A román nyelv területi változatai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Román nyelv
Elterjedés és státusz Területi változatok Nyelvtörténet Proto-román nyelv Hangtan Írás Ábécé Alaktan Névelők és névszók Igeragozás és igehasználat Változatlan alakú szófajok Mondattan Egyszerű mondat Összetett mondat Mellérendelt mondatok Határozói mellékmondatok Nem határozói mellékmondatok Szókincs Moldáv nyelv Keleti újlatin nyelvek Újlatin nyelvek
szerkeszt

A román nyelv területi változatai kétféle megközelítésből csoportosíthatóak. Azon nyelvészek^[1] szerint, akik a dákorománt, az arománt, a meglenorománt és az isztrorománt nem tartják külön nyelveknek, ezek képezik a négy fő román dialektust (románul dialecte), amelyek aldialektusokra (románul subdialecte vagy graiuri) oszlanak. Azok,^[2] akik külön nyelveknek tekintik őket értelemszerűen csak a tulajdonképpeni dákoromán nyelvjárásokat (graiuri) vizsgálják. Ez a szócikk is az úgynevezett „dákoromán” (a Dunától északra beszélt tulajdonképpeni román nyelv) területi változatairól szól.

Tartalomjegyzék 1 Nyelvjárások 1.1 Munténiai nyelvjáráscsoport 1.1.1 Elterjedése 1.1.2 Jellegzetességei 1.1.3 Írott forrásai 1.2 Olténiai nyelvjáráscsoport 1.2.1 Elterjedése 1.2.2 Jellegzetességei 1.3 Bánsági nyelvjáráscsoport 1.3.1 Elterjedése 1.3.2 Jellegzetességei 1.3.3 Írott forrásai 1.4 A timok-völgyi románok nyelvjárásai 1.5 Körösvidéki (vagy erdélyi) nyelvjáráscsoport 1.5.1 Elterjedése 1.5.2 Jellegzetességei 1.6 Máramarosi nyelvjáráscsoport 1.6.1 Jellegzetességei 1.7 Moldvai nyelvjáráscsoport 1.7.1 Elterjedése 1.7.2 Jellegzetességei 1.7.3 Írott forrásai 2 Jegyzetek 3 Hivatkozások 4 Források 5 Lásd még 6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] Nyelvjárások

[szerkesztés] Munténiai nyelvjáráscsoport

[szerkesztés] Elterjedése

A munténiai nyelvjárásokat Munténiában, Dobrudzsában, az erdélyi Szeben és Brassó megyékben, valamint a Bulgária északi részén élő románok beszélik. Területük négy zónára oszlik: egy központi zóna (Munténia legnagyobb része), Munténia északkeleti része, Dobrudzsa és Dél-Erdély.

[szerkesztés] Jellegzetességei

Jelenség	Nyelvjárási példa	Sztenderdnyelvi megfelelő	Fordítás
palatalizált [ʃʲ],[Jegyz. 1] [ʒʲ][Jegyz. 2] és utána [e], [i]	uşe loje	uşă lojă	ajtó páholy
tisztán dentális[Jegyz. 3] [d] és utána [ə],[Jegyz. 4] [ɨ][Jegyz. 5]	dăştept dân	deştept din	okos -ból/-ből
[e] elhasonulása [i]-vé, főként hangsúlyos helyzetű [e] hatására	fetili caprili	fetele caprele	a lányok a kecskék
összetett múlt idő[Jegyz. 6] többes szám harmadik személy segédigéje azonos az egyes számúval	ei/ele a venitără	ei/ele au venit	eljöttek
összetett múlt idő többes szám harmadik személyben a melléknévi igenév -ră raggal	ei/ele a venitără	ei/ele au venit	eljöttek
kijelentő mód jelen idő többes szám harmadik személy azonos az egyes számúval	ei/ele bea	ei/ele beau	isznak
kijelentő mód jövő idő többes szám harmadik személy azonos az egyes számúval	ei/ele va bea	ei/ele vor bea	inni fognak
a vrea ’akar’ összetett múlt ideje mint segédige[Jegyz. 7]	am vrut să cad	era să cad	majdnem elestem
a veni ’jön’ mint igeszemléleti segédige	vine şi/de creşte	începe să crească	elkezd nőni
a veni – ’jön’ mint segédige a szenvedő ragozásban	grinda vine aşezată aici	grinda este aşezată aici	a gerenda ide helyeztetik
a ’-ról/-ről’-t jelentő elöljárószó összemosódása az ’után’-t jelentővel	după/dupe	de pe
de mint vonatkozó névmás	omul de vine	omul care vine	az ember, aki jön
tárgyeset kifejezésére használt la elöljárószó anyagnevek előtt	mănâncă la pâine	mănâncă pâine	kenyeret eszik
a mai határozószó helye	nu mai mă duc	nu mă mai duc	többé nem megyek
a decât határozószó igenlő szerkezetben való használata	am decât două mere	n-am decât două mere	csak két almám van

Szókincs:

Jelenség	Nyelvjárási példa	Jelentése a sztenderdnyelvben	Sztenderdnyelvi megfelelő	Fordítás
sajátos jelentésű szavak	ginere	vő	mire	vőlegény
bolgár eredetű szavak	ciuşcă		ardei iute	csípős paprika
török eredetű szavak	peşchir		prosop	törülköző
	perdea	függöny	adăpost pentru vite	védett hely marháknak
görög eredetű szavak	dârmon		ciur	szita

[szerkesztés] Írott forrásai

Az első írott román nyelvű dokumentumok (Neacşu levele 1521-ből és további kb. 50 dokumentum), majd a kb. 10 első nyomtatvány (lásd A román nyelv története) e nyelvjárás sajátosságait tükrözik. A román irodalmi nyelv alapja a munténiai nyelvjárás, de nem vette át minden jellegzetességét, sőt, határozottan visszautasított egyeseket, főleg az ige alaktanát illetőleg.

[szerkesztés] Olténiai nyelvjáráscsoport

[szerkesztés] Elterjedése

Ez a nyelvjáráscsoport Olténiában (Olt megye egy részének kivételével), Északnyugat-Bulgáriában és Északkelet-Szerbiában (a Timok völgyének egy részén) honos.

[szerkesztés] Jellegzetességei

Jelenség	Nyelvjárási példa	Sztenderdnyelvi megfelelő	Fordítás
[aj], [əj], [oj], [uj] kettőshangzók develarizált [kʲ] és [gʲ] előtt	straichină răichită ureiche oichi păduiche	strachină răchită ureche ochi păduche	cseréptál fűzfa fül szem tetű
[i] beiktatása két szókezdeti mássalhangzó közé	hirean	hrean	torma
[i] két szókezdeti mássalhangzó előtt	işcoală	şcoală	iskola
[i] > [ɨ], [a] > [ə], [e̯a][Jegyz. 8] > [a], [t͡s],[Jegyz. 9] [s], [z], [r] után	zâce ţălină măsa	zice ţelină măsea	mond(ja) zeller (rágó)fog
sajátos nőnemű többesszámú mutató névmás	ăştea	astea	ezek
egyszerű múlt használata nagyon közeli múltban történt cselekvésre	cântai	am cântat[Jegyz. 10]	énekeltem
a távolság három fokának kifejezése	(a)ici – aci(a) – acolo	aici – acolo	itt – ott – amott
a felszólító mód többes számának archaikus tagadó alakja	nu cântareţi!	nu cântaţi!	ne énekeljetek!

Szókincs:

Jelenség	Nyelvjárási példa	Jelentése a sztenderdnyelvben	Sztenderdnyelvi megfelelő	Fordítás
archaikus szavak	arm		şold	csípő (a testrész)
sajátos szavak	a străfiga		a strănuta	tüsszenteni
sajátos jelentésű szavak	cotoi	kandúr	picior de pasăre	baromficomb

[szerkesztés] Bánsági nyelvjáráscsoport

[szerkesztés] Elterjedése

Ez a nyelvjáráscsoport a romániai Bánságra, Arad megyére és Hunyad megye déli részére, a Vajdaságra és a Timok völgyének egy részére jellemző. Három zónát különböztetnek meg: a délit, amelybe beletartozik a Vajdaság, az észak–északnyugatit és az északkeletit (beleértve Hátszeg vidékét).

[szerkesztés] Jellegzetességei

A bánsági nyelvjárások sok hangtani, alaktani és szókincsbeli archaizmust tartalmaznak. Fő hangtani jellemzőjük a sztenderd románhoz képest gazdag és kiegyensúlyozott magánhangzórendszer.

Jelenség	Nyelvjárási példa	Sztenderdnyelvi megfelelő	Fordítás
latin [ane] > [ɨne]	câne	câine	kutya
[e] > [ə], [i] > [ɨ], [e̯a] > [a], [s],[Jegyz. 11] [ʃ], [t͡s], [z] után	să rupe orăşan ţân zâc	se rupe orăşean ţin zic	elszakad városlakó tartok mondok
hangsúlyos [a] > [ʌ][Jegyz. 12]	['fʌtə]	fată	lány
[e]-t tartalmazó szótag előtt hangsúlyos [e] > [ɛ][Jegyz. 13]	['pɛre]	pere	körték
szóvégi [e] gyakran > ë	[trʌʒʲë]	trage	húz
[o̯a][Jegyz. 14] > [ɒ][Jegyz. 15]	['pɒrtə]	poartă	kapu
[t͡ʃ][Jegyz. 16] > [ʃʲ] ([e] és [i] előtt)	şier	cer	ég(bolt)
[d͡ʒ][Jegyz. 17] > [ʒʲ] (e] és [i] előtt)	jier	ger	fagy
szóvégi alig észlelhető [j] elhagyása réshangok és zár-réshangok után	[uʃ] [pot͡s]	uşi poţi	ajtók bírsz, tudsz
szóvégi alig észlelhető [j] elhagyása [n] előtt és ennek teljes palatalizációja	['wɒmeɲ]	oameni	emberek
[t] > [t͡ɕ][Jegyz. 18] ([e] és [i] előtt)	frace	frate	fivér
[d] > [d͡ʑ][Jegyz. 19] ([e] és [i] előtt)	ges	des	sűrű
latin [n] + [e]/[i] > [ɲ]	cuni	cui	szeg
[u.a] > [uva]	a luva	a lua	elvenni
[a.ud] > [abd]	labd	laud	dicsérek
[a.ut] > [apt]	capt	caut	keresek
egyetlen alakú birtokos névelő	a tău, a ta a tăi, a tale	al tău, a ta ai tăi, ale tale	a tiéd a tieid
az a fi ige egyes alakjainak visszahatóvá válása	mi-s ni-s vi-s	(eu) sunt suntem sunteţi	vagyok vagyunk vagytok
a feltételes mód segédigéje	(v)reaş zişie	aş zice	mondanék
a szerb nyelv hatására, befejezett aspektust jelölő igekötők	m-am zăuitat	am uitat	elfelejtettem

Szókincs:

Jelenség	Nyelvjárási példa	Sztenderdnyelvi megfelelő	Fordítás
-oni, -oane képző	iepuroni nemţoane	iepuroi nemţoaică	hím nyúl német nő
archaikus latin eredetű szavak	nat	individ	egyén
szerb eredetű szavak	goşt	musafir	vendég
német eredetű szavak	farbă	vopsea	festék

[szerkesztés] Írott forrásai

A Szászvárosi Ószövetség (Palia de la Orăştie) (1582) tartalmaz bánsági nyelvjárási jellegzetességeket. A román sztenderd a 19. században Ion Heliade-Rădulescu kezdeményezésére a bánáti nyelvjárásokból vette át a folyamatos múlt idő többes szám harmadik személy -au igeragját (ei mergeau, ei făceau ’mentek’, ’csináltak’). (A többi nyelvjárásban a harmadik személyű igeragok egyes és többes számú alakja ugyanaz (el / ei mergea, făcea ’ment / mentek’, ’csinált / csináltak’).^[3]

A bánsági az egyetlen román nyelvjáráscsoport, amelyben voltak és vannak modern irodalmi kísérletek, például Victor Vlad Delamarina (1870–1896) tollából.^[4] Az utóbbi években feléledt ez az irodalom. 2002-ben létrejött a Bánsági Nyelvjárásban Írók Szövetsége, melynek periodikája is van, Tăt Bănatu-i fruncea (Mégis a Bánság van az élen) címmel. A vajdasági Újozorán is működik a „Tibiscus” Irodalmi és Művészeti Szövetség, amely foglalkozik nyelvjárási irodalommal. Ezeken kívül televízió- és rádióműsorokban is művelik.^[5]

[szerkesztés] A timok-völgyi románok nyelvjárásai

A timok-völgyi románok nyelvjárásai részben a bánságiakhoz, részben az olténiaiakhoz állnak közel, mivel ezekből a régiókból származnak. Ez a népesség különös helyzetben van. A jugoszláv és a szerb hatalom vlachnak nevezte őket, bár nem azonosak az arománokkal, a meglenorománokkal és az isztrorománokkal, akiket e közös néven szoktak nevezni, hiszen a Dunától északra fekvő területekről származnak. A vajdasági románoktól eltérően 2007-ig nem volt számukra sem tanítás, sem istentisztelet román nyelven.

2007 augusztusában ismerte el a szerb kormány nemzetiségi státuszukat és azt, hogy anyanyelvük a román. Szerb nyelven ők is „vlachok”-nak nevezik magukat, de nyelvjárásukban rumâni-nek. Szervezetük nevében is ezek az elnevezések állnak: románul Consiliul Naţional al Minorităţii Naţionale Rumâne, szerbül Nacionalni Savet Vlaške Nacionalne Manjine.

[szerkesztés] Körösvidéki (vagy erdélyi) nyelvjáráscsoport

[szerkesztés] Elterjedése

Ez a nyelvjáráscsoport három zónára oszlik: bihari (amely Arad megyére is kiterjed, és amelyhez a magyarországi románok nyelvjárása is tartozik), mócvidéki (néha ettől különválasztva tárgyalják a mokányföldit) és szamosvölgyi. Egyes nyelvészek (Emil Petrovici, Ion Coteanu) ide sorolják az Avasságot is. Erdély nagy részén a körösvidéki, a moldvai és a munténiai közötti átmeneti nyelvjárásokat beszélnek.

[szerkesztés] Jellegzetességei

Nagyon elterjedt (bár megvalósulása nem kötelező) a magánhangzók nazalizációja: [o'pitə̃'trjagə̃'strajt͡sə] (o pită întreagă-n straiţă ’egy egész kenyér a tarisznyában’). A nazalizált magánhangzó nyíltsági foka és ajakkerekítési foka is megváltozhat ([u] + [n] > [õ], ill. [ɨ] + [n] > [ũ]), és a nazalizáció analógiásan a nem nazális mássalhangzó előtti magánhangzókra is átterjedhet: [ãju] (aiu, ’a fokhagyma’). Főként az Erdélyi-szigethegységben ma is használják az egyszerű múlt időt.

Jelenség	Nyelvjárási példa	Sztenderdnyelvi megfelelő	Fordítás
latin [ane] > [ɨne]	câne	câine	kutya
[e] > [ə], [i] > [ɨ], [e̯a] > [a] ([s], [ʃ], [z], [t͡s] után)	să rupe orăşan zamă ţân	se rupe orăşean zeamă ţin	elszakad városlakó lé tartok
[e̯a] > [a] (palatalizált [t], [d], [l], [n] után)	['cakə] [ɟal] [ʎak] [ɲam]	teacă deal leac neam	hüvely domb orvosság rokon
hangsúlyos [e] > [ɛ]	[pɛre]	pere	körték
Néhány nyelvjárásban [z] után csak centrális magánhangzó állhat (hangsúlyos helyzetben [ɨ], hangsúlytalan helyzetben [ə]).	zâci	zici	mondasz
[o̯a] > [ɒ]	[pɒrtə]	poartă	kapu
[d͡ʒ] > [ʒ]	jer	ger	fagy
dentális zárhangok palatalizációja [e] és [i] előtt (különböző fokú lehet)	[tʲej] vagy [cej] [dʲintʲe] vagy [ɟince]	tei dinte	hársfa fog
[n] palatalizációja [e] és [i] előtt	['biɲe] ['domɲi]	bine domnii	jól az urak
[k] és [p] palatalizációja [e] és [i] előtt	[cej] [pʲej] vagy [cej]	chei piei	kulcsok bőrök[Jegyz. 20]
hangsúlyos és hangsúlytalan [e̯a] > [ɛ]	[lumɛ]	lumea	a világ
[ɨj] > [ij]	întii	întâi	első
[k] beiktatása [s] és [l] közé	sclab	slab	gyenge, sovány
[a] beiktatása a szó elé (kevésbé általános, mint az arománban)	anumără	numără	számol
latin, magánhangzók közötti [n] > [r], a mócok nyelvjárásában	lură	lună	hold
archaikus -i határozott névelős birtokos/részes rag	omuli	omului	az emberé/embernek
egyetlen alakú birtokos névelő	a tău, a ta a tăi, a tale	al tău, a ta ai tăi, ale tale	a tiéd a tieid
az a fi létige jelen idejének sajátos alakjai	îs îi	sunt este, e	vagyok, vannak van
összetett múlt idő harmadik személy egyes szám segédigéje o, többes számé o(r)	o(r) făcut	a(u) făcut	csinált(ak), tett(ek)
kötőmód kötőszója a bihari nyelvjárásban	şi merg	să merg	menjek
összetett régmúlt idő sajátos alakja	m-am fo dusă	mă dusesem	mentem volt
feltételes mód múlt ideje az a vrea ’akar’ segédige összetett múltjával	o vu(t) hori	ar fi cântat	énekelt volna
segédige a fő ige után	Făcut-ai foc? Duce-m-oi.	Ai făcut foc? Mă voi duce.	Raktál-e tüzet? Elmegyek.

Szókincs:

Jelenség	Nyelvjárási példa	Jelentése a sztenderdnyelvben	Sztenderdnyelvi megfelelő	Fordítás
latin eredetű archaizmusok	vă!		mergi!, du-te!	menj!
sajátos szavak	nari		nas	orr
sajátos jelentésű szavak	a cânta	énekelni	a plânge	sírni
magyar eredetű szavak	a cuştuli		a gusta	kóstolni
német eredetű szavak	firhang		perdea	függöny

[szerkesztés] Máramarosi nyelvjáráscsoport

Az ehhez a csoporthoz tartozó nyelvjárásokat nemcsak Máramarosban, hanem az Avasságban és Kárpátalján is beszélik.

[szerkesztés] Jellegzetességei

Hangtan:

Jelenség	Nyelvjárási példa	Sztenderdnyelvi megfelelő	Fordítás
latin [ane] > [ɨne]	câne	câine	kutya
[e] > [ə], [i] > [ɨ], [e̯a] > [a] ([s], [ʃ], [t͡s], [d͡z] után)	să rumpe orăşan ţân dzâc	se rupe orăşean ţin zic	elszakad városlakó tartok mondok
[e̯a] > [a], palatalizált [t], [d], [l], [n] után	['cakə] [ɟal] [ʎak] [ɲam]	teacă deal leac neam	hüvely domb orvosság rokon
hangsúlytalan, de nem szóvégi [e] záródása	oamini	oameni	emberek
[e] > [ə] ([t͡ʃ] és [ʤ] után)	[t͡ʃər] [d͡ʒər]	cer ger	ég(bolt) fagy
hangsúlyos [e] > [ɛ]	['pɛre]	pere	körték
[o̯a] > [ɒ]	['pɒrtə]	poartă	kapu
szóvégi alig észlelhető [j] elhagyása réshangok és zár-réshangok után	[uʃ] [nut͡ʃ] [pot͡s]	uşi ([uʃʲ]) nuci ([nut͡ʃj]) poţi ([pot͡sʲ])	ajtók diók bírsz
szóvégi alig észlelhető [j] elhagyása [n] előtt és ennek teljes palatalizációja	['wɒmiɲ]	oameni	emberek
latin [de] > [d͡zə]	Dumnedzău	Dumnezeu	Isten
latin [di] > [d͡zɨ]	dzâc	zic	mondok
latin [du] > [d͡zu]	vădzut	văzut	látott
fogmeder-zárhangok palatalizációja [e] és [i] előtt	[cej] [ɟince]	tei dinte	hársfa fog
[k] palatalizációja [c]-re, [e] és [i] előtt	[cej]	chei	kulcsok[Jegyz. 21]
[f], [v] palatalizációja [e] és [i] előtt	sier zin	fier vin	vas bor
[l] palatalizációja [e] előtt	['pɛriʎe]	perele	a körték
az Avasságban az [l] félhangzóvá válása zárhang előtt	aub autu caudură meuc	alb altul căldură melc	fehér másik hőség csiga
[n] palatalizációja [e] és [i] előtt	['biɲe] ['domɲi]	bine domnii	jól az urak
zár-réshangok depalatalizációja	['ʧɒrə] [ʤam] ['tsavə]	cioară geam ţeavă	varjú ablaküveg cső
[ɲ] beiktatása [m] és [j] közé	[mɲel]	miel	bárány
[c] beiktatása [p] és [j] vagy [i] közé	['pcatrə]	piatră	kő

Alaktan és mondattan:

Jelenség	Nyelvjárási példa	Sztenderdnyelvi megfelelő	Fordítás
egyetlen alakú birtokos névelő	a tău, a ta a tăi, a tale	al tău, a ta ai tăi, ale tale	a tiéd a tieid
az a fi létige jelen idő sajátos alakjai	îs îi	sunt este, e	vagyok, vannak van
összetett múlt idő harmadik személy egyes és többes szám segédigéje o	o făcut	a(u) făcut	csinált(ak), tett(ek)
hangsúlyos magánhangzó utáni szórész elhagyása igékben	ce-i fa	ce vei face	mit fogsz csinálni
a 2. és a 3. igeragozás jelen idő többes szám első személy igeragja	ave duce	avem ducem	birtoklunk viszünk
hangsúlyos magánhangzó utáni szórész elhagyása főnevek megszólító esetében	mătu! [ɟo]!	mătuşă! Gheorghe!	néni! Gyuri!
a jövő idő a vrea ’akarni’ segédige sajátos alakjai	oi / îi / a / om / îţ / or cânta	voi / vei / va / vom / veţi / vor cânta	énekelni fogok / fogsz / fog / fogunk / fogtok / fognak
a régmúlt idő sajátos alakja	am fo dzâsă	zisesem	mondtam volt
a főnévi igenév archaikus használata	S-o dus a ara.	S-a(u) dus să are.	Elment(ek) szántani.
segédige a fő ige után	Făcut-ai foc? Duce-m-oi.	Ai făcut foc? Mă voi duce.	Raktál-e tüzet? Elmegyek.

Szókincs:

Jelenség	Nyelvjárási példa	Jelentése a sztenderdnyelvben	Sztenderdnyelvi megfelelő	Fordítás
-uc(ă) kicsinyítő képző gyakorisága	slăbuc		slăbuţ	gyengécske
-ucă alak nőnem és semlegesnem többes számban	piciorucă		picioruşe	lábacskák
archaikus latin eredetű szavak	sărune		tărâţe cu sare	sós korpa
sajátos szavak	cătilin		încet	lassan
sajátos jelentésű szavak	cocon	úrfi	copilaş	kisgyerek
ukrán eredetű szavak	a cuşăi		a gusta	kóstolni

[szerkesztés] Moldvai nyelvjáráscsoport

[szerkesztés] Elterjedése

Ez a nyelvjáráscsoport foglalja el a legnagyobb területet. Ezeket beszélik a romániai Moldvában, Bukovinában, Északkelet-Erdély egy részében (Beszterce-Naszód megye, Maros megye, Hargita megye, Kovászna megye egyes részeiben), Észak-Kelet Munténiában (Brăila megye, Buzău megye), Észak-Dobrudzsában (Tulcea megye északi része), az ukrajnai Észak-Bukovinában, a Moldovai Köztársaságban,^{[Jegyz. 22]} beleértve Transznisztriát is.

[szerkesztés] Jellegzetességei

Jelenség	Nyelvjárási példa	Sztenderdnyelvi megfelelő	Fordítás
szóvégi [e̯a] > [ɛ]	[vi'nɛ]	venea	jött
hangsúlytalan [ə] záródása	[sɨ 'vinɨ]	să vină	(ő) jöjjön
hangsúlytalan [e] záródása	fetili	fetele	a lányok
[e] > [ə], [i] > [ɨ], [e̯a] > [a], [s], [ʃ], [z], [t͡s] után	sî rupi orăşan zamă ţân	se rupe orăşean zeamă ţin	elszakad városlakó lé tartok
szóvégi alig észlelhető [j] elhagyása réshangok és zár-réshangok után	[uʃ] [pot͡s]	uşi poţi	ajtók bírsz, tudsz
latin [de] > [d͡ze]	dzece	zece	tíz
latin [di] > [d͡zɨ]	dzâc	zic	mondok
[t͡ʃ] > [ʃ]-hez közel álló hangzó	şier	cer	ég(bolt)
[d͡ʒ] > [ʒ]-hez közel álló hangzó	jier	ger	fagy
palatalizációk: [b] > [g], [p] > [k], [m] > [ɲ], [v] > [ʒ]	ghini chiept [ɲik] jin	bine piept mic vin	jól mell kicsi bor
egyetlen alakú birtokos névelő	a tău, a ta a tăi, a tale	al tău, a ta ai tăi, ale tale	a tiéd a tieid
dânsul, dânsa, dânşii, dânsele személyes névmások tárgyakra is való alkalmazása	Uiti masa. Puni lingurili pi dânsa.	Uite masa. Pune lingurile pe ea.	Ott az asztal. Tedd rá a kanalakat.
összetett múlt idő harmadik személy egyes és többes szám segédigéje	o făcut	a(u) făcut	csinált(ak), tett(ek)
a jövő idő a vrea ’akar’ segédigéjének sajátos alakjai	oi / îi / a / om / îţ / or cânta	voi / vei / va / vom / veţi / vor cânta	énekelni fogok / fogsz / fog / fogunk / fogtok / fognak
a melléknévi igenév de-vel	trebuii di spus	trebuie spus	meg kell mondani

Szókincs:

Jelenség	Nyelvjárási példa	Jelentése a sztenderdnyelvben	Sztenderdnyelvi megfelelő	Fordítás
sajátos szavak	agud		dud	eperfa
sajátos jelentésű szavak	moş	öregember	unchi	nagybácsi
ukrán eredetű szavak	hulub		porumbel	galamb
orosz eredetű szavak (főleg a Pruttól keletre)	cori		rujeolă	vörös himlő
török eredetű szavak	bostan		pepene	görögdinnye
görög eredetű szavak	colţun		ciorap	harisnya

[szerkesztés] Írott forrásai

1566-tól kezdve maradtak fenn dokumentumok moldvai jellegzetességekkel. E nyelvjáráscsoportnak nagy szerepe volt a román irodalmi nyelv kialakulásában, főleg Grigore Ureche, Miron Costin, Ion Neculce krónikások, majd olyan írók révén, mint Vasile Alecsandri, Ion Creangă, Mihai Eminescu és Mihail Sadoveanu.

[szerkesztés] Jegyzetek

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Források

• Coteanu, Ion [1961]: Elemente de dialectologie a limbii romîne (Román nyelvjárástani elemek). Editura Ştiinţifică, Bukarest.
• Sala, Marius et al. [1989]: Enciclopedia limbilor romanice (Az újlatin nyelvek enciklopédiája). Editura Ştiinţifică şi enciclopedică, Bukarest.

[szerkesztés] Lásd még

• Román cirill ábécé
• Moldovai ábécé
• A román nyelv Swadesh-listája
• Aromun nyelv
• Meglenoromán nyelv
• Isztroromán nyelv

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Hangfelvételek a timok-völgyi románok nyelvjárásaiban, egyesek fonetikai átírással és angol és szerb fordítással
• Timok-völgyi román népzene (csak az, amit szerb nevű énekesek adnak elő)
• Timok-völgyi román rádió
• A timok-völgyi románok szervezetének honlapja