Kezelési jelképek (textilipar)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Címke kezelési jelképekkel egy gyapjúpulóveren

A textíliák kezelési jelképei a termékre valamiképpen ráerősített, ma már szabványosított ábrasorozat. Ezek az ábrák (piktogramok) útmutatást adnak a felhasználónak arra, miképp kell eljárnia a termék mosásánál, vegytisztításánál és az ezekhez kapcsolódó műveleteknél (szárítás, vasalás).

A textiltermékek mosása, vegytisztítása közben káros fizikai és kémiai hatások érhetik az anyagot, vagy legalábbis befolyásolhatják későbbi használhatóságát. A felhasználókat ezért egyértelműen fel kell világosítani arról, hogyan járjanak el, illetve mit kerüljenek el, hogy a termék minél tovább használható maradjon. Erre szolgálnak a gyakran „textil-KRESZ”-nek is nevezett, ma már általánosan használt kezelési jelképek. A köznyelvi elnevezés a közúti közlekedésben használt, az adott forgalmi helyzetben érvényes közlekedési szabályokat jelző ábrákra utal.

Az ilyen kezelési útmutató azért különösen előnyös, mert szükségtelenné teszi a gyártót és a felhasználót egyaránt korlátozó szöveges közlést (előbbi nem mindig tudja, milyen nyelvterületekre kerülhet a terméke, utóbbi esetleg nem érti az azon szereplő, idegen nyelvű szövegeket).

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A termék anyagára vagy garantált tulajdonságaira utaló jelképeket egyes gyártók már régóta alkalmaztak. Ezek a jelzések azonban csak egy-egy cég kezdeményezései, marketing fogásai voltak. A textíliák kezelésére vonatkozó egységes jelölésmóddal első ízben 1956-ban, egy Göteborgban tartott szakmai konferencia foglalkozott és ezt követték a jelzések nemzeti, illetve nemzetközi szabványosítására irányuló intézkedések.

Magyarországon először 1965-ben vezettek be ilyen jelképrendszert, az akkori Textilipari Minőségellenőrző Intézet (TEXIMEI) javaslatára. Az erre vonatkozó magyar szabványt 1976-ban adták ki, majd 1979-ben az akkori KGST (a szocialista országok Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) keretében elfogadott MSZ KGST 1729:1979 szabvány már figyelembe vette a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet (ISO) ajánlásait. 1984-ben a Belkereskedelmi és az Ipari Minisztérium rendeletben szabályozta a textiltermékek kezelési jelképeinek alkalmazását, és a termék forgalomba hozatal előtti jóváhagyását a TEXIMEI hatáskörébe utalta. 1985-ben jelent meg az MSZ 16348:1985 Textil- és textilruházati termékek szöveges kezelési útmutatója című magyar szabvány. Az egységesítés érdekében végzett tevékenység eközben nemzetközi szinten folyt, ami az ISO 3758:1992 szabvány megalkotásához vezetett. Ennek alapján készült el a magyar MSZ ISO 3758:1992 Textíliák kezelési jelképeinek kódcímkéi című magyar szabvány is, amit azután – ugyancsak igazodva a nemzetközi tendenciákhoz – 2005-ben korszerűsítettek. Miután ez a szabvány az Európai Unióban általánosan érvényes, jelölése nálunk MSZ EN ISO 3758:2005.[1] A szabványok alkalmazása általában ma már nem kötelező érvényű ugyan, de ha valamely jogszabály előírja az alkalmazásukat, akkor abban a körben kötelezővé válnak, márpedig a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény előírja, hogy az áru használatára vonatkozó utasításokat az árun el kell helyezni.[2][3] A 2012 óta Magyarországon is hatályos újabb, MSZ EN ISO 3758:2012 számú, Textíliák. Jelképekkel megadott kezelési útmutató című szabvány egyes helyeken módosította e szabvány korábbi, 2005-ös kiadását.[4] A módosítások a fehérítés, a szárítás és a professzionális vizes tisztítás jelképeit érintik (lásd alább).

A jelképrendszer felépítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alapjelképek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kezelési alapjelképek
Példák a kezelési jelképek alkalmazására

A Magyarországon is érvényes szabvány szerint a következő kezelési jelképeket kell használni:

  • A nedves kezelések (gépi, illetve kézi mosás, beleértve az áztatást, előmosást, mosást, öblítést és a víztelenítést – centrifugálást – is) jelképe egy vízzel teli teknő.
  • A mosás közben, illetve mosás után alkalmazott fehérítés jelképe az egyenlő oldalú háromszög.
  • A szárítás jelképe a négyzet.
  • A száraz vagy gőzöléses vasalás jelképe a kézi vasaló.
  • A vegytisztítás jelképe a kör.

Részletesebb információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Teknő, kád – a kézi vagy gép mosásra vonatkozó utasításokat tartalmazza, magában foglalva az ezzel kapcsolatos további nedves kezelések (áztatás, előmosás, öblítés), valamint a víztelenítés (centrifugálás) körülményeit is. A megengedett legnagyobb hőmérsékletet a jelképben feltüntetett számérték jelzi (a mértékegységet nem kell feltüntetni, az °C-ban értendő). A teknő jelkép alatt elhelyezett 1 vonal kíméletes, a 2 vonal fokozottan kíméletes mosóprogram alkalmazására hívja fel a figyelmet. Ha a jelkép teknőbe merített kezet ábrázol, akkor ez azt jelenti, hogy a termék csakis langyos vízben, kézzel mosható.
  • Egyenlő oldalú háromszög – a mosás alatt, illetve után végrehajtandó fehérítés jelképe. Korábban Cl betűjelet helyeztek el a háromszögben, ami a klóros fehérítést tiltotta, de ma már más fehérítőszerek is széles körben használatosak. Az üres háromszög most mindenféle (klóros, peroxidos, nátrium-perborátos, perecetsav tartalmú stb.) fehérítés engedélyezését jelenti. Ha csak a klóros fehérítést kell tiltani, ezt a háromszögben elhelyezett, a háromszög belsejében a háromszög bal oldalával párhuzamos két vonal jelzi. Ha semmilyen fehérítés nem alkalmazható, ezt a korábbi (2005-ben kiadott) szabvány szerint a háromszög teljes kitöltésével és X alakú áthúzásával jelezték, az újabb (2012-ben kiadott) szabvány szerint csak a körvonallal jelzett (belül üres) háromszög X alakú áthúzása jelzi.
  • Négyzet – ez a szárítás jele. A textíliák esetében többféle szárítási mód ismeretes és használatos, ennek megfelelően kell ezt a jelet kiegészíteni. A dobos szárítógépben (tömblerben) végzett szárításra a négyzetben elhelyezett kör utal. Itt a négyzet alatt elhelyezett 1 vízszintes vonal kíméletes, 2 vízszintes vonal a fokozottan kíméletes szárító program alkalmazására hívja fel a figyelmet. A körben elhelyezett 1 pont alacsony (50 °C), a 2 pont közepes (70 °C), a 3 pont magas (90 °C) hőmérsékletű szárítást engedélyez. Abban az esetben, ha nincs egy pont sem a körben, akkor ez azt jelenti, hogy a hőmérsékletre vonatkozóan nincs megkötés. Ha a kör teljesen ki van töltve, nem szabad fűtést alkalmazni. Abban az esetben, ha a dobos gépi szárítás nem megengedhető, akkor az X alakban áthúzott jelkép alatt a termék jellegének megfelelő természetes szárítás (pl. csepegtetve szárítás vagy fekve szárítás) jelképét kell alkalmazni. A korábbi szabvány szerint a centrifugálást követő, szárítókötélen történő szárítás engedélyezését a négyzet felső részébe rajzolt ív mutatta. Ezt a jelképet az új szabvány megszüntette. Ha a szárítást a centrifugálás mellőzésével, lecsepegtetéssel (pl. vállfára akasztva) kell végezni, ezt a négyzetbe rajzolt függőleges vonalak jelzik. A mechanikai víztelenítést (pl. centrifugálást) követő szárítás előírása esetén a négyzetben 1 függőleges vonalat kell elhelyezni, ha pedig a mechanikai víztelenítést tiltják, akkor 2 függőleges vonalat kell alkalmazni. (Korábban a függesztve szárítást egységesen 3 függőleges vonal jelezte, ezt a jelképet az új szabvány már nem engedélyezi.) A négyzetben elhelyezett vízszintes vonal fektetve történő szárítást jelent. Ha a mechanikai víztelenítés után fektetve szárítást ajánlanak, akkor ezt 1 vízszintes vonal jelzi, ha pedig a mechanikai víztelenítés tiltott, akkor erre 2 vízszintes vonal hívja fel a figyelmet.Ha a négyzet bal felső sarkában két 45°-ban dőlő vonal van, ez azt jelenti, hogy a terméket napfénytől védve (árnyékban) kell szárítani.
  • Vasaló – a háztartási vasalás körülményeire vonatkozik. A vasaló rajzában elhelyezett pontok a megengedett maximális hőmérsékletre utalnak: 1 pont 110 °C, 2 pont 150 °C, 3 pont 200 °C hőmérsékletű vasaló használatát engedélyezi. Ha a vasalásnál gőzölős vasaló használata ajánlott, akkor ezt szöveges kiegészítéssel kell jelezni a vasalás jelképe alatt.
  • Kör – a vegytisztításra vonatkozó útmutatások jelképe, de a szerves oldószerrel való kezelés mellett a kapcsolódó víztelenítésre és szárításra is vonatkozik. Az alkalmazható oldószerre a körben elhelyezett betű utal. A korábbi „A” jelzés, ami minden oldószer használatát megengedte, megszűnt. Az „F” betű a tisztításra alkalmas szénhidrogének, a „P” betű a perklór-etilén (tetraklór-etilén) alkalmazását és az „F” betű által engedélyezett oldószerek használatát is engedélyezi. Tilos a fluor-klórozott (freon-) származékok használata, mert ezek erősen szennyezik a környezetet. Az új szabvány szerint „W” betű jelzi, ha a tisztító üzem speciális berendezéssel végzett kezelésként környezetkímélő, vízzel végzett nedves eljárást alkalmazhat a termék tisztítására. A kör alatt elhelyezett 1 vonal itt is kíméletes, a 2 egymás alatti vonal fokozottan kíméletes kezelésre hívja fel a figyelmet.

Használatos olyan jelkép is – bár a magyar szabvány ezt nem tartalmazza –, ami egy X alakban áthúzott, összecsavart kendőt ábrázol: ez a facsarás tiltását jelenti.

A szabvány előírja a jelképek sorrendjét is, ami lényegében a gyakorlatnak megfelelő technológiai sorrendnek felel meg. Balról jobbra haladva a következő jelképek helyezendők el:

  • a mosás jelképe,
  • a fehérítés jelképe,
  • a szárítás jelképe,
  • a vasalás jelképe, végül
  • a vegytisztítás jelképe.

Kiegészítő jelképek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egyes jelképek alatt kiegészítő jelképek is elhelyezhetők. Például a dobos szárítógépben (tömblerben) végrehajtott szárítás tiltását jelentő jelkép alatt elhelyezhetők az árnyékban, fektetett állapotban történő szárítás engedélyezését jelentő jelképek, vagy esetleg a kötélen való szárítás engedélyezését mutató jelkép stb.

Szöveges kiegészítések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ha a jelképekkel nem fejezhető ki a teljes körű tájékoztatás, a kezelési útmutatót szöveges kiegészítéssel is el lehet látni. Ilyen kiegészítő szöveg lehet például:

  • „Használatba vétel előtt feltétlenül ki kell mosni!” – pl. a fehérneműk esetében javasolt szöveg.
  • „Elkülönítve mosandó!” – olyan termékeknél, amelyek mosással szembeni színtartósága nem tökéletes.
  • „Kályhától vagy egyéb hőforrástól távol szárítandó!” – hőre különösen érzékeny, szintetikus szálasanyagból készült termékeknél.
  • „Optikai fehérítőt, illetve ilyen tartalmú adalékot tartalmazó mosószert ne használjunk!” – kényes színű ruhadarabokra vonatkozó figyelmeztetés, mert az optikai fehérítő kedvezőtlen színtónus-változást okozhat.
  • „Gőzölve vasalandó” – ha gőzölős vasaló használata javasolt.

Az ilyen és hasonló szöveges kiegészítést a gyártónak minden esetben az adott termék egyedi sajátosságainak megfelelően kell elkészítenie és azt a kezelési jelképsor mellett feltüntetnie, mégpedig annak az országnak a nyelvén, ahol a termék forgalomba kerül.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. MSZ EN ISO 3758:2005 Textíliák. Jelképekkel megadott kezelési útmutató 
  2. 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről 
  3. Zsifkó Kornélia, Kutasi Csaba. Változások a textil- és ruházati termékek fogyasztói tájékoztatási előírásaiban. Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület (2006) 
  4. Kutasi Csaba: A textilkezelési jelkép új, magyar nyelven kiadott szabványa. (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kezelési jelképek témájú médiaállományokat.
  • Kutasi Csaba (2006.). „Megújult a »textil-KRESZ«”. Magyar Textiltechnika 59 (2), 47-49. o.  

(Vigyázat! Az interneten megjelenő tájékoztatók a kezelési jelképekről nem mindig egyeznek meg a hatályos jogszabály vagy szabvány előírásaival, nem feltétlenül követik a változásokat!)