A román nyelv területi változatai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Román nyelvjárások

A román nyelv területi változatai kétféle megközelítésből csoportosíthatóak. Azon nyelvészek[1] szerint, akik a dákorománt, az arománt, a meglenorománt és az isztrorománt nem tartják külön nyelveknek, ezek képezik a négy fő román dialektust (románul dialecte), amelyek aldialektusokra (románul subdialecte vagy graiuri) oszlanak. Azok,[2] akik külön nyelveknek tekintik őket értelemszerűen csak a tulajdonképpeni dákoromán nyelvjárásokat (graiuri) vizsgálják. Ez a szócikk is az úgynevezett „dákoromán” (a Dunától északra beszélt tulajdonképpeni román nyelv) területi változatairól szól.

Nyelvjárások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Munténiai nyelvjáráscsoport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A munténiai nyelvjárásokat Munténiában, Dobrudzsában, az erdélyi Szeben és Brassó megyékben, valamint a Bulgária északi részén élő románok beszélik. Területük négy zónára oszlik: egy központi zóna (Munténia legnagyobb része), Munténia északkeleti része, Dobrudzsa és Dél-Erdély.

Jellegzetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenség Nyelvjárási példa Sztenderdnyelvi megfelelő Fordítás
palatalizált [ʃʲ],[m 1] [ʒʲ][m 2] és utána [e], [i] e
loje
ă
lojă
ajtó
páholy
tisztán dentális[m 3] [d] és utána [ə],[m 4] [ɨ][m 5] dăştept
dân
deştept
din
okos
-ból/-ből
[e] elhasonulása [i]-vé, főként hangsúlyos helyzetű [e] hatására fetili
caprili
fetele
caprele
a lányok
a kecskék
összetett múlt idő[m 6] többes szám harmadik személy segédigéje azonos az egyes számúval ei/ele a venitără ei/ele au venit eljöttek
összetett múlt idő többes szám harmadik személyben a melléknévi igenév -ră raggal ei/ele a venitără ei/ele au venit eljöttek
kijelentő mód jelen idő többes szám harmadik személy azonos az egyes számúval ei/ele bea ei/ele beau isznak
kijelentő mód jövő idő többes szám harmadik személy azonos az egyes számúval ei/ele va bea ei/ele vor bea inni fognak
a vrea ’akar’ összetett múlt ideje mint segédige[m 7] am vrut să cad era să cad majdnem elestem
a veni ’jön’ mint igeszemléleti segédige vine şi/de creşte începe să crească elkezd nőni
a veni – ’jön’ mint segédige a szenvedő ragozásban grinda vine aşezată aici grinda este aşezată aici a gerenda ide helyeztetik
a ’-ról/-ről’-t jelentő elöljárószó összemosódása az ’után’-t jelentővel după/dupe de pe
de mint vonatkozó névmás omul de vine omul care vine az ember, aki jön
tárgyeset kifejezésére használt la elöljárószó anyagnevek előtt mănâncă la pâine mănâncă pâine kenyeret eszik
a mai határozószó helye nu mai mă duc nu mă mai duc többé nem megyek
a decât határozószó igenlő szerkezetben való használata am decât două mere n-am decât două mere csak két almám van

Szókincs:

Jelenség Nyelvjárási példa Jelentése a sztenderdnyelvben Sztenderdnyelvi megfelelő Fordítás
sajátos jelentésű szavak ginere mire vőlegény
bolgár eredetű szavak ciuşcă ardei iute csípős paprika
török eredetű szavak peşchir prosop törülköző
perdea függöny adăpost pentru vite védett hely marháknak
görög eredetű szavak dârmon ciur szita

Írott forrásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első írott román nyelvű dokumentumok (Neacşu levele 1521-ből és további kb. 50 dokumentum), majd a kb. 10 első nyomtatvány (lásd A román nyelv története) e nyelvjárás sajátosságait tükrözik. A román irodalmi nyelv alapja a munténiai nyelvjárás, de nem vette át minden jellegzetességét, sőt, határozottan visszautasított egyeseket, főleg az ige alaktanát illetőleg.

Olténiai nyelvjáráscsoport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a nyelvjáráscsoport Olténiában (Olt megye egy részének kivételével), Északnyugat-Bulgáriában és Északkelet-Szerbiában (a Timok völgyének egy részén) honos.

Jellegzetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenség Nyelvjárási példa Sztenderdnyelvi megfelelő Fordítás
[aj], [əj], [oj], [uj] kettőshangzók develarizált [kʲ] és [gʲ] előtt straichină
răichită
ureiche
oichi
păduiche
strachină
răchită
ureche
ochi
păduche
cseréptál
fűzfa
fül
szem
tetű
[i] beiktatása két szókezdeti mássalhangzó közé hirean hrean torma
[i] két szókezdeti mássalhangzó előtt işcoală şcoală iskola
[i] > [ɨ], [a] > [ə], [e̯a][m 8] > [a], [t͡s],[m 9] [s], [z], [r] után zâce
ţălină
măsa
zice
ţelină
măsea
mond(ja)
zeller
(rágó)fog
sajátos nőnemű többesszámú mutató névmás ăştea astea ezek
egyszerű múlt használata nagyon közeli múltban történt cselekvésre cântai am cântat[m 10] énekeltem
a távolság három fokának kifejezése (a)ici – aci(a) – acolo aici – acolo itt – ott – amott
a felszólító mód többes számának archaikus tagadó alakja nu cântareţi! nu cântaţi! ne énekeljetek!

Szókincs:

Jelenség Nyelvjárási példa Jelentése a sztenderdnyelvben Sztenderdnyelvi megfelelő Fordítás
archaikus szavak arm şold csípő (a testrész)
sajátos szavak a străfiga a strănuta tüsszenteni
sajátos jelentésű szavak cotoi kandúr picior de pasăre baromficomb

Bánsági nyelvjáráscsoport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a nyelvjáráscsoport a romániai Bánságra, Arad megyére és Hunyad megye déli részére, a Vajdaságra és a Timok völgyének egy részére jellemző. Három zónát különböztetnek meg: a délit, amelybe beletartozik a Vajdaság, az észak–északnyugatit és az északkeletit (beleértve Hátszeg vidékét).

Jellegzetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bánsági nyelvjárások sok hangtani, alaktani és szókincsbeli archaizmust tartalmaznak. Fő hangtani jellemzőjük a sztenderd románhoz képest gazdag és kiegyensúlyozott magánhangzórendszer.

Jelenség Nyelvjárási példa Sztenderdnyelvi megfelelő Fordítás
latin [ane] > [ɨne] câne câine kutya
[e] > [ə], [i] > [ɨ], [e̯a] > [a], [s],[m 11] [ʃ], [t͡s], [z] után să rupe
orăşan
ţân
zâc
se rupe
orăşean
ţin
zic
elszakad
városlakó
tartok
mondok
hangsúlyos [a] > [ʌ][m 12] ['fʌtə] fată lány
[e]-t tartalmazó szótag előtt hangsúlyos [e] > [ɛ][m 13] ['pɛre] pere körték
szóvégi [e] gyakran > ë [trʌʒʲë] trage húz
[o̯a][m 14] > [ɒ][m 15] ['pɒrtə] poartă kapu
[t͡ʃ][m 16] > [ʃʲ] ([e] és [i] előtt) şier cer ég(bolt)
[d͡ʒ][m 17] > [ʒʲ] (e] és [i] előtt) jier ger fagy
szóvégi alig észlelhető [j] elhagyása réshangok és zár-réshangok után [uʃ]
[pot͡s]
uşi
poţi
ajtók
bírsz, tudsz
szóvégi alig észlelhető [j] elhagyása [n] után és ennek teljes palatalizációja ['wɒmeɲ] oameni emberek
[t] > [t͡ɕ][m 18] ([e] és [i] előtt) frace frate fivér
[d] > [d͡ʑ][m 19] ([e] és [i] előtt) ges des sűrű
latin [n] + [e]/[i] > [ɲ] cuni cui szeg
[u.a] > [uva] a luva a lua elvenni
[a.ud] > [abd] labd laud dicsérek
[a.ut] > [apt] capt caut keresek
egyetlen alakú birtokos névelő a tău, a ta
a tăi, a tale
al tău, a ta
ai tăi, ale tale
a tiéd
a tieid
az a fi ige egyes alakjainak visszahatóvá válása mi-s
ni-s
vi-s
(eu) sunt
suntem
sunteţi
vagyok
vagyunk
vagytok
a feltételes mód segédigéje (v)reaş zişie zice mondanék
a szerb nyelv hatására, befejezett aspektust jelölő igekötők m-am uitat am uitat elfelejtettem

Szókincs:

Jelenség Nyelvjárási példa Sztenderdnyelvi megfelelő Fordítás
-oni, -oane képző iepuroni
nemţoane
iepuroi
nemţoaică
hím nyúl
német nő
archaikus latin eredetű szavak nat individ egyén
szerb eredetű szavak goşt musafir vendég
német eredetű szavak farbă vopsea festék

Írott forrásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szászvárosi Ószövetség (Palia de la Orăştie) (1582) tartalmaz bánsági nyelvjárási jellegzetességeket. A román sztenderd a 19. században Ion Heliade-Rădulescu kezdeményezésére a bánáti nyelvjárásokból vette át a folyamatos múlt idő többes szám harmadik személy -au igeragját (ei mergeau, ei făceau ’mentek’, ’csináltak’). (A többi nyelvjárásban a harmadik személyű igeragok egyes és többes számú alakja ugyanaz (el / ei mergea, făcea ’ment / mentek’, ’csinált / csináltak’).[3]

A bánsági az egyetlen román nyelvjáráscsoport, amelyben voltak és vannak modern irodalmi kísérletek, például Victor Vlad Delamarina (18701896) tollából.[4] Az utóbbi években feléledt ez az irodalom. 2002-ben létrejött a Bánsági Nyelvjárásban Írók Szövetsége (Asociația Scriitorilor în Grai Bănățean), melynek periodikája is van, Tăt Bănatu-i fruncea (Mégis a Bánság van az élen) címmel. A vajdasági Újozorán is működik a „Tibiscus” Irodalmi és Művészeti Szövetség, amely foglalkozik nyelvjárási irodalommal. Ezeken kívül televízió- és rádióműsorokban is művelik.[5]

A timok-völgyi románok nyelvjárásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A timok-völgyi románok nyelvjárásai részben a bánságiakhoz, részben az olténiaiakhoz állnak közel, mivel ezekből a régiókból származnak. Ez a népesség különös helyzetben van. A jugoszláv és a szerb hatalom vlachnak nevezte őket, bár nem azonosak az arománokkal, a meglenorománokkal és az isztrorománokkal, akiket e közös néven szoktak nevezni, hiszen a Dunától északra fekvő területekről származnak. A vajdasági románoktól eltérően 2007-ig nem volt számukra sem tanítás, sem istentisztelet román nyelven.

2007 augusztusában ismerte el a szerb kormány nemzetiségi státuszukat és azt, hogy anyanyelvük a román. Szerb nyelven ők is „vlachok”-nak nevezik magukat, de nyelvjárásukban rumâni-nek (hasonlóan a magyarországi szlovének anyanyelvükön szlovénnak, azaz slovenci-nek nevezik magukat, de magyarul sokszor vend-nek jelölik nemzetiségüket, amely szintén visszavezethető felsőbb politikai akaratra). Szervezetük nevében is ezek az elnevezések állnak: románul Consiliul Naţional al Minorităţii Naţionale Rumâne, szerbül Nacionalni Savet Vlaške Nacionalne Manjine.

Körösvidéki (vagy erdélyi) nyelvjáráscsoport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a nyelvjáráscsoport három zónára oszlik: bihari (amely Arad megyére is kiterjed, és amelyhez a magyarországi románok nyelvjárása is tartozik), mócvidéki (néha ettől különválasztva tárgyalják a mokányföldit) és szamosvölgyi. Egyes nyelvészek (Emil Petrovici, Ion Coteanu) ide sorolják az Avasságot is. Erdély nagy részén a körösvidéki, a moldvai és a munténiai közötti átmeneti nyelvjárásokat beszélnek.

Jellegzetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyon elterjedt (bár megvalósulása nem kötelező) a magánhangzók nazalizációja: [o'pitə̃'trjagə̃'strajt͡sə] (o pită întreagă-n straiţă ’egy egész kenyér a tarisznyában’). A nazalizált magánhangzó nyíltsági foka és ajakkerekítési foka is megváltozhat ([u] + [n] > [õ], ill. [ɨ] + [n] > [ũ]), és a nazalizáció analógiásan a nem nazális mássalhangzó előtti magánhangzókra is átterjedhet: [ãju] (aiu, ’a fokhagyma’). Főként az Erdélyi-szigethegységben ma is használják az egyszerű múlt időt.

Jelenség Nyelvjárási példa Sztenderdnyelvi megfelelő Fordítás
latin [ane] > [ɨne] câne câine kutya
[e] > [ə], [i] > [ɨ], [e̯a] > [a] ([s], [ʃ], [z], [t͡s] után) să rupe
orăşan
za
ţân
se rupe
orăşean
zea
ţin
elszakad
városlakó

tartok
[e̯a] > [a] (palatalizált [t], [d], [l], [n] után) ['cakə]
[ɟal]
[ʎak]
[ɲam]
teacă
deal
leac
neam
hüvely
domb
orvosság
rokon
hangsúlyos [e] > [ɛ] [pɛre] pere körték
Néhány nyelvjárásban [z] után csak centrális magánhangzó állhat
(hangsúlyos helyzetben [ɨ], hangsúlytalan helyzetben [ə]).
zâci zici mondasz
[o̯a] > [ɒ] [pɒrtə] poartă kapu
[d͡ʒ] > [ʒ] jer ger fagy
dentális zárhangok palatalizációja [e] és [i] előtt (különböző fokú lehet) [tʲej] vagy [cej]
[dʲintʲe] vagy [ɟince]
tei
dinte
hársfa
fog
[n] palatalizációja [e] és [i] előtt ['biɲe]
['domɲi]
bine
domnii
jól
az urak
[k] és [p] palatalizációja [e] és [i] előtt [cej]
[pʲej] vagy [cej]
chei
piei
kulcsok
bőrök[m 20]
hangsúlyos és hangsúlytalan [e̯a] > [ɛ] [lumɛ] lumea a világ
[ɨj] > [ij] întii întâi első
[k] beiktatása [s] és [l] közé sclab slab gyenge, sovány
[a] beiktatása a szó elé (kevésbé általános, mint az arománban) anumără numără számol
latin, magánhangzók közötti [n] > [r], a mócok nyelvjárásában lură lună hold
archaikus -i határozott névelős birtokos/részes rag omuli omului az emberé/embernek
egyetlen alakú birtokos névelő a tău, a ta
a tăi, a tale
al tău, a ta
ai tăi, ale tale
a tiéd
a tieid
az a fi létige jelen idejének sajátos alakjai îs
îi
sunt
este, e
vagyok, vannak
van
összetett múlt idő harmadik személy egyes szám segédigéje o, többes számé o(r) o(r) făcut a(u) făcut csinált(ak), tett(ek)
kötőmód kötőszója a bihari nyelvjárásban şi merg merg menjek
összetett régmúlt idő sajátos alakja m-am fo dusă mă dusesem mentem volt
feltételes mód múlt ideje az a vrea ’akar’ segédige összetett múltjával o vu(t) hori ar fi cântat énekelt volna
segédige a fő ige után Făcut-ai foc?
Duce-m-oi.
Ai făcut foc?
Mă voi duce.
Raktál-e tüzet?
Elmegyek.

Szókincs:

Jelenség Nyelvjárási példa Jelentése a sztenderdnyelvben Sztenderdnyelvi megfelelő Fordítás
latin eredetű archaizmusok vă! mergi!, du-te! menj!
sajátos szavak nari nas orr
sajátos jelentésű szavak a cânta énekelni a plânge sírni
magyar eredetű szavak a cuştuli a gusta kóstolni
német eredetű szavak firhang perdea függöny

Máramarosi nyelvjáráscsoport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ehhez a csoporthoz tartozó nyelvjárásokat nemcsak Máramarosban, hanem az Avasságban és Kárpátalján is beszélik.

Jellegzetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hangtan:

Jelenség Nyelvjárási példa Sztenderdnyelvi megfelelő Fordítás
latin [ane] > [ɨne] câne câine kutya
[e] > [ə], [i] > [ɨ], [e̯a] > [a] ([s], [ʃ], [t͡s], [d͡z] után) să rumpe
orăşan
ţân
dzâc
se rupe
orăşean
ţin
zic
elszakad
városlakó
tartok
mondok
[e̯a] > [a], palatalizált [t], [d], [l], [n] után ['cakə]
[ɟal]
[ʎak]
[ɲam]
teacă
deal
leac
neam
hüvely
domb
orvosság
rokon
hangsúlytalan, de nem szóvégi [e] záródása oamini oameni emberek
[e] > [ə] ([t͡ʃ] és [ʤ] után) [t͡ʃər]
[d͡ʒər]
cer
ger
ég(bolt)
fagy
hangsúlyos [e] > [ɛ] ['pɛre] pere körték
[o̯a] > [ɒ] ['pɒrtə] poartă kapu
szóvégi alig észlelhető [j] elhagyása réshangok és zár-réshangok után [uʃ]
[nut͡ʃ]
[pot͡s]
uşi [uʃʲ]
nuci [nut͡ʃʲ]
poţi [pot͡sʲ]
ajtók
diók
bírsz
szóvégi alig észlelhető [j] elhagyása [n] után és ennek teljes palatalizációja ['wɒmiɲ] oameni emberek
latin [de] > [d͡zə] Dumnedzău Dumnezeu Isten
latin [di] > [d͡zɨ] dzâc zic mondok
latin [du] > [d͡zu] vădzut văzut látott
fogmeder-zárhangok palatalizációja [e] és [i] előtt [cej]
[ɟince]
tei
dinte
hársfa
fog
[k] palatalizációja [c]-re, [e] és [i] előtt [cej] chei kulcsok[m 21]
[f], [v] palatalizációja [e] és [i] előtt sier
zin
fier
vin
vas
bor
[l] palatalizációja [e] előtt ['pɛriʎe] perele a körték
az Avasságban az [l] félhangzóvá válása zárhang előtt aub
autu
caudură
meuc
alb
altul
căldură
melc
fehér
másik
hőség
csiga
[n] palatalizációja [e] és [i] előtt ['biɲe]
['domɲi]
bine
domnii
jól
az urak
zár-réshangok depalatalizációja ['ʧɒrə]
[ʤam]
['tsavə]
cioară
geam
ţeavă
varjú
ablaküveg
cső
[ɲ] beiktatása [m] és [j] közé [mɲel] miel bárány
[c] beiktatása [p] és [j] vagy [i] közé ['pcatrə] piatră

Alaktan és mondattan:

Jelenség Nyelvjárási példa Sztenderdnyelvi megfelelő Fordítás
egyetlen alakú birtokos névelő a tău, a ta
a tăi, a tale
al tău, a ta
ai tăi, ale tale
a tiéd
a tieid
az a fi létige jelen idő sajátos alakjai îs
îi
sunt
este, e
vagyok, vannak
van
összetett múlt idő harmadik személy egyes és többes szám segédigéje o o făcut a(u) făcut csinált(ak), tett(ek)
hangsúlyos magánhangzó utáni szórész elhagyása igékben ce-i fa ce vei face mit fogsz csinálni
a 2. és a 3. igeragozás jelen idő többes szám első személy igeragja ave
duce
avem
ducem
birtoklunk
viszünk
hangsúlyos magánhangzó utáni szórész elhagyása főnevek megszólító esetében mătu!
[ɟo]!
mătuşă!
Gheorghe!
néni!
Gyuri!
a jövő idő a vrea ’akarni’ segédige sajátos alakjai oi / îi / a / om / îţ / or mânca voi / vei / va / vom / veţi / vor mânca enni fogok / fogsz / fog / fogunk / fogtok / fognak
a régmúlt idő sajátos alakja am fo dzâsă zisesem mondtam volt
a főnévi igenév archaikus használata S-o dus a ara. S-a(u) dus să are. Elment(ek) szántani.
segédige a fő ige után Făcut-ai foc?
Duce-m-oi.
Ai făcut foc?
Mă voi duce.
Raktál-e tüzet?
Elmegyek.

Szókincs:

Jelenség Nyelvjárási példa Jelentése a sztenderdnyelvben Sztenderdnyelvi megfelelő Fordítás
-uc(ă) kicsinyítő képző gyakorisága slăbuc slăbuţ gyengécske
-ucă alak nőnem és semlegesnem többes számban piciorucă picioruşe lábacskák
archaikus latin eredetű szavak sărune tărâţe cu sare sós korpa
sajátos szavak cătilin încet lassan
sajátos jelentésű szavak cocon úrfi copilaş kisgyerek
ukrán eredetű szavak a cuşăi a gusta kóstolni

Moldvai nyelvjáráscsoport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a nyelvjáráscsoport foglalja el a legnagyobb területet. Ezeket beszélik a romániai Moldvában, Bukovinában, Északkelet-Erdély egy részében (Beszterce-Naszód megye, Maros megye, Hargita megye, Kovászna megye egyes részeiben), Északkelet-Munténiában (Brăila megye, Buzău megye), Észak-Dobrudzsában (Tulcea megye északi része), az ukrajnai Észak-Bukovinában, a Moldovai Köztársaságban,[m 22] beleértve Transznisztriát is.

Jellegzetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jelenség Nyelvjárási példa Sztenderdnyelvi megfelelő Fordítás
szóvégi [e̯a] > [ɛ] [vi'nɛ] venea jött
hangsúlytalan [ə] záródása [sɨ 'vinɨ] să vină (ő) jöjjön
hangsúlytalan [e] záródása fetili fetele a lányok
[e] > [ə], [i] > [ɨ], [e̯a] > [a], [s], [ʃ], [z], [t͡s] után sî rupi
orăşan
za
ţân
se rupe
orăşean
zea
ţin
elszakad
városlakó

tartok
szóvégi alig észlelhető [j] elhagyása réshangok és zár-réshangok után [uʃ]
[pot͡s]
uşi
poţi
ajtók
bírsz, tudsz
latin [de] > [d͡ze] dzece zece tíz
latin [di] > [d͡zɨ] dzâc zic mondok
[t͡ʃ] > [ʃ]-hez közel álló hangzó şier cer ég(bolt)
[d͡ʒ] > [ʒ]-hez közel álló hangzó jier ger fagy
palatalizációk: [b] > [g], [p] > [k], [m] > [ɲ], [v] > [ʒ] ghini
chiept
[ɲik]
jin
bine
piept
mic
vin
jól
mell
kicsi
bor
egyetlen alakú birtokos névelő a tău, a ta
a tăi, a tale
al tău, a ta
ai tăi, ale tale
a tiéd
a tieid
dânsul, dânsa, dânşii, dânsele személyes névmások tárgyakra is való alkalmazása Uiti masa. Puni lingurili pi dânsa. Uite masa. Pune lingurile pe ea. Ott az asztal. Tedd rá a kanalakat.
összetett múlt idő harmadik személy egyes és többes szám segédigéje o făcut a(u) făcut csinált(ak), tett(ek)
a jövő idő a vrea ’akar’ segédigéjének sajátos alakjai oi / îi / a / om / îţ / or cânta voi / vei / va / vom / veţi / vor cânta énekelni fogok / fogsz / fog / fogunk / fogtok / fognak
a melléknévi igenév de-vel trebuii di spus trebuie spus meg kell mondani

Szókincs:

Jelenség Nyelvjárási példa Jelentése a sztenderdnyelvben Sztenderdnyelvi megfelelő Fordítás
sajátos szavak agud dud eperfa
sajátos jelentésű szavak moş öregember unchi nagybácsi
ukrán eredetű szavak hulub porumbel galamb
orosz eredetű szavak (főleg a Pruttól keletre) cori rujeolă vörös himlő
török eredetű szavak bostan pepene görögdinnye
görög eredetű szavak colţun ciorap harisnya

Írott forrásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1566-tól kezdve maradtak fenn dokumentumok moldvai jellegzetességekkel. E nyelvjáráscsoportnak nagy szerepe volt a román irodalmi nyelv kialakulásában, főleg Grigore Ureche, Miron Costin, Ion Neculce krónikások, majd olyan írók révén, mint Vasile Alecsandri, Ion Creangă, Mihai Eminescu és Mihail Sadoveanu.

Megjegyzések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Magyar s.
  2. Magyar zs.
  3. Dentális hang (vagy foghang) – melynek képzésében a nyelv és a fogak vesznek részt.
  4. Közepesen nyílt/zárt, középen képzett, ajakkerekítés nélküli magánhangzó.
  5. Zárt, középen képzett, ajakkerekítés nélküli magánhangzó.
  6. A román alaktanban használatos szakszavakat lásd A román névszók, A román ige és Változatlan alakú szófajok a román nyelvben szócikkekben.
  7. Szokásos módon segédigeként (a jövő idő képzésére) az a vrea kijelentő mód jelen idejének erre szakosodott rövidebb változatait használják: voi/oi, vei/ăi stb.
  8. Egy félhangzószerű [e] és egy [a]-ból álló kettőshangzó.
  9. Magyar c.
  10. Az egyszerű múlt használatos az irodalmi nyelvben is, de csak az írott elbeszélő szövegekben.
  11. Magyar sz.
  12. Félig nyílt, hátulképzett, kerekítés nélküli magánhangzó
  13. Magyar e.
  14. Félhangzószerű [o] és [a]-ból álló kettőshangzó.
  15. Magyar a.
  16. Magyar cs.
  17. Magyar dzs.
  18. Zöngétlen alveolo-palatális zár-réshang.
  19. Zöngés alveolo-palatális zár-réshang.
  20. Így a két szó kiejtése egybemosódhat. Ha ehhez hozzáadjuk a sztenderd tei ’hársfa’ szóban levő [t] palatalizációját, akkor három szó kiejtése mosódik össze.
  21. Így a szó kiejtése egybemosódik a ’hársfá’-t jelentőjével.
  22. Az itteni sztenderd nyelvváltozat csaknem azonos a román nyelvével, bár hivatalosan moldáv nyelvnek hívják.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Gustav Weigand, Ovid Densuşianu, Sextil Puşcariu, Alexandru Rosetti, Theodor Capidan stb.
  2. G. Giuglea, Alexandru Graur, Ion Coteanu stb.
  3. Ion Gheţie [1975]: Baza dialectală a românei literare. (A román irodalmi nyelv nyelvjárási alapja). Editura Academiei, Bukarest, 492. o.
  4. Ăl mai tare om dân lume (A világ legerősebb embere). Facla, Temesvár, 1972
  5. Lásd Ghinea Nouraş, Cristian [2004]: Literatura în grai bănăţean este un fenomen viu (A bánsági nyelvjárás irodalma élő jelenség). Megemlíthető itt a bánsági nyelvjárással és az abban művelt irodalommal foglalkozó www.banaticus.ro portál.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Coteanu, Ion [1961]: Elemente de dialectologie a limbii romîne (Román nyelvjárástani elemek). Editura Ştiinţifică, Bukarest.
  • Sala, Marius et al. [1989]: Enciclopedia limbilor romanice (Az újlatin nyelvek enciklopédiája). Editura Ştiinţifică şi enciclopedică, Bukarest.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]