május 6.)
  72. Japanese Animation DVD Ranking, November 7–13 (angol nyelven). Anime News Network, 2007. november 16. (Hozzáférés: 2012. május 6.)
  73. Winners of PUFF 2006 Manga Best Ten Announced (angol nyelven). comipress.com, 2007. március 6. (Hozzáférés: 2012. május 6.)
  74. Manga culte (francia nyelven). at Glénat Manga. (Hozzáférés: 2012. május 6.)
  75. Manga-Based Novels Tops in Japan (angol nyelven). ICv2.com, 2006. december 19. (Hozzáférés: 2012. május 6.)
  76. Carlo Santos: Full Frontal Alchemy - RIGHT TURN ONLY!! (angol nyelven). Anime News Network, 2008. április 18. (Hozzáférés: 2012. május 6.)
  77. A.E. Sparrow: D. Gray-Man Vol. 1 Review - The Exorcist, Victorian-style. (angol nyelven). IGN, 2006. április 20. (Hozzáférés: 2012. május 6.)
  78. The ANN Reviews Team: The Fall 2006 Anime Preview Guide (angol nyelven). Anime News Network, 2006. október 22. (Hozzáférés: 2012. május 6.)
  79. Brian Henson: D. Gray-man Vol. #05 (angol nyelven). Mania.com, 2007. május 1. (Hozzáférés: 2012. május 6.)
  80. ^ a b Douresseaux, Leroy: D.Gray-Man: Volume 7 (angol nyelven). Coolstreak Cartoons, 2007. október 22. (Hozzáférés: 2012. június 26.)
  81. ^ a b c Douresseaux, Leroy: D.Gray-Man: Volume 11 (angol nyelven). Coolstreak Cartoons, 2008. november 22. (Hozzáférés: 2012. június 26.)
  82. Douresseaux, Leroy: D.Gray-Man: Volume 9 (angol nyelven). Coolstreak Cartoons, 2008. május 2. (Hozzáférés: 2012. június 26.)
  83. Charles Tan: D. Gray-man Volume 8 (angol nyelven). Comics Village. [2010. november 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 15.)
  84. Leary, Ben: D.Gray-Man Vol. #08 (angol nyelven). Mania.com, 2008. február 28. (Hozzáférés: 2012. június 26.)
  85. Brienza, Casey: D.Gray-man GN 12 - Review (angol nyelven). Anime News Network, 2009. március 14. (Hozzáférés: 2012. június 26.)
  86. Oldern (Velansits Arnold) (2007. május). „D.GRAY-MAN”. 576 Konzol XI. (5.), 26. o. ISSN 1417-9296.  
  87. Tihanyi Mária (Rogue) (2010. március-április). „XIX. századi anime-regény: D.Gray-man”. AnimeStars IV. (2.), 18–21. o. ISSN 1788-5779.  

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a D.Gray-man című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Katsura Hoshino című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz D.Gray-man témájú médiaállományokat.