Spanyol alaktan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Az első spanyol nyelvtankönyv (Nebrija, 1492)

A spanyol nyelv alaktani (morfológiai) szempontból a flektáló nyelvek közé tartozik, amely röviden azt jelenti, hogy a szavak alakjának változtatásával képes kifejezni eltérő jelentéseket. Ezt az alakváltoztatást flexiónak nevezzük. A flexió a spanyolban lehet számbeli (egyes szám és többes szám megkülönböztetése), nembeli (a főnevek esetében hímnem és nőnem, a névmásoknál semleges is), az igék flexiója pedig személy, szám, mód, idő és aspektus szerint történhet. A spanyol alaktan – mint az újlatin nyelveké általában – a latin aranykori irodalmi nyelv alaktanához képest a névszóragozás radikális egyszerűsödését mutatja (az eseteket jelölő szóvégződések lekopása, valamint a hangsúlyrendszer átalakulásának köszönhetően), az igeragozási rendszerben viszont épp ellenkezőleg: a különféle körülírások térhódítása révén még tovább bővült a paradigma, új igeidők és formák születtek.

Tartalomjegyzék

A spanyol szavak végződése és többes száma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A spanyol szavak magánhangzóra, az -y félhangzóra, valamint korlátozott számú mássalhangzóra-d, -l, -n, -s, -r, -z, tudományos szavakban lehet még -m, -t, -x, illetve mindössze néhány szóban -j – végződhetnek. A leggyakoribb végződések a magánhangzó, az -s és az -n. Egyéb mássalhangzóra csak idegen szavak végződhetnek, a tudományos szavakban előforduló -x és -ps végződéseken kívül nem tűr meg más mássalhangzótorlódást sem.

A többes szám képzési módjai (El plural)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A spanyolban a többes szám képzése – a szóhangsúlytól és a végződéstől függően – háromféleképpen történhet:

  • -s hozzáadásával,
  • -es hozzáadásával,
  • ∅ hozzáadásával, azaz a többes számú alak megegyezik az egyes számúval.

A spanyol -s többes szám – akárcsak a többi nyugati újlatin nyelvben – a latin tárgyesetű többes számból származik, mivel a vulgáris latinban a névszóragozás leegyszerűsödése során a tárgyeset lett a szavak elsődlegesen használt alakja. (Nyelvészek kutatásai szerint eredetileg mindenütt az -s volt a többes szám jele a vulgáris latinban, csak mivel a szóvégi -s keleten eltűnt, ezért a többes számot a latin a- és o-tövű alanyesetű többes számmal helyettesítették.) Az -es többes számú végződésben az -e- történetileg azt a szóvégi -e hangot őrzi, amely a nyelvi fejlődés során (már az óspanyol korszakban) lekopott az egyes számú alakokban. Ez tehát azt is jelenti, hogy minden spanyol szó, amely ma mássalhangzóra végződik, az óspanyol korszak kezdetén -e-re végződött.

A többesszám-képzés általános szabályai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • -s hozzáadásával képezzük:
    • a bármely hangsúlytalan magánhangzóra végződő szavak többes számát: például casa/casas ’ház/házak’, noche/noches ’este/esték’, libro/libros ’könyv/könyvek’;
    • a hangsúlyos -á, -é, -ó végződésű szavak többes számát: például sofá/sofás ’kanapé/kanapék’, café/cafés ’kávé/kávék’, plató/platós ’színtér/színterek’;
    • a nem -s, -x végződésű idegen szavak többes számát: például iceberg/icebergs ’jéghegy/jéghegyek’
  • -es hozzáadásával képezzük:
    • az -l, -r, -n, -d, -z, -j, -y mássalhangzókra végződő szavak többes számát: például canal/canales ’csatorna/csatornák’, actor/actores ’színész/színészek’, tren/trenes ’vonat/vonatok’, actitud/actitudes ’viselkedés/viselkedések’, reloj/relojes ’óra/órák’ <szerkezet>, ley/leyes ’törvény/törvények’;
      • a -z végződésű szavak többes száma -ces: például actriz/actrices ’színésznő/színésznők’, pez/peces ’hal/halak’;
    • a hangsúlyos -í, -ú végződésű népnevek többes számát: például bantú/bantúes ’bantu/bantuk’, iraní/iraníes ’iráni/irániak’;
    • az -s, -x végződésű egyszótagú vagy véghangsúlyos szavak többes számát: fax/faxes ’fax/faxok’, mes/meses ’hónap/hónapok’, autobús/autobuses ’busz/buszok’;
  • a többes számú alak megegyezik az egyes számúval (vagyis változatlan):
    • a nem véghangsúlyos -s, -x végződésű szavakban: például bíceps ’karizom/karizmok’, virus ’vírus/vírusok’, tórax ’mellkas/mellkasok’.
    • az -l, -r, -n, -d, -z, -j végződésű harmadéles – tudományos vagy idegen – szavak: például polisíndeton ’kötőszóhalmozás/kötőszóhalmozások’.

Összefoglalva:

Végződés A szó hangsúlyozása
végéles másodéles harmadéles
magánhangzó -a, -e, -o
-s
-i, -u
-es
-s
félhangzó -y
-es vagy (idegen szavakban) -is
mássalhangzó -l, -r, -n, -d, -z, -j
-es (-z: → -ces)
-s, -x
-es
egyéb
-s

Kivételek és idegen szavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A hangsúlyos -í, -ú végződésű szavaknál – a népnevek kivételével – a többes szám képzésében ingadozás figyelhető meg: tabú/tabúes/tabús ’tabu/tabuk’, bisturí/bisturíes/bisturís ’szike/szikék’ stb. Mindazonáltal a művelt norma szerint -es végződés ajánlott.
  • A mássalhangzóra végződő, főleg idegen, valamint az eredeti formában átvett latin (tudományos) szavak többes számának képzése változó, sokszor ingadozást mutat: déficit/déficits vagy déficit, club/clubes vagy clubs, récord/récords vagy récord, ultimátum/ultimatos/ultimátums/változatlan, álbum/álbumes vagy álbums stb.
  • A rendhagyó többesszámú szavakat a szótárak jelzik, például carácter/caracteres, régimen/regímenes, lord/lores stb.
  • A spanyol ábécé betűinek többes száma: aes, bes, ces, ches, des, es/ees, efes, ges, haches, íes, jotas, kas, eles, elles, emes, enes, eñes, oes, pes, cus, erres, eses, tes, úes, uves, equis, íes griegas / yes, zetas.

A többes szám és a hangsúly[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A többes szám képzésekor a szóhangsúly – az előző részben említett rendhagyó esetek kivételével – megőrzi eredeti helyét, így az -es jelet kapó többesszámú szavaknál, mivel a szótagszám eggyel növekszik, a hangsúlyt jelölő ékezetet ennek megfelelően (szükség szerint) el kell hagyni vagy ki kell tenni a hangsúlyozás szabályainak figyelembevételével: például canción/canciones ’dal/dalok’, volumen/volúmenes ’kötet/kötetek’, útil/útiles ’hasznos/hasznosak’ stb.

A névelő (El artículo)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A spanyol névelő használata nagyjából megegyezik a magyar névelők használatával. A névelőt nemben és számban ugyanúgy egyeztetni kell a főnévvel, mint a mutató névmásokat és a mellékneveket (lásd lentebb).

A határozott névelő (El artículo definido)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A klasszikus latinban nem használtak határozott névelőt; az újlatin nyelvekben – néhány kivételtől eltekinve – a latin ILLE, ILLA, ILLUD, ILLOS, ILLAS mutatónévmások és ragozott alakjai leegyszerűsédéséből alakultak ki. Alakjai a spanyolban:

Szám hímnem nőnem semlegesnem
egyes
el
la (el)
lo
többes
los
las

Példák: el libro ’a könyv’ / los libros ’a könyvek’, la mesa ’az asztal’ / las mesas ’az asztalok’, lo bueno ’a jó’, lo malo ’a rossz’. A kiejtésben hangsúlyos a-val (írásban a- vagy ha-) kezdődő szavak előtt az erőltetett hangzás elkerülésére a la nőnemű határozott névelő egyes számban el alakot vesz fel: el área (de: las áreas), el habla (de: las hablas). Ez az el névelő csak azonos alakú a hímnemű el névelővel, ugyanis a hímnemű el nevélő a latin ILLE, a nőnemű el és la alakok pedig egyaránt a latin ILLA rövidüléseiből származnak (ILLA > óspanyol ela > el / la). Ugyanezekből az alakokból származnak egyúttal a harmadik személyű személyes névmások is, amelyeknek szintén nem voltak önálló alakjaik a latinban; ennek szemléltetésére lásd az alábbi táblázatot:

Spanyol nyelv
szerkeszt
Szám / eset Latin Spanyol
hangsúlyos alak hangsúlytalan alak
Alanyeset
Egyes szám ILLE (hímnem) él (névmás) el (névelő)
ILLA (nőnem) ella (névmás) la, el* (névelő)
ILLUD (semlegesnem) ello** (névmás) lo (névelő)
Tárgyeset
ILLUM (hímnem)
lo (névmás)
ILLAM (nőnem)
la (névmás)
ILLUD (semlegesnem)
lo (névmás)
Részes eset
ILLI
le (névmás)
Többes szám Tárgyeset Alanyeset Alanyeset / tárgyeset
ILLOS (hímnem) ellos (névmás) los (névelő / névmás)
ILLAS (nőnem) ellas (névmás) las (névelő / névmás)
Részes eset
ILLIS
les (névmás)
* Hangsúlyos a- vagy ha- kezdetű szavak előtt (kivétel a betűk nevei: la a, la hache)
** A mai nyelvben már csak elöljárószóval használatos.

A határozatlan névelő (El artículo indefinido)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alakjai:

Szám hímnem nőnem semlegesnem
egyes
un
una (un)
többes
unos
unas

Példák: un libro ’egy könyv’ / unos libros ’egy pár (néhány) könyv’, una chica ’egy lány’ / unas chicas ’néhány lány’. A határozott névelőhöz hasonlóan, a kiejtésben hangsúlyos [a]-val (írásban a- vagy ha-) kezdődő szavak előtt az erőltetett hangzás elkerülésére az una nőnemű határozatlan névelő egyes számban un-ra rövidül: un alma ’egy lélek’, un hada ’egy tündér’ (vö: unas almas ’néhány lélek’, unas hadas ’néhány tündér’).

A főnév (El sustantivo)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A főnevek neme (Género de los sustantivos)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A spanyol nyelvben a főnevek hímneműek vagy nőneműek lehetnek. A jelentés, valamint általában a végződés alapján el lehet dönteni, hogy az adott szó milyen nemű, a nem egyértelmű eseteket a szótárak jelzik.

  • Hímneműek a férfiakat, férfi foglalkozásokat, valamint a hím állatokat jelentő főnevek: el padre, el profesor, el cura, el perro, el toro, el león;
    • a hét napjai, a hónapok, égtájak, színek, gyümölcsfák nevei: el martes, el diciembre, el Sur, el manzano;
    • a folyók, tavak, tengerek, óceánok, vulkánok nevei: el Amazonas, el Titicaca.
    • Általában hímneműek: az -o, -í, -ú, -l, -n, -r, -s, valamint a görög eredetű -ma, -ta végződésű főnevek.
  • Nőneműek a nőket, női foglalkozásokat, nőstény állatokat jelölő főnevek: la actriz, la madre, la perra;
    • a betűk, gyümölcsök, tudományok, betegségek nevei: la uve, la manzana, la Biología, la pulmonía;
    • a szigetek neve: las Baleares;
    • a -ción, -sión, -xión; -dad, -tad, -tud; -ies, -icie; -umbre végződésű fogalmak: la canción, la pasión, la flexión, la soledad, la libertad, la juventud, la caries, la especie, la incertidumbre.
    • Általában nőneműek: az -a, -ez, valamint az -is végződésű főnevek: la casa, la niñez, la crisis, la tesis.

Egyes hímnemű végződéseknek megvan a nőnemű párja: -o-a/-ina, -e-a, -or-ora, -tor-tora/-triz, -ión-iona, -ta-tisa, mássalhangzó-a/-esa.

A főnevek egy része közös nemű (género común), azaz mindkét nemben ugyanazt az alakot veszik fel, csak a determinánsaik változnak nemük szerint: el joven / la joven ’a fiatal (férfi/nő)’.

Vannak olyan főnevek, amelyek hímnemben mást jelentenek, mint nőnemben: el capital ’a tőke’ / la capital ’a főváros’.

Néhány főnév kétnemű (género ambiguo), vagyis megkülönböztetés nélkül használható hím- és nőnemben is: el/la mar ’a tenger’. Ritkán előfordul az is, hogy egyes számban hímnemű a főnév, de többes számban nőnemű: arte histórico ’történelmi művészet’, de: bellas artes ’szépművészetek’.

A főnévragozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A spanyolban főnévragozás szó szerinti értelemben nem létezik, az eseteket elöljárószókkal fejezik ki. Jellegzetesség, hogy a tárgyesetet élőlény, illetve fogalmak esetén, továbbá a kétértelműség kiküszöbölésére más esetben is, az a szócska jelzi, amely a tárgyesetű főnevet (vagy névszói szerkezetet) előzi meg: Ayer vi a tu padre. ’Tegnap láttam az apádat.’, A la guerra sigue la paz. ’A háborút béke követi.’, La guerra sigue a la paz. ’A háború a békét követi.’. A részes esetet szintén az a elöljárószó jelöli, amelyet általában az igei részes névmással kombinálva használnak (a tárgyesettől való megkülönböztetésre): pregúntale a tu padre ’kérdezd meg az apádtól’. A birtokos esetet a de elöljárószóval képzik: la casa de tu hermano ’a testvéred háza’. Összefoglalva:

Eset Élőlény, fogalom Élettelen, tárgyak
Tárgyeset
a
Részes eset
(le, les) a
Birtokos eset
de

A melléknév (El adjetivo)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A melléknév olyan szófaj, amely a főnév mellett állva annak valamilyen tulajdonságát fejezi ki. A spanyolban a melléknevek általában állhatnak a jelzett szó előtt is és után is: bizonyos esetekben ez jelentéskülönbséget von maga után. Pl: un gran hombre ’Egy nagy(szerű) ember’, ezzel szemben un hombre grande ’egy nagy(darab) ember’. Mindazonáltal gyakrabban áll a melléknév a jelzett szó után.

A melléknevek nyelvtani egyeztetése (La concordancia gramatical)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A melléknevet nemben és – a magyarral és az angollal ellentétben – számban is egyeztetni kell a jelzett főnévvel: una casa bella ’egy szép ház’, tres buenos libros ’három jó könyv’. Amennyiben a melléknév hím- és nőnemű élőlényekre vagy dolgokra utal együttesen, úgy a hímnemű többes számú alakot kell használni: dos chicos y una chica buenos ’két jó fiú és egy jó lány’.

A legtöbb melléknévnek külön hímnemű és nőnemű alakja van, vannak viszont olyanok, amelyeknek egyetlen (hímnemben és nőnemben azonos) alakjuk van: un amigo feliz / una amiga feliz / unos amigos felices ’egy boldog barát/barátnő / néhány boldog barát’. A semlegesnemű alak megegyezik a hímneművel, és önállóan (fogalomként) használják: lo bueno, lo malo ’a jó, a rossz’.

Vannak melléknevek, amelyek hímnemű, vagy hím- és nőnemű főnevek előtt egyaránt, egyes számban lerövidülnek: un buen libro / un libro bueno ’egy jó könyv’, de: una buena casa ’egy jó ház’. Mindkét nemben lerövidül a grande melléknév: un gran profesor / una gran profesora ’egy nagyszerű tanár/tanárnő’.

A fenti szabály nem érvényesül, ha a melléknév fokozva van: mi más grande amigo ’a legnagyszerűbb barátom’, su más bueno libro ’a legjobb könyve’.

A melléknevek fokozása (El grado de los adjetivos)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A spanyolban a mellékneveket – a magyarhoz hasonlóan – fokozzák. A következő fokozatok vannak:

  • alapfok (grado positivo) – megegyezik a szótári alakkal;
  • középfok (grado comparativo) – az alapfokú alakból a más ’inkább’ vagy menos ’kevésbé’, illetve a que ’mint’ szócskákkal képezzük: este libro es más caro que aquél ’ez a könyv drágább, mint az’, esta casa es menos grande que aquélla ’ez a ház kevésbé olyan nagy, mint az’. Egyenlő mértékű dolgok összehasonlításánál a tan ’(ugyan)olyan’, illetve como ’amilyen’ szócskákat használják: este libro es tan bueno como aquél ’ez a könyv ugyanolyan jó, amilyen (mint) az’.
  • komparatív felsőfok (superlativo relativo) – a középfokú alak elé névelőt teszünk: este libro es el más caro ’ez a könyv a legdrágább’, esta casa es la más grande ’ez a ház a legnagyobb’.
  • abszolút felsőfok (superlativo absoluto) – a melléknévhez az -ísimo (-a,-os,-as) alak hozzáadásával képezzük, magyar jelentése pedig megközelítőleg a ’nagyon’ határozónak felel meg: grande/grandísimo ’nagy/nagyon nagy’. A -ble végű melléknevek abszolút felsőfoka -bilísimo: amable/amabilísimo ’kedves/nagyon kedves’.

Több melléknévnek (a szabályos fokozása mellett) van rendhagyó közép-, illetve abszolút felsőfoka is. A rendhagyó közép-, illetve felsőfok sok esetben átvitt értelmű.

Alapfok Jelentés Középfok Felsőfok
szabályos (köznyelvi) rendhagyó (művelt)
alto magas/felső más alto vagy superior altísimo supremo (átv.)
amigo baráti más amigo amiguísimo amicísimo
antiguo régi más antiguo antiquísimo
bajo alacsony más bajo, inferior (átv.) bajísimo ínfimo (átv.)
bueno más bueno, mejor buenísimo óptimo, bonísimo
creíble, increíble hihető, hihetetlen más creíble / increíble credibilísimo / incredibilísimo
fuerte erős más fuerte fuertísimo fortísimo
grande nagy más grande, mayor grandísimo máximo (átv.)
malo rossz peor (ritk. más malo) malísimo pésimo
mucho sok; nagyon más muchísimo
pequeño kicsi más pequeño, menor pequeñísimo mínimo (átv.)
poco kevés menos poquísimo
pobre szegény más pobre pobrísimo paupérrimo
pulcro ápolt más pulcro pulquérrimo

A számnevek (Los numerales)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A spanyolban négyféle számnevet tartanak számon: tőszámnevek (numerales cardinales), sorszámnevek (numerales ordinales), szorzószámnevek (numerales multiplicativos), valamint tört- vagy osztószámnevek (numerales fraccionarios vagy partitivos).

A tő- és sorszámnevek (Los numerales cardinales y ordinales)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képzésük általános szabályai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tőszámneveket 29-ig egybe írják, 31-től felfelé pedig a tízesekhez az y szócskával kapcsolják az egyeseket. Az ezreseknél a mil számnév rendhagyó módon mindig egyes számban áll (a miles alak átvitt értelemben használatos, vö. magyarul: ’ezrek’). A milliósokat a jelzett szóhoz a de szócskával kell kapcsolni, a millón, millones előtti számnév mindig hímnemű alakban áll (például un millón de personas ’egymilló ember’, tres millones de forintos ’hárommillió forint’). A tőszámnevek esetén a 0-val, valamint 2-től kezdődően a főnév többes számban áll: cero pesetas, una peseta, dos pesetas (’0 peseta, 1 peseta, 2 peseta’). A 100-as tőszámneveket 200-zal kezdődően nemben a főnévvel egyeztetik: doscientos alumnos (’kétszáz tanuló’), quinientas personas (’ötszáz személy’).

A sorszámnevek nemben és számban igazodnak a jelzett főnévhez: sus primeros libros (’az első könyvei’). A 10-es és 20-as sorszámneveket külön is lehet írni, ebben az esetben mindkét tagot egyeztetni kell a jelzett szóval: például la vigesimoquinta edición vagy la vigésima quinta edición, ’a huszonötödik kiadás’. A hagyományos (művelt) undécimo, -ma és duodécimo, -ma mellett léteznek a modern (képzett) alakok is: decimoprimer, -ro, -ra és decimosegundo, -da. Mindkettő egyaránt használatos, bár a köznyelvben az utóbbi az elterjedtebb. A primer és tercer alakok Spanyolországban hímnemű főnevek előtt állnak, Latin-Amerikában nőnemű főnevek előtt is használhatóak (ezek az összetett sorszámnevekre is vonatkoznak):

  • Spanyolországban: el tercer libro, mi primera casa (’a harmadik könyv’, ’az első házam’);
  • Latin-Amerilában: el tercer libro, mi primer(a) casa, la tercer(a) chica (’a harmadik lány’). A sorszámneveket a 30-asokon felül a köznyelvben szinte egyáltalán nem használják (a tanulatlanabbak nem is ismerik őket), helyettük a megfelelő tőszámnevek használatosak. Például 1975. = milésimo noningentésimo septuagésimo quinto (művelt) szemben a (número) mil novecientos setenta y cinco (köznyelvi) alakkal.

Alakjaik[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A fentiek figyelembevételével, a tőszámnevek és a sorszámneveket az alábbi táblázatban foglaljuk össze. (A nyelvtani nem szerint változó végződéseket a spanyol akadémiai szótárakban szereplő formában adtuk meg, kötőjel nélkül – például décimo, ma).

Tőszámnevek[1] Sorszámnevek[2]
  1. un, uno, una
  2. dos
  3. tres
  4. cuatro
  5. cinco
  6. seis
  7. siete
  8. ocho
  9. nueve
  10. diez
  11. once
  12. doce
  13. trece
  14. catorce
  15. quince
  16. dieciséis
  17. diecisiete
  18. dieciocho
  19. diecinueve
  20. veinte
  21. veintiún, veintiuno, veintiuna
  22. veintidós
  23. veintitrés
  24. veinticuatro
  25. veinticinco
  26. veintiséis
  27. veintisiete
  28. veintiocho
  29. veintinueve
  30. treinta
  31. treinta y un, uno, una stb.
  1. cuarenta
  2. cincuenta
  3. sesenta
  4. setenta
  5. ochenta
  6. noventa
  7. cien
  8. ciento un, uno, una
  9. ciento diez stb.
  10. doscientos, tas
  11. trescientos, tas
  12. cuatrocientos, tas
  13. quinientos, tas
  14. seiscientos, tas
  15. setecientos, tas
  16. ochocientos, tas
  17. novecientos, tas
  18. mil
  19. mil un, uno, una stb.
  20. dos mil stb.
  1. primer, ro, ra
  2. segundo, da
  3. tercer, ro, ra
  4. cuarto, ta
  5. quinto, ta
  6. sexto, ta
  7. séptimo, ma
  8. octavo, va
  9. noveno, na
  10. décimo, ma
  11. undécimo, ma vagy decimoprimer, ro, ra vagy décimo, ma primer, ro, ra
  12. duodécimo, ma vagy decimosegundo, da vagy décimo, ma segundo, da
  13. decimotercer, ro, ra vagy décimo, ma tercer, ro, ra
  14. decimocuarto, ta vagy décimo, ma cuarto, ta
  15. decimoquinto, ta vagy décimo, ma quinto, ta
  16. decimosexto, ta vagy décimo, ma sexto, ta
  17. decimoséptimo, ma vagy décimo, ma séptimo, ma
  18. decimoctavo, va vagy décimo, ma octavo, va
  19. decimonoveno, na vagy décimo, ma noveno, na
  20. vigésimo, ma
  21. vigesimoprimer, ro, ra vagy vigésimo, ma primer, ro, ra
  22. vigesimosegundo, da vagy vigésimo, ma segundo, da
  23. vigesimotercer, ro, ra vagy vigésimo, ma tercer, ro, ra
  24. vigesimocuarto, ta vagy vigésimo, ma cuarto, ta
  25. vigesimoquinto, ta vagy vigésimo, ma quinto, ta
  26. vigesimosexto, ta vagy vigésimo, ma sexto, ta
  27. vigesimoséptimo, ta vagy vigésimo, ma, séptimo, ma
  28. vigesimoctavo, va vagy vigésimo, ma, octavo, va
  29. vigesimonoveno, na vagy vigésimo, ma, noveno, na
  30. trigésimo, ma
  31. trigésimo, ma primer, ro, ra stb.
  1. cuadragésimo, ma
  2. quincuagésimo, ma
  3. sexagésimo, ma
  4. septuagésimo, ma
  5. octogésimo, ma
  6. nonagésimo, ma
  7. centésimo, ma
  8. centésimo, ma primer, ro, ra
  9. centésimo, ma décimo, ma stb.
  10. ducentésimo, ma
  11. tricentésimo, ma
  12. cuadringentésimo, ma
  13. quingentésimo, ma
  14. sexcentésimo, ma
  15. septingentésimo, ma
  16. octingentésimo, ma
  17. noningentésmo, ma
  18. milésimo, ma
  19. milésimo, ma un, uno, una stb.
  20. dosmilésimo stb.

A szorzószámnevek (Los numerales multiplicativos)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szorzószámnevek sora korlátozott, mindössze 2-től 13-ig, valamint a 100 rendelkezik külön szorzószámnévvel. E számnevek 8-ig három (egy nemben invariábilis, valamint egy hímnemű és egy nőnemű), 9-től felfelé csak kettő (hímnemű és nőnemű) alakkal rendelkeznek. Melléknévként az -o és -a végű alakokat ma már gyakorlatilag nem használják, a köznyelvben szinte kizárólag az -e végű alakok használatosak, főként a doble, triple és a cuádruple. A szorzószámnevek az alábbiak:[3]

Szám Szorzószámnév Jelentése
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
100
doble, duplo, dupla
triple, triplo, tripla
cuádruple, cuádruplo, cuádrupla
quíntuple, quíntuplo, quíntupla
séxtuple, séxtuplo, séxtupla
séptuple, séptuplo, séptupla
óctuple, óctuplo, octupla
nónuplo, nónupla
décuplo, décupla
undécuplo, undécupla
duodécuplo, duodécupla
terciodécuplo, terciodécupla
céntuplo, céntupla
kettős, kétszeres, dupla
hármas, háromszoros, tripla
négyes, négyszeres
ötös, ötszörös
hatos, hatszoros
hetes, hétszeres
nyolcas, nyolcszoros
kilences, kilencszeres
tízes, tízszeres
tizenegyes, tizenegyszeres
tizenkettes, tizenkétszeres
tizenhármas, tizenháromszoros
százas, százszoros

A törtszámnevek (Los numerales fraccionarios)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A törtszámnevek képzésének szabálya viszonylag egyszerű:[4]

  • az 1/2 medio, -dia vagy (csak főnévként) mitad, az 1/3 tercio, cia;
  • 1/4-től 1/10-ig megegyeznek a sorszámnevekkel (például cuarto, quinto stb.);
  • az 1/11 undécimo, ma vagy onceavo, va, az 1/12 duodécimo, ma vagy doceavo, va;
  • 1/13-tól 1/99-ig a megfelelő tőszámnévhez az -avo, -ava hozzáadásával képződnek, egybe írva (például treceavo ’tizenharmad’, dieciseisavo ’tizenhatod’, cincuentaisieteavo ’ötvenheted’ stb.); ’huszad’ és ’harmincad’ esetében használható még a sorszámnévvel azonos alak is (veinteavo, va vagy vigésimo, ma, illetve treintavo, va vagy trigésimo, ma);
  • 1/100-tól felfelé ismét megegyeznek a sorszámnevekkel (például centésimo, milésimo, dosmilésimo stb.).

A hét napjai, a hónapok, évszakok, a dátum és az idő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az idő jellegű mennyiségek, időszakok kifejezése sajátosságai miatt külön figyelmet érdemel. Mivel egyik fejezet alá sem sorolható be pontosan, így ebben a részben tárgyaljuk.

A hét napjai (Días de la semana)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hét első öt napjának elnevezése – mint a többi újlatin nyelven is általában – a bolygók (pontosabban a bolygókhoz kapcsolódó római istenek) neveiből származik, ami ókori római hagyományokra tekint vissza. Az utolsó két nap elnevezése vallási eredetű.

lunes hétfő (< Luna, a Hold napja)
martes kedd (< Marte, a Mars napja)
miércoles   szerda (< Mercurio, a Merkúr napja)
jueves csütörtök   (< Júpiter, a Jupiter napja)
viernes péntek (< Venus, a Vénusz napja)
sábado szombat (< SABBATUM < gör. σάββατον [szábbaton] < héber sabbát < akkád sabattum, ’pihenés’)
domingo vasárnap (< Dueño, vagyis az Úr napja)

A spanyol alakok a latin DIES (’nap’) mellett a nap nevét jelző genitivusból származnak (például DIES VENERIS ’a Vénusz napja’), az utolsó kettő kivételével, melyek közül a SABBATUM önálló főnév, a DOMINICUS pedig szintén a DIES mellett álló jelző („az Úr napja”): [DIES] LUNAE, MARTIS, MERCURII, IOVIS, VENERIS, SABBATUM, DOMINICUS (a lunes és a miércoles -s végződése a martes, jueves és viernes végződéseinek analógiájára jött létre).

A hét napjai rendhagyó módon önmagukban határozók is egyben, vagyis időhatározóként való használatukkor nem elöljárószó, hanem névelő a vonzatuk: el lunes ’hétfőn’, los domingos ’vasárnaponként’, viszont: de lunes a viernes ’hétfőtől péntekig’.

A hónapok és az évszakok (Los meses y las estaciones del año)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A hónapok nevei: enero, febrero, marzo, abril, mayo, junio, julio, agosto, septiembre, octubre, noviembre, diciembre.
  • Az évszakok nevei: primavera ’tavasz’, verano ’nyár’, otoño ’ősz’, invierno ’tél’.
  • melléknevek: primaveral ’tavaszi’, veraniego, -ga ’nyári’, otoñal ’őszi’, invernal ’téli’.

A hónapok és az évszakok időhatározói vonzata az en elöljárószó: en enero ’januárban’, en primavera ’tavasszal’.

Az évszakokhoz tartozó időjárási jelenségeket személytelen igékkel fejezik ki. Önálló ige csak az „esik [az eső]” és a „havazik” jelentésekben létezik, a többit az hacer (’tesz, csinál’) igével képzik, amely mindig egyes szám harmadik személyben áll:

  • llueve (llovió, llovía, lloverá stb. → inf. llover) – ’esik [az eső]’;
  • nieva (nevó, nevaba, nevará stb. → inf. nevar) – ’esik a hó’, ’havazik’;
  • hace calor – ’meleg van’ (szó szerint: ’meleget tesz [az idő]’);
  • hace veinte grados – ’húsz fok van’ (szó szerint: ’húsz fokot tesz’);

A dátum és az idő (La fecha y la hora)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A spanyol dátum kifejezése a magyarhoz képest fordított sorrendben történik (nap–hónap–év), elemeit egymáshoz a de birtokos szócskával kapcsolják. A napok határozói esetének névelő a vonzata: el 3 de marzo de 2008 ’2008. március 3-án’.

Az idő iránti kérdés általában a ¿Qué hora es? ’Hány óra van?’, ritkábban (főleg Latin-Amerikában) a ¿Qué horas son?. Az idő kifejezésének lehetséges módjai néhány példán keresztül bemutatva:

  • Es la una. – ’1 óra van.’
  • Es la una y cuarto – ’Negyed kettő van.’ (szó szerint: ’egy és negyed’).
  • Son las dos (horas) y media. – ’Fél 3 van.’ (szó szerint: ’kettő és fél’).
  • Son las seis menos cuarto. – ’Háromnegyed hat van.’ (szó szerint: ’hat kevesebb negyeddel’).
  • Son las tres (horas) y/con cuarenta (minutos). – ’Három óra negyven perc van.’
  • Son las cinco menos diez. – ’Tíz perc múlva lesz öt.’ (szó szerint: ’öt kevesebb tízzel’).

Az idő múlását az időjáráshoz hasonlóan az hacer, vagy – választékos nyelvben – az haber személytelen (egyes szám harmadik személyű) alakjával fejezik ki:

  • hace tres meses vagy tres meses ha – ’három hónappal ezelőtt’;
  • desde hace dos semanas – ’két hete [tart]’.

A határozószók (Los adverbios)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A spanyolban vannak önálló és képzett határozószók. Az önálló határozószók vagy melléknévből, vagy közvetlenül a latinból származnak, de számos melléknév egyben határozószó is. A képzett határozószók a melléknév nőnemű alakjához a -mente szócska hozzáadásával keletkeznek, például claro/claramente, primero/primeramente. Gyakran csak a melléknév hímnemű alakját használják határozószóként: sólo (solamente), primero (primeramente) stb. A határozószókat ugyanúgy fokozzuk, mint a mellékneveket. Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakoribb határozószókat jellegük szerint csoportosítva.

Helyhatározószók (Adverbios de lugar)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

abajo le, lent, lefelé
acá ide, itt, errefelé
adelante előre
adentro be, bent, belül
afuera ki, kint, kívül
ahí ott [nálad], arrafelé
alante, ’lante = adelante (biz./nép.)
alrededor körülötte, a környékén
allá oda, ott, arrafelé [a távolban]
allí ott
aquí itt
arriba fel, fent, felfelé
atrás hátra, vissza
cerca közel
debajo alul
delante elöl, előtt
dentro bent, belül
detrás mögött, mögé
encima fent, felül, felett
enfrente szemben
fuera kint, kívül (kifejezés: ¡fuera! ’kifelé!’)
lejos messze, távol

A helyhatározószók vonzata határozói szerkezetekben – a sztenderd írott nyelvben – a de elöljáró: delante del edificio ’az épület előtt’, encima de la mesa ’az asztalon’, lejos de la casa ’messze a háztól’ stb.

A beszélt nyelvben bizonyos határozóknál, személyek esetén gyakran a birtokos névmás használata váltja fel a sztenderd norma szerinti „de + elöljárós eset” szerkezetet: detrás de mí (művelt) → detrás mío (köznyelvi) ’mögöttem’.

Időhatározószók (Adverbios de tiempo)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

ahora most
ahorita most rögtön, most éppen
anoche tegnap este
anteanoche tegnap előtt este
anteayer tegnapelőtt
antenoche = anteanoche
antes előbb, előtte
antier = anteayer (főként Am.)
aún még
ayer tegnap
después később, utána
entonces akkor
entresemana hétköznap
hoy ma
jamás [soha] többé
luego később, majd
mañana holnap
nunca soha, valaha
pasado mañana holnap után
tarde későn
temprano korán
todavía még
ya már; máris, most, rögtön

Módhatározószók (Adverbios de modo)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

así így, úgy
asimismo ugyanígy, hasonlóképpen
bien jól, rendesen
deprisa gyorsan, sietve
despacio lassan
mal rosszul
más jobban, inkább, többé
nomás csak
solamente csak, csupán, egyedül
sólo = solamente
también éppúgy, is, szintén
tampoco sem, szintén nem

Egyéb határozószók (Otros adverbios)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

además egyébként, különben
apenas alig, aligha
bastante eléggé, meglehetősen
casi majdnem, szinte, csaknem
incluso sőt, beleértve
menos kevésbé; kivéve
mucho (igével vagy önállóan) nagyon
muy (melléknév vagy határozó előtt) nagyon
no nem, ne
poco kicsit, kissé
quizá'(s) talán
igen
talvez (Am.) = tal vez, talán

A névmások (Los pronombres)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Andrés Bello (17811865), a nyelvtani újításairól híres venezuelai grammatikus portréja (Raymond Monvoisin festménye)

A névmás, ahogy neve is mutatja, mindig valamilyen főnevet (tulajdonnevet) helyettesítő szófaj. A spanyolban a névmások hím-, nő- és semlegesneműek lehetnek. (A semlegesnemű névmásoknak csak egyes számú alakja létezik, mivel azok mindig egy, meghatározatlan dolgok összességére utalnak.)

A személyes névmások (Los pronombres personales)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A spanyol személyes névmások két nagy csoportra oszthatók. Az első tartoznak a tulajdonképpeni személyes névmások, amelyek lehetnek hangsúlyosak (félszabad morféma), illetve hangsúlytalanok, amelyeket kizárólag igével használnak (kötött morféma). A második csoportot a birtokos névmások alkotják.

A személyes névmások ragozása (La flexión pronominal)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A személyes névmásokat a mondatban betöltött szerepük szerint ragozzuk. A következő esetek léteznek: alany- (nominativo), illetve megszólító eset (vocativo), tárgyeset (acusativo vagy complemento directo), részes eset (dativo vagy complemento indirecto), visszaható névmás (pronombre reflexivo), valamint határozói vagy elöljárós eset (preposicional). A határozói és az alany/megszólító eset kivételével a ragozott névmások önállóan nem, csak igével állhatnak, annak részét képezik. Ennek megfelelően a spanyol irodalom hangsúlyos (pronombres tónicos), illetve hangsúlytalan (pronombres átonos) névmásoknak is nevezi őket összefoglalva.

A spanyol hangsúlytalan személyes névmások (me, te, se, nos, os) a latin tárgy- és határozói esetből (ME, TE, SE, NOS, VOS), a spanyol határozói esetű névmások pedig a latin részes esetből (MIHI, TIBI, SIBI) származnak. A latinban harmadik személyű személyes névmás nem létezett, helyette mutató névmásokat használtak, így a spanyolban ezek a névmások – a határozott névelőhöz hasonlóan – a latin ILLE, ILLA, ILLUD; ILLUM, ILLAM, ILLUD; ILLOS, ILLAS; ILLI, ILLIS mutató névmások folytatásai. A személyes névmás ragozását az alábbi táblázat mutatja be.

Szám /
személy
A névmásragozás esetei
Alanyi/megszólító Tárgyas Részes Visszaható részes/tárgyas Elöljárós
E/1
yo
me
mí, conmigo
E/2

vos
te
ti, contigo
vos
E/3
él, ella, ello (ő)
usted (ön)
lo (le), la, lo
(őt/önt)
le (se)
se
él, ella, ello; usted
sí, consigo
T/1
nosotros, nosotras
nos
nosotros, nosotras
T/2*
vosotros, vosotras
os
vosotros, vosotras
T/3
ellos, ellas (ők)
ustedes (önök, ti)
los (les), las
les (se)
se
ellos, ellas; ustedes
sí, consigo

A ’saját maga, saját maguk/magatok’ jelentésű névmásnak csak határozói esete van. A mí, ti, sí névmások a con ’-val, -vel’ elöljárószóval rendhagyó alakokat képeznek: conmigo (’velem, magammal)’, contigo (’veled, magaddal’) és consigo (’saját magával, saját magukkal/magatokkal’). A harmadik személyű részes esetű le, les névmást eufónikus okokból a se váltja fel a tárgyesetű (lo, la, los, las) névmással együtt történő használatakor:

+ lo los la las
le
se lo, ´-selo
se los, ´-selos
se la, ´-sela
se las, ´-selas
les
se lo, ´-selo
se los, ´-selos
se la, ´-sela
se las, ´-selas
Latin-Amerikában: se los, ´-selos Latin-Amerikában: se las, ´-selas

Például: le hago esto → se lo hago ’megteszem [azt] neki’, que les digas esto → díselo(s) ’mondd meg nekik [azt]’.

További megjegyzések a névmások használatához
  • A többes szám második személyű vosotros/-as, os alakokat csak Spanyolországban használják, másutt a többes szám harmadik személyű ustedes ’önök, maguk’ alak használatos ’ti’ jelentésben is. Spanyolországban tárgyesetben is a le/les névmást használják hímnemben személyekre a lo/los helyett, megkülönböztetésül az élettelentől.
  • A hangsúlytalan személyes névmások (tárgy, részes és visszaható) az ige előtt állnak, illetve a felszólító módú állító alakhoz, valamint az igenevekhez simulószóként tapadnak: te digo ’mondom neked’, se conocen ’ismerik egymást’; dime ’mondd nekem’, conózcanse ’ismerjék meg egymást’. A hangsúlyos (alany- és határozói eset) személyes névmásokat önállóan, elöljárszóval használjuk: a ti ’neked/téged’, para mí ’számomra’, por sí ’(saját) magától’. Hangsúlytalan névmások használata esetén (tárgy- és részes esetben) a hangsúlyos névmás nyomatékosításra használható: te amo ’szeretlek téged’, a ti te amo vagy te amo a ti ’téged szeretlek’ (nem mást).
  • Ha több névmás áll egymás mellett, akkor a sorrend kötött: [Alany]–[se]–[te/os]–[me/nos]–[le(s)/lo(s)/la(s)]. Példák: yo te lo digo ’én neked megmondom azt’, se me cayó el boli ’leesett a tollam’.
  • A se névmás harmadik személyben általános alanyként is használatos: se vende(n) libros ’könyveket árulnak’ (’könyvek eladatnak’), se habla castellano ’spanyolul beszélnek’ (’spanyol beszéltetik’) stb.
Az „indirekt tárgyeset”

A spanyolban több olyan ige van, amelyet magyarul tárgyesettel használunk, ezzel szemben spanyolul a részes esetű névmás (le, les) a vonzata. Ezt nevezzük „indirekt tárgyeset”-nek is. Sok esetben az ige mindkét névmással használható, azonban jelentése eltérhet: például llamarlo ’hívni (nevezni) őt’ és llamarle ’hívni (értesíteni) őt’.

A birtokos névmások (Los pronombres posesivos)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A birtokos névmások hangsúlytalanok és hangsúlyosak lehetnek. Előbbieket birtokos determinánsnak (birtokos névelőnek) is nevezik, mivel tulajdonképpen a névelő szerepét is egyben betöltik. Fontos tudni, hogy a birtokos névmás számban és nemben a birtokkal, és nem a birtokossal egyezik, ahogy az angolban.

A birtokos
személye
Hangsúlytalan alak Hangsúlyos alak
egy birtok (h., n.) több birtok (h., n.) egy birtok (h., n., s.) több birtok (h., n.)
E/1
mi
mis
mío, mía, mío
míos, mías
E/2
tu
tus
tuyo, tuya, tuyo
tuyos, tuyas
E/3
su
sus
suyo, suya, suyo
suyos, suyas
T/1
nuestro, nuestra
nuestros, nuestras
nuestro, nuestra, nuestro
nuestros, nuestras
T/2
vuestro, vuestra
vuestros, vuestras
vuestro, vuestra, vuestro
vuestros, vuestras
T/3
su
sus
suyo, suya, suyo
suyos, suyas

Példák a birtokos névmások használatához: mi libro vagy el libro mío ’az én könyvem’, mis libros vagy los libros míos ’az én könyveim’, este libro es mío ’ez a könyv az enyém’, estos libros son míos ’ezek a könyvek az enyéim’, aquella es su casa ’az az ő háza’, aquella casa es suya ’az a ház az övé’, eso es tuyo ’az [mind] a tied’ (s.).

A mutató névmások (Los pronombres demostrativos)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyarral ellentétben a spanyolban három távolságot különböztetnek meg a mutató névmások: a beszélőhöz közel, a hallgatóhoz közel, valamint mindkettőtől távol. Ez a tulajdonság a latinból öröklődött, ahol szintén így épült fel a rendszer, annak ellenére, hogy a spanyol alakok etimológiailag nem pontosan az azonos jelentésű latin mutató névmásokból származnak. Eredetükre nézve a közelre mutató névmások az ISTE, ISTA, ISTUD, ISTOS, ISTAS, a köztesek az IPSE, IPSA, IPSUM, IPSOS, IPSAS alakokra vezethetőek vissza, míg a távolra mutatóak az ECCU(M) ’íme’ + ILLE, ILLA, ILLUD, ILLOS, ILLAS ’az’ összetételeiből származnak. A mutató névmások alakjai az alábbi táblázatban láthatóak.

Szám Közelre mutató névmások Köztes mutató névmások Távolra mutató névmások
h. n. s. h. n. s. h. n. s.
egyes
este
esta
esto
ese
esa
eso
aquel
aquella
aquello
többes
estos
estas
esos
esas
aquellos
aquellas

Megjegyzések a mutató névmások használatához[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A semlegesnemű esto, eso, aquello alakok valamilyen meghatározatlan dologra vagy dolgok összességére utalnak. Ha kérdésben semlegesnemű mutató névmás szerepel, akkor válaszolni is azzal kell: ¿Qué es (/ son) esto? ’Mi(k) ez(ek)?’ – Esto es un libro. ’Ez egy könyv.’ vagy Esto son libros. ’Ezek könyvek.’.
  • A köztes mutató névmást gyakran átvitt értelemben használják: por eso ’ezért/azért’.
  • Az önállóan – nem jelző szerepében – álló hím- és nőnemű mutató névmást ékezettel írják. A Spanyol Királyi Akadémia új szabályai szerint viszont, ez csak abban az esetben kötelező érvényű, ha kétértelműség áll fenn: Esta casa es más grande que aquella (aquélla). ’Ez a ház nagyobb, mint az’. ¿Cuál libro prefieres: este (éste) o ese (ése)? ’Melyik könyvet szereted jobban: ezt itt, vagy azt nálad?’. Azonban kétértelműség lenne a következő mondatokban, így az ékezetet használni kell:
¿Leyeron aquellos libros? = ’Olvasták azokat a könyveket?’ – az aquellos itt a libros jelzőjeként szerepel (melléknév);
¿Leyeron aquéllos libros? = ’Olvastak azok (=ők ott) könyveket?’ – az aquéllos itt a mondat alanyát jelöli (névmás).

A vonatkozó, kérdő és határozatlan névmások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vonatkozó névmásokat a mondatban hangsúlytalanul használják, míg a kérdő névmások hangsúlyosak, ezért megkülönböztetésül ékezettel kell írni őket. A névmásokat az alábbiakban foglaljuk össze.

A vonatkozó névmások (Pronombres relativos)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

adonde [a helyre] ahova
a quien, a quienes akit, akiket
como ahogy, (létigével) amilyen
cual, cuales amely, amelyek
cuan amennyire, amily
cuando amikor
cuanto, cuanta, cuanto, cuantos, cuantas   amennyi, ahány
cuyo, cuya, cuyos, cuyas akié/amié, akiék/amiék
donde ahol
que (ált. von. névmás, ragozhatatlan) [az] ami/aki, [azok] amik/akik, [azt] amit/akit, [azokat] amiket/akiket, [ott] ahol
quien, quienes aki, akik

A kérdő névmások (Pronombres interrogativos)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

adónde hová
a quién, a quiénes kit, kiket; kinek, kiknek
cómo hogyan, (létigével) milyen
cuál, cuáles mely/mi(féle), melyek/mi(félé)k
cuán mennyire (vál.)
cuándo mikor
cuánto, cuánta, cuánto, cuántos, cuántas   hány, mennyi
de quién, de quiénes kié/kitől, kiké/kiktől
dónde hol, merre
para qué mi célból, mire
por qué miért
qué mi/mik, mit/miket, mennyi, mennyire
qué tan (Am.) = cuán
qué tanto (Am.) = cuánto
quién, quiénes ki, kik

A határozatlan névmások (Pronombres indefinidos)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

adondequiera (que) akárhova, bárhova
algo (s.) valami
alguien (h.) valaki
algún, alguno, alguna, algunos, algunas valamely(ik), valamiféle, némely(ik), néhány/valahány
comoquiera (que) akárhogy, bárhogy
cuandoquiera (que) akármikor, bármikor
cualquier, cualquiera, cualesquier, cualesquiera   akármely(ik)/bármely(ik), bármiféle, akármilyen/bármilyen
dondequiera (que) akárhol, bárhol
doquier, doquiera = dondequiera
nada (s.) semmi
nadie (h.) senki
ningún, ninguno, ninguna, ningunos, ningunas   semelyik, semmilyen/semmiféle
todo minden
todos, todas mindenki, mindegyik

Az elöljárószók (Las preposiciones)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A spanyolban a következő elöljárószók vannak: a, ante, bajo, con, contra, de, desde, durante, en, entre, excepto, hacia, hasta, mediante, para, por, pro, según, sin, sobre, tras. Egyes nyelvészek ennél több elöljárószót is számon tartanak, azonban ezek már inkább határozószónak számítanak. Az elöljárószókat részleteiben az alábbi táblázat mutatja be.

a -ba/-be (-ra/-re), -hoz/-hez/-höz, -nál/-nél (hely/átv.)
-kor, -ig (idő)
-nak/-nek (részeshatározó)
-t (tárgyesetet jelöl élőnél, illetve kétértelműség fennállásakor egyéb esetekben is)
(< AD)
al (=a+el) főnévi igenév előtt: -kor (a jelzett cselekvéssel egyidőben)
ante előtt (hely/átv.) (< ANTE)
bajo alatt (hely/átv.) (< BASSUS)
con -val/-vel (< CUM)
contra ellen, szemben (< CONTRA)
de -ból/-ből, -ról/-ről, -tól/-től (hely/idő/átv.)
-ként, -képpen, módon (ige/melléknév után)
-nak/-nek a(z)… (birtokviszonyt jelzi)
(< DE)
del =de+el (az egyes számú határozott névelővel összevont alak)
desde -tól/-től, [ország/helység] -ból/-ből (-ról/-ről), kezdve (hely/idő)
óta (idő)
(< DE EX DE)
durante alatt (idő) (< durar, part. act.)
en -ban/-ben, -on/-en/-ön, -ra/-re (-ba/-be), rá (hely/idő/átv.) (< IN)
entre között (< INTER)
excepto kivéve, kivételével (< EXCEPTUS)
hacia felé (< rég. face a < FACIE AD)
hasta -ig (hely/idő)
sőt, még
(időhatározóval) a … -i viszontlátásra (például ¡Hasta mañana! ’A holnapi viszlát!’)
(< arab hatta + AD ISTA)
mediante által, révén (< mediar, part. act.)
pa, pa’, pal, pa’l =para, para el (biz./nép.)
para -nak/-nek a részére, számára (részeshatározó)
-ra/-re (idő)
-ért, célból (célhatározó)
(< rég. pora < PRO AD)
por -át, keresztül (hely/idő/átv.)
-ért, miatt (okhatározó)
-által, folytán, révén (módhatározó)
(< PRO + PER)
pro (állandósult kifejezésekben) -ért, javára: soy pro vida ’az életért létezem’ (< PRO)
según szerint, miszerint (< SECUNDUM)
sin nélkül, anélkül [hogy] (< SINE)
sobre -ról/-ről, felett (hely/átv.) (< SUPER)
tras után, miután, mögött (hely/idő/átv.) (< TRANS)
Megjegyzések
  • Az a és a de elöljárószók az el egyes számú határozott névelővel összevonódnak: a+el = al, illetve de+el = del. E szabály alól kivételt képez, ha a névelő egy tulajdonnév része, például el gobierno de El Salvador ’El Salvador kormánya’. (Népies nyelvben olykor előfordul a de el és a el használata egyéb esetben is, ez azonban helytelen.)
  • Az elöljároszók után a személyes névmások határozói esetben állnak: a ti ’neked’, por mí ’értem’, en sí ’(ön)magában’. Kivételt képeznek az entre és a según elöljárók, amelyek után a névmás alanyesetben áll (a kivételével): entre tú y yo ’te és én köztem’ (de: entre sí ’maguk között’), según tú ’szerinted’.
  • A felsorolt jelentéseken kívül az elöljároszóknak bizonyos igékkel, határozókkal, állandósult kifejezésekben stb. természetesen egyéb jelentései is lehetnek, a táblázatban csak az általános érvényű jelentések szerepelnek.
  • A felsoroltakon kívül léteznek összetett elöljárószók is, amelyeket általában átvitt értelemben használnak: a por ’(valaki)-ért’ (Spanyolországban, például se va a por ella ’elmegy érte/eléje’), para con ’valakivel szemben’ (például se porta muy lindo para conmigo ’nagyon rendesen viselkedik velem szemben’) stb.

A kötőszók (Las conjunciones)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A spanyolban vannak egyszerű, illetve összetett (több szóból álló) kötőszók, ezen kívül többféle csoportosításuk létezik (kapcsolatos, ellentétes, vagy mellérendelő, alárendelő stb.), úgy, mint a magyarban. Sokszor nincs éles különbség valódi kötőszó és határozószó között, mindamellett az alábbiakban megpróbáljuk összefoglalni a leggyakrabban használtakat.

Egyszerű kötőszók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

aun bár; még [ha], sőt (< ADHUC)
aunque (ha)bár, még ha [akkor is]
como mivel(hogy); (összehasonlító szerkezetekben) [ugyanolyan] mint (< QUO MODO)
conque tehát, (felkiáltó mondatban) szóval
cual mint, akárcsak (vál.) (< QUALIS)
e és (i- vagy hi- kezdetű szó előtt, ha azt nem [j]-nek ejtik) (< ET)
luego tehát (mondás: Pienso, luego existo. ’Gondolkozom, tehát vagyok.’) (< LOCO)
mas ám, azonban, de (< más)
más meg, plusz (< maes < MAGIS)
ni sem, sem … sem … (a tagadandó kifejezés előtt áll) (< rég. nin < NEC)
o vagy, vagy … vagy … (< AUT)
ora … ora … hol … hol …, egyszer … másszor … (vál.) (< ahora)
pero de, azonban (< PER HOC)
porque mert
pos, pus = pues (biz./nép.)
pues hiszen, mert, mivel, miután; hát (< POST)
que hogy; (tag., nyom.) és, és nem; (összehasonlító szerkezetekben) mint (< QUID)
si ha, -e [vajon] (< SI)
sino hanem; [más]különben
siquiera még ha [akkor is], akár … akár …; legalább (< si quiera)
u vagy (o- vagy ho- kezdetű szó előtt) (< o)
y és, s, meg (< rég. e < ET)
ya … ya … hol … hol … (< IAM)

Gyakori összetett kötőszók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

a pesar de '(que) annak ellenére, hogy…
así que úgyhogy, szóval
dado que tekintve, hogy…
es decir azaz, vagyis
es más sőt, mi több
esto es azaz, nevezetesen
más bien inkább
mejor '(dicho) jobban mondva
no obstante mégis, mindazonáltal
o sea szóval, vagyis
pese a '(que) = a pesar de '(que)
por '(lo)' tanto következésképpen, ezért
por ende ezért
puesto que mivelhogy; feltéve, hogy…
sin embargo mégis, mindazonáltal
ya que mivel

Az ige (El verbo)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Ige szám, személy, mód és idő/szemlélet szerint ragozható szófaj. A spanyol ige szótári alakja a főnévi igenév (infinitivo), amelynek végződése alapján az igék három csoportba tartoznak: I. -ar végű, II. -er végű, III. -ir végű. Három igemódot (modos): kijelentő mód, kötőmód, felszólító mód; három igenevet (formas no personales): főnévi igenév, melléknévi igenév, határozói igenév; valamint egyszerű és összetett igeidőket különböztetnek meg; az utóbbiakat az haber (’van’) segédige alakjaival képzik és a megfelelő egyszerű igeidőkhöz viszonyítva befejezett cselekvést vagy történést fejeznek ki.

A létige[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Alább a ser létige ragozása látható az egyszerű igeidőkben; zárójelben megadtuk az igealakok közelítő magyar jelentését is.

INDICATIVO Presente soy, eres vagy sos, es, somos, sois, son (’vagyok’ stb.)
Pretérito perfecto simple   fui, fuiste, fue, fuimos, fuisteis, fueron (’voltam egyszer’ stb.)
Pretérito imperfecto era, eras, era, éramos, erais, eran (’voltam valaha’ stb.)
Futuro simple seré, serás, será, seremos, seréis, serán (’leszek’ stb.)
Condicional simple serías, serías, sería, seríamos, seríais, serían (’akkor lennék’ stb.)
 
SUBJUNTIVO Presente sea, seas, sea, seamos, seáis, sean (’hogy legyek’ stb.)
Pretérito imperfecto fuera, fueras, fuera, fuéramos, fuerais, fueran   vagy (’ha volnék’ stb.)
fuese, fueses, fuese, fuésemos, fueseis, fuesen
Futuro simple fuere, fueres, fuere, fuéremos, fuereis, fueren (’ha majd leszek’ stb.)
 
IMPERATIVO Imperativo positivo sé, sea, seamos, sed, sean (’legyél’ stb.)
 
FORMAS NO
PERSONALES
 
Infinitivo ser (’lenni valami’)
Participio sido (’volt’)
Gerundio siendo (’lévén’)

A három szabályos igeragozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Végződései az alábbi összefoglaló táblázatban láthatóak. A presente de indicativo és az imperativo egyes szám második személyű alakjainál az első féloszlopokban a , a másodikokban a vos névmással használt alak szerepel. A ragok az igetőhöz járulnak, amely a főnévi igenév -ar, -er vagy -ir végződésének elhagyásával kapható meg (például a cantar ige töve cant-, a beber igéé beb-, a vivir igéé pedig viv-).

MODO INDICATIVO
Presente Pretérito perfecto simple Pretérito imperfecto Futuro simple Condicional simple
I. II. III. I. II. III. I. II. III. I. II. III. I. II. III.
‑o ‑o ‑o ‑é ‑í ‑í ‑aba ‑ía ‑ía ‑aré ‑eré ‑iré ‑aría ‑ería ‑iría
‑as ‑ás ‑es ‑és ‑es ‑ís ‑aste ‑iste ‑iste[5] ‑abas ‑ías ‑ías ‑arás ‑erás ‑irás ‑arías ‑erías ‑irías
‑a ‑e ‑e ‑ó ‑ió ‑ió ‑aba ‑ía ‑ía ‑ará ‑erá ‑irá ‑aría ‑ería ‑iría
‑amos ‑emos ‑imos ‑amos ‑imos ‑imos ‑ábamos ‑íamos ‑íamos ‑aremos ‑eremos ‑iremos ‑aríamos ‑eríamos ‑iríamos
‑áis ‑éis ‑ís ‑asteis ‑isteis ‑isteis ‑abais ‑íais ‑íais ‑aréis ‑eréis ‑iréis ‑aríais ‑eríais ‑iríais
‑an ‑en ‑en ‑aron ‑ieron ‑ieron ‑aban ‑ían ‑ían ‑arán ‑erán ‑irán ‑arían ‑erían ‑irían
MODO SUBJUNTIVO MODO IMPERATIVO
Presente Pretérito imperfecto I Pretérito imperfecto II Futuro simple Imperativo positivo
I. II. III. I. II. III. I. II. III. I. II. III. I. II. III.
‑e ‑a ‑a ‑ara ‑iera ‑iera ‑ase ‑iese ‑iese ‑are ‑iere ‑iere
‑es ‑as ‑as ‑aras ‑ieras ‑ieras ‑ases ‑ieses ‑ieses ‑ares ‑ieres ‑ieres ‑a ‑á ‑e ‑é ‑e ‑í
‑e ‑a ‑a ‑ara ‑iera ‑iera ‑ase ‑iese ‑iese ‑are ‑iere ‑iere ‑e ‑a ‑a
‑emos ‑amos ‑amos ‑áramos ‑iéramos ‑iéramos ‑ásemos ‑iésemos ‑iésemos ‑áremos ‑iéremos ‑iéremos ‑emos ‑amos ‑amos
‑éis ‑áis ‑áis ‑arais ‑ierais ‑ierais ‑aseis ‑ieseis ‑ieseis ‑areis ‑iereis ‑iereis ‑ad ‑ed ‑id
‑en ‑an ‑an ‑aran ‑ieran ‑ieran ‑asen ‑iesen ‑iesen ‑aren ‑ieren ‑ieren ‑en ‑an ‑an
FORMAS NO PERSONALES • Az összetett igeidők az haber megfelelő egyszerű alakjaival és a participio hímnemű egyes számú alakjával képződnek.
• Az imperativo negativo (tiltó felszólító mód) alakjai végig megegyeznek a subjuntivo presente alakjaival.
• A többes szám 2. személyű alakokat csak Spanyolországban használják, másutt helyettük a tb. 3. személy használatos.
Infinitivo Participio Gerundio
I. II. III. I. II. III. I. II. III.
‑ar ‑er ‑ir ‑ado/a
(-ante)
‑ido/a
(-iente)
‑ido/a
(-iente)
‑ando ‑iendo ‑iendo

Jegyzetek és hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rövidítések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Am. – Latin-Amerikában használt szó/kifejezés  
  • ált. – általános
  • átv. – átvitt értelemben, átvitt értelmű
  • biz. – bizalmas, társalgási nyelvhasználat
  • E/1, 2, 3 – egyes szám 1., 2., 3. személyű
  • hat. – határozó
  • h. – hímnemű
  • n. – nőnemű
  • nép. – népies nyelvhasználat
  • nyom. – nyomatékosítás, nyomatékosító
  • part. act. – folyamatos (cselekvő) melléknévi igenév (participio activo)
  • rég. – régen, régi alakban
  • ritk. – ritká(bba)n
  • s. – semlegesnemű
  • T/1, 2, 3 – többes szám 1., 2., 3. személyű
  • tag. – tagadás, tagadó értelmű
  • vál. – választékos szóhasználat
  • von. – vonatkozó

Felhasznált irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]