Narmer-paletta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Narmer-paletta
(hierakonpoliszi nagy paletta)
NarmerPalette ROM.jpg
A Namer-paletta két oldala
Tartalma Alsó- és Felső-Egyiptom egyesítése
Méret 63 cm magas
Forma pajzsforma
Anyag aleurolit
Állapot teljesen ép
Története
Felfedezés
helye és ideje
Hórusz-templom, Hierakónpolisz, 1897-98
Felfedező(k) James E. Quibell, Frederick W. Green
Kora A felső-egyiptomi, ún. 0. dinasztia (i. e. 3100 k.)
Nyelv ókori egyiptomi
Írás hieroglif
Található Kairó, Egyiptomi Múzeum
(Cat. Gen. no. CG14716)

A Narmer-paletta az ókori Egyiptomban a szemfesték szétdörzsölésére szolgáló paletták egyike, egy nagy leletcsoport része. E palettákat néha díszítették, néha állat alakú körvonalakat adtak neki, a tárgytípus már a Merimde-kultúra leletei között feltűnik. A Narmer-paletta mindkét oldala díszített, ezért biztos, hogy már eredetileg sem használati tárgynak készült, hanem jelképes értékű. A festék porítására és keverésére alkalmas felület csak a hátlap közepén, a két mezopotámiai jellegűnek tűnő mitológiai állat nyaka között található. Domborművekkel díszített, aleurolitból faragott kőlap.[1] Keletkezési ideje az i. e. 3. évezred elejére vagy nem sokkal az ezredforduló előttre tehető, ma a kairói Egyiptomi Múzeum őrzi. E kor a késő predinasztikus és a korai dinasztikus időszakok fordulója.

Narmer király neve két Hathor-fej ábrázolása között olvasható korai típusú hieroglifákkal. Az előlapon az uralkodó Felső-Egyiptom fehér koronáját viseli, miközben az Alsó-Egyiptomot jelképező, térdelő fejedelem felé sújt buzogányával. Más értelmezés szerint a térdelő alak felső-egyiptomi lázadó.[2] Ez ennek az ikonográfiának az első ismert előfordulása, és a későbbiekben végigkíséri Egyiptom történelmét. Alsó-Egyiptom jelképét Hórusz isten kötözi meg. E jelképhez hasonló egy szerehbe írt, Alsó-Egyiptomból előkerült név, Hórhedzsu neve.

A hátlapon viszont Alsó-Egyiptom vörös koronáját viseli és hadijelvényeit viszik előtte. Körülötte lefejezett ellenségek láthatók, a sávokra osztott ábrázolás legalsó szegmensében Narmer öklelő bikaként látható. Ez az ábrázolás valószínűleg Alsó-Egyiptom legyőzését, annektálását beszéli el. Hasonló tematikájú a Narmer-buzogány ábrázolása és feliratai is. A fehér korona (hedzset) és a vörös korona (deseret) ábrázolásait később felváltották az egyesített korona („két hatalmas”, pszent) viseletének ábrázolásai. Az uralkodó mindkét oldalon mezítlábas, saruit külön saruhordozó viszi utána, amely elem arra utalhat, hogy szakrális jelenetet ábrázoltak.

A paletta Nehen városból, az egyik legkorábbi település legkorábbi templomának (hierakónpoliszi templom) „nagy fogadalmi letét” néven emlegetett tárgyleletei között van, éppúgy mint a buzogány, vagy Haszehem ülőszobra. Nagy jelentőségű, hiszen az adott korról nagyon kevés ábrázolás és még kevesebb írott forrás maradt fenn. A Narmer-paletta az egyik legelső alapja volt annak a feltevésnek, hogy Egyiptomot először Narmer egyesítette, mégpedig Felső-Egyiptomból kiindulva, Alsó-Egyiptom leigázásával. E háborúnak régészeti nyomai nincsenek, Alsó-Egyiptom mocsaras, vizenyős területein egyébként is ritkák a korai korok régészeti leletei.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az irodalom vagy nem említi a paletta anyagát, vagy nem egyértelmű az anyag megnevezése. Mark Lehner például „sötétzöld palaként” határozza meg.
  2. Lehner, i. m. 73. old.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Narmer-paletta témájú médiaállományokat.
  • Kákosy László, Varga Edit. Egy évezred a Nílus völgyében (Memphisz az Óbirodalom korában). Budapest: Gondolat Kiadó, 37–38. o. ISBN nélkül [1970] 
  • Clayton, Peter A. Fáraók krónikája – A fáraók története uralkodásuk szerint – az ókori Egyiptom dinasztiái. Budapest: Móra. ISBN 978-9-631183-16-0 (2007) , 17–18. old.
  • Lehner, Mark. Piramisok nagykönyve. Budapest: Alexandra. ISBN 963-368-463-3 (1997) , 72–74. old.
  • Longley, Elizabeth. Mesterművek – Az ókori Egyiptom. Budapest: Helikon. ISBN 963-208-373-3 (1996) 

, 8–9. old.

  • szerk.: Shaw, Ian: Az ókori Egyiptom története. Debrecen: Gold Book Kiadó. ISBN 963-425-022-X Fordította: Kmilcsik Ágnes (2004) 
  • Kákosy, László. Ré fiai. Budapest: Gondolat Kiadó. ISBN 963-280-736-7 [1979] , 38. old.
  • Művészeti lexikon III. (L–Q). Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1983. 456. o.