Közönséges pörölycápa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Közönséges pörölycápa
Kitömött példány a Rhodes Aquarium múzeumában
Kitömött példány a Rhodes Aquarium múzeumában
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Porcos halak (Chondrichthyes)
Alosztály: Cápák és ráják (Elasmobranchii)
Öregrend: Cápák (Selachimorpha)
Rend: Kékcápaalakúak (Carcharhiniformes)
Család: Pörölycápafélék (Sphyrnidae)
Nem: Pörölycápák (Sphyrna)
Rafinesque, 1810
Faj: S. zygaena
Tudományos név
Sphyrna zygaena
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Sphyrna lewini (non Griffith & Smith, 1834)
  • Sphyrna mokarran (non Rüppell, 1837)
  • Sphyrna zigaena (Linnaeus, 1758)
  • Spyrna zygaena (Linnaeus, 1758)
  • Squalis pictus Blainville, 1816
  • Squalus carolinensis Blainville, 1816
  • Squalus malleus (Valenciennes, 1822)
  • Squalus zygaena Linnaeus, 1758
  • Zygaena malleus Valenciennes, 1822
  • Zygaena subarcuata Storer, 1848
  • Zygaena vulgaris Cloquet, 1830
Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Közönséges pörölycápa témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges pörölycápa témájú kategóriát.

A közönséges pörölycápa (Sphyrna zygaena) a porcos halak (Chondrichthyes) osztályának a kékcápaalakúak (Carcharhiniformes) rendjébe, ezen belül a pörölycápafélék (Sphyrnidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges pörölycápa a Föld összes mérsékelt övi és trópusi tengerében megtalálható. Az Atlanti-óceán nyugati részén, Kanadától a Virgin-szigetekig és Brazíliától Argentínáig található meg. Ugyanez óceán keleti részén, a Brit-szigetektől az Elefántcsontpartig fordul elő. A Földközi-tengerben is van állománya. További előfordulási helyei a Vörös-tengertől és a Dél-afrikai Köztársaságtól Srí Lankáig, Dél-Szibériától Vietnamig, valamint Dél-Ausztráliától Új-Zélandig vannak. Hawaii vizeiben is él. A Csendes-óceán keleti részén, Észak-Kaliforniától Chiléig található meg.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közönséges pörölycápa a londoni Grant Museum of Zoologyban

Ez a hal általában 335 centiméter hosszú, de akár 500 centiméter hosszúra is megnőhet. 265 centiméteresen számít felnőttnek. Legfeljebb 400 kilogramm testtömegű. A nagy, kalapács alakú fejének a közepén, egy dudor látható. Az első hátúszó magasan ül, míg a második hátúszó és a többi úszók lejjebb helyezkednek el. Testszíne felül oliva-szürke vagy sötétszürke; alul fehér. Az úszók vége szürke vagy feketés.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sós- és brakkvizek lakója. Általában 20, de akár 200 méteres mélységekben is megtalálható. Nyáron északra vándorol. A fiatalok nagy rajokat alkotnak. Tápláléka főleg kisebb cápa-fajok és ráják, de csontos halakra, fejlábúakra és rákokra is vadászik.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A közönséges pörölycápa elevenszülő hal. Az ivarérettséget 250-300 centiméteresen éri el. Egy alomban 30-40 kiscápa van.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ezt a cápát halásszák. A sporthorgászok is kedvelik. Néha egyéb cápafajoknak és tonhalaknak szánt halászhálókba gabalyodik. Frissen, fagyasztva, sózva vagy füstölve árusítják. Úszóit levesbe főzik. Májolajából vitaminokat készítenek. Bőrét is feldolgozzák. A nem hasznosított részeit, a tenyésztett halak táplálékaként használják. A hagyományos kínai orvoslásban is használják.

Húsa néha mérgező lehet. Csak kevés cápadámadás tulajdonítható a közönséges pörölycápának.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]