Mangaka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A mangaka (漫画家) japán művészt jelent. A szó két részre bontható: „manga” azaz képregény, és egy toldalék, a „-ka” (szaktudást, rangot jelöl) összetétele. Gyakran nevezik őket karikaturistáknak, komikus művészeknek. Ennek alapvető oka, hogy alkotásaik célja a szórakoztatás; de témájukban rendkívül sokrétűek lehetnek. Olyanok ők, mint a mesélők: képekbe tömörítik történeteiket, ábrázolják az emberi érzéseket. A történelem folyamán sokat változott a nemiség is: eleinte inkább csak férfiak foglalkoztak mangákkal, később azonban már nők is rajzolhattak; 2006-ban háromezer hivatásos mangakát regisztráltak Japánban. Ez a szakma háromféleképpen sajátítható el. Egyrészt lehetséges, hogy művészeti főiskolán tanulják, akkreditált képzés keretein belül. Vannak, akik már elismert, híres mangakák mellé szegőznek tanoncnak, és úgy sajátítják el a szakma lényegét. A harmadik út az önképzés, hiszen vannak, akik saját maguk tanulnak, otthon.

Szakmai stáb[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szerkesztő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A mangakák segítését végző személyek. Feladatuk általában az alkotó kezéből kikerült anyag tisztázása, majd kiadásra rendezése, és a kiadási folyamat intézése is. Gyakran ők maguk is beleszólnak a képregények elkészülésébe; többségében ők adják az alapötleteket, hiszen a kiadók általában konkrét kérésekkel fordulnak egy-egy mangakához.

Segédek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A segédek feladatköre és száma alkotónként változik. Régebben kevesebb segédet alkalmaztak, de ma már elterjedtebb. Híres alkotókról tudjuk tényként, hogy egy-egy rajzolási feladatra speciális embereket alkalmaznak, akik adott esetben jobban ismerik magát a témát, vagy az adott eszközt szebben tudják kivitelezni. Go Nagai például a katonai eszközökre és helikopterek papírra vetésére alkalmazott egy segédet. Előfordul az is, amikor több mangaka dolgozik együtt, hosszabb ideig. Az egyik leismertebb, négy mangakából álló csoport a CLAMP, de vannak, akik teljesen egyedül dolgoznak, rááldozva a hosszabb elkészülési időt, de így érzik tökéletesnek munkájukat. Bár ez ma már nagyon ritka. Ma már a segédek feladatkörébe tartozik a hátterek megalkotása, és gyakran a számítógépek kezelése is.

Használt eszközök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezek is változtak a történelem folyamán. Mindig a kor viszonyaihoz alkalmazkodtak a mangakák is, így rajzolták műveiket. Régebben ecsettel, ma már inkább számítógépes programokkal. Vannak, akik ma is a kézzel rajzolt képekre esküsznek, de a többség, alkalmazkodva a kor követelményeihez, már modern technikákat használ. Elterjedt és kedvelt program ezen körökben a Photoshop.

Célközönség szerinti csoportosítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A japán képregények általában konkrét célközönségnek szólnak. Vannak olyanok, amiket kifejezetten gyerekek számára készítenek, ilyen például Fujiko F. Fujio Doraemon című alkotása.

  • Dzsoszei: olyan mangák, amiknek a felnőtt nők képezik a célközönségét. Ritka műfaj, keveset ismerünk, de ebbe a kategóriába sorolható Juki Amemija és Jukino Icsihara közös alkotása, a 07-Ghost
  • Sódzso: Fiatal lányoknak szóló, általában romantikus alkotások. Ilyen például Juki Kaori egyik leghíresebb alkotása, az Angyalok menedéke.
  • Sónen: Célközönségét a fiatal fiúk képezik. Gyakoriak benne a harci jelenetek, többségükben ennek központi szerep jut, ahogy a fantasy-nak is. Ilyenek a hazánkban legismertebb mangák, a Bleach és a Naruto.
  • Szeinen: 18-30 év közötti férfiaknak szóló alkotások, kifinomultabbak, mint a sónen, kevesebb bennük a fantasztikus elem. Ebbe a kategóriába sorolható Fujishima Kosuke egyik legismertebb alkotása, az Oh My Goddes!

Téma szerinti csoportosítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapvető eltérést nem mutatnak az irodalmi alkotásoktól. Létezik sci-fi, fantasy, romantikus, akció. A mangák szépen besorolhatóak, de több átmenet is van. Két téma azonban kevésbé megszokott:

Az egyiket összefoglalóan homoszexuális mangaként definiálhatjuk. A téma Európában tabunak számít, Japánban azonban előszeretettel foglalkoznak ezzel is.

A másik, külön említendő téma a dódzsinsi. Ebben az esetben a manga nem önálló alkotás, sőt még csak nem is anime alapjául szolgál, hanem inkább egy animéből készült, általában önálló történet. Származhat az anime alkotójától, de lehet egyszerű rajongói képzelgés is.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • McCarthy, Helen (2006). "Manga: A Brief History". 500 Manga Heroes & Villains. Hauppauge, New York, USA: Chrysalis Book Group. pp. 14. ISBN 978-0-7641-3201-8.
  • Schodt, Frederik L.: Manga! Manga!: The World of Japanese Comics, Kodansha International, August 18, 1997, ISBN 0-87011-752-1
  • Ito Nobuo, Maeda Taiji, Miyagawa Torao, Yoshizawa Chu: Japán művészet, Budapest, Corvina Kiadó, 1980, ISBN 963-13-0578-3
  • Mondo magazin
  • manga.hu

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Mangaka című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]