Hathor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hathor, szarvai közt napkoronggal

Hathor óegyiptomi istennő, a szépség, termékenység, anyaság, a vidámság, a részegség és a zene istennője, égistennő. Tehén alakban imádták, már a II. dinasztia idején is, de ember alakú ábrázolása is gyakori. Eredetileg a Tejút megszemélyesítőjeként tisztelték; a Tejutat az égi tehén tejének és a Nílus égi megfelelőjének tekintették.

Neve[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hathor
O7 D2
r
C9

vagy
O10

Eredetileg hwt hr.w,Hórusz háza” volt a neve, ezt feltehetőleg *Hawit-Hāru-nak ejtették. A kopt nyelvben Hathōr, a görögben Athór (Άθώρ) lett belőle.

Egy másik neve, a Mehet-weret „nagy áradást” jelent, ami utal a Tejútra, mely a Nílus égi megfelelője volt, ezért Hathort a Nílus áradásával is kapcsolatba hozták, valamint a magzatvíz elfolyásához kötődő asszociációk kapcsán a szüléssel is.

Ábrázolása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyakran ábrázolták tehénként vagy tehénfülű nőként szarvakkal, melyek közt a napkorongot tartja; időnként tükörrel kezében, ami a szépségére utal. Ruhája vörös volt, mely a szenvedélyt jelképezte, bár szent színe a türkiz. Időnként vízilóként is ábrázolták. A fáraó anyjának szerepében ureuszt viselt a homlokán. Arca gyakran díszített oszlopfőket.

Mítoszai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hathor eredetileg a teremtő napisten leánya volt. Mikor Hathor apját, Rét, és férjét, Hóruszt azonosították (Ré-Harahti), Hathor helyzete tisztázatlanná vált. Egyes helyeken Hórusz új feleséget kapott, de ez nem oldotta meg azt a gondot, hogy hogyan lehet egy teremtő istennek anyja. Mivel a fáraót Hórusszal azonosították, Hathor a fáraó isteni anyjának számított.

Ahol Thot kultusza erős volt, és őt tartották teremtőnek és Ré-Harahti apjának, Hathor vált Thot feleségévé, így azonosították az írás istennőjével, Szesattal, aki a holtak elbírálásánál is tanúskodott. Hathorhoz így újabb tulajdonságok társultak: ő lett Nekhmet-aui, „aki elűzi a gonoszt”, illetve „aki visszajuttatja az ellopott javakat”.

Ré-Harahtit Thot gyermekeként Neferhór néven ismerték, és Hathort gyakran ábrázolták úgy, hogy a gyermek Neferhórt dajkálja.

Az Égi tehén mítoszából kifolyólag a Középbirodalom korától kezdve Szahmettel is azonosították, mivel a vérszomjas oroszlánistennő a történet végére békéssé, Hathorhoz hasonlóvá válik. Mindkettejüket azonosították Básztet macskaistennővel is, aki szintén a vidámság istennője is volt, akárcsak Hathor. Később Hathor kultusza beolvadt Íziszébe, a két istennőt azonosnak tekintették.[1] Alakjába beleolvadt egy másik tehén- és termékenységistennő, Bata is. Bata kapcsolatban állt a ba-lélekkel, így Hathor összefüggésbe került a túlvilággal (duat). Ő köszöntötte a holtak lelkeit az alvilágban. Ebben az aspektusában gyakran tekintették az alvilág kapuja őrének, Nehebkaunak a feleségének.

Az újbirodalmi néphitben a szüléskor „a hét Hathor” jelent meg, akik kinyilvánították, mi lesz a gyermek sorsa, hogy fog meghalni.[2]

Templomai, kultusza, szobrai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hathor-fejes oszlopfő Hatsepszut templomában

Menkauré idejéből több szoborcsoport is fennmaradt, mely a fáraót Hathor, valamint egy nomoszt megszemélyesítő nőalak társaságában ábrázolják.[3]

Hatsepszut Dejr el-Bahari-i temploma Ámon, Hathor és Anubisz tiszteletére épült. Hathor kápolnája a déli oldalon található, itt ábrázolják a fáraó punti expedícióját is, mert Hathort tekintették Punt úrnőjének.[4] III. Thotmesz szintén építtetett itt kápolnát Hathornak; itt Dendera úrnőjeként ember-, Théba úrnőjeként tehén alakban ábrázolták az istennőt.[5]

II. Ramszesz felesége, Nofertari és a királynéi szerephez leginkább köthető Hathor tiszteletére emelte a kisebbik Abu Szimbel-i templomot[6] Núbiában. Szintén Núbiában, Gerf el-Husszeinnél lévő temploma Ptah, az istenített Ramszesz, Ptah-Tjenen és Hathor tiszteletére épült.[7]

Hathor legismertebb temploma a denderai templom, mely már az Óbirodalom idején állt, később több uralkodó is bővítette.[8] A jelenleg is álló épület a görög-római korban épült. Itt maradt fenn a legteljesebb mammiszi, azaz születéskápolna, ezt Hathór és Hórusz fiának Ihinek szentelték.[9] Az itt őrzött istenszobrot az év utolsó napján felvitték a templom tetejére, hogy az újév első hajnalának napsugarai érjék, a „Gyönyörű találkozás ünnepén” pedig Hórusz edfui templomába vitték át, hogy a két istenség egyesülhessen.[10]

Hathor dendarai temploma

El-Kabban III. Amenhotep uralkodása alatt,[11] Dejr el-Medinában a ptolemaida korban épült Hathor-templom.[12] A Sínai-félszigeten emelt templomokban szintén Hathor volt az egyik leginkább tisztelt istenség, mivel a Sínai-félsziget egyik fő ásványkincse az ő szent köve, a türkiz volt; az egyik legjelentősebb Szerabit el-Khadim szentélyegyüttese.[13] Ábrázolják az istennőt hitvese, Hórusz edfui templomában is.[14]

Hathor papságában férfiak és nők is szolgáltak. A szisztrum nevű hangszer, mely más istenek szertartásain is fontos szerepet töltött be, Hathor szent tárgya volt.[15] A szisztrum eredetileg Bata istennőhöz tartozott, Hathorral akkor került összefüggésbe, amikor a két istennő egybeolvadt. Szintén Hathorhoz tartozik még a türkizből készült menat-nyaklánc.[16] Szent fája a szikomorfa, gyakran nevezik „a déli szikomorfa úrnőjének”,[17] valamint szent köve után „a türkiz úrnőjének” (nebet mefket) is.[18]

Az ókori egyiptomi naptárban Akhet évszak harmadik hónapját róla nevezték el.

A görögök Aphroditével azonosították.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források és jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Kákosy László. Az ókori Egyiptom története és kultúrája. Budapest: Osiris (2003). ISBN 963-389-497-2  ISSN 1218-9855, p.321
  2. Kákosy, op.cit., p.314
  3. Wilkinson, op.cit., p.119
  4. Kákosy, op.cit., p.194
  5. Kákosy, op.cit., p.337
  6. Wilkinson, op.cit., p.227
  7. Kákosy, op.cit., p.198
  8. Wilkinson, op.cit., p.149
  9. Richard H. Wilkinson: Az ókori Egyiptom templomai (Pécs, Alexandra, 2006) ISBN 963-369-556-2, p.73
  10. Wilkinson, op.cit., p.96
  11. Wilkinson, op.cit., p.203
  12. Wilkinson, op.cit., p.189
  13. Wilkinson, op.cit., pp.238-239
  14. Wilkinson, op.cit., pp.206-207
  15. Kákosy, op.cit., p.259
  16. Wilkinson, op.cit., p.150
  17. Kákosy, op.cit., p.340
  18. Wilkinson, op.cit., p.111

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hathor témájú médiaállományokat.
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap