Takahata Iszao

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Takahata Iszao
Született 1935október 29. (78 éves)
Udzsijamada (most Isze), Mie prefektúra,  Japán
Nemzetisége japán
Foglalkozása filmrendező, forgatókönyvíró, producer

Takahata Iszao az IMDb-n

Takahata Iszao (高 畑 勲Hepburn-átírássalIsao Takahata?Udzsijamada, 1935. október 29. –) japán filmrendező, animátor, forgatókönyvíró és producer, aki több animefilm rendezéséért számos kritikustól nemzetközi elismerést nyert. Takahata a Ghibli Stúdió (Studio Ghibli) társ-alapítója ( Szuzuki Tosio és Mijazaki Hajao mellett), melyet 1985 júniusában hoztak létre. Takahata és Mijazaki több közös alkotást is készített, együttműködésük és barátságuk még karrierjük elején összefonódott, mikor az első közös filmen, az 1984-es Nauszika – A szél harcosain dolgoztak. (Az említett filmet Mijazaki írta és rendezte, míg Takahata executive producerként volt jelen.) Takahata Iszao nevéhez fűződnek többek között olyan jelentős animációs filmek, mint például a háborús témájú Szentjánosbogarak sírja, a romantikus-dráma Only Yesterday, az ökológiai témát feldolgozó Pom Poko vagy a komédia kategóriából a My Neighbors the Yamadas. Ezen filmek közül Roger Ebert filmkritikus a Szentjánosbogarak sírja című művet a valaha készült legnagyszerűbb háborús témájú filmnek tartotta. Sok rendezővel ellentétben Takahata teljes értékű rendezővé válása előtt sosem rajzolt vagy dolgozott animátorként. Mijazaki Hajao a következőképpen nyilatkozott barátjáról: „A kedvenc elfoglaltságai a zene és a tanulás”. Takahata ugyanabban a városban született, ahol a társrendező Icsikava Kon is. A rendező a Tokiói Egyetemen szerzett diplomát 1959-ben francia irodalom szakon.

Karrier[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Takahata azután kezdett el érdeklődni komolyabban az animáció iránt, miután látta a Hans Christian Andersen tündérmeséje alapján készült Le Roi et l'oiseau (A király és a feketerigó) című francia rajzfilmet. Teljesen lenyűgözte a film, majd elkezdte foglalkoztatni a gondolat, hogy ehhez hasonló dolgokat rajzfilmen valósítson meg. Mialatt az egyetemen állást keresett, egyik barátja a Toei Animation-hoz csábította, mely éppen egy rendezőasszisztenst készült felvenni a soraiba. Miután érdeklődése a témában adott volt, szinte kedvtelésből kitöltötte a cég felvételi tesztjét, melynek eredménye folytán csatlakozott a stúdióhoz. A valódi ok, amiért a Toeihez szerződött, Takahata rendkívüli kíváncsisága volt. Ebben az évben több mint tíz ember csatlakozott a stúdióhoz, így a sok vetélytárs miatt igazán nehéz dolga volt a rendezői pozíció elérésében. Miután Ocuka Jaszuo javasolta őt a rendezői posztra, megrendezhette első saját filmjét. (Ocuka Jaszuo nemcsak Takahata, hanem Mijazaki mentora is volt az évek során.) Rendezői debütje a Hols: Prince of the Sun című animáció volt, amelyet sok tekintetben veszteséges filmként könyveltek el. Miután része volt a stábnak, melyet a bukás után értelemszerűen felelősségre vontak, Takahatát lefokozták. Későbbi munkáját nehezítette, hogy a korábban vele közös stábban levő emberek már egy következő Toei filmen dolgoztak. 1971-ben, hogy a Pippi Longstocking létrejöhessen, Takahata otthagyta a Toei-t - Mijazakival és Kotabe Joicsivel együtt-, és átszerződtek az "A Production"-höz (jelenleg: Shin-Ei Animation), melyet néhai felettesük Kusube Daikicsi (楠部大吉郎 くすべ だいきち?) alapított. Ezt követően Svédországba utaztak, hogy a rajzoláshoz való jogokat megszerezzék, és helyeket keressenek fel a filmhez. Mijazakit a Visby erődítményes városa is inspirálta, később Stockholmot is megtekintették, ezeket választotta a Kiki színhelyéül. 1971-ben Takahatát és Mijazakit felkérték, hogy rendezzék a Lupin III. anime sorozatot (a hetedik résztől kezdődően), mivel Oszumi Maszaaki rendezése alatt a sorozat gyenge kritikákat kapott, valamint túlzottan sok volt benne az erőszakos és a szexuálisan túlfűtött jelenet. Miután az animációs rendező Jaszuo (egy régi ismerősük) volt, elfogadták a felkérést azzal a feltétellel, hogy a nevük nem kerül publikálásra. A rendezőket mint a Production rendezői csapatot tüntették fel. Takahata - ellentétben Mijazakival - nem vett részt a sorozat második évadjában, noha rendezői munkáját jól fogadták. 1971-ben a Ziyo Enterprise felkérte Takahatát, Kotabét és Mijazakit, hogy rendezzenek egy animációs sorozatot a Heidi című regény alapján. (Ezt az ajánlatot mindhárman el is fogadták.) A mű végleges címe a Heidi, Girl of the Alps címet viselte. Az animátorok nagy odafigyeléssel rajzolták meg az európai élővilágot, az évszakok változását és a svájci emberek mindennapjait. A történet oldaláról szemlélve, Takahata könnyen befogadhatóvá tette (a japánok számára) a cselekményt azáltal, hogy a keresztény elemeket mellőzte. A történetet a 3000 Leagues in Search of Mother című filmmel folytatta, ám mivel az eredeti mű kevesebb mint 100 oldal, így Takahata kiegészítéseket tett az epizódokat és a karaktereket illetően. A főszereplőt, Marcót független gyerekként ábrázolta, aki nem törődik azzal, hogy a felnőttek kedvére tegyen, vagy a felnőttek akarata szerint cselekedjen. Ezáltal az anime világa és karakterei közelebb kerültek a valósabb ábrázoláshoz. Kotobe és Mijazaki nem élvezte az anime rajzolását, így viszonylag hamar kiléptek ebből a projektből. Takahata az eredeti történet alapján megrendezte az Anne of Green Gables-t, de további mélységeket adott hozzá azáltal, hogy ábrázolta Marilla és Anne fiatalkori kapcsolatát. Mijazaki meghívására - a Nauszika hatalmas sikere után - Takahata csatlakozott a Ghibli Stúdióhoz. A Kiki – A boszorkányfutár zenei irányát, melyet később Mijazaki az összes Ghibli-műben felhasznált, Takahata ötletei alapján valósították meg. Az animátor 2007-ben a Kobe Animation Awards különdíjasa lett.

Stílusok és hatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Takahata munkásságát nagyban befolyásolta az olasz neorealizmus (Jacques Prévert alkotásai), illetve a francia újhullám filmjei. Az alkotó filmes témái eltérnek a legtöbb animációs rendezőjétől, melyek központjában a fantázia áll. Filmjeire leginkább a reális és az expresszionista jegyek jellemzőek. Valósághű környezetet és részletes mindennapokat megjelenítő filmjei a neorealista vonalat erősítik. Takahata animációiban gyakorta ellentétesen ábrázol, összemosva a reális történetet az animációval, tudatos hatást elérve a realizmus és az irreális világ átmenetének összefonódásával.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Filmjei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1961 The Littlest Warrior (安寿と厨子王丸, Anju to Zushiōmaru).
    • rendezőasszisztens
  • 1962 たのしい文明史 鉄ものがたり (Tanoshii Bunmeishi Tetsu Monogatari) / Interesting history of civilization, Story of Iron
    • rendezőasszisztens
  • 1963 The Little Prince and the Eight-Headed Dragon (わんぱく王子の大蛇退治, Wanpaku Ōji no Orochi Taiji) / Big snake extermination of the naughty royal prince
    • rendezőasszisztens
  • 1963 暗黒街最大の決闘 (Ankokugai Saidai no Kettō) / The Biggest Duel in the Underworld
    • élő film, nem animáció
    • rendezőasszisztens, rendező Umetsugu Inoue (井上梅次)
  • 1964/65 狼少年ケン (okami-shonen Ken) / Ken, the wolf-boy
    • TV sorozat: A 14. és 72. részekből színházi darab is készült.
  • 1968 Hols: Prince of the Sun (太陽の王子 ホルスの大冒険, Taiyō no Ōji - Horusu no Daibouken) / The great adventure of Hols: Prince of the Sun
    • Fukuzava Kazuo "'Sun of CHIKISANI" bábjátéka alapján készült, aki az ainu hagyományokat használta fel.
    • rendező
  • 1972 Panda! Go, Panda! (パンダ・コパンダ, Panda Kopanda) / Panda and child panda
    • rendező
  • 1973 Panda! Go, Panda! Volume of Rainy Circus (パンダ・コパンダ 雨降りサーカスの巻, Panda Kopanda Amefuri-Saakasu no Maki)
    • rendező
  • 1980 3000 Leagues in Search of Mother / (母をたずねて三千里, Haha wo Tazunete Sanzen-ri)
    • szupervizor
  • 1981 じゃりン子チエ (Jarinko Chie) / Chie the Brat
    • rendező / forgatókönyvíró (城山昇, Noboru Shiroyamaval)
  • 1982 Gauche the Cellist (セロ弾きのゴーシュ Sero-hiki no Gōshu)
    • rendező / forgatókönyvíró
  • 1983 Little Nemo: Adventures in Slumberland / (NEMO/ニモ, Nimo)
    • Koprodukciós mű, japán rendező
  • 1984 Nauszika – A szél harcosai (風の谷のナウシカ, Nausicaä of the Valley of the Wind)
    • producer
  • 1986 Laputa – Az égi palota (天空の城ラピュタ, Tenkū no Shiro Rapyuta) / Castle in the Sky
    • producer
  • 1987 柳川堀割物語 (Yanagawa Horiwari Monogatari) / The Story of Yanagawa's Canals
    • rendező / forgatókönyvíró
  • 1988 Szentjánosbogarak sírja (火垂るの墓, Grave of the Fireflies)
  • 1989 Kiki – A boszorkányfutár (魔女の宅急便, Majo no Takkyuubin) / Kiki's Delivery Service
    • zenei rendező
  • 1990 赤毛のアン-グリーンゲイブルズへの道- (Akage no An – Guriin Geiburuzu eno Michi -) / Anne of red hair, Road to Green Gables
    • rendező / szerkesztő
  • 1991 Only Yesterday (おもひでぽろぽろ, Omohide Poro Poro) / Vissza a gyerekkorba
    • rendező / forgatókönyíró / dalszövegfordító
  • 1994 Pom Poko (総天然色漫画映画 平成狸合戦ぽんぽこ, Sou- Tennensyoku Manga Eiga - Heisei Tanuki Gassen Pon Poko) / Pom Poko - A tanukik birodalma
    • rendező / forgatókönyvíró
  • 1999 My Neighbors the Yamadas (ホーホケキョ となりの山田くん, Hōhokekyo Tonari no Yamada-kun) / A Yamada család
    • rendező / forgatókönyvíró
  • 2003 Winter Days (冬の日, Fuyu no Hi)
    • 35 animációs rajzfilmkészítővel együtt dolgozott a művön
  • 2013 Kaguya-Hime no Monogatari ((かぐや姫の物語)
    • rendező / forgatókönyvíró

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Odell, Colin, and Michelle Le Blanc. Studio Ghibli: The Films of Hayao Miyazaki and Isao Takahata. Harpenden, Hertfordshire, England: Kamera, 2009. ISBN 9781842432792. OCLC 299246656.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]