Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium
New coat of arms of AGK.gif

Landscape of Rozsa Ferenc Gimnazium es Kollegium.jpg
Az iskola látképe
Alapítva 1855 (1949)
Tanulólétszám 672 fő
Igazgató Komáromi István
Elérhetőség
Cím Békéscsaba, Andrássy út 56.
Telefonszám 66/442-242, 66/325-998
E-mail andrassygimi kukac andrassygimi.hu
Elhelyezkedése
Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium (Magyarország)
Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium
Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 40′ 19″, k. h. 21° 05′ 07″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 19″, k. h. 21° 05′ 07″
Az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium témájú médiaállományokat.

Az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium (régebbi nevein Rózsa Ferenc Gimnázium, Rudolf Főgimnázium) egy békéscsabai középfokú oktatási intézmény, gimnázium és kollégium. A város és a megye egyik leghíresebb és legelismertebb gimnáziuma.[1] A megyeszékhely iskolái közül a legrégebbi múltra tekint vissza. Ennek megfelelően jelenleg sokan választják elsőként az „Andrássyt” középiskolák közül. Az iskola diákjai hagyományosan jól szerepelnek a tanulmányi- és sportversenyeken, igen erős a közösségi szellem. Jelenlegi nevét 2008-ban kapta az Osztrák–Magyar Monarchia egykori külügyminiszteréről, Magyarország miniszterelnökéről, Andrássy Gyuláról, de napjainkban még jóval ismertebb az 1948-tól 2008-ig használt neve, amikor is az evangélikus egyház által működtetett egykori Rudolf Főgimnáziumot államosították, átnevezve Rózsa Ferenc nevére.[2][3] Az intézmény 1994-ben költözött az új épületbe, amit a BÁÉV Rt. alakított át a korábbi Nagysándor József laktanyából. Tanulmányi eredményekben stabilan a legjobbak között van a megyében, a 2004-es évben például tanulói 11-szer szerepeltek eredményesen országos középiskolai tanulmányi versenyeken, ez pont annyi, mint a rangsorban utána következő két iskola együttes eredménye.[1][4] Az országos ranglistán is stabilan igen jó helyen található a magyarországi gimnáziumok körében.[5]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az intézménynek meglehetősen régre visszatekintő történelme van, 1855-től 1948-ig az evangélikus egyház kezelésében állott, csak utána lett állami gimnázium. Emiatt mind a jelenlegi Evangélikus Gimnázium, mind a Andrássy Gyula Gimnázium jogelődjének tekinti az 1855-1948 között működő iskolát.

A jogelőd - az Evangélikus Gimnázium (1855-1948)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A török háborúk után Békés vármegye teljesen romokban hevert, lakossága nagyrészt elmenekült, iskolái elpusztultak. Az országos átlaghoz képest is jóval nagyobb volt a pusztítás, így először a legsürgetőbb helyreállításokat végezték el, csak utána következhetett az oktatás. Ezt nehezítette, hogy ebben az időben nem Békéscsaba, hanem Gyula volt a vármegye székhelye. Így a központi kormányzat is elsősorban ide összpontosította a forrásokat, ezáltal aránylag későre tehető az első csabai gimnázium megszervezése.

Algimnázium (1855-1899)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az algimnázium az 1870-es években

Az iskolát 1855-ban alapította a evangélikus egyház, először még algimnáziumi rangban. Az első épület egy kicsi, nádfedeles ház volt, ahol együtt volt a négy osztály, a pedellus és a szertár is. Elég rosszul felszerelt, szegényes intézmény volt. Békéscsaba polgárai és a képviselő-testület a kezdetektől támogatta az intézményt, ám a rossz helyzet továbbra is fennállt, a tanfelügyelő megrovásban részesítette az intézményt. Ennek hatására a fenntartó egyház tandíjat vezetett be, hogy a legszükségesebb munkákra legyen pénz, ez azonban a diáklétszám megcsappanását okozta.[6]

Az algimnázium épülete az 1890-es évek elején

Megoldást csak egy új épület jelenthetett. A tervekkel Sztraka Ernő mérnököt bízták meg, aki hamar megalkotta az általa megálmodott épület terveit. A teljes munka 21 000 koronába került volna. Ennyit sem a fenntartó, sem a község nem tudott előteremteni. Támogatásért fordultak az államhoz, azonban a hatalom sem segített. Így csak a régi épület felújítására és a tervek egy részének kivitelezésére kerülhetett sor. A tanfelügyelet másodjára is megrovással fenyegetőzött. Az intézmény vezetői a minisztériumhoz fordultak némi halasztást kérve, most az adakozóknak is köszönhetően megkezdődhetett a munka, egy teljesen új épület felépítése. Elkészült az új könyvtár, a szertár, a rajzterem és egy hivatali szoba. A régi épületben az átalakítás során kialakítottak három osztálytermet és egy házfelügyelői lakást. 1890-ben újra megintették a gimnáziumot a talált hiányosságok miatt. Harmadik intés az iskola bezárását jelentette volna, ezért nehéz helyzetbe került a vezetés.

A bővítést 1891-re tervezték, ám a forráshiány miatt ezt a dátumot nem tudták tartani. Így halasztást kértek, majd a község segítségével megkezdődhetett az építkezés, amely ingyen átengedett egy megfelelő telket, segélyt is biztosítva hozzá. A kész épület 1892. augusztus 15-én készült el, és ezt már a Vallás- és Közoktatási Minisztérium is rendben lévőnek találta. A lakosságnak egyértelműen megfogalmazott igénye volt az iskola továbbfejlesztése.[7]

Főgimnázium (1899-1914)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Rudolf Főgimnázium új épülete
A képet Zvarinyi Lajos készítette

1895-ben napirendre került az algimnázium főgimnáziummá fejlesztése. Azonban az épületet akkorra már kinőtték, az nem felelt meg nyolc osztály igényeinek. Így egy teljesen új épület felépítése mellett döntött a képviselő-testület. Ingyen átengedtek két telket az evangélikus nagytemplom mellett, cserébe az iskola régi épületéért. Az évenkénti támogatást is megduplázták, 2500 koronáról 5000 koronára. Ezután Alpár Ignác már a végleges terven és költségvetésen dolgozhatott. 1898 nyarán kezdődött meg a tényleges munka, ami a jó időjárásnak is köszönhetően jól haladt. Közben a város tovább növelte az átadott telek nagyságát és engedélyezte a Kossuth tér ártézi kútjának bevezetését az épület udvarára. 1899. augusztus 15-ére teljesen elkészült a minden igényt kielégítő kétszintes, szimmetrikus homlokzatú épület, ami az eklektika nyomait viselte magán.

A nagy munka tehát elérte a célját, korához képest is modern és monumentális épület született, ami máig nagyban befolyásolja Békéscsaba belvárosának látképét. 1901-ben megérkezett a már nagyon várt ajándék Ferenc József osztrák császár és magyar királytól: az iskola névadójának, Rudolf trónörökösnek olajfestésű arcképe, valamint az udvari múzeumokban őrzött természettudományi és műtörténeti tárgyakból összeállított gazdag gyűjtemény. Innentől kezdve az iskolát Rudolf Főgimnáziumnak nevezték.[8]

A két világháború sodrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1914-ben kitört az első világháború, ami döntően befolyásolta az intézmény életét. Az iskolát azonnal katonai kórházzá alakították. Csak a szertárak, a tanári könyvtár, valamint az igazgatói iroda és a pedellusok lakásai maradtak meg eredeti rendeltetésükben. Az 1914/15-ös tanévet az ipari iskolában, illetve a Közművelődés Házában kellett kezdeni. A következő évben majdnem meghiúsult az oktatás, mivel ezen helyiségeket is katonai célokra foglalták le, így csak nagy nehezen lehetett biztosítani az oktatáshoz szükséges feltételeket. A nem erre a célra berendezett és felszerelt termekben a fegyelmet nehezen lehetett fenntartani, kísérletezni is képtelenség volt. Így mindez a tanítás rovására ment. Valamivel kedvezőbbé vált a helyzet 1917-ben, amikor a kórház parancsnoksága átengedte az Irányi utcai állami elemi iskolát (ma: 2. Számú Általános Iskola), mert így az összes osztály egy épületbe kerülhetett. A román megszállás után 1920 augusztusáig az akkor alakuló Nemzeti Hadsereg vette igénybe az épületet. A kivonulás után megkezdődhetett az igen nagy károk felmérése. A tornaszertár szinte teljesen tönkrement, a bútorzat megcsappant. A minisztérium segítségével a károkat, hiányosságokat 1926-ra gyakorlatilag teljesen felszámolták. A Horthy-érában jelentős előrelépés tapasztalható, fellendült a természettudományi tárgyak oktatása (gyakorlat bevezetése a fizika-, vegytan- és biológiaórákon). Az idegennyelv-oktatás is örvendetes módon fejlődött.

Ezt az egyenletes fejlődést szakította félbe a második világháború. A tanítás pár nap kivételével ez idő alatt sem szünetelt, a diákság ekkor tíz napon keresztül a Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnáziumban tanult. A vidéki tanulók segítésére 1941-ben internátust szerveztek. Az épületben háborús események miatt nagyobb kár szerencsére nem keletkezett, mindössze két kisebb gránáttalálat érte. E károk nagy részét - anyagi fedezet hiányában - csak 1947-48-ban sikerült felszámolni.[9]

Rózsa Ferenc Gimnáziumként (1948-2008)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1948. június 18-án az egyházi iskola állami tulajdonba került, s felvette az Állami Fiúgimnázium nevet, jogutódja lett az egykori Rudolf Főgimnáziumnak.

A szocializmus idején[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az iskola épülete 1994-ig, ma az Evangélikus Gimnázium otthona

Mutatja a nem végleges helyzetet, hogy ezután többször történt még névváltoztatás. Békéscsabai Állami Általános Gimnázium, majd az 1950/51-es tanévtől kezdődően Békéscsabai Állami Rózsa Ferenc Általános Fiúgimnáziummá lett átnevezve az iskola; a rendszer Rózsa Ferencet mártírnak tartotta, a korábbi, Habsburgokra utaló név használata szóba sem jöhetett, ahogy az egyházi működtetés sem. Az 1963/64-es tanévtől Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola lett a neve a gimnáziumnak. 1964-65-ben bővült a szakközépiskolai oktatás, az első nyomdaipari osztályban betűszedést tanultak a diákok. Ettől kezdődően Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Szakközépiskolaként működött tovább az iskola. Az 1970/71-es tanévben befejeződött a kereskedelmi szakközépiskolai oktatás. 1971-től az iskolában a gimnáziumon kívül már csak nyomdaipari képzés folyt, ezért neve ettől kezdve Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskolára módosult 1980-ig. Bázisüzem kezdettől fogva a KNER Nyomda volt, amely kellő anyagi támogatással, gondoskodással segítette a nyomdászutánpótlás képzését. A nyomdaipari szakközépiskola önállósodása nyomán az iskola neve - egészen 2007-ig Rózsa Ferenc Gimnázium volt.[10]

Új épületben (1994-től)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az aula épülete
Az iskola épülete 1994-től
Zajlik a biológiaóra

A rendszerváltás után mozgalmas évek következtek, ugyanis a szocializmus megszűnte után az evangélikus egyház visszakapta eredeti épületét, ahol az Evangélikus Gimnáziumot újra kívánta szervezni. Emiatt szükségessé vált a „Rózsának” egy új helyet keresni, ami nehéz feladat elé állította a városvezetést, de szerencsére sikerült kompromisszumos megoldást találni. Azóta a régi-új Evangélikus Gimnázium a hagyományos helyén, a Szeberényi téren székel egykori épületében, évről évre jobb eredményekkel és növekvő diáklétszámmal. A Rózsa Ferenc Gimnázium 1994. szeptember 5-én költözött a mostani új helyére, a Békéscsabai Nagysándor József laktanyából átalakított iskolába, mely Békéscsabán, az Andrássy út 56. szám alatt található. A hely kiválasztása szerencsés volt, ugyanis a város vasútállomása és autóbusz-pályaudvara is nagyon közel található az iskola épületéhez. A helyi tömegközlekedéssel is igen könnyű megközelíteni, ugyanis a Kötöttárugyár nevű megálló pontosan az iskolánál található, ahol számos autóbusz is megáll. A főépület és az aula imponálóan rövid idő alatt, alig fél év alatt készült el, amely a BÁÉV Rt. szakértelmét dicsérte, amiért a cég kitüntetést is kapott.[11] Az egykori laktanya két darab, kétszintes épülete közé építettek egy modern aulát, amit függőfolyosókkal kapcsoltak a meglévő két épületszárnyhoz. Így a diákok és tanárok még rossz időben is védve vannak az időjárás viszontagságaitól. Ezután fokozatosan, 1995-1996-ban adták át (az azóta már az intézménybe integrált) Deák Ferenc Középiskolai Kollégiumot. Nem sokkal ezután átadták a sportpályákat, a tornatermet és az ebédlőt is. A legutolsó munkákat már az ezredforduló után végezték, lebontva a megmaradt egykori honvédségi épületeket, ekkor egy új közösségi pontot és a Mladonyiczky-terme is átadták. Jelenleg 5195 m² hasznos alapterületen 24 tanterem található. Az épületek igen jól felszereltek, modernek, megfelelnek a mai elvárásoknak. A nagy költöztetést Komáromi István igazgató úr vezényelte le, aki jelenleg is az intézmény vezetője.[12] A szétválás után sem romlott meg a két alma mater kapcsolata, közös megegyezéssel úgy döntöttek, hogy az 1948-ig az iskolában érettségizők tablói a jelenlegi Evangélikus Gimnáziumot illeti meg, illetve a régi épületben érettségizett „Rózsás-osztályok” egy része is a régi helyén hagyta a tablóját. A Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnázium tablóinak egy része viszont az Andrássyban találhatók.[13]

Andrássy Gyula Gimnázium - a 21. században[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 150 éves évforduló
Az udvar
Az aulát és főépületet összekötő folyosó

Az iskola épülete az egyik legfiatalabb és legkorszerűbb Békéscsabán, melyben igen jó hírnevű, jól felkészült, magasan képzett tanárok alkotják a tanári gárdát, így a színvonalas oktatás biztosítva van. 2005-ben ünnepelte az intézmény fennállásának 150. esztendejét, méltó ünnepség keretében emlékeztek a nagyszerű alapítókra. 2007. augusztus 1-jén az önkormányzat átnevezte Rózsa Ferenc Gimnázium és Kollégiumra, mivel az iskola irányítása alá vonták a kollégiumot. Ez az állapot azonban csak egy éven át tartott, 2008 nyarán egy magánszemély indítványára a testület újratárgyalta korábbi döntését, és a semlegesebb, pártokhoz nem kötődő Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium nevet adta az intézménynek.[14] A diákok többsége a régi név megtartása mellett, míg a tanári kar döntő többsége az Andrássy név mellett voksolt.[15] Névváltáskor még több név is felmerült, köztük Rákóczi Ferenc, mivel így megmaradhatott volna a hagyományos rövidítés: RFG. Ugyancsak szóba került a Rózsa Gimnázium és Kollégium elnevezés is.[16] A névváltáshoz kötődően a 2000-es évek legvégétől előtérbe került az új identitás megteremtése, ennek kapcsán a gimnáziumhoz kapcsolható személyek szobrának felállítása, illetve a magyar történelem fontos eseményeiről való megemlékezés vált a központi ponttá. Megváltozott a címer is, illetve a névadó képét is elhelyezték az épületben. A gimnáziumban tanuló diákok létszáma 600 és 650 közötti ingadozik, az évfolyamonkénti 5 osztály és a 30-35 közötti létszámok miatt.[17]

Az „Andrássyban” (Rózsában) hagyományosan igen sokrétű képzést biztosítottak mindig is, nagy hangsúlyt fektetve a minőségi képzésre. Bár az évek folyamán sokat változott a képzés szerkezete, az mindig próbált lépést tartani a változó körülményekkel. Régebben létezett nyolcosztályos gimnáziumi évfolyam is, ezt azonban 2000-ben felszámolták, azóta csak négyosztályos képzés folyik. Az iskola diákjai általában igen jól szerepelnek a természettudományi versenyeken (biológia, kémia, földrajz), de szép sikereket érnek el matematika, magyar irodalom, nyelvtan és idegennyelvek kategóriában is. 2002-ben indultak be az úgynevezett „Eurofakt”-osztályok, amelyek emelt szintű idegennyelv-oktatást biztosítanak, három világnyelvet is oktatva (angol, német, francia).

Az intézménybe kerüléshez írásbeli felvételire van szükség, mivel évről évre rendszeresen többszörös a jelentkezők száma a lehetőségekhez képest. Az iskola a végzős általános iskolás diákoknak külön tanulmányi versenyt hirdet Horváth János Emlékverseny néven, ahol is írásbeli, majd szóbeli megmérettetés után az első 5 legjobb eredmény elérő diák (magyar, matematika és történelem tantárgyakból) mentesülhet a felvételi alól, automatikus felvételt nyerhet. A gyereklétszám csökkenése természetesen érinti az iskolát is, ezért várhatóan a jövőben már nem tudják fenntartani az évfolyamonkénti 5 osztályt.

Az osztályszerkezet az alábbi:

  • „A” osztályok: Általános gimnáziumi osztály
  • „B” osztályok: Emelt történelem-emelt biológia
  • „C” osztályok: Humán gimnáziumi osztály
  • „D” osztályok: Reál gimnáziumi osztály
  • „E” osztályok: Eurofakt gimnáziumi osztály

Az Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium, illetve jogelődjeiben érettségizettek száma:[18]

Iskola neve Év
Rudolf Főgimnázium
1901-1932
955
Rudolf Reálgimnázium
1933-1948
482
Evangélikus Gimnázium (össz)
1901-1948
1437
Állami Rózsa Ferenc Gimnázium
1949-1991
6642
Összesen
1901-1991
8079

Mivel a 2006/2007-es tanévben 164 fő tett sikeres érettségit (1990 óta ez a jellemző arány), így az Andrássy Gyula Gimnáziumban és Kollégiumban, illetve jogelődjeiben végzett diákok létszáma körülbelül 2004 táján léphette át a bűvös 10 000 főt.

Kollégium[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A leánykollégium

Az intézményhez tartozó kollégium két részből áll, egy fiú- és egy leánykollégiumból. Ezek az udvaron találhatóak, egymással szemben, hasonló elrendezésben és kinézetben. A leánykollégium szinte teljes kapacitásában ki van használva, oda csak a gimnázium tanulói juthatnak be, míg a fiú részlegben a kevesebb gimnáziumba jelentkező miatt más intézmények diákjai is felvételt nyerhetnek. A kollégisták tanulmányi átlaga 4,3 körül alakul.

Felszereltség Fiú Leány
Szobák száma
18
16
Férőhely
92 fő
100 fő
Zuhanyzó (szintenként)
4 db
8 db
Számítógép
8 db
13 db

Mindkét épületrészben található 1-1 társalgó, könyvtár, könyvtári olvasó, melegítőkonyha és konditerem. Ezen kívül a fiúkollégiumban kialakítottak egy vendégszobát (2 ágyas, zuhanyzó, WC, TV), illetve a leánykollégiumban egy szolgálati lakást (szoba, konyha, fürdőszoba, WC). Mindkét épület minősége az országos átlagon felüli, elhelyezkedésük kiváló, az iskola területén belül, közel a belvároshoz és a vasútállomáshoz és az autóbusz-pályaudvarhoz. Lakói ezt értékelik is.

Eredmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az intézmény Békés megyében stabilan a legjobbak között van,[4] a 2006-os rangsorban például az írásbeli felvételiken a megyében a legjobbnak bizonyult.[1][19] Ezen kívül tanulói szép eredményeket érnek el az OKTV és egyéb más országos, megyei, illetve városi döntők eredményeiben is.[20][21][22] A legtöbb bekerülő tanuló a békéscsabai 2. Számú Általános Iskolából, a József Attila Általános Iskolából, a Szabó Pál Téri Általános Iskolából, illetve a Petőfi Utcai Általános Iskolából (volt 1-es) kerül be. A környező településekről Békésről, Gyuláról, Kétsopronyból Kondorosról, Csorvásról érkeznek általában.[23] A továbbtanulók jellemzően a Szegedi Tudományegyetemet, az ELTE-t, illetve a Szent István Egyetem békéscsabai karát választják felsőoktatási képzésük helyeként. A sikeresen felvettek aránya 80% körül mozog.[1] Mindezen eredményeknek is köszönhető, hogy az ország legjobb egyeteme, Szegedi Tudományegyetem, a bázisiskolává fogadta a gimnáziumot.[24]

Az iskolához kötődő híres személyek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egykori tanárok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egykori diákok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az iskola dolgozói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első érettségiző osztály 1903-ból

Az iskola egykori igazgatói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Igazgató Év
Breznyik János 1855-1858
Mokry Sámuel 1858-1864
Styaszny Soma 1864-1865
Horváth János 1865-1895
Bukovszky János 1895-1916
Dr. Rell Lajos 1916-1936
Pataki Sámuel 1936-1945
Dr.Szeberényi Lajos 1945-1949
Igazgató Év
Mengyán György 1949-1956
Mergittai Dezső 1956-1957
Kávási Ferenc 1957
Böőr Ferenc 1957-1967
Kruchió Gábor 1967-1992
Komáromi István 1992-1997
Dr. Kovács János 1997-2007
Komáromi István 2007-

A tanári kar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tanári kar a 2012. szeptember 1-jei állapot szerint:[25]

  • Komáromi István - igazgató (történelem, földrajz)
  • Kovács Tibor: ig.h (matematika, fizika)
  • Ungor Béláné: ig.h. (magyar nyelv- és irodalom)
  • Bogár János: kollégiumvezető
  • Almási István matematika
  • Asztalos János matematika, informatika
  • Balogh Tamás biológia
  • Baráth Tünde történelem, mozgóképkultúra és médiaismeret
  • Bárdos Tibor: testnevelés és sport[26]
  • Bogár Jánosné: magyar nyelv- és irodalom
  • Danczik Edit: informatika (könyvtáros)
  • Danczik Emese: matematika, informatika
  • Diósné Kmetykó Gabriella: angol nyelv
  • Dr. Farkasné Csató Katalin: magyar nyelv- és irodalom[27]
  • Fekete Réka: angol nyelv
  • Fekete Tivadar: német nyelv, történelem
  • Galiszné Korcsok Katalin: angol nyelv[28]
  • Harangozóné Csortán Erzsébet emberismeret és etika
  • Hódor Julianna: matematika, fizika, informatika
  • Horváth Csaba: földrajz, történelem
  • Hrabovszki Gábor testnevelés és sport
  • Huszka Adrienn matematika, fizika
  • Jávorné Vetési Magdolna: magyar nyelv- és irodalom
  • Kóra Tibor: történelem
  • Kovács Miklós biológia, kémia
  • Krébesz Magdolna: angol nyelv
  • Laurinyecz Éva testnevelés és sport
  • Liszkai Ágnes magyar nyelv és irodalom
  • Majthényi Dániel: történelem, francia nyelv
  • Marczis György matematika, fizika
  • Medvegy Anikó angol nyelv
  • Menkó István: informatika (rendszergazda)
  • Molnár László: angol nyelv[29][30]
  • Óváriné Jámbor Éva: történelem, angol nyelv
  • Pallagi Csilla magyar nyelv és irodalom
  • Papné Süle Judit: német nyelv
  • Patakiné Brezina Mária latin nyelv
  • Pete István: angol nyelv
  • Pocsai Zoltán matematika, fizika
  • Dr. Rókáné Rózsa Anikó: matematika
  • Rung Lászlóné: történelem, ének-zene
  • Stefanik Klára: kémia, biológia
  • Szabó László: történelem
  • Szaszákné Tóth Anita: biológia, kémia
  • Szekeráné Burján Mariann francia nyelv
  • Szilágyi Tibor matematika, fizika
  • Szurovecz Béla: matematika
  • Tímárné Goda Orsolya: angol nyelv
  • Vank Judit: biológia, földrajz
  • Váradiné Nagy Andrea: német nyelv
  • Varga Gyöngyi történelem
  • Vidáné Deák Anikó rajz és vizuális kultúra, földrajz, angol
  • Weinhardtné Gácsi Katalin: német nyelv
  • Zsingor-Sódar Zita: német nyelv

Iskolai élet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az iskolában hagyományosan igen pezsgő és élénk diákélet folyik, régebben minden télen indultak sítáborok Szlovákiába, Rózsahegyre Bárdos Tibor vezetésével. A tetőpont minden évben a „Rózsa-hét”.

A „Rózsa-fesztivál”[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 2004-es győztes, a 12.B

Az iskolában 1988 óta rendezik meg a nagy sikerű „Rózsa-fesztivál” nevű rendezvényt, ami döntően a végzős osztályok közötti verseny, de ezen a héten van a gólyák közötti vetélkedő is. A „rózsás-diákok” között a versenynek nagyon komoly tétje van, a benne résztvevők általában mindent megtesznek a sikerért. A hét alatt a 12.-es osztályok büfét üzemeltetnek, egyéb szórakoztató eseményeket szerveznek. A fesztivál általában október utolsó hetében, szerda délután kezdődik a plakátolással. A csütörtöki napon az osztályokba látogatnak a 12.-esek, szól a zene, ingyenteát, süteményt osztogatnak a versengő csapatok. Pénteken hasonlóképp alakulnak a programok: napközben minden osztály előadja a hivatalos táncát, este pedig bemutatja a színházteremben a műsorát. A harmadik napon a számos egyéb program mellett kihirdetik a győztest is. A nyertes megkapja az „iskola kulcsát”. Habár az iskola neve 2008-tól megváltozott, a diákok és a tanárok közös elhatározás alapján megtartották a régi nevet.[31]

Diáktábor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A bükkszentkereszti üdülő

Az iskola 1988-tól rendelkezik Bükkszentkereszten egy üdülővel, amit társadalmi munka keretében építettek fel. Kruchió Gábor, az iskola akkori igazgatója, a lelkes tanári kar és a diáksereg közös elhatározásával és áldozatos munkájával 1986-tól két év alatt építette fel az üdülőt. A kétszintes házat Batki József tervezte, végleges területe 252,8 m². A szobák mellett ebédlő, társalgó, teakonyha és zuhanyzók találhatók az épületben. Az udvaron sportpályákat alakítottak ki, és szalonnasütési lehetőség is van. A tiszta levegő és a csodás környezet miatt jelenleg az osztályok kedvenc kirándulóhelye, de a biológusok terepgyakorlatát, a nyelvszakosok nyári táborát és a sportolók üdülését is ide szervezi az intézmény.[32]

Énekkar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományosan minden év decemberében, általában az utolsó tanítási héten kerül sor a gimnázium tanulóinak előadásában a karácsonyi hangversenyre az iskola aulájában. Az évek során Rung tanárnő vezetésével nem maradhatott ki olyan év, mikor is a diákok ne varázsoltak volna meghitt pillanatokat a falak közé. 1991. május 29-én Habsburg Ottó ellátogatott az intézmény falai közé, akkor ő is meghallgatta a kórust.[33]

Szülők-Öregdiákok Alapítvány[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az intézmény egykori diákjai között hagyománynak számít, hogy támogatják kisebb-nagyobb összegekkel, illetve adójuk 1%-val egykori gimnáziumukat. A 2008-as évtől már Alapítványi Bált is szervez az iskola, amelynek bevételei szintén a kasszát gyarapítják, amit aztán a tehetséges diákok támogatására, táborozásokra, ajándékokra használ fel az iskola vezetése.[34]

Partnerintézmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bihar-Békés középiskolai híd keretében az iskola 2003 és 2006 között együttműködött két nagyszalontai középfokú oktatási centrummal is, a Nagyszalontai Elméleti Líceummal és Nagyszalontai Mezőgazdasági Iskolacsoporttal. Jelenleg is intenzív kapcsolatok zajlanak az angliai Oxford városának középfokú intézményével, amellyel partnerséget ápol a gimnázium.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d Velkey Gábor blogja
  2. Rózsa Ferenc a két világháború közötti illegális kommunista párt tagja, a Szabad Nép újságírója volt. Élesen kritizálta a fennálló rendszert, ezért a rendőrök előállították, majd máig tisztázatlan körülmények között meghalt a börtönben. A kommunista történetírás mártírt csinált belőle.
  3. Ki volt Rózsa Ferenc, és mi a baj vele?, Hír6, 2008. május 23.
  4. ^ a b Kiváló pedagógusok és diákok www.napszam.hu
  5. Középiskolai versenyeredmények
  6. Algimnázium (1855 - 1895) www.rozsagimi.hu
  7. Az algimnázium új épülete www.rozsagimi.hu
  8. Főgimnázium (1895-1914) www.rozsagimi.hu
  9. Háborúk közt www.rozsagimi.hu
  10. 1945 után www.rozsagimi.hu
  11. BÁÉV Rt - Referenciáink
  12. Új épületben 1994 óta www.rozsagimi.hu
  13. Tablóinkról, www.andrássygimi.hu
  14. Rózsa helyett Andrássy Gyula, gróf nélkül, Hír6, 2007. július 11.
  15. Andrássyba járnak ezután a csabai rózsások, BEOL, 2008. július 11.
  16. Az iskola keresztje és védjegye a Rózsa Békés Megyei Hírlap Online, 2006. július 14.
  17. Izsó Klára, az iskola adminisztrátorának közlése alapján
  18. Kruchió Gábor, a gimnázium korábbi igazgatójának gyűjtése
  19. Iskolák megmérettetése - Harminchat intézményből négyen az országos lista élén - Békés Megyei Hírlap Online
  20. Tantárgyi versenyek, 2002/2003-as tanév www.rozsagimi.hu
  21. 2003/2004. tanév www.rozsagimi.hu
  22. 2004-2005-ös tanév versenyeredményei www.rozsagimi.hu
  23. Az iskola iwiw-es adatlapja alapján
  24. A Természettudományi Kar bázisiskolái
  25. Tanáraink www.rozsagimi.hu
  26. Békés Megye Diáksportjáért kitüntetés 2008-ban
  27. Kitüntetésben részesült 2002-ben egy Európai Uniós verseny felkészítőjeként
  28. 2003-ban Békéscsaba városa tanári munkája eredményeként kitüntette
  29. Bevándorlókat oktatott New Yorkban a csabai tanár, BEOL, 2008. november 28.
  30. Molnár, László Hungarian Fulbright Teacher Exchange Participant AY 2007/2008 Part I., YouTube, 2009. február 16.
  31. A Rózsa neve nem tűnik el teljesen, a lelkekben megmarad, Békés Megyei Hírlap, 2008. szeptember 4.
  32. Bükkszentkereszti üdülő www.rozsagimi.hu
  33. Rung Lászlóné, az énekkar vezetőjének információja
  34. Szülők-Öregdiákok Alapítvány www.rozsagimi.hu

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium témájú médiaállományokat.