Doom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Doom
Doom logo.png
A Doom logójáról készített fekete-fehér rajz.
Fejlesztő id Software
Kiadó id Software, GT Interactive
(Windows, Mac)
Activision
(GBA, XBLA)
Atari
(Jaguar)
Sega
(Megadrive 32X/Genesis 32X, Saturn)
Virgin Interactive
(Playstation, Linux)
Valve Corporation
(Steam)
Tervező John Romero, Sandy Petersen, Tom Hall
Programozó John Carmack
Zeneszerző Bobby Prince
Sorozat Doom
Motor Doom-motor
Platformok PC (MS-DOS)
Továbbiak
Kiadási dátum 1993. december 10.
Verzió 1.9
Műfaj Túlélőhorror, FPS, sci-fi
Játékmódok Singleplayer, multiplayer
Korhatár ESRB: M
ESRB: T (GBA)
BBFC: 15
OFLC: MA15+
PEGI: 16+
Adathordozó 3½" floppy, 1 CD
Rendszerkövetelmény
Rendszer-
követelmény
386-os CPU, 4 MB RAM

A Doom („Végzet”) egy számítógépes játék, amelyet 1993-ban adott ki az id Software. Az első belső nézetű lövöldözős játékok (FPS-ek) egyike, s újításaival fontos mérföldkőnek számít nemcsak e műfaj, hanem általában a számítógépes játékok történetében is. Ál-háromdimenziós[1] grafikája kimagasló minőségű volt megjelenésekor és úttörő szerepet játszott a többszemélyes játékmódok elterjedésében. A GameSpy 2004-es szavazásán az iparág szakértői minden idők legjobb játékának választották.[2]

Először shareware formában jelent meg és közel két év alatt 10 millióan töltötték le különböző FTP szerverekről.[3] Népszerűsége elősegítette a játékos-szubkultúra elterjedését,[4][5] továbbá nagy hatással volt a játékiparra is, ami az 1990-es évek közepétől a Doom hatására fedezte fel igazán az FPS műfajt. Sok kritika szerint a játékot nagymértékű erőszakosság jellemezte megjelenésekor, s addig míg meg nem jelent, sohasem volt ilyen a videojátékok körében.[6]

Az első részt több kiegészítő csomag és folytatás is követte, mint például a Doom II: Hell on Earth (1994), a The Ultimate Doom (1995), a Master Levels for Doom II (1995) és a Final Doom (1996). Eredetileg PC-re és az akkori DOS operációs rendszerre adták ki a játékot, de később 9 konzolra és PDA-ra is megjelent.[7][8] Rengeteg rajongó készített a játékhoz WAD fájlokat és különböző módosításokat, majd 1997-ben az id Software közzétette a játék forráskódját.[9] 2004-ben jelent meg a sorozat következő része, a Doom 3, ami feldolgozta a régi részeket új grafikus motorral, 2005-ben pedig filmként is feldolgozták a játékot. A sorozat legújabb részének, a Doom 4-nek a fejlesztését 2008. május 7-én jelentették be.[10][11]

Játékmenet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A játék küldetése egészen egyszerű: találjuk meg a kijárathoz vezető ajtót (amit általában egy EXIT felirattal vagy egy különleges ajtóval jeleztek a készítők), hogy a következő pályára juthassunk, de közben rengeteg veszéllyel kell szembenéznünk. A sok ellenfél mellett radioaktív szennyeződések, mozgó falak, plafonok és talajok is fenyegetik a játékost. Egyes pályarészek nem érhetőek el azonnal, hanem csak különböző kulcsokkal nyithatók ki, melyeket először meg kell találnunk. A Doom számtalan pályáján találhatóak különböző titkos pályarészek, amelyek eldugott ajtók, falak vagy képek mögött vannak és általában egy alternatív kijáratot vagy plusz csomagokat rejtenek. A Doom II: Hell on Earth-ben például két titkos pálya is szerepel a Wolfenstein 3D nevű videojáték pályáinak hangulatát felidézve. Az effajta játékmenetet, mivel a pályák többsége egy labirintusszerű épületbelső, később ironikusan „corridor shooter”-nek (folyosón-lövöldözős játék) nevezték.

Az egyjátékos játékmód mellett többjátékos lehetőséget is kínál a program, amelyben 2, 3 vagy 4 játékos is játszhat egyszerre. Két játékmód van: kooperatív játékmódban a játékosok együtt küzdenek meg a szörnyekkel, míg deathmatch játékmódban egymás ellenségeinek számítanak.

Fegyverek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nyolc fegyver áll a játékos rendelkezésére. A játékos csak egy pisztollyal és egy boxerrel rendelkezik a játék elején, de később erősebb fegyvereket is felvehet, mint például a láncfűrészt, a rakétavetőt, a vadászpuskát vagy a BFG 9000-est, amely a játék legerősebb fegyvere. Elszórva találhatóak a pályákon hátizsákok és életmentő egységek (MediKit-ek), amelyek egy része nemcsak a játékos élet-, de támadóerejét is növeli (BerserkPack), továbbá egyéb, hasonló szerepű segédeszközök (ún. power-up-ok), mint például a Soul Sphere, magyarul a Lélekgömb, amely 200%-ra is felviheti a játékos életerejét. A játék elején öt nehézségi szint közül lehet választani. Az egyes nehézségi szintek az ellenfelek számában különböznek, sőt a legnehezebb, úgynevezett rémálom fokozaton az egyszer már elintézett szörnyek helyére kis idő múlva újak teleportálódnak.

Ellenségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A játékosnak útja során rengeteg szörnnyel kell szembenéznie, melyek legyőzése – az FPS műfajnak megfelelően – a játékmenet központi eleme. Összesen 17-féle ellenség szerepel a játékban, amelyek közül néhány zombi és démon, de helyet kapott még két főellenség is, akik erős fegyverzettel rendelkeznek. A szörnyek mesterséges intelligenciája elég egyszerű, mivel vagy távolról megdobálják a játékost tűzlabdákkal és különféle gömbökkel, vagy a lehető legközelebb mennek hozzá és úgy támadják meg. Egyáltalán nem védekeznek és nem is taktikáznak, csak a játékosra támadnak (bár néha saját társaikat is megtámadják, ha azok harc közben véletlenül őket sebzik meg).

Történet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy egyszerű sci-fi/horror történetet találtak ki az alkotók, melyet az egyes epizódok között lehet elolvasni összekötő szövegként, s bár nem játszik különösebb szerepet, viszont egy keretbe foglalja a játékot.

A játékos egy névtelen tengerészgyalogost alakít (a rajongók csak egyszerűen Doomguy-nak nevezik), akit a Marsra küldenek, hogy ölje meg a rangelső katonatisztet, mivel egy értelmetlen mészárlást rendelt el a bolygón. A katonatiszt a UAC-nek (Union Aerospace Corporation, magyarul „Egyesült Űripari Vállalat”) dolgozik, amely egy katonai egyesület és titkos teleportációs kísérletekkel foglalkozik a Mars holdjai között (Phobos, Deimos). A főszereplőt egy jelentéktelen biztonsági szolgálatba állítják, ám hamarosan valami hiba történik egy teleportációs kísérlet folytán és különböző teremtmények jönnek elő a pokolból a teleportkapun keresztül. A katonai védekezés kudarcba fullad, nem tudják megállítani az inváziót és a bázist hamarosan uralmuk alá vonják a démonok. A Marsról kiküldik a UAC csapatot a Phobosra, hogy megvizsgálják az incidenst, de a rádiókapcsolat megszakad és csak egyetlen túlélő marad hátra, mégpedig maga a játékos, akinek egyetlen feladata maradt hátra: kijutni ebből a pokolból.[12]

Epizódok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A játékosnak három epizódonként kilenc pályán, azaz összesen 27 pályán kell átküzdenie magát:

  1. Első részKnee-Deep in the Dead: csak ez a rész szerepelt a shareware verzióban, amely a Phobos nevű hold egyik technológiailag igen fejlett katonai bázisán játszódik. Ennek a résznek a legutolsó pályáján két Baron of Hell nevű szörnnyel kell megküzdenie a főszereplőnek, majd egy teleportba kell beugrania, hogy a Mars másik holdjára, a Deimosra juthasson.
  2. Második részShores of Hell: a démonok által megszállt deimosi üzemekben kell likvidálni az ellenségeket, majd a főellenségnek számító CyberDemon legyőzése után kiderül: a hold a pokol felett lebeg.
  3. Harmadik részInferno: a főhős alászáll a pokolba és miután megölte a főellenséget, a Spider Mastermind-ot, egy rejtett átjáróra bukkan, amin keresztül visszajut a Földre.

A The Ultimate Doom nevű kiegészítő csomag egy negyedik részt is tartalmaz Thy Flesh Consumed címmel, amelyben a főhős Földre való visszajutásának története szerepel.

Fejlesztés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A képen egy agyagból készített Spider Mastermind modell látható, amelyet Adrian Carmack készített a játék fejlesztésekor. Majdnem mindegyik ellenséget először agyagból formázott meg, s aztán az ilyen agyagmodellek alapján bedigitalizálták őket a játékba.

A játék fejlesztése 1992-ben kezdődött, amikor John Carmack új 3D-s motort kezdett el fejleszteni, az addigi Wolfenstein 3D motor lecserélésére.[13] Carmack fejlesztései és kutatásai mellett a csapat többi tagja a Wolfenstein 3D kiegészítő küldetésén, a Spear of Destiny-n dolgozott.

1992 végén a játék tervezése is elkezdődött, a témák különböző sci-fi-, akció- és horrorfilmekből jöttek, mint például az Alien-filmekből vagy az Evil Dead II című horror filmből. A játék címét Carmack a A pénz színe című film egyik jelenetéből vette át, amikor is Tom Cruise jelenik meg egy biliárdszalonban, kezében egy tokba tett dákóval[14]:

– Mi van nálad? – kérdezi tőle valaki, mire így felel:
– Végzet.
Azaz, Doom.

Tom Hall készített egy specifikációt a játékról Doom Bible néven, amely részletes történetet, többjátékos szereplőket és interaktív lehetőségeket tartalmazott.[15] A fejlesztőcsapat az egyszerűség érdekében több ötletét elvetette (például a részletes történetet), így Tom Hall később távozott, mivel nem értett egyet a fejlesztés irányával. A játék vége felé a legtöbb pályát John Romero és Sandy Petersen építette, a grafikát pedig Adrian Carmack, Kevin Cloud és Gregor Punchatz készítette el. Több módszert használtak: a legtöbb ellenfelet megrajzolták vagy megfestették, de akadt olyan is, amit agyagból és latexből készítettek el, hogy az így megkapott modellt bedigitalizálhassák. Néhány fegyvert a játékfegyvert is gyártó Toys "R" Us játékboltból kölcsönöztek. A heavy metal stílusú zenét Bobby Prince szerezte.[13]

A játék motorja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Doom szabad szoftveres változata FreeDoom néven, amelyben kicserélték a grafikát, a hangokat, a zenéket és a pályákat. Ez a változat is a Doom-motort használja, csakúgy, mint az összes többi átirat.

A Doom motorja technikailag nagy előrelépésnek számított megjelenésekor. A fejlesztők egyaránt törekedtek a minél szebb látványvilág megjelenítésére és a gépigény alacsony szinten tartására. Mivel az akkori hardvereken túl lassú lett volna egy valódi, teljesen 3D megjelenítés, ál-3D grafikát kapott a játék.

Az id Software előző játékához, a Wolfenstein 3D-hez képest több újítás került a motorba. Megjelentek a magassági különbségek: míg a Wolfenstein 3D-ben minden padló és plafon sík volt, a Doom-ban tetszőlegesen változhatott a magasságuk. A Doom szakított az előd labirintus-jellegével is, pályatervezéskor nem szükséges már derékszögűnek lennie a falak csatlakozásának, ezenkívül megjelentek a külterek is a pályákon. Futás vagy gyaloglás közben a fegyver himbálózása mozgásérzetet kelt a játékosban: a Wolfenstein 3D-ben a főszereplő karjai nem mozognak. Teljes a textúrázottság minden felületen, szemben a Wolfenstein 3D textúra nélküli padlójával és plafonjával. A pályákon megjelenik az interaktivitás: a platformok akár le és föl tudnak mozogni, csakúgy mint a padlók és a hidak, melyek szintén felemelkedhetnek és lesüllyedhetnek. A Doomban a fényviszonyok is változnak, az árnyékok és fényforrások hozzájárultak a játék látványvilágának hitelesebbé tételéhez. A valós életérzetet továbbá a sztereó hangzás is elősegítette, amelyből következtetni lehetett nagyjából, hogy honnan és milyen távolságból jöhetnek a hangok. Például a játékos figyelmét felkelthetik a szörnyek röfögései és morgásai, mert hallhatja, hogy honnan számíthat ellenségre. Az ajtók nyitódását és záródását is meghallhatja, ezáltal rátalálhat különböző titkos rejtekhelyekre.

A Doom pályái nem teljesen háromdimenziósak, mert belülről egy síkon vannak ábrázolva (ez látható a játék beépített térképén), a terek falakkal és magassági különbségekkel voltak elválasztva. A mai, 3D vertexekre épülő geometriával szemben több megkötés is van: például nem lehet két szoba egymás fölött, nem lehet tetszőleges szögben szétnézni a fellépő nagy torzulások miatt. Előnye viszont a gyorsaság, amit BSP (Binary Space Partitioning, bináris térfelosztás) alapú rendereléssel ér el, továbbá előnyös a 2D pályaábrázolás a beépített térkép rajzolásakor is.

Fontos újítás a motorban a moduláris megközelítés, ami megengedi a játék tartalmának lecserélését a WAD adatfájlok cseréjével (lásd lentebb). Az előd Wolfenstein 3D-ben nem volt meg ez a lehetőség, bár a játék fanatikusai rájöttek, hogyan tudnak saját pályákat készíteni. A Doom ezzel szemben megadta a lehetőséget, ami jelentősen növelte a népszerűségét.

Megjelenés és annak története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kezdeti népszerűség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Doom megjelenését nagy várakozás övezte és mikor a rajongók szinte minden nap a program megjelenéséről kérdezősködtek, akkor a fejlesztők már csak ennyit mondtak:

When it's done!
Vagyis: amikor kész van!

[13]

Rengeteg hír szólt a Doom-ról különböző Internetes oldalakon, továbbá a sok képernyőkép, hír, a játék alfa-verziói is mind az Interneten keringtek. (Sok évvel később ezeket az alfa-verziókat jóváhagyta az id Software a játék történelmi jelentősége miatt, mivel ezek alapján mutatták be hogy hogyan fejlődött a játék.[16]) 1993. december 10-én töltötték fel először a Doom első nyilvános verzióját a Software Creations BBS nevű szoftver fejlesztő csapat és a Wisconsin-Madison-i Egyetem FTP szervereire. A feltöltés előtt meg kellett kérni a szervereken várakozó rajongókat, hogy valamelyikőjük lépjen ki a szerverről, mert nem tudott belépni a feltöltést elindító kolléga.[13] A feltöltés után pár perccel lefagyott az összes szerver, mivel több millióan akarták letölteni a játékot.[13]

A shareware verziót elkezdték terjeszteni a rajongók is: 1995-ben több mint 10 millió számítógépre volt feltelepítve a játék[17] és még a Microsoft alkalmazottai is a Doom-mal játszottak.[17] 1995-ben a The Ultimate Doom volt az első olyan Doom, amelyet kereskedelmileg is árusítottak a boltokban. A Doom jelentős probléma lett a munkahelyeknél, mivel teljesen lefoglalta az alkalmazottakat: egész nap a hálózatokon deathmatcheztek, amivel jókora forgalmi dugót alakítottak ki a hálózatokon.[13]

1995 végén egy felmérés során kiderült, hogy a Doom több számítógépre van feltelepítve, mint a Microsoft akkori új operációs rendszere, a Windows 95.[18] A játék népszerűsége miatt Bill Gates-et foglalkoztatta az id Software megvételének lehetősége és később a Microsoft megkérte a céget egy Windows 95-ön futtatható Doom-változat elkészítésére, amivel a Windows 95 játékfuttatási képességeiről szerették volna meggyőzni a vásárlókat. Az új változat a Doom 95 nevet kapta és a reklám kedvéért Bill Gates-et bedigitalizálták a játékot bemutató videoba is.[19] Az 1995-ben kiadott Excel 95-be egy Doom-szerű titkos pályát tettek a készítők a programozók arcképeivel ellátva easter eggként (ami a Hall of Tortured Souls nevet viseli).[20]

A Doom-ot a sajtó is széles körben elismerte: 1994-ben megkapta az év játéka címet a PC Gamer és a Computer Gaming World nevű számítógépes újságtól. Szintén elismerést kapott technikailag a program a PC Magazine által és a legjobb akció-kaland játéknak nevezte ki az Interaktív Művészetek és Tudományok Főiskolája. A széles körben elterjedt játék lett az első olyan videojáték, amely a deathmatch kifejezést használta. A játék egyjátékos módja mellett a többjátékos deathmatch mód is nagyon népszerű lett, bár nem a Doom volt az első olyan FPS, amely ilyen móddal rendelkezett. Az Atari ST-n megjelent MIDI Maze nevű játék már 1987-ben lehetővé tette az egyszerre négy ST gépen való játékot MIDI portok segítségével. Viszont a Doom volt az első olyan játék, amely forradalmasította és népszerűvé tette a deatmatch játékmódot.[21] Etherneten vagy telefonos kapcsolat segítségével modemen keresztül akár két játékos is játszhatott egyszerre. Pár év múlva nagyon népszerű lett ez a többjátékos mód és számos ilyen rendezvényt tartottak meg, amelyre évről évre rengetegen jelentkeznek. Az évek során kihagyhatatlanná vált ez a mód, szinte minden FPS játékban megtalálható. Az id Software minden évben megszervezi saját rendezvényét QuakeCon néven, ahol megmérkőzhetnek egymással a jelentkezők az id éppen aktuális játékaival.

A WAD fájlok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Számtalan átiratot készítettek a rajongók, amellyel a játékot népszerűsítették. Ezen a képen jól látható, hogy szinte mindent átírtak, illetve átrajzoltak az eredeti Doom-hoz képest.

A játék az adatait úgynevezett WAD fájlokban tárolja (a rövidítés jelentése Where is All the Data?, magyarul „Hol vannak az adatok?”). Ez a formátum összefogja egyetlen fájlba a számtalan apró fájlt (grafikákat, scripteket, hangokat), elrejtve a felhasználó szeme elől. A játék megjelenése után megjelentek különböző segédprogramok a WAD fájlok szerkesztésére, amelyekkel a játékosok átszerkeszthették a játék kinézetét, így a Doom lett az első nagy mértékben átszerkesztett játék. A WAD fájlok átírásával lehetővé vált, hogy a rajongók létrehozzák saját készítésű játékaikat tetszőleges menüvel, pályákkal, fegyverekkel, ellenségekkel és tárgyakkal - természetesen a Doom adta lehetőségeken belül, hiszen a forráskódhoz nem férhettek hozzá a rajongók. Számos játéktervező így kezdte el karrierjét, hogy átszerkesztette a játékot - többek közt Tim Willits is, aki később az id Software fő tervezője lett. Később több játék, például az Unreal vagy a Half-Life is ezt a filozófiát követte és a módosítások készítése általánossá vált a játékiparban.

1994-ben megjelentek az első pályatervezők és jó pár szoftvert is létre hoztak, hogy a játékokat könnyebben átírhassák (ilyen volt például a DEU is (Doom Editing Utility)). Az átszerkesztett WAD fájlok többsége egy vagy több különböző saját készítésű pályát tartalmazott és általában ezek az eredeti játék környezetét idézték, de a többi pályán új szörnyeket és elemeket lehetett találni, s később az egész játékot átformálták. Népszerű filmeket, televíziós sorozatokat, videojátékokat és további népszerű termékeket „Doomosítottak”, mint például: Alien, Batman, Dragon Ball Z, Ghostbusters, Pokémon, Red Faction, Sailor Moon, South Park, Star Wars, The Simpsons és az X-akták. A Theme Doom Patchben több filmből is található filmbéli szereplő, mint például az Alien-ből, a Predator-ból és a Terminátor-ból. Néhányan még a program hangjait is megváltoztatták a Beavis és Butt-head nevű amerikai rajzfilmsorozatéra.

1994 és 1995 körül elkezdődött a WAD fájlok terjesztése a BBS-en keresztül, majd megjelentek a számítógépes boltokban a WAD fájlokat tartalmazó, önállóan árusított CD-k is, s némelyikhez használati útmutató is mellékeltek. Később az FTP szerverek lettek a fájlcserék elsődleges forrásai. 1995-ben hivatalosan is kiadtak egy 1830 WAD fájlt tartalmazó CD-t, Master Levels for Doom II címmel.[22] Ezen kívül még több ezer WAD fájlt hoztak létre a rajongók: az id FTP szerverén 13 000 fájl található.[23]

Folytatások és Doom-klónok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A „Doom klón” kifejezés csak kezdetben volt népszerű a Doom stílusához hasonlító játékok megnevezésére, mert 1996-tól egyre inkább az FPS váltotta fel ezt a kifejezést.

1994-ben, egy évvel a Doom kiadása után megjelent a folytatás, Doom II: Hell on Earth címen. Technikailag nem volt nagy eltérés az előző részhez képest, a játék motorja ugyanaz maradt. Három kiegészítő csomag jelent meg: a The Ultimate Doom (1995), a Master Levels for Doom II (1995), és a Final Doom (1996).

Rengeteg konzolra és operációs rendszerre jelent meg a játék: DOS, Microsoft Windows, QNX, Irix, NEXTSTEP, Linux, Apple Macintosh, AMIGA,Super NES, Sega 32X, Sony PlayStation, Game Boy Advance, RISC OS, Atari Jaguar, Sega Saturn, Nintendo 64, Tapwave Zodiac, 3DO, Xbox és Xbox 360. A mai napig ismeretlen, hogy pontosan hány darabot adtak el a Doomból, de körülbelül több mint 4 millióra becsülik világszerte a program eladását. A Doom II: Hell on Earth csaknem 100 millió dollárt hozott az id-nak.

A Doom-motorját több kereskedelmi forgalomba került játékhoz is licencelték (Heretic, Hexen, Strife, HacX). Megjelent egy Marine Doom nevű változat is, amit az amerikai katonák kiképzésére használtak fel az Egyesült Államokban. A Doom megjelenése fellendítette az akkor még igen gyerekcipőben járó FPS műfaj fejlődését és a videojátékok piacán rengeteg hasonló játék jelent meg, amelyet Doom klónoknak neveztek el. Ezek közül valóban sok klón volt, de idővel megjelentek egyedibb, riválisnak tekinthető darabok, elszakadva a Doom játékmenetétől. Évek kellettek ahhoz, hogy a szóhasználatban a Doom klón kifejezés helyett meghonosodjon a típusbesorolás, a First Person Shooter kategória. Rivális volt a Looking Glass Studios System Shock nevű játéka (amely már tényleg valós 3D-s grafikával rendelkezett) vagy a Apogee Software (mára már 3D Realms) által kiadott Rise of the Triad. 1995-ben a LucasArts kiadta első Star Wars környezetű FPS-ét Dark Forces néven.[24] 1996-ban a Doom fő riválisává vált a 3D Realms Duke Nukem 3D játéka, mely, a Ken Silverman által létrehozott Bulid motoron alapult.[25] Az id Software ekkor már a következő technológiai ugráson, a Quake-en dolgozott, amely még abban az évben megjelent - később két folytatás is követte. A harmadik részt, a Doom 3-mat 2000-ben jelentették be[26] és 2004-ben jelent meg az id Tech 4 nevű grafikus motorral. Négy évre rá, 2008. május 7-én bejelentették a következő rész fejlesztését, a Doom 4-et.[10][11]

Dafydd Ab Hugh és Brad Linaweaver szerzőktől négy novella jelent meg a világhírű játékról, továbbá 2005-ben készítettek egy filmet is Karl Urban és The Rock főszereplésével. David Kushner két könyvet is írt a játék fejlesztéséről és történetéről Masters of Doom címen, amely Magyarországon a PC Guru számítógépes újság mellékleteként jelent meg.

Problémák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A játék erőszakossága és sátánizmusa csakhamar több vitát szült, vallási és civil szervezetek egyaránt támadták miatta. A Yahoo! Games minden idők 10 legvitatottabb játéka közé válogatta.[27] Washington állam szenátora Phil Talmadge a Doom-ra hivatkozva próbálta engedélykötelessé tenni az akkoriban terjedő Virtual reality-készülékek használatát. A játék erőszakossága figyelembe került az 1999-es Eric Harris és Dylan Klebold által elkövetett Columbine iskolai mészárlás kapcsán is.[28] A két gyilkos Doom-rajongó volt. Harris egy videofelvételen azt mondta a mészárlás előtt, hogy az olyan lesz, „mint a kibaszott Doom”, valamint hogy a fegyvere „egyenesen a játékból” származik. Az eset kapcsán olyan hírek terjedtek, hogy Harris készített néhány Doom-os pályát, amelyek az iskola csarnokát ábrázolták, benne Harris osztálytársaival és tanáraival, amelyeket újra és újra végig játszott, mintegy gyakorlásképpen. Bár valóban készített Doom-pályákat, de azok nem a középiskolát ábrázolták.

A Harvard Medical School két kutatója, Cheryl Olson és Lawrence Kutner szerint viszont nincsenek összefüggésben az iskolai lövöldözések és az erőszakos játékok. Számtalan fiatal gyilkos játszott videojátékokkal, ám az Oktatási Minisztérium és az Amerikai Titkosszolgálat által megvizsgált 37 esetből az derült ki, hogy nem találtak összefüggést az iskolai mészárlások és a túlzottan erőszakos videojátékok között. A 37 megvizsgált esetből az is kiderült, hogy a tettesek többsége depresszióra hajlamos férfi volt, akik előzőleg már megkíséreltek öngyilkosságot. Valójában, a tetteseknek csak a nyolcada mutatott valamilyen különleges érdeklődést az erőszakos videojátékok iránt, ami jóval kevesebb, mint az erőszakos filmek és könyvek iránt érdeklődők aránya.

Jelenkor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Doom: A Társasjáték játék közben.

A Doom-ot ma is a legfontosabb PC játékok között tartják számon. 2001. júliusában a GameSpy által 100 játékfejlesztő és újságíró bevonásával készített szavazáson elnyerte a Minden Idők Első Számú Játéka címet.[29] 2004-ben a PC Gamer magazin a második legjobb játéknak kiáltotta ki a Half-Life után és még ebben az évben kiadtak egy társasjáték változatot is a játékról, Doom: A Társasjáték néven.

A játék rajongói köre kitartónak bizonyult az újabb, konkurens játékok megjelenése után is, az id FTP rendszerébe még 2005-ben is minden héten került fel néhány új pálya. 1997-ben jelent meg a játék forráskódja, aminek nyomán a rajongók elkezdték a játék portolását más operációs rendszerekre, sőt hardverekre is. Készült Doom többek között Sega Dreamcast, PlayStation Portable Nintendo DS konzolokra, sőt még iPodra és Texas Instruments grafikus számológépekre is. Megjelentek újítások is, mint az OpenGL támogatás vagy scriptek támogatása. Mára több, mint 50 különböző portolt változata létezik.

Fanatikus játékosok a játék végigrohanásával versenyeznek, hogy ki tudja rövidebb idő alatt végigjátszani, amelyhez az egyes pályák és a motor hibáit is felhasználják. Az Ultra-Violence nehézségi fokozaton kevesebb, mint 25 perc a végigjátszási idő rekordja. Ma is több multiplayer szerver működik, amelyen többjátékos módban játszható a Doom.

Doom Wiki[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Doom Wiki egy 2005. január 6-án létrehozott MediaWiki-alapú weboldal, a Wikia része, melynek cikkei teljes mértékben a Doom-mal foglalkoznak.[30] Minden témakört átfogó 2500 szócikkével kétségtelenül ez a legnagyobb wikiprojektje a játéknak.[30] Az oldal számos témával foglalkozik, például a Doom összes részével és az ezekben használt játékmotorokkal, számos kiegészítővel, moddal és source porttal, easter egg-gekkel és csalásokkal is.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Valójában nem volt igazán háromdimenziós, ma a 2,5D játékok között tartják számon. Az első, technikailag is háromdimenziósnak nevezhető id Software-játék a Quake volt.
  2. Minden idők 50 legjobb játéka (angol nyelven). Gamespy. (Hozzáférés: 2006. április 24.)
  3. Scott Manning: 'Doom letöltések (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. június 16.)
  4. 'The Age of Doom („A Végzet kora”) (angol nyelven). Time. (Hozzáférés: 2008. június 16.)
  5. Mike Larsen: 'When a Subculture Becomes Culture („Amikor egy szubkultúrából kultúra lesz”) (angol nyelven), 2005. július 18. [2013. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. június 16.)
  6. Játékbesorolások (angol nyelven). Entertainment Software Rating Board. (Hozzáférés: 2008. június 16.)
  7. Doom PC-re (angol nyelven). GameSpot. (Hozzáférés: 2008. június 15.)
  8. Doom PDA-ra (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. június 15.)
  9. Forráskód megjelenése (angol nyelven). Karsten Isakovic. (Hozzáférés: 2008. június 16.)
  10. ^ a b 'Doom 4 bejelentés (angol nyelven). IGN. (Hozzáférés: 2008. május 13.)
  11. ^ a b 'Doom 4 bejelentve. GameStar.hu. (Hozzáférés: 2008. május 7.)
  12. A Doom története (nem hivatalos) (angol nyelven). id Software. (Hozzáférés: 2008. február 25.)
  13. ^ a b c d e f David Kushner. Masters of Doom. Random House Publishing Group. ISBN 0-375-50524-5 (2003) 
  14. Interjú John Carmack-kal (angol nyelven). (Hozzáférés: 2005. november 15.)
  15. A Doom Biblia (angol nyelven). (Hozzáférés: 2005. november 15.)
  16. Linkek, képernyőképek és letöltések a Doom alfa verziójáról (angol nyelven). Nathan. (Hozzáférés: 2008. június 16.)
  17. ^ a b 'Doom PC-s népszerűsége (angol nyelven). Doom Wiki. (Hozzáférés: 2008. június 16.)
  18. David Kushner. 12. The Judgement Day, Masters of Doom. Random House Publishing Group. ISBN 0-375-50524-5 (2003) 
  19. Mike Lombardo: Extra film: Bill Gates "Doom" videó (angol nyelven). Reel Splatter. (Hozzáférés: 2005. november 15.)
  20. Easter Egg archívum - Excel 95 (angol nyelven). A Wolf házaspár. (Hozzáférés: 2008. június 16.)
  21. Doom a Britannica.com-on (angol nyelven)
  22. Master Levels for Doom II (angol nyelven). The Page of Doom. (Hozzáférés: 2008. június 17.)
  23. idgames adatbázis (angol nyelven). DoomWorld. (Hozzáférés: 2005. szeptember 3.)
  24. A minőségi Doom klónok (angol nyelven). Turner, Benjamin & Bowen, Kevin. GameSpy, 2003. (Hozzáférés: 2003. november 15.)
  25. Ken Silverman motorja, a Bulid. (angol nyelven). Ken Silverman. (Hozzáférés: 2008. július 14.)
  26. 'Doom 3 bejelentve. SG.hu. (Hozzáférés: 2008. július 14.)
  27. Vitatott játékok. Ben Silverman. Yahoo! Games. (Hozzáférés: 2007. szeptember 19.)
  28. Eric Harris és Dylan Klebold videói alapján közölt szövegek (angol nyelven). 4-20: Kolumbiai oldal. (Hozzáférés: 2005. november 15.)
  29. GameSpy: GameSpy's Top 50 Games of All Time. GameSpy, 2001. (Hozzáférés: 2005. November 15.)
  30. ^ a b Doom Wiki (angol nyelven). Doom.Wikia.com. (Hozzáférés: 2010. április 20.)

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Doom (video game) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak
Doom témában.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Doom témájú médiaállományokat.