Türkiz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Türkiz, kvarccal közös megjelenésben.

A türkiz (kallait) (hidratált réz-alumínium foszfát) réz-, alumínium- és foszfortartalmú triklin kristályrendszerű, a víztartalmú foszfátok csoportjába tartozó ásvány. Cseppkőszerű kérges képződményként, esetenként apró piramisos kristályokban jelenik meg. Hibásan türkisz néven is nevezik. Kerekded, legömbölyített példányait gyakran ékszernek használják, különböző fémekbe befoglalva.

Kémiai és fizikai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Képlete:CuAl6(PO4)4(OH)8x5H2O.
  • Szimmetriája: a triklin kristályrendszerben véglapos szimmetriája létezik.
  • Sűrűsége: 2,6-2,9 g/cm³.
  • Keménysége: 5,0-6,0 (a Mohs-féle keménységi skála szerint).
  • Hasadása: nincs.
  • Törése: kagylós.
  • Színe: kékeszöld.
  • Fénye: viaszfényű.
  • Átlátszósága: áttetsző, tömeges megjelenésben opak.
  • Pora: sárgás vagy zöld.
  • Elméleti réz-oxid tartalma: 10,0%.
  • Különleges tulajdonsága: meleg sósavban oldódik.

Keletkezése.[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erősen mállott alumíniumban gazdag, felszíni vizek által módosított magmás kőzetösszletekben másodlagosan keletkezik. Gyakran üledékes kőzetekben jelenik meg. Limonit és kalcedon társaságában gyakori kőzetalkotó. Hasonló ásvány: lazurit.

Előfordulásai.[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Türkiz kavics.

A korai ókorban a Sinai-félszigeten ékszerkészítés céljából bányászták. Irán területén Nishapur város közelében ismertek előfordulásai, ahonnan egykoron Törökországon keresztül szállították Európába, innen származik elnevezése is. Németországban Türingia területén fordul elő. Lengyelország sziléziai vidékein található. Oroszország területén Szemipalatyinszk város közelében is fellelhető. Az Amerikai Egyesült Államok Arizona és Nevada szövetségi államokban fordul elő.

Előfordulásai Magyarországon[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kisebb mennyiségben Recsken és Gyöngyösoroszi bányáiban találták példányait.

Kísérő ásványok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Opál, kalcedon és limonit.

Külső források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bognár László: Ásványhatározó. Gondolat Kiadó. 1987.
  • Koch Sándor: Magyarország ásványai. Akadémiai Kiadó. 1985.
  • J.Arem: Rock and Minerals. Toronto. 1974
  • Walter Schumann: Minerals of the World. Sterling Publishing Co. Inc: New York. 1998.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Türkiz témájú médiaállományokat.