Hathor
Hathor óegyiptomi istennő, a szépség, termékenység, anyaság, a vidámság, a részegség és a zene istennője, égistennő. Tehén alakban imádták, már a II. dinasztia idején is, de ember alakú ábrázolása is gyakori. Eredetileg a Tejút megszemélyesítőjeként tisztelték; a Tejutat az égi tehén tejének és a Nílus égi megfelelőjének tekintették.
Tartalomjegyzék |
Neve[szerkesztés]
| Hathor | ||||||
vagy
|
Eredetileg hwt hr.w, „Hórusz háza” volt a neve, ezt feltehetőleg *Hawit-Hāru-nak ejtették. A kopt nyelvben Hathōr, a görögben Athór (Άθώρ) lett belőle.
Egy másik neve, a Mehet-weret „nagy áradást” jelent, ami utal a Tejútra, mely a Nílus égi megfelelője volt, ezért Hathort a Nílus áradásával is kapcsolatba hozták, valamint a magzatvíz elfolyásához kötődő asszociációk kapcsán a szüléssel is.
Ábrázolása[szerkesztés]
Gyakran ábrázolták tehénként vagy tehénfülű nőként szarvakkal, melyek közt a napkorongot tartja; időnként tükörrel kezében, ami a szépségére utal. Ruhája vörös volt, mely a szenvedélyt jelképezte, bár szent színe a türkiz. Időnként vízilóként is ábrázolták. A fáraó anyjának szerepében ureuszt viselt a homlokán. Arca gyakran díszített oszlopfőket.
Mítoszai[szerkesztés]
Hathor eredetileg a teremtő Ré napisten leánya volt. Mikor Hathor apját, Rét, és férjét, Hóruszt azonosították (Ré-Harahti), Hathor helyzete tisztázatlanná vált. Egyes helyeken Hórusz új feleséget kapott, de ez nem oldotta meg azt a gondot, hogy hogyan lehet egy teremtő istennek anyja. Mivel a fáraót Hórusszal azonosították, Hathor a fáraó isteni anyjának számított.
Ahol Thot kultusza erős volt, és őt tartották teremtőnek és Ré-Harahti apjának, Hathor vált Thot feleségévé, így azonosították az írás istennőjével, Szesattal, aki a holtak elbírálásánál is tanúskodott. Hathorhoz így újabb tulajdonságok társultak: ő lett Nekhmet-aui, „aki elűzi a gonoszt”, illetve „aki visszajuttatja az ellopott javakat”.
Ré-Harahtit Thot gyermekeként Neferhór néven ismerték, és Hathort gyakran ábrázolták úgy, hogy a gyermek Neferhórt dajkálja.
Az Égi tehén mítoszából kifolyólag a Középbirodalom korától kezdve Szahmettel is azonosították, mivel a vérszomjas oroszlánistennő a történet végére békéssé, Hathorhoz hasonlóvá válik. Mindkettejüket azonosították Básztet macskaistennővel is, aki szintén a vidámság istennője is volt, akárcsak Hathor. Később Hathor kultusza beolvadt Íziszébe, a két istennőt azonosnak tekintették.[1] Alakjába beleolvadt egy másik tehén- és termékenységistennő, Bata is. Bata kapcsolatban állt a ba-lélekkel, így Hathor összefüggésbe került a túlvilággal (duat). Ő köszöntötte a holtak lelkeit az alvilágban. Ebben az aspektusában gyakran tekintették az alvilág kapuja őrének, Nehebkaunak a feleségének.
Az újbirodalmi néphitben a szüléskor „a hét Hathor” jelent meg, akik kinyilvánították, mi lesz a gyermek sorsa, hogy fog meghalni.[2]
Templomai, kultusza, szobrai[szerkesztés]
Menkauré idejéből több szoborcsoport is fennmaradt, mely a fáraót Hathor, valamint egy nomoszt megszemélyesítő nőalak társaságában ábrázolják.[3]
Hatsepszut Dejr el-Bahari-i temploma Ámon, Hathor és Anubisz tiszteletére épült. Hathor kápolnája a déli oldalon található, itt ábrázolják a fáraó punti expedícióját is, mert Hathort tekintették Punt úrnőjének.[4] III. Thotmesz szintén építtetett itt kápolnát Hathornak; itt Dendera úrnőjeként ember-, Théba úrnőjeként tehén alakban ábrázolták az istennőt.[5]
II. Ramszesz felesége, Nofertari és a királynéi szerephez leginkább köthető Hathor tiszteletére emelte a kisebbik Abu Szimbel-i templomot[6] Núbiában. Szintén Núbiában, Gerf el-Husszeinnél lévő temploma Ptah, az istenített Ramszesz, Ptah-Tjenen és Hathor tiszteletére épült.[7]
Hathor legismertebb temploma a denderai templom, mely már az Óbirodalom idején állt, később több uralkodó is bővítette.[8] A jelenleg is álló épület a görög-római korban épült. Itt maradt fenn a legteljesebb mammiszi, azaz születéskápolna, ezt Hathór és Hórusz fiának Ihinek szentelték.[9] Az itt őrzött istenszobrot az év utolsó napján felvitték a templom tetejére, hogy az újév első hajnalának napsugarai érjék, a „Gyönyörű találkozás ünnepén” pedig Hórusz edfui templomába vitték át, hogy a két istenség egyesülhessen.[10]
El-Kabban III. Amenhotep uralkodása alatt,[11] Dejr el-Medinában a ptolemaida korban épült Hathor-templom.[12] A Sínai-félszigeten emelt templomokban szintén Hathor volt az egyik leginkább tisztelt istenség, mivel a Sínai-félsziget egyik fő ásványkincse az ő szent köve, a türkiz volt; az egyik legjelentősebb Szerabit el-Khadim szentélyegyüttese.[13] Ábrázolják az istennőt hitvese, Hórusz edfui templomában is.[14]
Hathor papságában férfiak és nők is szolgáltak. A szisztrum nevű hangszer, mely más istenek szertartásain is fontos szerepet töltött be, Hathor szent tárgya volt.[15] A szisztrum eredetileg Bata istennőhöz tartozott, Hathorral akkor került összefüggésbe, amikor a két istennő egybeolvadt. Szintén Hathorhoz tartozik még a türkizből készült menat-nyaklánc.[16] Szent fája a szikomorfa, gyakran nevezik „a déli szikomorfa úrnőjének”,[17] valamint szent köve után „a türkiz úrnőjének” (nebet mefket) is.[18]
Az ókori egyiptomi naptárban Akhet évszak harmadik hónapját róla nevezték el.
A görögök Aphroditével azonosították.
Lásd még[szerkesztés]
Források és jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kákosy László. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest: Osiris (2003). ISBN 963-389-497-2 ISSN 1218-9855, p.321
- ↑ Kákosy, op.cit., p.314
- ↑ Wilkinson, op.cit., p.119
- ↑ Kákosy, op.cit., p.194
- ↑ Kákosy, op.cit., p.337
- ↑ Wilkinson, op.cit., p.227
- ↑ Kákosy, op.cit., p.198
- ↑ Wilkinson, op.cit., p.149
- ↑ Richard H. Wilkinson: Az ókori Egyiptom templomai (Pécs, Alexandra, 2006) ISBN 963-369-556-2, p.73
- ↑ Wilkinson, op.cit., p.96
- ↑ Wilkinson, op.cit., p.203
- ↑ Wilkinson, op.cit., p.189
- ↑ Wilkinson, op.cit., pp.238-239
- ↑ Wilkinson, op.cit., pp.206-207
- ↑ Kákosy, op.cit., p.259
- ↑ Wilkinson, op.cit., p.150
- ↑ Kákosy, op.cit., p.340
- ↑ Wilkinson, op.cit., p.111
