Hatsepszut

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hatsepszut
előd
egyiptomi fáraó
utód
II. Thotmesz
XVIII. dinasztia
III. Thotmesz

HatshepsutStatuette MuseumOfFineArtsBoston.png

Uralkodása i. e. 1479 – 1458
Prenomen
<
ra mAat kA
>

Maatkaré
Az igazság ura Ré
Nomen
<
i mn
n
W9
t
F4
t
A51
>

Henemetamon Hatsepszut
Aki egy Ámonnal; a hölgyek legnemesebbike
Apja I. Thotmesz
Anyja Ahmesz
Férje II. Thotmesz
Gyermekei Nofruré
Sírja KV20
Fontosabb építkezései Dejr el-Bahari-i templom,
Karnaki templom, Szpeosz Artemidosz
Hatsepszut
Előd
Egyiptomi királyné
Utód
Ahmesz
XVIII. dinasztia
Szatiah

Hatsepszut Henemetamon, görögösen Amesszisz, uralkodói nevén Maatkaré (i. e. 1509 körül, ur. kb. i. e. 1479i. e. 1458) az ókori egyiptomi XVIII. dinasztia ötödik fáraója, I. Thotmesz leánya. Féltestvére és egyben férje, II. Thotmesz halála után először régensként uralkodott mostohafia, a még gyermek III. Thotmesz helyett, majd magához ragadta a hatalmat. Közel 22 éven át kormányzott.

Az ő halotti templomának épült a híres teraszos kiképzésű Dejr el-Bahari-i templom, mely arányos szépségével az ókori egyiptomi templomépítészet egyik legszebb épülete. Falain megörökítik Hatsepszut isteni származását, valamint a távoli Punt országába indított kereskedelmi expedíciót.

Hatsepszut múmiáját dajkája, Szitré sírjában találták meg a Királyok völgyében, és 2007-ben sikerült azonosítani.

Családi háttere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

I. Thotmesz fáraó lányaként született. Apja feltehetőleg nem volt királyi származású; elődjének, I. Amenhotepnek nem született gyermeke, ezért őt jelölte ki utódjának. Thotmesz feleségül vette Mutnofretet, aki feltehetőleg Amenhotep testvére volt, főfeleségének azonban Ahmeszt tette meg, akiről nem tudni, a saját testvére vagy a királyi család egy távolabbi tagja volt.[1]

Hatsepszut gyermekkoráról nem sokat tudni. Több helyen is hangoztatta, hogy nem testvére, hanem ő volt apjuk kijelölt örököse, ez valószínűleg csak propaganda, és Hatsepszut a hercegnőknek kijáró szokásos nevelést kaphatta, mely arra készítette fel, hogy királyné legyen. Dajkáját, Szitrét minden bizonnyal nagyon szerette, mert később szobrot emelt neki halotti templomában,[2] és abban a megtiszteltetésben is részesítette, hogy a Királyok völgyében készíttetett sírt neki,[3] ahová mindaddig csak az uralkodócsalád tagjait temették el.

Thotmesznek Ahmesztől Hatsepszuton kívül még egy leánya volt, Noferubiti, aki fiatalon meghalt. Fiai közül szintén még apja halála előtt meghalt az elsőszülött Amenmosze, valamint Uadzsmesz, akikről nem tudni pontosan, melyik királyné szülte őket. Egyetlen életben maradt fia, II. Thotmesz, Mutnofret gyermeke követte a trónon, mikor tizenkét évnyi uralkodás után meghalt. A hagyomány értelmében II. Thotmesz feleségül vette féltestvérét, Hatsepszutot,[4] aki pár évvel idősebb lehetett nála.[5]

II. Thotmesz uralkodása alatt[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvére kb. tizenhárom éves uralkodása alatt Hatsepszut hagyományos királynéi címeket viselt; felvette továbbá „az isten felesége” címet is, melyet elsőként a dinasztia egyik ősanyja, Ahmesz-Nofertari viselt, és azóta öröklődött a családban. Egy korabeli sztélén, mely férjével, valamint anyjával, Ahmesszel együtt ábrázolja, alakja szerényen meghúzódik mellettük. Az ebben az időben készült, nem túl nagyméretű első sírja és koporsója is azt mutatja, hogy beérte a hagyományos szereppel.[6] Mindez azonban nem jelenti, hogy passzívan a háttérben maradt volna; a XVIII. dinasztia királynéi már őelőtte is befolyással voltak a kor politikai életére, és valószínűleg ő is jelentős befolyást gyakorolt arra.[7]

Hatsepszutnak egyetlen gyermeke ismert, Nofruré hercegnő. Thotmesznek egy mellékfeleségétől vagy ágyasától, Iszettől azonban született egy fia is, a későbbi III. Thotmesz.[8]

Uralkodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gránitszfinx Hatsepszut arcvonásaival

Trónra lépése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mikor férje meghalt, az általános gyakorlat értelmében Hatsepszut lett a régens mostohafia, III. Thotmesz mellett. A királyné ekkor körülbelül harmincéves lehetett.[9] Az első pár évben úgy tűnik, be is érte ezzel a szereppel. Nem tudni, pontosan mikor vette át teljesen a hatalmat, csak az biztos, hogy a hetedik uralkodási év végén már-már fáraóként uralkodott.[10]

Hatsepszut fokozatosan haladhatott a hatalomátvétel felé. Régenssége időszaka alatt gyakorlatilag már csak nevében nem volt fáraó, de hogy a hatalommal járó címeket is felvehesse, további támogatásra volt szükség, mégpedig az istenek részéről. Deir el-Bahari-i templomának képei az elsők, melyek részletesen bemutatják a később hivatalossá váló propagandát, miszerint a jövendő fáraót maga a főisten, Ámon nemzette úgy, hogy meglátogatta a királynét annak férje képében. Hatsepszut egyben azt is kijelentette, hogy apja, I. Thotmesz őt jelölte ki örökösének, és még életében kinevezte társuralkodóvá. A valóságban azonban erre nincsen semmi bizonyíték.[11][12]

Hatsepszut és III. Thotmesz

A Hatsepszut által a karnaki templomban emeltetett ún. Vörös kápolna még több információt nyújt a királynő trónra lépésének körülményeiről. Ennek feliratai szerint a társuralkodás második évében az Opet-ünnep körmenetén Ámon isten szobra Hatsepszutot jelölte ki uralkodónak.[13] Sajnos nem tudni, milyen társuralkodást említ a szöveg – amennyiben I. Thotmesz és Hatsepszut a valóságban nem létező társuralkodását, úgy az egész szöveg fiktív lehet, amennyiben azonban arra az időre utal, amikor Hatsepszut régens volt III. Thotmesz mellett, akkor Hatsepszut koronázása nagyjából erre az időre tehető.

Nem tudni pontosan, mi késztette Hatsepszutot a teljes hatalomátvételre. Amennyiben a korábbi feltételezések igazak, és hatalomra vágyó nő volt, akit frusztrált, hogy másodrendű szerepet kell játszania az uralkodásra alkalmatlanabb öccse, majd gyermekkorú mostohafia mellett, akkor semmi nem magyarázza meg, miért bánt tisztelettel a társuralkodójának tartott III. Thotmesszel, és miért biztatta arra, hogy a hadseregben kezdjen karriert, kockáztatva ezzel, hogy maga mellé állítja a katonaságot. Az sem valószínű, hogy Thotmesz, aki később Egyiptom egyik legnagyobb harcos fáraója volt, húsz éven keresztül eltűrte volna, hogy mostohaanyja uralkodjon helyette. Valószínűbb, hogy Thotmesznek nem volt kifogása a társuralkodás ellen.[14] Lehetséges, hogy Hatsepszutot egy fel nem jegyzett, a királyi család biztonságát veszélybe sodró esemény késztette erre a radikális lépésre.[15]

Építkezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hatsepszut rekonstruált vörös kápolnája a karnaki szabadtéri múzeumban

Építkezések terén Hatsepszut túlszárnyalta a dinasztia korábbi fáraóit; ebben segítségére volt az is, hogy uralkodása nagy részében béke honolt a birodalomban. A legtöbb épületet Thébában emelte, ahol az ő uralkodása alatt is tovább bővült a karnaki és a luxori templom (a Luxorban emelt épületei nagy részét azonban azóta újabbak váltották fel[16]), de északabbra is építkezett; Memphisznél egy alabástromszfinxe került elő, Közép-Egyiptomban a ma Szpeosz Artemidosz néven ismert sziklaszentély épült (az ezen a vidéken tisztelt Pahet oroszlánistennő számára),[17] valamint több, a hükszósz háborúk idején romlásnak indult templomot is helyreállítottak.[18] Ábrázolásain Hatsepszut a fáraói hatalom minden jelvényét viseli, köztük az álszakállt is, de arcvonásai nőiesek.

Hatsepszut uralkodása alatt épült a Medinet Habu-i ún. Kis templom magja. A templomot a későbbiekben több uralkodó is bővíttette, egészen a római korig.[19]

Karnak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A karnaki templomhoz Hatsepszut uralkodása alatt épült az új, déli bejárat, a 8. pülón,[20] valamint építtetett itt egy palotát is és kvarcitból egy bárkaszentélyt Ámon szent bárkája számára.[18][21]

Hatsepszut egy sztéléjén örökítette meg, hogy két obeliszket ajándékozott Ámonnak Karnakban. Ezeket apja emlékére emelte, és a 4. és az 5. pülón közt állíttatta fel. A sztélén Ámon, a két obeliszk, valamint a férfiként ábrázolt Hatsepszut reliefje látható, mellettük a szöveg beszámol az obeliszk állításáról („az [obeliszkek] teteje az eget veri, és beragyogja a Két Földet, akár a napkorong”), illetve Ámon szavairól Hatsepszutnak: „A Két Föld trónjai urának, Ámonnak a szavai test szerint való leányához, Hatsepszuthoz: Neked adom a Két Föld királyságát évmilliókra Hórusz trónján, szilárdan, mint .”[22]

Az obeliszkpár egyik tagja ma is áll, ez 29,56 méter magas, és 325 tonna súlyú.[23] Ez az obeliszk jelenleg is Karnakban található; a ma is álló óegyiptomi obeliszkek közül magasságban csak III. Thotmesz egyik obeliszkje előzi meg, amelyet Rómába szállítottak.[24]

Hatsepszut két másik obeliszket is emelt Karnakban, de ezek mára eltűntek.[25]

Dejr el-Bahari[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hatsepszut Deir el-Bahari-i temploma

Leghíresebb építménye a gyönyörű Deir el-Bahari-i templom, mely a királynő halotti templomának épült. Az ókorban Dzseszer-dzseszeru, azaz „A szentek szentje” néven ismert templomot a középbirodalmi II. Mentuhotepnek a közelben álló, hasonlóan teraszos kiképzésű temploma ihlette. A templom falain ábrázolt jelenetek Hatsepszut életének és uralkodásának főbb eseményeit elevenítik fel – a fáraónő istentől való fogantatása, születése és koronázása, vallási ünnepek, núbiai lázongások leverése, a punti kereskedelmi expedíció. A templomban kápolnákat emeltek többek között Hatsepszutnak, I. Thotmesznek és Hathornak is.[26]

Külpolitikája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hatsepszut uralkodása alatt jelentősebb hadjáratok nem zajlottak, csak néhány núbiai felkelést kellett leverni. Virágzott a kereskedelem, melynek legékesebb példája a Dejr el-Bahari-i templomban is megörökített expedíció Puntba, ami valahol a mai Szomália környékén helyezkedhetett el. Puntból többek közt arany, fák és tömjén érkeztek. Megnőtt az egzotikus áruk iránti igény, a magánsírokban elefántcsontot, párducbőröket és élő elefántokat ábrázoltak.[27]

Ezzel párhuzamosan az Égei-tenger vidékével való kereskedelem hanyatlani látszott; továbbra is érkezett ugyan kerámia, de feltehetőleg már csak közvetítéssel.[27]

Udvara[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hatsepszut uralkodása alatt nagyban megnőtt a templomoknak adományozott magánszobrok és a díszes thébai és szakkarai magánsírok száma, ami azt mutatja, a királynő bőkezűen bánt udvaroncaival.[28] A nemesek közt kiemelkedően fontos szerepet tölt be Szenenmut, aki többek közt az építkezések vezetője, a Dzseszer-dzseszeru templom tervezője, Ámon magtárainak felügyelője és Nofruré hercegnő nevelője volt. Hogy Hatsepszut és Szenenmut kapcsolata mennyire volt közeli, arról valószínűleg már a kortársak is találgathattak; egy korabeli magánsírban fennmaradt falfirka nem sokat bíz a képzeletre.[29]

Több olyan nemes is szolgálta Hatsepszutot, akik a korábbi fáraókat is, köztük az idős katona, Jahmesz Pennehbet és Ineni főépítész.[30] A karnaki építkezéseket Szenenmut mellett Ámon főpapja, Hapuszeneb, Ámon második prófétája, Paiemré és a kincstárnok, Dzsehuti irányították.[31]

Halála, sírja és múmiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hatsepszut uralkodása 22. évében, a hatodik hónap 10. napján halt meg. III. Thotmesz immár egyedül kormányzott tovább.[32] Nofruré valószínűleg már korábban meghalt; vitatott, valaha is feleségül ment-e Thotmeszhez.[33]

Hatsepszut

Hatsepszut korábban, amikor még testvére mellett volt királyné, egy egyszerűbb sírt építtetett Vádi Szikkat Taka ez-Zeidánál (a Királynék völgye csak később vált az uralkodók feleségeinek temetkezési helyévé),[34] fáraóként azonban nagyobb és díszesebb sírt akart magának a Királyok völgyében. A KV20-as sír, melyet Hatsepszut sírjaként azonosítottak, lehetséges, hogy eredetileg I. Thotmesz sírjának épült, Hatsepszut pedig kibővíttette, hogy ő is apja mellé temetkezhessen. Thotmesz testét később unokája a KV38-as sírban temette újra.

A KV20-as sírt még az ókorban kirabolták, Hatsepszut múmiájának holléte nem ismert, temetkezési kellékei különféle helyekről kerültek elő – fából készült anthropoid koporsójának darabja a KV4-es sírból, mely a XIX. dinasztia utolsó fáraója, XI. Ramszesz sírja volt; egy táblás játék és egy ágy vagy kanapé darabjai pedig a DB320-as rejtekhelyről. Ide számos királyi múmiát szállítottak a sírrablók elől; egy azonosítatlan női múmia lehet, hogy Hatsepszut teste. Szintén felmerült Hatsepszut lehetséges múmiájaként a KV35-ös sírban talált ún. Idősebb hölgy és Fiatalabb hölgy nevű múmia is, valamint a dajkája, Szitré múmiája mellett a KV60-as sírban talált másik női holttest.[35] 2006 márciusában Zahi Hawass bejelentette, hogy a kairói Egyiptomi Múzeum egyik múmiáját azonosította Hatsepszut múmiájaként,[36] de azóta más hír nem érkezett erről. 2007. június 26-án bejelentették, hogy valószínűleg sikerült azonosítani Hatsepszut múmiájaként a KV60-as sír eddig azonosítatlan múmiáját,[37] annak alapján, hogy a múmiát királyi pózban temették el, egy fog pedig, melyet 1881-ben egy Hatsepszut nevével ellátott fadobozban találtak, minden kétséget kizáróan ennek a múmiánaka szájából származik.[38] Az azonosítást a DNS-vizsgálatok is megerősítették.[39] Komputertomográfiás vizsgálatok azt mutatják, Hatsepszut az ötvenes éveiben hunyt el, előrehaladott csontrákban.[38]

Sokáig úgy tartották, a Hatsepszut uralkodása alatt háttérbe szorult III. Thotmesz trónra lépve azzal állt bosszút mostohaanyján, hogy annak nevét és képmásait mindenhonnan kivésette, hogy kitörölje emlékezetét a történelemből. Ez az elmélet ma már nem állja meg a helyét, mivel Thotmesz egyrészt a hadsereg támogatásával sokkal korábban is letaszíthatta volna a trónról Hatsepszutot és átvehette volna a hatalmat, másrészt a legutóbbi vizsgálatok szerint Hatsepszut nevét nem azonnal Thotmesz trónra lépése után, hanem jó két évtizeddel később, a 42. uralkodási év után tüntették el. Lehetséges, hogy Thotmesz csak ekkoriban döntött úgy, nem akarja, hogy az utókor szemében úgy maradjon fenn, mint aki húsz évig mostohaanyja mögé háttérbe szorulva élt; elképzelhető az is, hogy a maattal, a fennálló renddel ellentétesnek tartotta, hogy nő uralkodott Egyiptomban, ezért igyekezett minden nyomát eltüntetni; személyes ellenérzés szinte biztos, hogy nem motiválta.[40][41]

Az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hatsepszutról szólnak a következő regények:

Érdekességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Név, titulatúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Címei királynéként: Szeretett nagy királyi hitves (ḥm.t-nỉswt wr.t mrỉỉ.t=f), Egy a fehér koronával (ẖnm.t-nfr-ḥḏ.t), A Két Föld asszonya (ḥnwt-t3.wỉ), Nagy kegyben álló (wr.t-ḥzwt), Örökös hercegnő (ỉrỉỉ.t-pˁt), A király nővére (zn.t-nỉswt), Az isten felesége (ḥm.t-nṯr).[42]


A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név
G5
wsr s X1
D28
D28
D28
Srxtail2.svg
Uszertkau
Hatalmas lelkű/életerejű
Nebti-név
G16
M13 X1 M4 M4 M4
Uadzsetrenput
Kinek virágzók évei
Arany Hórusz-név
G8
nTr t xa
Z2
Netjerethau
Isteni megjelenésű
Alsó‑  és Felső‑Egyiptom királya
M23 L2
Hiero Ca1.png
ra mAat kA
Hiero Ca2.png
Maatkaré
Az igazság lelke
Ré fia
G39 N5
 
Hiero Ca1.png
i mn
n
W9
t
F4
t
A51
Hiero Ca2.png
Henemetamon Hatsepszut
Aki egy Ámonnal; a hölgyek legnemesebbike

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson. ISBN 0-500-05128-3 (2004) , p.130
  2. Tyldesley, op.cit., p.95
  3. Tyldesley, op.cit., p.224
  4. Dodson–Hilton, op.cit., pp.130-131
  5. Ian Shaw (szerk.): Az ókori Egyiptom (Debrecen, GoldBook, 2004, ISBN 963-425-022-X), p.252
  6. Tyldesley, op.cit., pp.97-100
  7. Shaw, op.cit., p.251
  8. Dodson–Hilton, op.cit., p.131
  9. Tyldesley, op.cit., p.110
  10. Tyldesley, op.cit., p.111
  11. Tyldesley, op.cit., pp.115-120
  12. Shaw, op.cit., p.253
  13. Tyldesley, op.cit., pp.120-123
  14. Tyldesley, op.cit., pp.126-129
  15. Tyldesley, op.cit., pp.126,255
  16. Wilkinson, Richard H. Az ókori Egyiptom templomai. Pécs: Alexandra. ISBN 963-369-556-2 (2006) , p.166
  17. Wilkinson, op.cit., p.139
  18. ^ a b Shaw, op.cit., pp.254-256
  19. Wilkinson, op.cit., p.196
  20. Wilkinson, op.cit., p.161
  21. Wilkinson, op.cit., p.164
  22. Wilkinson, op.cit., pp.58,158
  23. Wilkinson, op.cit., p.56
  24. Wilkinson, op.cit., p.59
  25. Wilkinson, op.cit., pp.158-159
  26. Wilkinson, op.cit., pp.176-178
  27. ^ a b Shaw, op.cit., p.258
  28. Shaw, op.cit., p.257
  29. Tyldesley, op.cit., pp.202-203
  30. Tyldesley, op.cit., p.130
  31. Shaw, op.cit., p.255
  32. Tyldesley, op.cit., p.221
  33. Dodson–Hilton, op.cit., pp.131-132
  34. Tyldesley, op.cit., p.98
  35. Tyldesley, op.cit., pp.223-224
  36. Hatshepsut mummy found
  37. Egyptologists think they have Hatshepsut's mummy. Reuters June 25, 2007.
  38. ^ a b Tooth clinches identification of Egyptian queen Reuters June 27, 2007.
  39. Female pharaoh Hatshepsut's mummy identified via DNA
  40. Tyldesley, op.cit., pp.127-129,226-236
  41. Shaw, op.cit., p.259
  42. Grajetzki, Wolfram. Ancient Egyptian Queens: A Hieroglyphic Dictionary. London: Golden House Publications. ISBN 0-9547218-9-6 (2005) , p.53

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hatsepszut témájú médiaállományokat.
Előző uralkodó:
II. Thotmesz
Egyiptom uralkodója
i. e. 15. század
XVIII. dinasztia
A fáraók kettős koronája
Következő uralkodó:
III. Thotmesz
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap