2009-es moldovai zavargások

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Chisinau riot 2009-04-07 02.jpg

A 2009-es moldovai zavargások 2009. április 7-én Moldova fővárosában, Chișinăuban a 2009-es moldovai parlamenti választásokat követően tört ki. A demonstrálók azt állították, hogy a választásokon, melyen a Kommunista Párt egymás után harmadszor nyert, szabálytalanságok történtek. A tüntetők megtámadták a parlament épületét és az elnöki palotát, ablakokat törtek be, bútorokat gyújtottak fel. Az EBESZ képviselői kijelentették, hogy a választások szabadon, átlátható módon zajlottak le, és elítélték az erőszakot.[1] Más nagyvárosokban is hasonló tüntetések vették kezdetét, mint például az ország második legnagyobb városában. Bălțiban.

A tüntetők egy internetes internetes ismeretségi hálózaton, a Twitteren keresztül szervezkedtek, így a forradalom egyik beceneve a Twitter-forradalom lett.[2][3]

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Előzmények

A zavargások azt követően kezdődtek, hogy a moldovai Központi Választási Bizottság (CEC) 2009. április 6-án bejelentette a választások előzetes eredményét. Ezek alapján az összes leadott szavazat közel felének megszerzésével a Moldovai Köztársaság Kommunistáinak Pártja nyerte meg a választást. Azonban a végleges eredmények április 8-án azt mutatják, hogy a Kommunista Párt a szavazatok 49,48%-át szerezte meg, s ezzel 60 parlamenti helyet tudhat magáénak. Ez egy hellyel kevesebb annál a háromötödös többségnél, mely az elnöki választás ellenőrzéséhez szükséges.[4] Az ellenzék nem fogadta el a választás eredményét, azt állították, hogy a kormánypárt meghamisította az eredményeket, és a szavazatok újraszámlálását követelték.[5]

A Moldovai Köztársaság Kommunistáinak Pártja 2001 óta van hatalmon. 2003-ban az ellenzéki pártok egy tüntetéssorozatot szerveztek, mikor az iskolákban a "román történelem" tantárgyat "moldáv történelemre" akarták lecserélni. A hallgatók több hónapig tiltakoztak, majd a kormány elállt a tervétől.[6]

Petru Negură, a Moldáviai Állami Egyetem és az [École des hautes études en sciences sociales szociológiaprofesszora a felkelések gyökereként az etnikai identitászavart jelölte meg. Moldávia egyes lakosai moldávoknak, mások románoknak tartják magukat.[6]

Az EBESZ egyik jelentése megállapítja, hogy a választások alapjában véve szabadok és demokratikusak voltak. Ebben azonban az is benn volt, hogy a MID által biztosított, a szavazókorú lakosságról szóló adatok és a helyi választóirodáktól származó, névjegyzékbe felvettek száma között 160.000 fős nagyságrendű eltérés volt.[7] Az EBESZ választási megfigyelőinek jelentése Moldovát egészében véve többpárti környezettel jellemzi, ahol a választóknak lehetősége nyílik eltérő politikát folytató pártok közül választania, és az Európa Tanács valamint az EBESZ ajánlásainak többségének megfelel az ország.[8] Azonban Emma Nicholson EP-képviselő, a megfigyelőcsoport tagja az értékelés miatt aggodalmának adott hangot, s azt állította, hogy nagyon, nagyon erősek azon érzései, melyek szerint valamilyen manipuláció történt, de erre semmilyen bizonyítékot nem talált.[9] Ezen felül azt is kijelentette, hogy a szavazatok számlálása közben 1 órakor a kommunistáknak csak 35%-nyi támogatottsága volt, míg a 15–16 ellenzéki pártnak 40–45%. Ezzel szemben 8 órára a helyzet radikálisan megváltozott, s ekkorra a kommunisták támogatottsága 50%-ig emelkedett.[10][11] A Kommunista Párt 2001. óta hatalmon van.[9] Nicholson, aki a 280 EBESZ-megfigyelő egyike volt, aki saját bevallása szerint az bővítéspárti az Európai Unióval kapcsolatban, Moldova bajai miatt Oroszországot hibáztatta, és felkérte a nyugati országokat, hogy avatkozzanak közbe a dolgok itteni folyásába, és a tüntetőknek kellene segítenie, hogy Moldova ne süllyedjen olyan mélyre, hogy még a kilátásai is reménytelenek legyenek. Nicholson azonban a következőket is hozzátette: Nem találtunk rá bizonyítékot.[9][12] A többi 279 megfigyelő egyike sem nyilatkozott Nicholsonhoz hasonlóan. Petrosz Eftimiu, az EBESZ parlamenti tanácsi küldöttségének vezetője és az EBESZ speciális, rövid távú megfigyelői koordinátora úgy nyilatkozott, most már jobban érti a moldovai választási eljárást. "A választások nagyon jók voltak, és megbizonyosodhattam az ország jövője tekintetében."[13]

Voltak olyan csalási esetek is, melyekről a választók számoltak be, mikor is elhalálozott és jelen nem lévő szavazók nevében is adtak le szavazatokat.[14][15][16]

Vladimir Socor román politológus szerint a választásokat egészébe véve pozitívan lehet értékelni, azonban néhány olyan észrevételt lehet tenni, melyek nem változtatják meg a kialakult eredményt.[17] A választásokat megelőző közvélemény-kutatások a Kommunista Párt kényelmes győzelmét jelezték előre, az egyetlen bizonytalansági tényező csupán a megszerzett fölény mértéke.[17] Borisz Kagarlickij orosz marxista filozófus szerint a kormányt semmilyen politikai értelemben nem lehet kommunistának nevezni. A moldovai szélsőbal és a tibeti jobboldali kormánynak azonos a társadalompolitikája.[18]

Az ellenzéki pártok kimutatták, hogy a választásra jogosultak névjegyzékén 300.000-rel több ember neve szerepelt, mint ahányan az előző választásokon fel voltak tüntetve. Mindez annak ellenére történt így, hogy az ország lakossága közben fogy.[19] Ezen kívül azzal azzal vádolják a moldáv hatóságokat, hogy nagyjából 400.000 újabb szavazatot rögzítettek az elmúlt két hónapban, s ezzel megváltoztatták az eredményt.[20]

[szerkesztés] Zavargások

Chișinău központjának térképe, rajta a jelentősebb kormányzati épületek ki vannak emelve.

Chișinăuban az első tüntetések, amiket egy 25 éves moldáv újságíró, Natalia Morar villámcsődületnek szervezett meg,[21] 2009. április 6-án késő délután kezdődtek, majd másnap, áprilsi 7-én folytatódtak. Az első napon körülbelül 10 000 főt vett részt a megmozdulásokon, számuk a második napra mintegy 30 000-re nőtt. A tüntetőket döntő többségben diákok és fiatalok alkották, akik a város központjában, a Nagy István sugárúton gyűltek össze. A tüntetők olyan internetes közösségi oldalak segítségével szerveződtek, mint amilyen a Twitter és a Facebook.[22][23] A bejelentett eredmény elleni tüntetés a rendőrökkel való összetűzésbe fordult át. A rendőrök könnygázt és vízágyút vetettek be, de a tüntetők nagy száma miatt alul maradtak.[24] A tüntetők betörtek a közeli parlament épületébe és az elnök palotába. Az épületbe a betört ablakokon keresztül jutottak be, majd ezt követően iratok és bútorok segítségével felgyújtották az épületet. Az este folyamán később a rendőrök visszafoglalták a tüntetők által megszállt parlamentet és elnöki palotát.[25]

A tüntetők zászlókat lengettek,[26] Nyugat- és Románia-barát jelszavakat, valamint kommunista- és kormányellens rigmusokat skandáltak, mint például "Európát akarjuk!", "Románok vagyunk!"[26] és "Le a kommunizmussal!",[27]

Az EU zászlaja a chișinăui kormányzati épületen.

Két tinédzser, Ion Galațchi és Dragoș Mustețea, állítólag a rendőrök jóváhagyásával, a moldáv zászlókat román és európai zászlókkal cserélték ki. Úgy gondolták, így a tömeg lecsillapodik.[28][29]

(A közös történelmi források miatt Romániának és Moldovának ugyanaz a trikolor a zászlaja. Ami megkülönbözteti a két zászlót az az, hogy Moldova zászlajának középső sávjában benn van az az ország címere.) Kiadtak egy határozatot, s ez kézről kézre járt, mely szerint a résztvevők kijelentették, hogy nincs politikai kötődésük, ők csakj a totalitáriánus rendszer ellen akarnak tüntetni, amit a félelem és a terror tart életben, s melynek élén olyanok állnak, „akik szüleinket és nagyszüleinket megölték vagy deportálták”. A nyilatkozatnak voltak gazdasági részei is, ennek egy része kijelenti, hogy dolgozni akarnak, és saját országukban akarnak pénzt keresni, és az többé nem életszerű megoldás, hogy „Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában, Kanadában vagy Moszkvában” dolgozzanak. Ezen kívül alkotmányos vizsgálatot követelnek Vladimir Voronin elnökkel szemben.[30]

A fővárosi baleseti kórház több mint 78 sérültről számolt be, s köztük voltak tüntetők és rendőrök is.[31] míg a moldáv elnök szerint ennél sokkal többen, 270-en sebesültek meg.[32] A moldovai ellenzék a hivatalokat arra szólította fel, hogy írjanak ki új választásokat, a tüntetőket pedig arra, hogy hagyják abba az erőszakot. A moldovai televízió rögtön közölte, hogy mikor a tüntetők felgyújtották a parlament épületét, egy nő szén-monoxod mérgezésben életét vesztette.[33] Később azonban közölték, hogy egy orvosi csoport megmentette a nő életét.[34]

Április 7-én este a felkelők egy Nemzeti Megmentő Bizottságot szerveztek, melynek diákok és civil szervezetek képviselői voltak tagjai, politikus nem volt köztük. Nicolae Dabija író, a Bizottság egyik alelnöke azt nyilatkozta, a Bizottság tervezett célja új választások megszervezése.[35] Számos, a fővárosban a tüntetők által készített felvételen civil ruhába öltötözz rendőröket lehet látni, amint hergelik a tüntetőket.[36][37] Miután megverték a tüöntetőket, a kórházban ápolták többek között Andrei Ivanțocot, aki Transznyisztriában politikai fogoly volt.[38]

Április 8-án hajnalban 1 óra körül a rendőrök körülvették a megmaradt tömeget, s 193 résztvevőt letartóztattak. Nappal további őrizetbevételek történtek, a tüntetőket megverték, és a rendőrautóba kényszerítették őket.[39] Számos, a fővárosban a tüntetők által készített felvételen civil ruhába öltötözz rendőröket lehet látni, amint hergelik a tüntetőket.[36] Ehhez hasonlóan az elkobzott felvételek is arról tanúskodnak, hogy tüntetőket visznek el a tömegből, és civil ruhás, rendőröknek tűnő emberek ütik őket.[40]

Április 7-én Serafim Urechean, a Mi Moldovánkért Szövetség vezetője azt mondta, egy találkozón beszélt Voronin elnökkel, ahol elmondta neki, hogy a biztonsági szolgálat emberei irányítják a tüntetéseket. Voronin megkérdezte: "Egész biztosan így gondolja?" Urechen válasza ez volt: "Igen, ez nagyon biztos. Egészen biztos vagyok abban, hogy ezt az egyik biztonsági szolgálat szervezte. Hogy melyik? Nem tudom. Ön felelős az országért, erre önnek kell tudnia a választ."[41] Azonban Petru Lucinski volt moldáv elnök az erőszakos cselekményeket spontán összeverődött, vezető nélküli fiatalok cselekedeteinek tekinti. Ők – nézőpontja szerint – csalódtak a sivár moldáv demokráciában. Szerinte nem kell messzebb tekinteni ahhoz, hogy megmagyarázzák a zavargásokat, és a mozgalomnak nincs vezetője. Az egyik felük egy békés irányba haladt, míg a másik egy erőszakos megoldást tekintett helyesnek."[42]

Egy 23 éves tüntető, Valeriu Boboc őrizetbe vételét követően a rendőrségen meghalt. A rendőrök azt állítják, hogy a tüntetés alatt belélegzett füstből eredp mérgezés következtében vesztette életét, de családja azt állítja, a rendőrök agyonverték, teste tele volt erre utaló nyomokkal.[43][44] Egy másik tüntetőt, Ion Țâbuleacot is több alkalommal bántalmazták, és álítólahg kidobták a Moldáv Belügyminisztérium autójából.[45] A harmadik tüntető, Eugen Țapu holttesttét a rendőrök április 16-án adták át a hozzátartozóknak. A hivatalos vizsgálatok a halál okaként fulladásos hgalált állapítottak meg, melyet akasztás okozott. A hozzátartozók ezt vitatják, mivel mivel nem volt a nyakán arra utaló jel.[46][47]

Az Amnesty International azzal vádolta a moldovai kormányzatot, hogy a rendőrség akcióival megsértette az emberi jogokat. Ezt azzal követte el, hogy több száz tüntetőt válogatás nélkül börtönöztek be. Köztük gyermekek is A foglyokat kínzásoknak vetették alá és durván bántak velük. Az esetről a szervezet memorandumot adott ki a kkormánynak.[48]

Április 9-én a moldáv főügyész irodája felkérte Ukrajnát, hogy adja ki azt a Gabriel Stati nevű moldáv üzletembert, akit a moldáv kormány azzal vádol, hogy részt vett a zavargások szervezésében és finanszírozásában.[49] Stati egy másik feltételezett elkövetővel, Aurel Marinescuval együtt ukrán őrizetben vannak, mert állítólag olyan előkészületekben vettek részt, melyek célja a moldáv kormánytól a hatalom átvétele lett volna.[50]

Román források szerint a moldáv hatóságok állítólag továbbra is zaklatták az Antenna 3,[51] a TVR riportereit és a Gândul újság tudósítóit.[52] Április 10-én ugyanezen hatóság tagjai letartóztatták és állítólag elrabolták a "Jurnal de Chișinău" főszerkesztőjét, Rodica Mahut[53] és a Román Televízió moldovai ideiglenes helyszíni tudósítóját, Doru Dendiut, mivel azt állítják, ők is részt vettek a tüntetések szervezésében.[54][55] Mahut és Dendiut azonban még aznap elengedték a rendőrségi megfigyelés helyszínéről.[56][57] Egy másik újságírót, Natalia Morart házi őrizetben tartják.[58]

Április 11-én a moldáv belügyminiszter bejelentette, hogy a tüntetésben való részvétel miatt 295 embert vettek őrizetbe.[59]

Április 12-én vasárnap a tüntetés tovább folytatódott, s ekkor nagyjából 3.000 ember gyűlt össze azon a központi téren, ahol Chișinău polgármestere tartott egy beszédet arról, a fiatalok hogyan utasítják vissza a kommunizmust, mivel "értik, hogy a jövőjüket már ellopták." Azonban meg kell jegyezni, hogy azok a hallgatók, akiket az előző tüntetéseken való részvételük miatt szankciók értek, most nem voltak ott a helyszínen.[60]

Április 13-án Chișinău polgármestere, Dorin Chirtoacă a mioldovai letartóztatásokkal kapcsolatban felhívást intézett a nemzetközi szervezetekhez, melyben azt állította, hogy a tüntetőket kínozzák, nem biztosítják annak lehetőségét, hogy ügyvéddel beszéljenek, a nemkorményzati szervek pedig nem léphetnek be a büntetés-végrehajtási intézetekbe. Mindehhez hozzátette azt is, hogy a fogva tartottak tényleges száma magasabb a hivatalos adatokban szereplőnél, mert a sajtó listáján az eltünt tüntetők száma meghaladja a 800-at.[61]

Az ENSZ egyik jelentése, mely egy büntetésvégrehajtási intézetben tett látogatás eredményeit foglalja össze, a zavargások kitörése óta több száz embert vettek őrizetbe. A jelentés szerint őket kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmódnak vetették alá, furkósbottal, vizes üvegekkel, ököllel ütötték őket, lábbal rugdosták. Nem adtak nekik enni, nem beszélhettek jogi képviselőjükkel, közös váddal állították őket bíróság elé, és hatukat kollektívan ítéltek el. Az ENSZ képviselőit több ilyen intézménybe annak ellenére nem engedték be, hogy a jogszabályok szerint jogukban áll ilyen látogatásokat tenni.[62] Edwin Berry, az ENSZ moldovai emberi jogi tanácsadója azt mondta, hogy a látogatás ideje alatt a börtönben majdnem mindenkin fel lehetett fedezni olyan látható jeleket, melyek arra utaltak, hogy megütötték őket.[63]

Április 15-én Voronin elnök általánois amnesztiát hirdetett, és azt ígérte, "véget vetnek minden fajta, az utcai zavargásokkal kapcsolatos bűnvádi eljárásnak.[64] Április 16-án az Ukrán Legfőbb Ügyész hivatala úgy döntött, hogy Statit és Marinescút kiadják Moldáviának.[65] Chirtoacă bejelentette, hogy április 17-ig nem engedtek szabadon tüntetőt.[66]

Marian Lupu, a moldáviai parlament házelnöke elismerte, hogy a bebörtönzött tüntetőket a rendőrök valóban brutálisan bántalmazták, és bejelentette, hogy az érintett rendőröket nem éri majd bántódás, mert rájuk is vonatkozik Voromin elnök amnesztiája.[66]

[szerkesztés] Kormányzati reakció

Vladimir Voronin moldovai elnök egyik 2009. április 7-i beszédében államcsínynek minősítette a fővárosban történteket, melyet állítása szerint „egy maréknyi részeg vagy dühös fasiszta szervezett.” Enelett kijelentette, hogy a moldovai hatóságok megvédik magukat a "pogrom vezetőivel szemben".[67] Az elnök felszólította továbbá a Nyugatot, hogy segítsen a rend helyreállításában és a konfliktus megoldásában.[68]

Április 8-án reggel Voronin elnök román nacionalistákat sejtett a felkelések hátterében. Emiatt vízumkényszert vezetett be a román állampolgárokkal szemben, Románia moldovai nagykövetét, Filip Teodorescut, nemkívánatos személynek nyilvánította, s felszólította, hogy 24 órán belül hagyja elél az országot.[69]

Április 7-én lezárták a határokat Románia és Moldova között. A Romániában tanuló diákok és a nemzetközi sajtó képviselői nem léphettek be az országba. Ezen felkül 600.000 olyan embertől tagadták meg a belépést, akik moldáv –román kettős állampolgársággal rendelkeznek. Másnap a két ország közti vasúti kapcsolatokat technikai problémák miatt meghatározatlan ideig szünetel.[70]

A zavargások elfajulása és a parlament felgyújtása után Voronin azt mondta, hogy "megpróbáltuk elkerülni a vérontást, de ha a tegnapi helyzet megismétlődik, mi annak megfelelően fogunk válaszolni."[71]

Április 8-án később Voronin azzal vádolta meg a tüntetőket, hogy polgárháborút akartak kirobbantani, s ezzel a folyamattal elárulják Moldovát. "A moldáv nép most találkozhatott olyan helyzettel, mikor az ellenzék elárulta saját népét és saját országát. Mindezt azzal követték el, hogy nyilvánosan polgárháborút szítanak. Az egész ország láthatta, hogy nincs Moldovában semmiféle ellenzék – sem antikommunista, sem, Voronin-ellenes. Csak egy ellenzék van, az állam ellenzéke." Az elnök a következőket mondta a román zászló kihelyezéséről: "Ami tegnap történt, az kitörölhetetlen gyalázat a rendőrségünkre nézve. Az egész moldovai nemzet saját szemével láthatta a legnagyobb, a nemzet szuverenitása és demokráciája ellen elkövetett megalázást, mikor az állami előírásokat megszegve eltávolították az ország lobogóját a parlament és az elnöki hivatal előtt álló árbocrudakról, s helyette a román lobogót feszítették ki."[72] A spanyol El Pais napilapnak adott egyik interjújában amiatt fejezte ki kétségét, hogy néhány, elsősorban Chișinăuban oktató pedagógus "Ion Antonescu követőjeként" rombolja a közhangulatot.[73]

2009. április 10-én Voronin felkérte az Alkotmánybíróságot, hogy a hatóságoknak tegye lehetővé a szavazatok újraszámlálását, ahogy azt a tüntetők kérik. Mivel a bíróság tagjainak többsége támogatja az elnököt, valószínűleg engedélyezik kérését.[26][74] A bíróság válaszában kijelentette, hogy 2009. április 12-én foglalkozott a kéréssel.[75] Április 12-én úgy döntöttek, újra meg lehet számolni a leadott szavazatokat.[76] Az újraszámlálás időpontjaként április 15-ét tűzték ki.[77] Április 14-én Serafim Urechean bejelentette, hogy a három legnagyobb ellenzéki párt bojkottálni fogja a szavazatok újraszámlálását.[78] Április 14-én Serafim Urechean bejelentette, hogy a három legnagyobb ellenzéki párt nem vesz majd részt az újraszámláláson, mivel attól félnek, hogy a kormányzat fel akarja használni az alkalmat. Arra, hogy összességében 61 helyet szerezzenek meg, ami elegendő ahhoz, hogy megválasszák az új elnököt.[79][80]

[szerkesztés] Nemzetközi reakciók

  • Dnyeszter Menti Köztársaság: Az ország elnöke, Igor Smirnov azzal vádolta a moldovai kormányt, hogy elmulasztotta megvédeni a transznyisztriaiakat a nacionalizmustól.[81]
  • EU Európai Unió: Az Európai Unió külügyekért felelős biztosa, Javier Solana az erőszak és a provokációk abbahagyására figyelmeztette a szemben álló feleket. Kifejtette, hogy a "kormányzati épületek elleni támadások elfogadhatatlanok." Hozzátette, hogy "a nemzetközi megfigyelők előzetes jelentésükben kijelentették, hogy a választások eleget tettek a nemzetközi elvárásoknak és megállapodásoknak, ugyanakkor még további vizsgálatok szükségesek."[82] A cseh elnökség mély aggodalmának adott hangot a moldovai fejlemények kapcsán, s felhívta Moldova kormányát, az ellenzéket és az embereket, hogy tartózkodjanak minden olyan cselekedettől, mely elmélyítheti az országban kialakult válságot".[83] Az Európai Baloldal Voronin elnököt szolidaritásukról biztosították, s kijelentették, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet maga elismeri, hogy a választások megfelelnek a nemzetközi előírásoknak. Azonban természetesen megértik azt, hogy mindenkinek joga van saját véleményét szabadon kifejezni, azonban arra nincs elfogadható indok, hogy a parlament épületén belül ilyen zavargás és rongálás történjék.[84] Marianne Mikko, az Európai Parlament tagja, a moldovai küldöttség vezetője új választások megtartását szorgalmazta, s kiemelte annak fontosságát, hogy minden moldáv embernek ugyanolyan választójoga legyen.[85] Marianne Mikko, az Európai Parlament tagja, a moldáv küldöttség vezetője új választások kiírására szólította fel az illetékeseket, és hangsúlyozta az egyenlő választójogot minden moldovai számára.[86] Az Európai Parlament bejelentette, hogy Moldávia május 7-én Prágában részt vehet a Keleti Kapcsolatok csúcstalálkozóján, ahol az EU ismét felveszi az országgal a kapcsolatokat.[87]
  • Németország: A német szociáldemokrata Gert Weisskirchen és Markus Meckel azt állították, hogy a moldáv hatóságoknak meg kellene fontolniuk a választások ismételt megtartását, és fel kellene hagynia az olyan feltételezésekkel, melyek szerint a felkelést külföldi erők irányítják. Azt is megállapították, hogy a hatalmon lévő Vladimir Voroninnak nagy a felelőssége a kialakult tüntetéseket tekintve.[88]
  • Oroszország: Oroszország külügyeiért felelős orosz miniszterhelyettes, Grigorij Karaszin azt mondta, Oroszország aggódik a moldovai fejlemények miatt, míg Alekszej Osztrovszkij, az Állami Duma elnöke a nyugati titkosszolgálatokat hibáztatja, mert szerinte megpróbálják destabilizálini a FÁK tagállamaiban a helyzetet, s megpróbálják őket a NATO felé terelni. Azt is állította, hogy a folyamatokat Románia elősegíti, hogy eltüntesse Moldovát, s létrehozzon egy egységes államot.[89] Az orosz külügyminisztérium április 8-án egy nyilatkozatot tett közzé, melyben a következő állt: "A tereken kiabált szlogenekből, ezen megmozdulások szervezőinek kezében lobogó román zászlókból arra lehet következtetni, hogy céljuk a Moldova szuverenitása irányába tett előrelépések visszavonása. Az orosz külügyminisztérium, abbéli reményének ad hangot, hogy visszatér a józan ész, a következő pár nap alatt helyreállítják az alkotmányos közrendet, és a moldáv nép döntését minden felelős politikai erő el fogja ismerni."[90] Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere az EU-t felkérte, hogy avatkozzon közbe, s reméli, hogy az Európai Unió és Románia vezetése – mely nyilvánosan elítélte az erőszakot – megtesz mindent annak érdekében, hogy biztosítsák, román zászlók és orosz szlogenek alatt nem fogják aláásni a moldáv állam létét.[91]
  • Románia: Románia szintén osztotta az Unió véleményét, és sürgette a zavargások beszüntetését.[92] Több ezer bukaresti gyűlt össze az Egyetem téren, hogy kinyilvánítsák a moldovai tüntetőkkel érzett szimpátiájukat. Ezen felül több száz ember gyűlt össze Románia nagyobb városaiban is, mint például Jászvásáron, Temesvárott, Kolozsvárott, Brassóban, Craiovában, Szucsávában, Bákóban, Galațiban, Nagyszebenben és Petrozsényben.[93][94] Románia úgy minősítette az esetet, hogy olyan megkülönböztető, diszkriminatív intézkedéseket foganatosítottak, melyek Moldovában a románokat sújtják. A kötelező vízumról úgy nyilatkoztak, hogy az erőtlen próbálkozás, és ezzel Moldova megsértette az Európai Unióval a vízummentességről szóló megállapodást.[95] Románia bejelentette, hogy nem fog ellenitézkedést tenni. Traian Băsescu elnök azt mondta, hogy Moldávia megpróbál vasfüggönyt húzni a Prut mentén, és hogy Románia felelősségteljesen fog viselkedni a négymillió, Moldáviában élő román állampolgár irányába."[96] A román kormány megváltoztatta azt a rendeletet, mely alapján a román felmenőkkel rendelkezők (a legtöbb moldovai ebbe a kategóriába tartozik) román állampolgárságot kapnak. Az új jogszabály ezt azoknak teszi lehetővé, akiknek egyik üknagyszülője (az edigi rendelkezés nagyszülőket írt) román állampolgár volt. A kérelemre legfeljebb öt hónapon belül választ kell küldeni.[97] A lépést a brit euroszkeptikusok azzal támadták, hogy ennek s az Európai Unió vízummentes utazási politikájának következtében több millió gazdasági menekült indul meg az Egyesült Királyságba.[98]
  • Ukrajna: Jurij Lucenkoukrán belügyminiszter bejelentette, hogy megnövelik a moldáv határszakaszon szolgálatot teljesítő határőrök létszámát. "Rögtön a Chișinăuban történő események kirobbanását követően az Odesszai területen az ukrán határőrség jelentős mértékben megnövelte jelenlétét az ukrán–moldáv határszakaszon. Ennek az volt a célja, hogy megakadályozzák, hogy ukrán fegyveres szélsőségesek jussanak be Ukrajna területére."[99] Ukrán rendőrök és vámosok két moldáv állampolgárt vettek őrizetbe, mivel állítólag részt vettek a moldáv vezetés eltávolítására irányuló előkészületekben."[100] Egy héttel később megtörtént kiadatásuk.[101]
  • USA: Az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériumi szóvivője, Robert Wood a következőket mondta: "Alapjaiban véve egyetértünk az EBESZ megállapításaival."[102] Asif Chaudhry, az utóbbi napokban Moldáviába küldött amerikai nagykövet aggodalmát fejezte ki a letartóztatások miatt. Hallgatók és aktivisták karókat állítottak fel Bostonban, New Yorkban és Washingtonban, mindezzel tiltakozva a hatalmon lévő Kommunista Párt győzelme ellen.[103]

[szerkesztés] Képek

  • Tüntetők a Ștefan cel Mare sugárúton

  • Tüntetők a Ștefan cel Mare sugárúton

  • Rohamrendőrök őrzik a parlament bejáratát

  • A belügyi csapatok katonái a Parlamentnél

  • A tüntetők berendezési tárgyak visznek ki a parlament épületéből

  • Égő bútorok és iratok a parlament lépcsőin

  • Tüntetők és rendőrök az elnöki palota előtt

  • Tüntetők az elnöki palota előtt

[szerkesztés] Referenciák

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 2009 Moldova civil unrest című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. A fordítás eredetijének szerzőit az eredeti cikk laptörténete sorolja fel.

  1. ↑ OSCE press release: "OSCE Mission to Moldova condemns post-election violence and appeals to all sides for restraint"
  2. ↑ "Twitter Revolution: Fearing Uprising, Russia Backs Moldova's Communists", Spiegel, April 10, 2009
  3. ↑ "Moldova's "Twitter Revolution"", RFE/RL, April 8, 2009
  4. ↑ [1]
  5. ↑ "Tinerii zgâlțâie comunismul la Chișinău", Evenimentul Zilei, April 8, 2009
  6. ^ a b «Le problème identitaire au coeur de la crise en Moldavie», Le Figaro, April 15, 2009
  7. ↑ http://www.osce.org/documents/odihr/2009/04/37142_en.pdf
  8. ↑ After Protests, Moldovan Opposition Claims Election Fraud
  9. ^ a b c "Romania blamed over Moldova riots", BBC, April 8, 2009
  10. ↑ http://www.cotidianul.ro/emma_nicholson_critica_raportul_osce_referitor_la_alegerile_din_republica_moldova-79833.html
  11. ↑ "Eyewitness: Moldova protests", BBC, April 8
  12. ↑ „Emma Nicholson: These are the voices of despair, deprived of the right to vote”, The Independent, 2009. április 10. (Hozzáférés ideje: 2009. április 10.) 
  13. ↑ Moldova's elections met many international standards, but further improvements are needed, observers say
  14. ↑ http://www.cotidianul.ro/cum_voteaza_mortii_in_republica_moldova-79772.html
  15. ↑ http://garda.com.md/stiri/fraude-non-stop-semnaturi-false-in-liste
  16. ↑ http://www.hotnews.ro/stiri-opinii-5560303-revolta-anticomunista-republica-moldova.htm
  17. ^ a b Ten Reasons Why the Communist Party Won Moldova's Elections Again
  18. ↑ [2]
  19. ↑ "Moldova threatens Europe’s eastern overtures", Financial Times, April 17, 2009
  20. ↑ http://www.timpul.md/news/2009/04/15/1642
  21. ↑ Luke, Hading. „Moldova claims Romania plotted attempted coup”, The Guardian, 2009. április 9. (Hozzáférés ideje: 2009. április 10.) 
  22. ↑ Noam Cohen, "Moldovans Turn to Twitter to Organize Protests", The Lade, at the New York Times, April 7, 2009
  23. ↑ "Protests in Moldova: Moldova burning", The Economist, April 8, 2009
  24. ↑ "Moldovans try to burn parliament in protest at 'rigged' poll", The Scotsman, April 8, 2009
  25. ↑ "Police retake Moldova parliament", BBC, April 7, 2009
  26. ^ a b c „Europe | Moldova leader wants poll recount”, BBC News, 2009. április 10. (Hozzáférés ideje: 2009. április 17.) 
  27. ↑ "Violent Protests Erupt in Moldova", New York Times, April 7, 2009
  28. ↑ (románul) "Steagul României, arborat pe sediul Președinției moldovene", Cotidianul, April 7, 2009
  29. ↑ "“Eroul” de la Chișinău s-a autodenunțat la televiziunea lui Iurie Roșca (Video)", Cotidianul, April 13, 2009
  30. ↑ http://unimedia.info/
  31. ↑ (románul) "La Spitalul de urgență din Chișinău s-au adresat 78 de răniți", Noutati Moldova, April 8, 2009
  32. ↑ http://www.evz.ro/articole/detalii-articol/846596/Revolta-de-la-Chisinau-Ziua-III--VIDEO/
  33. ↑ Barry, Ellen. „Protests in Moldova Explode, With Help of Twitter”, New York Times, 2009. április 7. (Hozzáférés ideje: 2009. április 8.) 
  34. ↑ (oroszul) "Пострадавшая при пожаре в Кишиневе девушка выжила", Interfax, April 7, 2009
  35. ↑ (románul) "La Chișinău a fost organizat un Comitet al Salvării Naționale", Realitatea, April 8, 2009
  36. ^ a b http://www.youtube.com/watch?v=wln9vCkZFE8
  37. ↑ http://www.youtube.com/watch?v=iLhnrp4g3t0
  38. ↑ "Eroul din Transnistria, bătut crunt de torționari", Evenimentul Zilei, April 16, 2009
  39. ↑ (románul) http://unimedia.md/?mod=news&id=10261
  40. ↑ "Protesters Beaten In Moldova", Radio Free Europe, April 9th
  41. ↑ http://www.rferl.org/content/Chisinau_Unrest_Exposes_Moldovas_Fault_Lines/1605757.html
  42. ↑ [3]
  43. ↑ "Familia unui tânăr moldovean susține că acesta a murit după ce a fost bătut de poliție", Mediafax, April 12, 2009
  44. ↑ http://www.evz.ro/articole/detalii-articol/847233/Dovada-crimelor-militiei-lui-Voronin/
  45. ↑ "Izolatorul 13, beciul ororilor", April 15, 2009
  46. ↑ "Poliția a declarat familiei că Eugen s-a spânzurat cu șireturile de la încălțări", Ziarul de Gardă, April 16, 2009
  47. ↑ "A treia victima din 7 aprilie: Cadavrul lui Eugen Tapu este in stare de descompunere", dejure.md, April 17, 2009
  48. ↑ "Memorandum: Amnesty International's concerns relating to policing during and after the events of 7 April 2009 in Chișinău", at Amnesty International
  49. ↑ "Moldova asks Ukraine to extradite businessman Stati", Kyiv Post, April 9, 2009
  50. ↑ http://www.rferl.org/content/Two_Moldovans_Detained_In_Ukraine_For_Coup_Attempt/1605727.html
  51. ↑ (románul) Antena 3 - Three Romanian Journalists Expelled from Rebuplic Moldova
  52. ↑ (románul) Antena 3 - Journalists Detained for being Romanian and Working in the Media
  53. ↑ (románul) Jurnal TV website The Editor-in-Chief of "Jurnal de Chișinău" was kidnapped
  54. ↑ (románul)TVR - TVR Correspondent in Republic of Moldova, Doru Dendiu, Detained by the Militia
  55. ↑ (románul) Antena 3 - Chișinău: Journalist kidnapped and Freed After Two Hours. TVR Correspondent hooked-up by the Police
  56. ↑ http://www.google.com/hostednews/ap/article/ALeqM5iypaXTzF39gprHKwgIbaQSOUPO_wD97FLADG0
  57. ↑ [4]
  58. ↑ "Protests in Moldova and Georgia: Street scenes", The Economist, April 16, 2009
  59. ↑ "295 de persoane, reținute la Chișinău", Mediafax, April 11, 2009
  60. ↑ "Moldovan Capital’s Mayor Speaks Against Communism", New York Times, April 12, 2009
  61. ↑ "Apelul primarului general al municipiului Chișinău, Dorin Chirtoacă", Chișinău City Hall, April 13, 2009
  62. ↑ "Moldova detainees abused, says UN official", Financial Times, April 14, 2009
  63. ↑ "Comisar ONU: "Deținuții moldoveni sunt bătuți cu sticle de apă și bâte de către polițiști"", Cotidianul,April 14, 2009
  64. ↑ [5]
  65. ↑ [6]
  66. ^ a b Thomas Escritt, "Moldova brutality admitted", Financial Times, April 17, 2009
  67. ↑ (románul)Delirul lui Voronin: "Demonstrantii sunt fascisti; ne vom apara impotriva pogromului", Ziua, April 8, 2009
  68. ↑ „Moldovan Leader Calls Violence a Coup Attempt”, Moscow Times, 2009. április 8. (Hozzáférés ideje: 2009. április 7.) 
  69. ↑ (románul) "Voronin: România a declanșat revolta de la Chișinău", Evenimentul Zilei, April 8, 2009
  70. ↑ (románul)"Două curse internaționale feroviare între România și Republica Moldova au fost anulate", Realitatea, April 8, 2009
  71. ↑ (románul) [7]
  72. ↑ „Moldovan leader accuses opposition of betrayal”, RIA Novosti, 2009. április 8. (Hozzáférés ideje: 2009. április 8.) 
  73. ↑ "El ingreso de Rumania en la UE ha complicado las cosas en Moldavia", El Pais, April 13, 2009
  74. ↑ Apr 9, 2009: AFP: Moldova president orders vote recount. Google.com, 2009. április 9. (Hozzáférés: 2009. április 17.)
  75. ↑ http://www.rferl.org/content/Moldovan_Court_Postpones_Election_Recount_Request/1606842.html
  76. ↑ http://www.nytimes.com/reuters/2009/04/12/world/international-us-moldova-election.html?ref=global-home
  77. ↑ Moldovan poll recount to take place on Wednesday | World | Reuters. Uk.reuters.com, 2009. április 13. (Hozzáférés: 2009. április 17.)
  78. ↑ [8]
  79. ↑ Moldovan opposition to boycott poll recount. Reuters, 2009. február 9. (Hozzáférés: 2009. április 17.)
  80. ↑ Moldova Tension Rises as Recount Divides President, Opposition. Bloomberg.com, 2005. május 30. (Hozzáférés: 2009. április 17.)
  81. ↑ Kyiv Post. Independence. Community. Trust. » Homepage » World » Transdniestrian leader rules out talks with current Chisinau authorities. Kyivpost.com. (Hozzáférés: 2009. április 17.)
  82. ↑ „EU's Solana urges calm in Moldova”, Reuters, 2009. április 7. (Hozzáférés ideje: 2009. április 7.) 
  83. ↑ "Czech EU presidency concerned about developments in Moldova ", Prague Daily Monitor, April 9
  84. ↑ http://www.european-left.org/nc/english/news/news_archive/news_archive/zurueck/latest-news-home/artikel/violence-against-democracy
  85. ↑ 2009. április 13: Mikko: Moldovas tuleks korraldada uued valimised
  86. ↑ ERR 2009. április 13.: Mikko: Moldovas tuleks korraldada uued valimised
  87. ↑ [9]
  88. ↑ http://www.ziua.ro/news.php?data=2009-04-09&id=25399
  89. ↑ "Moscova acuza Bucurestiul ca destabilizeaza Moldova", România Liberă, April 8, 2009
  90. ↑ „Russia says Moldova riots undermine sovereignty”, Reuters, 2009. április 8. (Hozzáférés ideje: 2009. április 8.) 
  91. ↑ http://news.bbc.co.uk/2/hi/europe/7992259.stm
  92. ↑ „Romanian foreign ministry backs EU stand on Republic of Moldova”, Financiarul, 2009. április 7. (Hozzáférés ideje: 2009. április 7.) 
  93. ↑ "Românii, solidari cu Moldova", Evenimentul Zilei, April 8, 2009
  94. ↑ Mitingurile pro-Moldova continuă. EVZ.ro. (Hozzáférés: 2009. április 17.)
  95. ↑ „Europe | Romania slams Moldova's sanctions”, BBC News, 2009. április 9. (Hozzáférés ideje: 2009. április 17.) 
  96. ↑ "Băsescu: Voronin este cel care poate încerca să ridice o cortină de fier pe Prut", Cotidianul, April 13, 2009
  97. ↑ "Boc promite că termenul maxim de acordare a cetățeniei va fi de cinci luni", Gândul, April 15, 2009
  98. ↑ [10]
  99. ↑ [11]
  100. ↑ Two Moldovans Detained In Ukraine For ‘Coup Attempt’ - Radio Free Europe / Radio Liberty © 2009. Rferl.org, 2009. április 9. (Hozzáférés: 2009. április 17.)
  101. ↑ GPO extraditing Moldovans involved in Chisinau mass unrest / News / NRCU. Nrcu.gov.ua. (Hozzáférés: 2009. április 17.)
  102. ↑ Daily Press Briefing - April 8. State.gov, 2009. április 8. (Hozzáférés: 2009. április 17.)
  103. ↑ Students Protest in Square: Disputed Moldovan elections lead to peaceful Harvard Square protests. The Harvard Crimson, 2009. április 13.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz 2009-es moldovai zavargások témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=2009-es_moldovai_zavarg%C3%A1sok&oldid=10445239”
Személyes eszközök
Névterek

Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken