A vadon hercegnője

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A vadon hercegnője
(もののけ姫)
A vadon hercegnője.png
Szan, a „vadon hercegnője”
Rendező Mijazaki Hajao
Producer Szuzuki Tosio
Alapmű Mijazaki Hajao
Műfaj fantasy
Forgatókönyvíró Mijazaki Hajao
Zene Hisaishi Joe
Operatőr Okui Acusi
Vágó Szejama Takesi
Gyártás
Gyártó Studio Ghibli
Ország  Japán
Nyelv japán
+magyar szinkron
Időtartam 133 perc
Költségvetés 2 135 666 804 ¥
(23,5 millió $)
Képarány 16:9
Forgalmazás
Forgalmazó Japán Toho
Egyesült Államok Miramax
Magyarország UIP-Dunafilm (VHS)
Bemutató Japán 1997. július 12.
Magyarország 1999. (Titanic Fesztivál)
2000. december 12. (VHS)
Magyar adó TV2
Korhatár Tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.
Bevétel 14 487 325 138 ¥
(159 375 308 $)[1]
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

A vadon hercegnője (もののけ姫Mononoke hime?; angol címén Princess Mononoke) egy 1997-es japán történelmi fantasy, animációs film Mijazaki Hajao írásában és rendezésében és a Studio Ghibli gyártásában. A film főszereplőit Macuda Jódzsi, Isida Juriko, Tanaka Júko, Kobajasi Kaoru, Simamoto Szumi és Miva Akihiro szeijúk szólaltatják meg.

A vadon hercegnője egy dzsidaigeki (japán történelmi dráma), amely a Muromacsi-kor késői szakaszában játszódik Japánban, számos fantasztikus elemmel kiegészítve. A történet főszereplője egy fiatal emisi harcos, Asitaka az erdő természetfeletti őrzőinek és Vasváros lakóinak harcába keveredik, akik a végletekig ki akarják aknázni az erdő erőforrásait. A harcból senki sem kerülhet ki győztesen, az ember és a természet harmonikus kapcsolata csak átmeneti lehet.[2] A film eredeti címében szereplő „Mononoke” (物の怪?) nem egy név, hanem egy átlagos kifejezés a japán nyelvben a lélekre vagy szörnyre.

A film bemutatója 1997. július 12-én volt Japánban, az Egyesült Államokban 1999. október 29-én. Magyarországon a Titanic Fesztiválon mutatták be 1999-ben, majd a UIP Dunafilm forgalmazta és a TV2 vetítette.

A vadon hercegnője pozitív kritikai és kereskedelmi fogadtatásban részesült, 1997-ben a legjobban jövedelmező film volt Japánban a Titanic bemutatásáig. Észak-Amerikában a Miramax Films forgalmazta, s bár a jegypénztáraknál kevés bevételt hozott, a DVD és VHS-kiadások jól elkeltek, ami a Ghibi érdeklődését is meghozta a nyugati piac iránt.

Cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy óriás vaddisznó, amelyet démon szállt meg, megtámad egy emisi falut. Az utolsó emisi herceg, Asitaka kénytelen megölni a harcban, azonban a vadkan megátkozza.[3] Az átok jobb kezére ül rá, s bár emberfeletti erőt ad neki, végül meg fogja őt ölni. Asitaka ezért a falu jósának, Hii-szamának tanácsára nyugatra megy, hogy gyógyírt találjon. Útja során találkozik Dzsigóval egy vándor szerzetessel, aki elárulja neki, hogy segítséget kaphat a hegy erdejének szellemétől, mely erdőt óriási állatistenek lakják. Az erdő mellett található Vasváros (タタラ場Hepburn-átírássalTatara Ba?, ’Tatara Hely’) lakói folyamatosan irtják az erdőt, hogy faszénnel a város a vaskohóit működtessék és fejlett tűzfegyvereket állítsanak elő, melyekkel felveszik a harcot az erdő fenevadjaival. Ezen állatok között találhatók óriás farkasok, mint Moro, a farkasistennő, aki Szant, egy fiatal lányt fogadott örökbe. Szant a vasvárosiak csak a „Vadak hercegnőjének” (もののけ姫Mononoke-hime?) hívják.[4]

Asitaka két sérült falusira bukkan, akiket a farkasok sebesítettek meg. Visszaindul Vasvárosba az erdőn keresztül, amikor megpillantja az Erdő Szellemét (シシ神SisigamiHepburn-átírássalShishigami?), egy lényt, amely nappal egy csilin-szerű alakot ölt, éjszaka pedig egy erdő fölé magasodó lépegető óriás.[4]

Vasvárosban Asitaka megtudja Ebosi úrnőtől, a település erős és nagy tiszteletnek örvendő vezetőjétől – aki Mijazaki szerint sirabjósi megjelenésű[5] –, hogy a rá támadó vadkan, Nago vaddisznóisten, az erdő egyik védelmezője volt, akit Ebosi lőtt meg, majd a haragtól és gyűlölettől démonná vált. A feldühödött Asitaka azt is megtudja, hogy Vasváros befogadja a társadalomból kiutasítottakat, beleértve a prostituáltakat és leprásokat, ezért nem tud haragudni Ebosira. Még ezen az éjjelen Szan behatol Vasvárosba, hogy megölje Ebosit. Asitaka közbeavatkozik és megállítja a kettejük közötti harcot, és Szannal elhagyja a várost, de mellkasán találat éri.[6] Szan elviszi Asitakát az Erdő Szelleméhez, aki begyógyítja a sebeit, de az átkot nem távolítja el. Okkoto isten vezetésével a vaddisznók Vasváros megtámadására készülnek, Szan csatlakozik hozzájuk. Ezalatt Ebosi felkészül a harcra és elindul elpusztítani az Erdő Szellemét. Dzsigo felfedi, hogy egy zsoldos fejvadász, aki az Erdő Szellemének fejét el akarja vinni az uralkodónak, aki megígérte, hogy gazdaggá teszi és Vasvárost a helyi daimjó védelme alá helyezi.[7]

Porcelán kodama. A kodamák több alkalommal is feltűnnek a filmben

Okkoto és a vaddisznók nem vehetik fel a harcot a tűzfegyverekkel szemben, és szinte mindnyájuk elpusztul. Okkoto megsérül és elkezd démonná változni. Szan próbálja megakadályozni, hogy Nago sorsára jusson, de az ő testén is felcsapnak a megrontás jelei. A harc során szintén megsérült Moro és Asitaka mentik meg a lányt. Megjelenik az Erdő Szelleme, aki elveszi Moro és Okkoto életét is.[8] Ebosi emberei közben vaddisznónak álcázva behatolnak az erdőbe és rátámadnak az Erdő Szellemére. Ebosi többször rálő a szellemre és lefejezi abban a pillanatban, amint éjszakai formáját kezdi el felvenni. Dzsigo begyűjti a fejet, de az Erdő Szelleme a „halál esztelen istenévé” változik és elkezd mindent elpusztítani maga körül – beleértve Vasvárost is –, miközben a fejét keresi. Asitaka és Szan Dzsigo után erednek, hogy visszaszerezzék a fejet és visszajuttassák az Erdő Szellemének mielőtt még felkel a Nap. Miután ez megtörténik, az Erdő Szelleme egy tóvá roskad össze, és mindent meggyógyít maga körül: a földet, a leprásokat, Asitakát és Szant. Szan nem tudja megbocsátani az embereknek, amit tettek, s úgy dönt, hogy továbbra is az erdőben fog élni. Asitaka a városban marad és segít újraépíteni, de megígéri Szannak, hogy időnként meglátogatja. Ebosi elképed azon, hogy Asitaka, Szan és farkasok mentették meg őt és Vasváros lakóit, és elhatározza, hogy egy jobb várost építenek a romokon. A film záróképsorain egy kodama jelenik meg az újjászülető erdőben.[9]

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szereplő Japán hang Angol hang Magyar hang
Asitaka (アシタカHepburn-átírássalAshitaka?) Macuda Jódzsi Billy Crudup Lippai László
Szan (サンHepburn-átírássalSan?) Isida Juriko Tara Charandoff Czető Zsanett
Moro (モロの君Moro no Kimi?) Miva Akihiro Gillian Anderson Szabó Éva
Ebosi (エボシ御前Ebosi GozenHepburn-átírássalEboshi?) Tanaka Júko Minnie Driver Ősi Ildikó
Dzsigo (ジコ坊Dzsiko-bóHepburn-átírássalJiko-bō?) Kobajasi Kaoru Billy Bob Thornton Kocsis György
Toki (トキ?) Simamoto Szumi Jada Pinkett Smith Németh Borbála
Okkoto (乙事主OkkotonusiHepburn-átírássalOkkotonushi?) Morisige Hiszaja Keith David Orosz István
Gonza (ゴンザ?) Kamidzsó Cunehiko John DiMaggio Kőszegi Ákos
Kóroku (甲六Hepburn-átírássalKōroku?) Nisimura Maszahiko John DeMita F. Nagy Zoltán
Hii-szama (ヒイ様Hepburn-átírássalHii-sama?) Mori Micuko Debi Derryberry Martin Márta

Forgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A démon férgeket 3D számítógépes animációval helyezték rá a kézzel rajzolt Asitakára
Jakusima őserdejei ihlették a film cselekményének fő színterét

Az 1970-es években Mijazaki rajzolt néhány vázlatot egy filmhez, amelyben egy hercegnő egy szörnyeteggel él az erdő mélyén.[10] Majazaki 1994 augusztusában kezdte írni a film cselekményét és felvázolni a kezdeti forgatókönyvet.[11][12] 1995 áprilisában Ando Maszasi felügyelő animátor megtervezte a szereplőket Mijazaki forgatókönyvéhez. Még ebben a hónapban Mijazaki és Ando három napra elutazott Jakusima ősi erdejeibe Kjúsúra és a Sirakami-Szancsi hegységbe Észak-Honsúra, hogy díszlettervezők, háttérfestők és digitális animátorok egy csoportjával helyszíni felméréseket végezzen.[11] Az animációs munkák 1995 júliusában kezdődtek.[12] Mijazaki személyesen felügyelte a film 144 000 celluloid képkockájának elkészültét,[13] melyből megközelítőleg 80 000-et újra kellett rajzolni.[14][15]

A film befejezésének képes forgatókönyve csupán egy hónappal a japán premier előtt lett véglegesítve.[16]

A vadon hercegnője többnyire kézi rajzolással készült, de tartalmaz összesen öt percnyi számítógépes animációt is.[17] A számítógépes animációt a hagyományos celluloid alapú animáció kisegítésére használták, vegyítve a számítógépes grafikát a hagyományos rajzolással. További 10 perc tartalmaz digitális festést, mely technikát a későbbi Studio Ghibli-filmeknél is használták. A film döntő részét hagyományos festéssel színezték. A producerek azonban egyetértettek abban, hogy a számítógépes technika nagyban hozzájárult, hogy a film a bejelentett premieridőpontra elkészült.[16]

A film 2,35 milliárd jen (23,5 millió dollár) költségvetéssel készült.[15][18]

Inspirációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mijazaki rajongója volt a westernfilmjeiről ismert John Ford ír-amerikai rendezőnek. Vasvárost egy szűkös határ menti városnak alkotta meg, és száműzött csoportokból vagy sanyargatott kisebbségekből származó szereplőkkel népesítette be, akik jóformán sohasem jelennek meg a japán filmekben. A szereplőket „sóvárgónak, ambiciózusnak és keménynek” alkotta meg.[19] Mijazaki nem kívánta visszaadni a pontos középkori japán történelmet, viszont ábrázolni akarta a természet és a modern ipari civilizáció megoldhatatlannak tűnő konfliktusának kezdetét.[20]

A filmben megjelenő tájakat Jakusima inspirálta.[21] Annak ellenére, hogy a Muromacsi-korban játszódik, A vadon hercegnője a három ősi japán nemzet, a dzsómon, a jamato és az emisi meg nem történt összecsapását jeleníti meg.[22]

Megjelenések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film eredeti logója

Japán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vadon hercegnőjének bemutatója 1997. július 12-én volt a japán mozikban. Kiadásra először 1998. június 26-án került LD-n, majd 1998. július 26-án VHS-en, végül 2001. november 21-én DVD-n.[23]

Észak-Amerika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Egyesült Államokban a Disney leányvállalata, a Miramax vásárolta meg a forgalmazási jogokat és meg kívánta vágni az amerikai közönség számára PG korhatárbesorolással. Ezt azonban Mijazaki meghiúsította, így vágatlanul, PG-13 korhatárbesorolás mellett mutatták be a filmet 1999. október 29-én. Miramax nagy összeget fordított A vadon hercegnője angol szinkronjának elkészítésére, híres színészeket és színésznőket felkérve, azonban csak kevés moziban került vetítésre rövid ideig és szinte egyáltalán nem kapott reklámot, így az érdeklődés is alulmaradt. A Disney később panaszkodott az alacsony bevétel miatt. 2000 szeptemberében jelent meg DVD-n angol szinkronnal és a rajongók kérésére japán hangsávval is, tartva az alacsony kereslettől. A japán hangsávhoz tartozó felirat elkészítésére egyenesen Japánból kértek fel fordítókat, ez három hónappal elcsúsztatta a kiadás időpontját, de végül jó kereslet mutatkozott a filmre.

Módosítások a filmen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az amerikai és az angol DVD-kiadás tartalmazza, mind a japán, mind az angol filmzenét, mindkettőhöz feliratot, az angol szinkront és több szó szerinti fordítást.

Mijazaki kérésére a film angol nyelvű kiadása vágatlan maradt,[24] a filmzene azonban módosításra került. Az angol szinkron Neil Gaiman, a The Sandman szerzőjének fordítása. A szövegkönyvi módosítások legfőképp azokat a kulturális vonatkozású kifejezéseket érintették, amelyek Ázsián kívül nem túl ismeretek, így a mitológiai utalások vagy az egyedi csoportnevek, mint a Dzsibasiri vagy a Sisigami sokkal általánosabb Mercenary (zsoldosok) és Forest Spirit (Erdő Szelleme) angol megfelelőt kaptak.

Magyarország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon 1999-ben mutatták be a Titanic Fesztiválon,[25] majd a UIP Dunafilm forgalmazásában jelent meg VHS-en 2000. december 12-én és később DVD-n. A televízióban először a TV2 vetítette 2005. február 27-én, majd azt követően több alkalommal is műsorára tűzte.[26]

Zene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vadon hercegnője filmzenéjét Hisaishi Joe komponálta. A két vokális dal, a Mononoke hime és a Tatara fumu onnatacsi – Ebosi Tatara uta szövegét Mijazaki írta. A zenét a Tokiói Városi Filharmonikus Zenekar adta elő Kumagai Hirosi vezénylésével. Lemezen Mononoke hime Soundtrack (もののけ姫 サントラ盤Mononoke hime Saundotorakku?) címmel a Tokuma Japan Communications adta ki Japánban 1997. július 2-án, míg az észak-amerikai változat, a Princess Mononoke: Music From The Miramax Motion Picture a Milan Records kiadásában jelent meg 1999. október 12-én.[27][28]

A filmmel azonos című témazenét Mela Josikazu kontratenor, angol nyelvű feldolgozását pedig Sasha Lazard énekelte.[27]

Más Studio Ghibli-filmekhez hasonlóan, a A vadon hercegnőjéhez készültek további alternatív zenei feldolgozások. Egy image album a témazenék korai változatát tartalmazza. A felvételek a film gyártásának kezdetén készültek, és több rajtuk dolgozó művésznek inspirációul szolgáltak. A Symphonic Suite elnevezésű szimfonikus összeállítás hosszabb kompozíciókat tartalmaz, több témazenét egybeolvasztva. Ezt a változatot a Cseh Filharmonikus Zenekar adja elő Mario Klemens vezénylésével. A lemez 1999. november 26-án került forgalomba, nyolc számot tartalmaz összesen 134 percben.[29] Észak-Amerikában ezt a lemezt is megjelentette a Milan Records Princess Mononoke: Symphonic Suite címmel 2001. május 15-én.[30]

Hisaishi Joe
Mononoke hime Soundtrack
Filmzenei album
Megjelent 1997. július 2.
Nyelv japán
Hossz 63:12
Kiadó Tokuma Japan Communications
Producer Szuzuki Tosio
Mononoke hime Soundtrack dallista
# Cím Hossz
1. Asitaka szekki (アシタカ聶記Hepburn-átírássalAshitaka sekki?; The Tale of Ashitaka)   1:39
2. Tatari gami (タタリ神?; The Curse God)   3:51
3. Tabidacsi, nisihe (旅立ち —西へ—Hepburn-átírássalTabidachi, nishihe?; Departure, to the West)   2:33
4. Norovareta csikara (呪われた力Hepburn-átírássalNorowareta chikara?; Cursed Power)   0:36
5. Edo (穢土?; Impure Land)   3:00
6. Deai (出会い?; A Meeting)   0:52
7. Kodomotacsi (コダマ達Hepburn-átírássalKodomotachi?; Kodamas)   2:27
8. Kami no mori (神の森?; The Forest of God)   0:41
9. Júgure no Tatara Ba (夕暮れのタタラ場Hepburn-átírássalYūgure no Tatara Ba?; The Evening at Tatara Place)   0:39
10. Tatari gami Ⅱ – Ubavareta jama (タタリ神Ⅱ—うばわれた山—Hepburn-átírássalTatari gami Ⅱ —Ubawareta yama—?; The Curse God Ⅱ —Robbed Mountains—)   0:57
11. Ebosi gozen (エボシ御前Hepburn-átírássalEboshi gozen?; Lady Eboshi)   2:48
12. Tatara fumu onnatacsi – Ebosi Tatara uta (タタラ踏む女達 —エボシ タタラうた—Hepburn-átírássalTatara fumu onnatachi —Eboshi Tatara uta—?; Women Who Push Foot Bellows —Eboshi Tatara Song—) (előadó: Mela Josikazu, dalszöveg: Mijazaki Hajao) 1:29
13. Sjura (修羅Hepburn-átírássalShyura?; Demons)   1:29
14. Higasi kara kita sónen (東から来た少年Hepburn-átírássalHigashi kara kita shōnen?; The Boy Who Came from the East)   1:25
15. Requiem (レクイエム?)   2:21
16. Ikiro (生きろ?; Live)   0:32
17. Sisigami no Mori no futari (シシ神の森の二人Hepburn-átírássalShishigami no Mori no futari?; Two at the Forest of the Deer God)   1:29
18. Mononoke hime (Instrumental Version) (もののけ姫(インストゥルメンタル・ヴァージョン)?; Princess Mononoke (Instrumental Version))   2:09
19. Requiem Ⅱ (レクイエムⅡ?)   2:14
20. Mononoke hime (Vocal Version) (もののけ姫(ヴォーカル)?; Princess Mononoke (Vocal Version)) (előadó: Mela Josikazu, dalszöveg: Mijazaki Hajao) 3:32
21. Tatakai no taiko (戦いの太鼓?; War Drum)   2:47
22. Tatara ba mae no tatakai (タタラ場前の戦い?; The Fight in front of the Tatara Place)   1:26
23. Norovareta csikara Ⅱ (呪われた力ⅡHepburn-átírássalNorowareta chikara Ⅱ?; Cursed Power Ⅱ)   2:30
24. Requiem Ⅲ (レクイエムⅢ?)   0:55
25. Haiszó (敗走Hepburn-átírássalHaisō?; A Rout)   1:31
26. Tatari gami 3 (タタリ神3?; The Curse God 3)   1:15
27. Si to szei no Adagio (死と生のアダージョHepburn-átírássalShi to sei no Adagio?; The Adagio of Death and Life)   2:08
28. Jomi no szekai (黄泉の世界Hepburn-átírássalYomi no sekai?; The Underworld)   1:28
29. Jomi no szekai Ⅱ (黄泉の世界ⅡHepburn-átírássalYomi no sekai Ⅱ?; The Underworld Ⅱ)   1:33
30. Si to szei no Adagio Ⅱ (死と生のアダージョⅡHepburn-átírássalShi to sei no Adagio Ⅱ?; The Adagio of Death and Life Ⅱ)   1:07
31. Asitaka to Szan (アシタカとサンHepburn-átírássalAshitaka to San?; Ashitaka and San)   3:13
32. Mononoke hime (Vocal Ending) (もののけ姫(ヴォーカル・エンディング)?; Princess Mononoke (Vocal Ending))   1:23
33. Asitaka szekki (Ending) (アシタカ聶記(エンディング)Hepburn-átírássalAshitaka sekki (Ending)?; The Tale of Ashitaka (Ending))   5:01
63:12

Fogadtatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kritikák
Szerző Értékelés
Rotten Tomatoes 94%[31]
Allmovie 5/5[32]
IMDb (8,4/10)[33]
Metacritic (76/100)[34]
Film4 5/5[35]
Szant és Morót ábrázoló figura

A film rendkívüli sikert aratott Japánban, illetve az animerajongók, és a művészfilmeket kedvelő mozilátogatók között az angol nyelvű országokban egyaránt. Ezekben az országokban a kritikusok úgy ismertették a filmet, hogy a környezetről szól a japán mitológia formájában. A vadon hercegnője a japán piac vezető filmje volt 1997-ben, a forgalmazása 11,3 milliárd jen bevételt hozott.[36] Ebben az évben nevezték a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjra.

A vadon hercegnőjét a filmkritikusok pozitívan értékelték. Aaron Gerow, a The Daily Yomiuri kritikusa szerint a film „Mijazaki [Hajao] világának egy erős összeállítása, erkölcsi tanulságának és filmi érdeklődésének halmozott kivonata”.[37] Leonard Klady a Variety magazinról így ír: a film „nemcsak élesen elvont, hanem rendelkezik egy rendkívül összetett, felnőtteknek szóló oldallal is” és rendelkezik „egy romantikus eposz lelkével, gazdag hangzásával Hisaishi Joe elegáns művei nyomán és az élettel teli szereplőábrázolás megadja a lendületet a mozivásznon”.[38] Roger Ebert a Chicago Sun-Times újságírója szerint A vadon hercegnője „egy nagyszerű teljesítmény, egy csodálatos élmény és az év egyik legjobb filmje”.[39] Ty Burr az Entertainment Weeklytől „művészete szélfútta hegycsúcsának” nevezte a filmet, amelyben megvan a hatás, hogy „egy átlag Disney-filmet olyanná tegyen, mint egy újabb toy story”.[40] Azonban Stephen Hunter a Washington Posttól már negatívabban értékelt, leszögezve, hogy a film „annyira hatásvadász, mint amennyire kusza, annyira kusza, mint amennyire színes, annyira színes, mint amennyire értelmetlen és annyira értelmetlen, mint amennyire hosszú. És nagyon hosszú.”[41] Kenneth Turan a Los Angeles Times újságírója szerint a film „egy nagyon eltérő érzületet visz az animációba, amelyet [Mijazaki] teljesen megfelelőnek tart az egyenesen drámai, narratív és komoly témákhoz”.[42]

2012 szeptemberében a Rotten Tomatoes filmkritikai oldal 94%-os pozitív értékelési arányt állapított meg 84 kritika alapján, átlagosan 7,7/10-es értékeléssel. Saját kritikájával konszenzust ajánl: „Epikus történetével és lélegzetelállító látványával, A vadon hercegnője mérföldkő az animáció világában”.[31] A Metacritic 76/100-as pozitív értékelési arányt állapított meg 29, „többnyire előnyös” kritikából.[34]

Roger Ebert 1999-ben a tíz legjobb mozifilmet tartalmazó listáján a hatodik helyre rakta A vadon hercegnőjét.[43] A vadon hercegnője egy ideig a legjobban jövedelmező film volt Japánban, a Titanic múlta felül néhány hónap elteltével.[44]

A vadon hercegnője a 488. helyet érte el az Empire 500 legjobb filmjét tartalmazó listáján.[45] Terry Gilliam a 26. helyre sorolta a filmet a Time Out 50 legjobb animációs filmjét tartalmazó listáján.[46] A Total Film 50 animációs filmjét tartalmazó listáján szintén a 26. helyet érte el.[47]

2001 januárjában a legjobban eladott anime volt az Egyesült Államokban, ennek ellenére nem hozta az elvárt bevételt, 2 298 191 dollárt jövedelmezett az első nyolc hétben.[48]

Díjak és jelölések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Díj Kategória Jelölt(ek) Eredmény
1997 Nikkan Sports Film Award Isihara Judzsiro-díj
Megnyerte
Legjobb rendező Mijazaki Hajao
Hochi Film Awards Különdíj Mijazaki Hajao Megnyerte
1998 Japanse Academy Award Legjobb film
Megnyerte
Különdíj Mera Josikazu
Blue Ribbon Awards Különdíj
Megnyerte
Kinema Dzsunpó-díj Readers' Choice Award a legjobb filmért Mijazaki Hajao Megnyerte
Mainichi Film Concours Legjobb animációs film Mijazaki Hajao Megnyerte
Legjobb film Mijazaki Hajao
Readers' Choice Award a legjobb filmért
2000 Annie Award Outstanding Individual Achievement for Directing in an Animated Feature Production Mijazaki Hajao Jelölve
Sierra Award Legjobb animációs film
Jelölve
Golden Reel Award Legjobb hangvágás Itó Micsihiro
Dan Edelstein
Warren Shaw
Ernie Sheesley
Jelölve
Golden Satellite Award Best Motion Picture, Animated or Mixed Media
Jelölve
2001 Szaturnusz-díj Best Home Video Release
Megnyerte
Nebula-díj Legjobb forgatókönyv Mijazaki Hajao
Neil Gaiman
Jelölve
Források: [49][50]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Princess Mononoke (angol nyelven). Box Office Mojo. Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)
  2. Critics' Picks: 'Princess Mononoke' - NYTimes.com/Video, A. O. Scott reviews 'Princess Mononoke,' Hayao Miyazaki's anime masterpiece.
  3. Clements, Jonathan, McCarthy, Helen. The Anime Encyclopedia (angol nyelven). California: Stone Bridge Press (2006). ISBN 1-933330-10-4 
  4. ^ a b Mononoke Hime (Princess Mononoke) Synopsis - Page 1 (angol nyelven). Nausicaa.net, 2002. december 24. (Hozzáférés: 2014. október 11.)
  5. Leavey, John (2010.). „Possessed by and of: Up against Seeing: Princess Mononoke”. ImageTexT 5 (2), Kiadó: University of Florida. Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 11.  
  6. Mononoke Hime (Princess Mononoke) Synopsis - Page 2 (angol nyelven). Nausicaa.net, 2002. december 24. (Hozzáférés: 2014. október 11.)
  7. Mononoke Hime (Princess Mononoke) Synopsis - Page 3 (angol nyelven). Nausicaa.net, 2002. december 24. (Hozzáférés: 2014. október 11.)
  8. Mononoke Hime (Princess Mononoke) Synopsis - Page 4 (angol nyelven). Nausicaa.net, 2002. december 24. (Hozzáférés: 2014. október 11.)
  9. Mononoke Hime (Princess Mononoke) Synopsis - Page 5 (angol nyelven). Nausicaa.net, 2002. december 24. (Hozzáférés: 2014. október 11.)
  10. McCarthy 2005, 182. o.
  11. ^ a b 制作日誌 1994年8月~95年5月. Studio Ghibli. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)
  12. ^ a b McCarthy 1999, 185. o.
  13. Hayao Miyazake Chat Transcript - Movie: Princess Mononoke. Miramax Films, 1999. november 4. [2007. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)
  14. Mononoke DVD Website. Disney. (Hozzáférés: 2012. szeptember 15.)
  15. ^ a b (1998. február 11.) „Wettbewerb/In Competition”. Moving Pictures, Berlinale Extra, Berlin, 32. o.  
  16. ^ a b Toshio Uratani. (2004). Princess Mononoke: Making of a Masterpiece [Documentary]. JapánBuena Vista Home Entertainment.
  17. The Animation Process. Miramax Films, 1999. november 4. [2006. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)
  18. Articles about Mononoke Hime
  19. The Myth of Princess Mononoke and Miyazaki's vision (angol nyelven). Miramax Films. [2008. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 15.)
  20. The Myth of Princess Mononoke and Miyazaki's vision (angol nyelven). Miramax Films. [2008. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 15.)
  21. もののけ姫 ロケ地情報 (japán nyelven). (Hozzáférés: 2012. szeptember 1.)
  22. Clements & McCarthy 2005, 505. o.
  23. Princess Mononoke (movie) (angol nyelven). Anime News Network
  24. Brooks, Xan. „A god among animators”, The Guardian, 2005. szeptember 14. (Hozzáférés ideje: 2010. május 22.) 
  25. Made in Japan vol. 3. – Anime-történelem hazánkban (magyar nyelven). Szeged Plusz. (Hozzáférés: 2013. május 15.)
  26. Mononoke Hime a TV-ben (magyar nyelven). Aoi Anime, 2005. február 21. (Hozzáférés: 2012. október 16.)
  27. ^ a b Princess Mononoke (OST) (angol nyelven). Nausicaa.net. (Hozzáférés: 2014. október 11.)
  28. Princess Mononoke: Music From The Miramax Motion Picture (angol nyelven). Amazon.com. (Hozzáférés: 2014. október 11.)
  29. Mononoke Hime (Princess Mononoke: Symphonic Suite) (angol nyelven). Amazon.com. (Hozzáférés: 2014. október 11.)
  30. Princess Mononoke: Symphonic Suite (angol nyelven). Amazon.com. (Hozzáférés: 2014. október 11.)
  31. ^ a b Princess Mononoke (Mononoke-hime) (angol nyelven). Rotten Tomatoes. Flixster. (Hozzáférés: 2012. szeptember 21.)
  32. Bhob, Stewart: Princess Mononoke (angol nyelven). AllMovie. (Hozzáférés: 2012. október 20.)
  33. A vadon hercegnője az Internet Movie Database oldalon
  34. ^ a b Princess Mononoke (angol nyelven). Metacritic. CBS Interactive. (Hozzáférés: 2012. szeptember 11.)
  35. Princess Mononoke (angol nyelven). Film4. (Hozzáférés: 2012. október 20.)
  36. Kako haikyū shūnyū jōi sakuhin 1997-nen (japán nyelven). Motion Picture Producers Association of Japan. (Hozzáférés: 2011. február 16.)
  37. Gerow, Aaron. „A Spirited Battle for Nature”, Daily Yomiuri, 1997. július 10., 9. oldal 
  38. Klady, Leonard (1998. január 29.). „Princess Mononoke” (angol nyelven), Kiadó: Reed Business Information. Hozzáférés ideje: 2012. szeptember 14.  
  39. Princess Mononoke. Chicago Sun-Times, 1999. október 29. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)
  40. Burr, Ty: Princess Mononoke Review. Entertainment Weekly, 1999. október 29. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)
  41. Hunter, Stephen: The Bland Violence of 'Mononoke'. The Washington Post, 1999. november 5. (Hozzáférés: 2012. szeptember 15.)
  42. Turan, Kenneth: 'Mononoke' a Haunting, Magical World of Fantasy (angol nyelven). Los Angeles Times, 1999. október 29. (Hozzáférés: 2012. szeptember 14.)
  43. Roger Ebert: Roger Ebert's Top Ten Lists 1967-2006 (angol nyelven). (Hozzáférés: 2007. december 22.)
  44. Ebert, Roger. „Director Miyazaki draws American attention”, Chicago Sun-Times, 1999. október 24. (Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 27.) 
  45. The 500 Greatest Movies of All Time (angol nyelven). Empire. Bauer Consumer Media. (Hozzáférés: 2010. június 14.)
  46. Time Out's 50 greatest animated films: Part 3 (angol nyelven). Time Out. (Hozzáférés: 2012. szeptember 15.)
  47. Kinnear, Simon: 50 Greatest Animated Movies (angol nyelven). Total Film. Future Publishing Limited, 2011. október 10. (Hozzáférés: 2012. október 20.)
  48. (2001. March) „Anime Radar: News”. Animerica, San Francisco, California 9 (2), 32. o, Kiadó: Viz Media. ISSN 1067-0831.  
  49. Princess Mononoke (1997) Awards (angol nyelven). Who’s dated who?. (Hozzáférés: 2012. október 14.)
  50. Mononoke-hime - Awards (angol nyelven). IMDb. (Hozzáférés: 2014. október 17.)

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Princess Mononoke című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz A vadon hercegnője témájú médiaállományokat.
Wikiquote-logo.svg
A többnyelvű Wikidézetben további idézetek találhatóak

Internetes hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Bigelow, Susan J. (2009. március.). „Technologies of perception: Miyazaki in theory and practice” 4 (1), 55–75. o, Kiadó: Sage Publications. ISSN 1746-8477.  
  • Cavallaro, Dani. The Animé Art of Hayao Miyazaki. Jefferson, North Carolina: McFarland and Company (2006) 
  • Clarke, James (2010. május.). „Ecology and Animation: Animation Gone Wild: Bambi vs Princess Mononoke”. Imagine, Bristol 31, 36–39. o, Kiadó: Wildfire Communications. ISSN 1748-1244.  
  • Clements, Jonathan (2006). "The Anime Encyclopedia: A Guide to Japanese Animation since 1917".. California: Stone Bridge Press. 505–506. ISBN 1-933330-10-4. 
  • Delorme, Gérard (2000. január.). „Princesse Mononoké” (francia nyelven) (275), 61–62. o, Kiadó: Hachette Filipacchi Associés. ISSN 0399-3698.  
  • Doyle, Wyatt (1998. december.). „Disney Turning Japanese” (21), 25–28. o.  
  • Fitzpatrick, Michael (1997. június.). „Front desk clips: manga mouse!” (96), 30. o.  
  • Génin, Bernard (2000. január 12.). „Princess Mononoke” (francia nyelven), 30. o.  
  • Harrison, Genevieve (2000. augusztus.). „Mononoke hokey cokey” (134), 20. o, Kiadó: Bauer.  
  • Hazelton, John (1999. november 12.). „Animated English accent” (1234), 8. o, Kiadó: EMAP. ISSN 0307-4617.  
  • Khoury, George (1999. november.). „An interview with Neil Gaiman” 6 (6), 63–65. o. ISSN 1084-8665.  
  • Kim, Eunjung (2008. április.). „Modernity's Rescue Mission: Postcolonial Transactions of Disability and Sexuality17 (1), 52–68. o. ISSN 0847-5911.  
  • Leyland, Matthew (2006. június.). „Princess Mononoke” 16 (6), 90–91. o, Kiadó: British Film Institute. ISSN 0037-4806.  
  • McCarthy, Helen. Princess Mononoke: The Nature of Love, Hayao Miyazaki: Master of Japanese Animation. Berkeley, California: Stone Bridge Press, 181–204. o (1999). ISBN 978-1880656419 
  • Napier, Susan J.. Princess Mononoke: Fantasy, the Feminine and the Myth of Progress, Anime from Akira to Howl's Moving Castle: Experiencing Contemporary Japanese Animation, 2nd, New York: Palgrave Macmillan, 231–248. o [2001] (2005). ISBN 978-1403970510 
  • Pedroletti, Brice (2000. június 9.). „L'animation d'auteur veut s'imposer au pays de Pikachu” (francia nyelven) (2382), 15–17. o, Kiadó: Mondadori France. ISSN 0397-8702.  
  • Schilling, Mark (1997. július 18.). „Marketing Focus: By royal appointment” (1117), 11. o, Kiadó: EMAP. ISSN 0307-4617.  
  • Schilling, Mark (2005. február 25.). „The modest monster” (1490), Kiadó: EMAP. ISSN 0307-4617.  
  • Schilling, Mark, Brown, Colin (1998. február 20.). „Marketing News: Royal Ascent” (1146), 18. o, Kiadó: EMAP. ISSN 0307-4617.  
  • Schilling, Mark. Princess Mononoke: The Art and Making of Japan's Most Popular Film of All Time. New York City: Miramax/Hyperion Media (1999) 
  • Vitaris, Paula (1999.). „Princess Mononoke” 31 (4), 7. o. ISSN 0145-6032.