Kiki – A boszorkányfutár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiki – A boszorkányfutár
(魔女の宅急便)
Kiki – A boszorkányfutár.jpeg
Kiki ábrázolása
Rendező Mijazaki Hajao
Producer Mijazaki Hajao
Hara Tóru
Alapmű Kadono Eiko Madzso no takkjúbin c. regénye
Műfaj fantasy, kalandfilm, filmdráma
Forgatókönyvíró Mijazaki Hajao
Zene Hisaishi Joe
Operatőr Szugimura Sigeo
Vágó Szejama Takesi
Gyártás
Gyártó Studio Ghibli
Studio Gallop
Ország  Japán
Nyelv japán
+ magyar (szinkron)
Időtartam 102 perc
Költségvetés 800 millió ¥ (becslés) (6,9 millió $)
Képarány 2,35:1
Forgalmazás
Forgalmazó Japán Toei Company
Egyesült ÁllamokKanada Buena Vista Pictures
Ausztrália Madman Entertainment
Magyarország Best Hollywood (DVD)
Bemutató Japán 1989. július 22.
Magyarország 2007. október 24. (DVD)
Magyar adó m1
Korhatár Korhatárra tekintet nélkül megtekinthető.
Bevétel 2170 millió ¥ (becslés) (18 millió $)
Külső hivatkozások
IMDb-adatlap
PORT.hu-adatlap

A Kiki – A boszorkányfutár (魔女の宅急便Madzso no takkjúbinHepburn-átírássalMajo no takkyūbin?; angol címén Kiki’s Delivery Service) egy 1989-ben bemutatott japán animációs fantasy film, amelyet Mijazaki Hajao írt és rendezett és a Studio Ghibli és a Studio Gallop készített. A film Kadono Eiko Madzso no takkjúbin című regényén alapul, de több jelentős módosítást is tartalmaz.

A film Kikiről, egy tinédzser boszorkányról szól, akinek a tradíció szerint 13. évét betöltve egy évig önállóan kell élnie. Kiki egy Koriko nevű kikötővárosban telepedik le, ahol futárszolgálatot hoz létre. A film főszereplőit Takajama Minami, Szakuma Rei, Jamagucsi Kappei és Toda Keiko szeijúk szólaltatják meg.

Mijazaki elmondása szerint a film a japán tinédzser lányokra jellemző önállóság és másokra való támaszkodás szükségessége közötti szakadékot érinti meg.[1]

A Kiki – A boszorkányfutárt 1989. július 22-én mutatták be Japánban és elnyerte az Animage Anime Grand Prix díját.[2] Ez volt a Studio Ghibli első filmje, amelyet a Walt Disneyvel közösen adott ki.[3] A Disney által készített angol nyelvű változat a Seattle-i Nemzetközi Filmfesztiválon került bemutatásra 1998. május 23-án,[4] majd VHS-en 1998. szeptember 1-jén jelent meg az Egyesült Államokban és Kanadában.[5]

Magyarországon a Best Hollywood adta ki DVD-n 2007-ben, televízióban az m1 tűzte műsorára.

Cselekmény[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kiki 13 éves, és egy boszorkánytanoncnak ilyenkor egyéves gyakorlatra egyedül kell útra kelnie, hogy egy másik városban, a családtól távol szerezzen új tapasztalatokat. Anyja szintén boszorkány, és ő is így érkezett a kisvárosba, ahol ma gyógyító kenőcsök készítésével foglalkozik. Az egész rokonság és a barátok boldogan búcsúznak Kikitől, aki fekete macskájával együtt (akinek érti a beszédét) egy teliholdas és felhőmentes éjszaka nekivág a nagyvilágnak. Csak annyit tud, hogy egy tengerparti nagyvárosban szeretne dolgozni, ezért déli irányban repül.

Kiki Korikóban, egy gyönyörű tengerparti nagyvárosban telepedik le, ahol a kezdeti bizonytalanság után gyorsan barátokat szerez. Lakása egy pékség fölött van, ahová a tulajdonosnő befogadja, cserében az üzletben kell segítenie eladni a pékárut.

Kiki, hogy eltartsa magát, futárszolgálatot indít, amit a seprűjével bonyolít le.

Szereplők[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szereplő Japán hang Angol hang (Streamline) Angol hang (Disney) Magyar hang[6]
Kiki (キキ?) Takajama Minami Lisa Michelson Kirsten Dunst Molnár Ilona
Jiji (ジジDzsidzsi?) Szakuma Rei Kerrigan Mahan Phil Hartman Bálint Sugárka
Oszono (おソノHepburn-átírássalOsono?) Toda Keiko Alexandra Kenworthy Tress MacNeille Incze Ildikó
Ursula (ウルスラUruszuraHepburn-átírássalUrusura?) Takajama Minami Edie Mirman Janeane Garofalo Nemes Takách Kata
Tombo (トンボTonbo?) Jamagucsi Kappei Eddie Frierson Matthew Lawrence Baráth István
A pék Jamadera Kóicsi Greg Snegoff Brad Garrett ?
Kokiri (コキリ?) Nobuszava Mieko Barbara Goodson Kath Soucie ?
Okino (オキノ?) Miura Kóicsi John Dantona Jeff Bennett ?
Madame (老婦人Ró-fudzsinHepburn-átírássalRō-fujin?) Kató Haruko Melanie MacQueen Debbie Reynolds Gyimesi Pálma
Bertha (バーサBászaHepburn-átírássalBāsa?) Szeki Hiroko Edie Mirman Edie McClurg Várnagy Katalin
végzős boszorkány Kobajasi Júko Wendee Lee Debi Derryberry ?
főcím
? ? Kertész Zsuzsa

Forgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kiki – A boszorkányfutár forgatásának előkészületei 1987 tavaszán kezdődtek,[7] amikor a Group Fudosha megkérte Kadono Eiko könyvének kiadóját, hogy készítessen egy filmadaptációt a Studio Ghiblivel Mijazaki Hajao vagy Takahata Iszao rendezésében. Mivel Mijazaki a Totoro – A varázserdő titka, Takahata pedig a Szentjánosbogarak sírja filmjén dolgozott, ezért ekkor egyikük sem tudta elvállalni a rendezést.[8]

Oszono és Kiki vendégeket szolgálnak ki a Gütiokipänja Pékségben. Az elnevezés Kadono Eiko egy szóvicce, ami a Guchokipára, a kő-papír-olló alternatív elnevezésére utal.[9]

Mijazaki elvállalta a produceri feladatokat, azonban a rendező pozíciója betöltetlen maradt.[10] A film gyártásának kezdetekor és a Totoro befejezésének közeledtével a Studio Ghibli munkatársaira magasabb pozíciójú feladatokat osztottak a ki a Kiki – A boszorkányfutáron. A szereplőtervezéssel Kondo Kacuját bízták meg, aki már Totorón is együtt dolgozott Mijazakival. Óno Hirosit a művészeti rendezéssel bízták meg, részben Oga Kazuo kérésére, részben pedig, mivel ő is tagja volt a Totoro stábjának.

Bár számos pozíciót sikerült betölteni, rendezőt még mindig nem sikerült kijelölni. Mijazaki, mivel teljesen lekötötte a Totoro, személyesen keresett fel több rendezőt, de egyikőjüket sem találta alkalmasnak a projekthez. Végül Katabucsi Szunaót, aki korábban a Sherlock Holmes, a mesterkopó sorozatán dolgozott, alkalmasnak találta. A forgatókönyv megírására Issiki Nobujukit kérte fel a Ghibli, azonban Mijazaki túl száraznak és a saját elképzeléseitől túlságosan eltérőnek találta már az első vázlatait is, így a stúdió elutasította.[7]

A Totoro befejezésével Mijazaki egyre több időt szánhatott a Kiki – A boszorkányfutárra. Saját maga kezdte el írni a forgatókönyvet. Mivel a regény egy kitalált észak-európai országban játszódik, Mijazaki és a vezető stábtagok olyan tájakat és elemeket kezdtek felkeresni, amelyek a történet világát jellemzik. Fő állomásaik Stockholm, a svéd Gotland sziget és a dél-ausztráliai Adelaide voltak.[11] Miután Mijazaki és az alkotócsapat visszatért Japánba, elkezdtek dolgozni a konceptuális rajzokon és a szereplők dizájnján. Mijazaki nekilátott komolyabban átdolgozni a történetet, új elképzelésekkel állt elő és módosította a meglévőket.[12] Mijazaki végül a rendezői feladatot is magára vállalta, mikor Katabucsi fenyegetéseket kapott.[forrás?]

Mijazaki 1988 júniusában fejezte be a forgatókönyv piszkozatát és júliusban mutatta be. Ez időtájt jelentette be, hogy elvállalja a film rendezését, mivel már eddig is nagyban befolyásolta a projektet.[12] A Kikit eredetileg egy 60 perces különkiadásnak szánták, de egy 102 perces egész estés játékfilm vált belőle mire Mijazaki végzett a storyboarddal és a forgatókönyvvel.[13]

Az eredeti japán nyitótéma a Rouge no dengon (ルージュの伝言Rúdzsu no dengonHepburn-átírássalRūju no dengon?), a zárótéma pedig a Jaszasisza ni cucumareta nara (やさしさに包まれたならHepburn-átírássalYasashisa ni tsutsumareta nara?), mindkettőt Macutoja Jumi (Arai Jumi) adja elő.

Inspirációk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Visby városa adta a legtöbb inspirációt a történet fő színhelyének megalkotásához

A Kiki – A boszorkányfutár egy idealizált, fiktív, problémáktól mentes nyugat-európai városban, Korikóban játszódik az 1960-as években. A város nevét a filmben egyszer sem említik, de egy rövid ideig látható egy buszon feltüntetve. A Ghibli egyes kiadványaiban a „Coriko” név is felbukkan. Mijazaki elárulta, hogy városhoz a fő vizuális inspirációt, a Gotland szigeten fekvő svéd Visby város adta,[14] bár Koriko lényegesen nagyobb, mint Visby és olyan épületek találhatóak benne, amelyek Stockholmra jellemzőek.

A takkjúbin (宅急便Hepburn-átírássaltakkyūbin?, ’expressz csomagküldés’) szó az eredeti japán címben a Yamato Transport védjegye, bár manapság a takuhaibin (宅配便?, ’házhozszállítás’) szinonimájaként is használatos. A cég nemcsak engedélyezte a védjegy használatát, annak ellenére, hogy a japán védjegytörvény értelmében engedély nélkül is felhasználható lett volna,[15] hanem lelkesen támogatta is a filmet, mivel logójában egy kölykét cipelő, stilizált, fekete anyamacskát használ.[16]

Eltérések a könyvtől[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Madzso no takkjúbin, Kodono eredeti gyermekkönyve erősen eltér Mijazaki filmjének végső változatától. Kadono regénye sokkal epizodikusabb, kis történetekből áll, amelyek Kiki különféle emberekkel való találkozását mutatja be, miközben futárszolgálatait teljesíti. Kikinek számos kihíváson kell túlesnie a regényben „jó szívének” köszönhetően, és következésképpen kitágítja baráti körét. A filmmel szemben nem kell szembenéznie traumákkal vagy válságos helyzetekkel.[17] Sok drámai elem, mint Kiki varázserejének elvesztése vagy a léghajóbaleset a film végén, nincs jelen az eredeti történetben. Annak érdekében azonban, hogy világosabban szemléltessék a függetlenséggel és a felnövéssel való küzdelem témáit a filmben, Mijazaki Kikit keményebb kihívásokkal állította szembe, és a magány érzését sokkal erősebben érzékeltette.[17] Egy ilyen kihívás, amikor Kiki elveszti repülési képességét. Ez az esemény csak gyengén kapcsolódik a regényhez, ahol Kiki seprűje eltörik és csupán meg kell javítania.[18] Mijazaki így vélekedett: „Ahogy a filmek mindig egy realisztikusabb élményvilágot teremtenek, Kiki keményebb kudarcoktól és magánytól fog szenvedni, mint az eredetiben.”[1] Kadono kezdeteben elégedetlenségét fejezte ki a módosítások kapcsán, és a forgatást már a forgatókönyvi státuszban az elvetés veszélye fenyegette.[19] Ezért Mijazaki és Szuzuki Tosio producer ellátogattak az író otthonába és meghívták a stúdióba. Kadono látogatása után hozzájárulását adta a filmhez.[20]

Témák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjelenések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A film eredeti logója

Japán[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Kiki – A boszorkányfutárt 1989. július 29-én mutatták be a japán mozik a Toei Company forgalmazása alatt.[21] Először Laserdisc-en jelent meg 1990. január 25-én, majd VHS-en 1997. szeptember 21-én a Tokuma Japan Communications kiadásában.[22][23][24] 1997. november 21-én a Buena Vista Home Entertainment Japan is kiadta saját VHS-ét.[25] DVD-n 2001. június 8-án adta ki a Buena Vista japán és angol hangsávval és felirattal. A lemezre ráadásként felkerültek az eredeti japán előzetesek, egy ötperces részlet a Chihiro Szellemországban-ból, Ursula festménye és a teljes storyboard.[26] A Blu-ray-kiadás 2012. december 5-én jelent meg a Walt Disney Studios Japan jóvoltából.[27]

Észak-Amerika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Módosítások a filmen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarország[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon egy tizenkét részes Studio Ghibli-sorozat tagjaként a Best Hollywood adta ki DVD-n 2007. október 24-én. A DVD magyar, japán és angol szinkron mellett magyar és angol feliratot tartalmaz.[28] Televízióban az m1 tűzte műsorára, először 2008. augusztus 7-én.[29]

Kapcsolódó média[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Manga[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mijazaki Hajao egy mangaadaptációt is készített a film alapján és 1989-ben a Tokuma Shoten jelentette meg Japánban. Az angol nyelvű változatot a Viz Media adta ki 4 kötetben 2006-ban.[30]

Élőszereplős film[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A regénysorozat egy azonos című élőszereplős filmadaptációja 2014. március 1-jén került bemutatásra Kosiba Fúka főszereplésével és Simizu Takasi rendezésében.[31][32] A film az első két regényen alapul.

Elsőként a Disney kívánta élőszereplős filmként vászonra vinni Kiki történetét még 2005-ben, de azóta nem történt előrelépés. Jeff Stockwellt kérték fel a forgatókönyv megírására, a producer pedig Don Murphy lett volna.[33]

Musical[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1993-ban készült el a történet musical feldolgozása. Ninagava Jukio írta a szövegét, Jokoucsi Kenszuke rendezte az előadást. Kiki szerepét Kudó Júki(wd) játszotta, Tombót Akaszaka Akira, majd később Mori Kacujuki alakította. A musicalt 1995 és 1996 során felújították.

Fogadtatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kritikák
Szerző Értékelés
Rotten Tomatoes 100%[34]
Allmovie 4.5/5[35]
IMDb (7,8/10)[36]
Total Film 4/5[37]
Kiki cosplayjelmezes a 2011-es Otakonon

A Kiki – A boszorkányfutár 2170 millió jen (18 millió dollár) bevételt hozott,[38][39] ezzel 1989 legjobban jövedelmező filmje volt Japánban.[40] A japán DVD-kiadás 2001 júniusában a legjobban elkelt anime DVD volt.[41]

Az amerikai VHS-kiadás 1998 szeptemberében a nyolcadik legtöbbet rendelt cím volt a Blockbuster áruházaiban a megjelenést követő első héten,[42] az év végéig több mint 1,2 millió példány kelt el.[43]

A film vetítéseit megpróbálta bojkottálni egy ortodox keresztény csoport, a Concerned Women for America[44] és 1998. május 28-án kiadtak egy közlemény „Disney Reverts to Witchcraft in Japanese Animation” (A Disney japán animációban tér vissza a boszorkánysághoz) címmel.[45] Disney-ellenes bjkottra hívva a csoport kijelentette, hogy a cég „már nem családbarát, hanem folytatja sötét ügyeit”.[46]

1998. szeptember 4-én az Entertainment Weekly az Év videója címmel díjazta a filmet.[42] Gene Siskel a Chicago Tribunetól mindkét hüvelykujját felmutatva minősítette a filmet, Roger Ebert a Chicago Sun-Timestól pedig „elbűvölőnek és vizuálisan lélegzetelállítónak” nevezte.[40][47] Ebert 1998 egyik legjobb animációs filmjének választotta.[40][48]

A filmkritikai oldalak is nagyon pozitívan vélekedtek a filmről. A Rotten Tomatoes oldalán a film 100%-ban pozitív értékelést kapott és huszonöt kritika alapján 7,9/10-es átlagpontot állapították meg.[34] A Time Out munkatársai a 60. helyre sorolták a filmet a 100 legjobb animációs filmet tartalmazó listájukon.[49] Andrea LeVasseur, az AllMovie kritikusa szerint a film emészthetőbb a nyugati közönség számára annak helyszínei miatt. A kalandos történet az élet nagy kérdéseit, a felnőttek életének folyamatos küzdelmeit boncolgatja, de elég mozgalmassággal fűszerezi, hogy a gyerekek számára is szórakoztató legyen.[35]

Díjak és jelölések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Év Díj Kategória Jelölt Eredmény
1990 12. Anime Grand Prix Legjobb anime Kiki – A boszorkányfutár Megnyerte
Legjobb női szereplő Kiki Megnyerte
Legjobb anime filmzene Jaszasisza ni cucumareta nara Megnyerte
44. Mainichi Film Concours Legjobb animációs film Kiki – A boszorkányfutár Megnyerte
Kinema Junpo Awards Readers’ Choice Award Kiki – A boszorkányfutár Megnyerte
13. Japan Academy Prize Különdíj Kiki – A boszorkányfutár Megnyerte
Népszerűségi díj Kiki – A boszorkányfutár Megnyerte
7. Annual Golden Gross Award Arany, japán film Kiki – A boszorkányfutár Megnyerte
The Movie's Day Különleges érdemdíj Kiki – A boszorkányfutár Megnyerte
The Erandole Award Különdíj Kiki – A boszorkányfutár Megnyerte
Japan Cinema Association Award Legjobb film Kiki – A boszorkányfutár Megnyerte
Legjobb rendező Mijazaki Hajao Megnyerte
Japanese Agency of Cultural Affairs Legjobb film Kiki – A boszorkányfutár Megnyerte
Tokyo Metropolitan Cultural Honor Legjobb film Kiki – A boszorkányfutár Megnyerte
7. Annual Money Making Director's Award Legjobb rendező Mijazaki Hajao Megnyerte
Források: [50][51][52][53]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Hajao, Mijazaki: The Hopes and Spirit of Contemporary Japanese Girls (angol nyelven). Nausicaa.net, 1989.. (Hozzáférés: 2014. március 8.)
  2. 第12回アニメグランプリ [1990年5月号]  (japán nyelven). Animage. [2009. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva].
  3. Majo No Takkyûbin (angol nyelven). www.bcdb.com. (Hozzáférés: 2014. március 8.)
  4. Robogeek's Report on Miyazaki and KiKi!!! (angol nyelven). Robogeek, aintitcool.com, 1998. május 28. (Hozzáférés: 2014. március 8.)
  5. English VHS Video release (angol nyelven). Nausicaa.net. (Hozzáférés: 2014. március 8.)
  6. Kiki – A boszorkányfutár az Internetes Szinkron Adatbázisban
  7. ^ a b The Art of Kiki's Delivery Service: A Film by Hayao Miyazaki, "Part One: In the Beginning", Page 8. VIZ Media LLC; 1 edition (2006-05-09) ISBN 1-4215-0593-2, ISBN 978-1-4215-0593-0. Retrieved on 2007-01-05.
  8. My Neighbor Totoro Frequently Asked Questions – "I heard that it was double-featured with 'Grave of the Fireflies' in Japan. Is this true?" (angol nyelven). Nausicaa.net. (Hozzáférés: 2013. november 12.)
  9. Kiki's Delivery Service Frequently Asked Questions – "I heard that the name of the bakery was supposed to be a joke. Is it?" (angol nyelven). Nausicaa.net. (Hozzáférés: 2013. november 12.)
  10. Kiki's Delivery Service Frequently Asked Questions – "I heard that Miyazaki was not supposed to direct 'Kiki'. Is it true?" (angol nyelven). Nausicaa.net. (Hozzáférés: 2013. november 12.)
  11. Kiki, la petite sorcière Koriko (francia nyelven). La forêt des Oomus. (Hozzáférés: 2013. november 13.)
  12. ^ a b The Art of Kiki's Delivery Service: A Film by Hayao Miyazaki, Part One, In The Beginning, 11. o., VIZ Media LLC; 1. kiadás (2006. május 9.) ISBN 1-4215-0593-2, ISBN 978-1-4215-0593-0. Hozzáférés: 2007. január 5.
  13. The Art of Kiki's Delivery Service: A Film by Hayao Miyazaki, Part One, In The Beginning, 12. o., VIZ Media LLC; 1. kiadás (2006. május 9.) ISBN 1-4215-0593-2, ISBN 978-1-4215-0593-0. Hozzáférés: 2007. január 5.
  14. Hayao Miyazaki. Creating Kiki's Delivery Service (DVD). Disney Presents Studio Ghibli.
  15. Ono, Shoen Dr.: Overview of Japanese Trademark Law (angol nyelven). Institute of Intellectual Property, 1999. december. [2007. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. február 11.)
  16. IBM e-business: jStart Program: Case studies: Web services: Yamato Transport Group. (angol nyelven). [2007. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. január 4.)
  17. ^ a b McCarthy 1999 142. o.
  18. Cavallaro 2006 82. o.
  19. Camp 2007 179. o.
  20. Majo no Takkyubin (Kiki's Delivery Service) – Frequently Asked Questions (FAQ) (angol nyelven). Nausicaa.net. (Hozzáférés: 2014. december 4.)
  21. 魔女の宅急便(1989) (japán nyelven). Japanese Cinema Database. Agency for Cultural Affairds. (Hozzáférés: 2014. november 30.)
  22. Kiki's Delivery Service (movie) Release dates (angol nyelven). Anime News Network. (Hozzáférés: 2014. november 30.)
  23. Kiki's Delivery Service (Japan LD) (angol nyelven). Nausicaa.net. (Hozzáférés: 2014. november 30.)
  24. Kiki's Delivery Service (Japan Tokuma VHS) (angol nyelven). Nausicaa.net. (Hozzáférés: 2014. november 30.)
  25. Kiki's Delivery Service (Japan BVHE VHS) (angol nyelven). Nausicaa.net. (Hozzáférés: 2014. november 30.)
  26. Kiki's Delivery Service (Japan DVD) (angol nyelven). Nausicaa.net. (Hozzáférés: 2014. november 30.)
  27. Kiki's Delivery Service (Japan BD) (angol nyelven). Nausicaa.net. (Hozzáférés: 2014. november 30.)
  28. Kiki - A boszorkányfutár (magyar nyelven). Xpress.hu. (Hozzáférés: 2013. november 3.)
  29. Kiki, a boszorkányfutár (magyar nyelven). Animare TV újság. (Hozzáférés: 2013. november 5.)
  30. Kiki's Delivery Service (angol nyelven). Baka-Updates Manga. (Hozzáférés: 2013. november 3.)
  31. Kiki’s Delivery Service To Get A Live-Action Film Adaptation”, Japanverse, 2013. április 23. (Hozzáférés ideje: 2013. november 3.) (angol nyelvű) 
  32. Live-Action Kiki's Delivery Service's Teaser Video Streamed (angol nyelven). Anime News Network, 2013. október 25. (Hozzáférés: 2013. október 28.)
  33. Brodesser, Claude. „Disney orders 'Delivery' Kiki delivering to Mouse House”, Don Murphy - Variety (Hozzáférés ideje: 2013. november 3.) (angol nyelvű) 
  34. ^ a b Kiki's Delivery Service (1989) (angol nyelven). Rotten Tomatoes. Flixster. (Hozzáférés: 2013. november 23.)
  35. ^ a b LeVasseur, Andrea: Kiki's Delivery Service Review (angol nyelven). AllMovie. (Hozzáférés: 2013. november 23.)
  36. Kiki – A boszorkányfutár az Internet Movie Database oldalon
  37. Kiki's Delivery Service (angol nyelven). Total Film, 2003. december 1. (Hozzáférés: 2013. november 23.)
  38. 過去興行収入上位作品 (配給収入10億円以上番組) 1989 (japán nyelven). Motion Picture Producers Association of Japan. (Hozzáférés: 2013. november 22.)
  39. Doraneko: Kiki's Delivery Service: Review/Synopsis (angol nyelven). Online Ghibli. (Hozzáférés: 2013. november 22.)
  40. ^ a b c Hairston, Marc: Kiki's Delivery Service (Majo no Takkyubin) (angol nyelven), 1998. november. [2007. augusztus 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 22.)
  41. (2001. December) „Anime Radar: Anime Info for the Otaku Generation”. Animerica, San Francisco, California 9 (12), 18. o, Kiadó: Viz Media. ISSN 1067-0831.  
  42. ^ a b Brandon, Steve: Kiki's Delivery Service on DVD from Criterion: A Pipe Dream? (angol nyelven). Anime on DVD. [2008. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 22.)
  43. Majo no Takkyubin (Kiki's Delivery Service) Reviews & Articles Archive (angol nyelven). Nausicaa.net, Houchi Sinbun, 1998. szeptember 29. (Hozzáférés: 2013. november 22.)
  44. McCarthy 1999 143. o.
  45. Majo no Takkyubin Kiki's Delivery Service News (Old) (angol nyelven). Nausicaa.net, 1998. május 28. (Hozzáférés: 2013. november 22.)
  46. Disney Reverts to Witchcraft in Japanese Animation (angol nyelven). Concerned Women for America (az Internet Mutual Aid Society által archiválva), 1998. május 28. (Hozzáférés: 2013. november 22.)
  47. Majo no Takkyubin (Kiki's Delivery Service) – Reviews & Articles Archive: Siskel and Ebert (angol nyelven). Nausicaa.net, 1998. szeptember 13. (Hozzáférés: 2013. november 23.)
  48. Majo no Takkyubin (Kiki's Delivery Service) – Reviews & Articles Archive: Roger Ebert's top 10 movies of 1998 (angol nyelven). Chicago Sun-Times. Nausicaa.net, 1998. december 27. (Hozzáférés: 2013. november 23.)
  49. The 100 best animated movies: 60–51 (angol nyelven). Time Out. (Hozzáférés: 2014. december 1.)
  50. 第12回アニメグランプリ (japán nyelven). Japan Academy Awards Association, 1990. május 1. (Hozzáférés: 2012. május 13.)
  51. List of award-winning films at the 13th Japan Academy Awards (japán nyelven). Japan Academy Awards Association. (Hozzáférés: 2012. május 13.)
  52. Majo no Takkyubin (Kiki's Delivery Service) – Credits, Figures & Other Information (angol nyelven). Nausicaa.net
  53. Cavallaro 2006 183–184. o.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Internetes hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kiki – A boszorkányfutár témájú médiaállományokat.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]