Asociación de Academias de la Lengua Española

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Spanyol Nyelvközösség zászlója

Az Asociación de Academias de la Lengua Española (ASALE) (Spanyol Nyelvi Akadémiák Egyesülete, a továbbiakban: Egyesület) a kasztíliai spanyol nyelv szabályozására létrehozott, a Spanyol Királyi Akadémiát (RAE) mint élszervezetet, valamint a spanyol ajkú országokban, illetve az Amerikai Egyesült Államokban és a Fülöp-szigeteken működő spanyol nyelvi akadémiákat – összesen 22 akadémiát – tömörítő egyesület. Célja, hogy különböző normatív kiadványokkal szabályozza és fenntartsa a spanyol nyelvi egységet.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Országok, ahol spanyol nyelvi akadémia működik

Több mint másfél évszázaddal a Spanyol Királyi Akadémia alapítása után, 1871-ben Kolumbiában megalakult az első latin-amerikai társszervezet, amelyet három évvel később az ecuadori, majd egy évre rá a mexikói akadémia követett. Ezután szinte folyamatosan jöttek létre a társakadémiák Latin-Amerika országaiban és a Fülöp-szigeteken, két nagy hullámban, 18761887, majd 19231955 között, míg végül az Amerikai Egyesült Államok zárta a kört az Észak-Amerikai Spanyol Nyelvi Akadémia megalakulásával 1973-ban.

1951-ben Miguel Alemán Valdés mexikói elnök (19461952) indítványozására, Mexikóban összehívták a Spanyol Nyelvi Akadémiák I. Kongresszusát, ahol megállapodás született az akadémiák egyesületének létrehozásáról. Ennek elsődleges célja a lelkiismeretes munka a köznyelv védelméért, egységéért és integritásáért, valamint gondoskodás arról, hogy a természetes nyelvi fejlődés megfeleljen spanyol nyelv hagyományainak és belső természetének. A Spanyol Nyelvi Akadémiák Egyesülete (Asociación de Academias de la Lengua Española, ASALE) a Spanyol Királyi Akadémiából és 21 társakadémiából áll.

Szervezete és működése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egyesület vezetését a Madridban működő Comisión Permanente (Állandó Bizottság) látja el, amely elnökből (presidente), főtitkárból (secretario general), kincstárnokból (tesorero) valamint öt szavazati tagból áll (közülük négyet az amerikai, illetve Fülöp-szigeteki akadémiák, egyet pedig a Spanyol Királyi Akadémia delegál), akik minden év februárban, márciusban és áprilisban ülnek össze az Állandó Bizottság székhelyén. Küldetése a Spanyol Királyi Akadémiával együttműködő összes társakadémia munkájának koordinálása reprezentatív műveinek kidolgozásában.

A vezetőség, főként a főtitkár feladata az Egyesület – éppúgy tudományos, mint adminisztratív – munkájának szervezése és koordinálása. A delegált tagok kötelezettsége együttműködés minden évben az adott munkák elvégzésében, amelyek sokfélék lehetnek, azonban legjelentősebb közülük az amerikanizmusok áttekintése az akadémiai értelmező szótár aktualizálása jegyében.

Az Egyesület spanyol nyelvi kongresszusokon dönt a nyelvi normák elfogadásáról, módosításáról.

Az Egyesületet alkotó akadémiák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Spanyol nyelv
szerkeszt

Az Egyesület az alábbi spanyol nyelvi akadámiákból áll, megalakulásuk szerinti sorrendben (zárójelben az alapítás helye és dátuma szerepel):

  1. Spanyolország Real Academia Española (SpanyolországMadrid, 1713.)
  2. Kolumbia Academia Colombiana de la Lengua (KolumbiaBogotá, 1871. május 10.)
  3. Ecuador Academia Ecuatoriana de la Lengua (EcuadorQuito, 1874. október 15.)
  4. Mexikó Academia Mexicana de la Lengua (MexikóMexikóváros, 1875. szeptember 11.)
  5. El Salvador Academia Salvadoreña de la Lengua (El SalvadorSan Salvador, 1876. október 19.)
  6. Venezuela Academia Venezolana de la Lengua (VenezuelaCaracas, 1883. július 26.)
  7. Chile Academia Chilena de la Lengua (ChileSantiago de Chile, 1885. június 5.)
  8. Peru Academia Peruana de la Lengua (PeruLima, 1887. május 5.)
  9. Guatemala Academia Guatemalteca de la Lengua (GuatemalaGuatemalaváros, 1887. június 30.)
  10. Costa Rica Academia Costarricense de la Lengua (Costa RicaSan José de Costa Rica, 1923. október 12.)
  11. Fülöp-szigetek Academia Filipina de la Lengua Española (Fülöp-szigetekManila, 1924. július 25.)
  12. Panama Academia Panameña de la Lengua (PanamaPanamaváros, 1926. május 12.)
  13. Kuba Academia Cubana de la Lengua (KubaHavanna, 1926. május 19.)
  14. Paraguay Academia Paraguaya de la Lengua Española (ParaguayAsunción, 1927. június 30.)
  15. Bolívia Academia Boliviana de la Lengua (BolíviaLa Paz, 1927. augusztus 25.)
  16. Dominikai Köztársaság Academia Dominicana de la Lengua (Dominikai KöztársaságSanto Domingo, 1927. október 12.)
  17. Nicaragua Academia Nicaragüense de la Lengua (NicaraguaManagua, 1928. május 31.)
  18. Argentína Academia Argentina de Letras (ArgentínaBuenos Aires, 1931. augusztus 13.)
  19. Uruguay Academia Nacional de Letras (UruguayMontevideo, 1943. február 10.)
  20. Honduras Academia Hondureña de la Lengua (HondurasTegucigalpa, 1948. december 28.)
  21. Puerto Rico Academia Puertorriqueña de la Lengua Española (Puerto RicoSan Juan de Puerto Rico, 1955. január 28.)
  22. USA Academia Norteamericana de la Lengua Española (USANew York, 1973. november 5.)

A spanyol nyelvi kongresszusok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egyesület 1951-től kezdődően általában négyévente tartja saját kongresszusait (I: Mexikó, 1951; II: Madrid, 1956; III: Santafé de Bogotá, 1960; IV: Buenos Aires, 1964; V: Quito, 1968; VI: Caracas, 1972; VII: Santiago de Chile, 1976; VIII: Lima, 1980; IX: San José de Costa Rica, 1989; X: Madrid, 1994; XI: Puebla de Los Ángeles, Mexikó, 1998; XII: San Juan de Puerto Rico, 2002; XIII: Kolumbia, 2007).

Legutóbbi, XIII. Kongresszusának 2007. március 24-ei záróülésén (Medellín, Kolumbia) fogadták el a 2009. december-én kiadott Nueva gramática de la lengua española (Új spanyol nyelvtan) szövegét, amely az 1931-es kiadás óta az első akadémiai nyelvtan.

1997-től kezdődően Nemzetközi Spanyol Nyelvi Kongresszusokat is tartanak (I: Zacatecas, Mexikó, 1997; II: Valladolid, Spanyolország, 2001; III: Rosario, Argentína, 2004; IV: Cartagena de Indias, Kolumbia, 2007; V: Valparaíso, Chile, 2010).

Kiadványok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egyesület által vagy részvételével kidolgozott főbb akadémiai kiadványok:

Források és külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]