Wipeout 3

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wipeout 3
Fejlesztő Psygnosis
Kiadó Psygnosis
Tervező Psygnosis
The Designers Republic
Platformok PlayStation
Kiadási dátum 1999. szeptember 8.
(Európa)
1999. szeptember 30.
(Észak-Amerika)[1]
Műfaj versenyzős
Játékmódok egyjátékos
többjátékos
Korhatár ESRB: Everyone (E)
Adathordozó CD

A Wipeout 3, vagy Wip3out futurisztikus versenyzős videojáték, mely a Psygnosis fejlesztésében és kiadásában jelent meg PlayStation játékkonzolra. A címével ellentétben a Wipeout 3 a Wipeout-sorozat negyedikként megjelent része, mely 1999 folyamán jelent meg Európában és Észak-Amerikában. A játék második kiadása kizárólagos európai kiadással 2000 augusztusában jelent meg Wipeout 3: Special Edition néven. A Wipeout 3 játékosának egy különösen gyors, lebegő versenyjárművet kell irányítania és az ügyesség mellett fegyverekkel és más eszközökkel kell lelassítania vagy versenyképtelenné tennie ellenfeleit.

A játékot fejlesztő Psygnosis a The Designers Republic nevű stúdiót bízta meg azzal, hogy tervezzék meg a játék egyszerű színsémán alapuló menürendszerének és versenypályáinak arculatát a Psygnosis munkatársai által meghatározott „hihető jövő”-alapgondolatát követve.[2] A Wipeout 3 egyike azon PlayStationre megjelent játékoknak, melyek magas felbontásban futnak, így grafikája és látványhatásai a konzolra megjelent átlagos játékok fölé emelkednek. A játék techno és electronica műfajú zenéjét DJ Sasha válogatta össze, olyan előadók zeneszámaiból, mint például az Orbital és a The Chemical Brothers.

A Wipeout 3 megjelenése után túlnyomó többségben pozitív megítélést váltott ki. A játék kritikusai dicsérően írtak annak grafikájáról, zenéjéről és minimalista arculati elemeiről. A negatív hangvételű kritikák elsősorban az új tartalom és a változatosabb versenypályák hiányát nevezték meg a játék főbb hibáinak, a sorozat előző részeihez képest. Az általánosan kedvező megítélés ellenére a játék pénzügyileg nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Wipeout 3 volt a Wipeout-sorozat utolsó része, mely PlayStation játékkonzolra megjelent; a sorozat következő része, a Wipeout Fusion 2002 folyamán jelent meg kizárólagos PlayStation 2-es kiadással.

Játékmenet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Wipeout 3 versenyzős játék, mely nagyrészt megőrizte a sorozat előző részeinek meghatározó elemeit. A játékosnak egy futurisztikus, lebegő, különböző vállalatokat képviselő járművet kell irányítania nyolc különböző versenypályán, mindeközben legyőzve a rivális pilótákat. A versenyen résztvevő mindegyik jármű saját energiapajzzsal rendelkezik, mely megvédi a versenypálya által okozott sérülésektől. Ha az egyik ellenfél, vagy a játékos pajzsa leválik, akkor könnyen versenyképtelenné válhat. A pajzsok helyreállítására boxutcákban van lehetőség, melyek a versenypálya mellett találhatók. Minél sérültebb a pajzs, a játékosnak annál több időt kell töltenie a bokszutcában, ha teljesen helyre akarja állítani a védelmét.[3]

A pajzsok mellett mindegyik járművön található légfék, mely az éles kanyarokban segítheti az irányváltást, valamint egy hipergyorsító (hyper-boost) funkció is. A játékos a hipergyorsító bekapcsolásával növelheti a sebességét, ez viszont a pajzsból von el energiát, így sérülékenyebbé téve a járművet.[4] A pálya felületén elszórtan található gyorsítómezők segítségével azonban a játékos anélkül is növelheti a sebességét, hogy eközben gyengítenie kellene a pajzsát.

A gyorsítók mellett a pálya felületén olyan mezők is találhatóak, melyek – véletlenszerűen – különböző kiegészítőket és fegyvereket adnak a rajta áthaladó járműveknek. A Wipeout 3 továbbiakkal egészíti ki a játéksorozatban hagyományosan szereplő klasszikus fegyvereket,[5] melyek a közönséges és nyomkövető rakéta (rocket, messile), az aknák (mines) és a sokkoló (shock-wave, vagy electro bolt). Az új fegyverek között szerepel például a többszörös rakéta (multi missiles) és a plazmavillám (plasma bolt) is. A fegyverek mellett több védelmi eszköz található, mint például a gravitációs pajzs (gravity shield), mely korlátozott ideig teljes védelmet biztosít a járműnek minden ütközéssel és támadással szemben. A mezők által adott másik kiegészítő az automata pilóta, bekapcsolásával a játékos átadhatja az irányítást a gépnek, mely nagyobb biztonsággal képes átvezetni a járművet a bonyolultabb kanyarokon.[4]

Az alapjáték az első három beérkező járművet díjazza. A játék minden résztvevőjének egy megadott időn belül kell elérnie egy ellenőrző pontot a pályán. Amennyiben ezt nem teljesíti, kiesik a futamból. Az egymást követő első helyezéseket a játék új versenypályák és járművek elérhetővé tételével jutalmazza.[3] A Wipeout 3 az alapjátékon kívül több játékmódot is kínál, köztük különböző kihívásokat (challenge), melyekben egy bizonyos időn belül kell teljesíteni az adott pályát.[4] A megsemmisítő (eliminator) játékmódban a játékos az ellenfelei kiiktatásáért és a körök sikeres befejezéséért kap pontokat. A bajnokságon (tournament) a játékosnak több, egymást követő versenyben kell megállnia a helyét és a ranglista élére kerülnie.[6] Az osztott képernyős játékmód segítségével két játékos is összemérheti ügyességét.

A játék fejlesztése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Wipeout 3 fejlesztése során a Psygnosis a Wipeout-sorozat több eredeti elemét is megtartotta, annak érdekében, hogy megőrizze azok egyedi játékélményét.[7] Ezzel együtt a fejlesztők szerettek volna új, a gyors versenyeket kedvelő játékosokat is megnyerni. A kezdeti pályákat könnyebben teljesíthetővé tették, míg a nehezebbeket hátrébb sorolták, hogy a tapasztalt játékosok is megtalálhassák a kihívást a versenyekben.[7] A Wipeout 3 volt a sorozat első része, mely kihasználta a PlayStation joypadján található analóg botkormány előnyeit, így a versenyjárművek finomabb irányítása vált lehetővé.[4]

A Psygnosis a The Designers Republic nevű stúdiót bízta meg a játék arculatának megalkotásával. A The Designers Republic – mely többek között underground techno albumborítóiról vált ismertté – újratervezte a játékban található jeleket, ikonokat, a versenypályák szélén látható hirdetéseket, a játék színösszeállítását, valamint a kijelzőfelület elemeit is.[2] Nicky Westcott, a Wipeout 3 látványvilágáért felelős vezető művész nyilatkozata szerint a Psygnosis célja az volt, hogy a versenypályák egy „hihető jövőt” jelenítsenek meg, kerülve az olyan szélsőséges, „örült világ”-elemeit, mint például a „mérgező, narancsszínű égbolt tíz holddal”. Az ebben a szellemben megszületett végeredmény Westcott véleménye szerint „nagyon visszafogott és jóval kifinomultabb”.[2] A Wipeout 3 grafikája jelentős fejlődésen ment keresztül a sorozat előző részeihez képest; ez volt a sorozat első darabja, mely magas, 720 x 480 pixeles (480i) felbontást használt.[8]

Zene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Wipeout 3 zenei összeállítása a sorozat előző részeinek tradícióját követve techno és electronica stílusú zeneszámokat tartalmaz, melyek között megtalálhatók a The Chemical Brothers, az Orbital, a Propellerheads, az Underworld, az MKL és Paul van Dyk munkái. Enda Cary, a Psygnosis fejlesztési menedzsere igyekezett a zeneszámokat még a fejlesztés korai szakaszában összeállítani, és nem a játék elkészítésének utolsó fázisára hagyni azt.[9] Ellentétben a korábbi összeállításokkal, a Psygnosis egyetlen zenei rendezőt, DJ Sashát kérte fel a munkára, aki további művészek közreműködésével készítette el a játék egységes zenéjét.[9] Sasha több, saját maga által megkomponált zeneszámmal is hozzájárult a teljes anyaghoz. A Wipeout 3 CD-lemeze kevert, tehát adat- és audiósávokat egyaránt tartalmaz, így annak zenei anyaga a hagyományos módon, CD-lejátszóban is meghallgatható. A játék reklámozására és népszerűsítésére a Psygnosis szponzorként támogatta Sasha Global Underground nevű turnéját.[10] A Psygnosis emellett – marketinghadjárata részeként – több, a Wipeout 3-at futtató játékgépet is kihelyezett különböző találkozóhelyek és partik helyszínein.[10]

A DJ Sasha által komponált hat zeneszám a Feisar, az Icaras, az Auricom, a Goteki 45, a Pirhana és az Xpander.[11] A zeneszámok címei (az utolsó kivételével) a játékban szereplő kitalált csapatok neveit viselik. A játék során hallható egyéb előadóktól származó zeneszámok nem exkluzív a játékhoz készültek, hanem az előadók korábban megjelent szerzeményeinek átdolgozott, remixelt változatai. Így az Underground által szerzett Kittens az együttes ötödik stúdióalbumáról, az 1999-ben megjelent Beaucoup Fish-ről származik.[11][12] Az Orbital Know Where to Run című száma a szintén ebben az évben megjelent The Middle of Nowhere albumán volt hallható először.[11][13] Michele Lopeznek, művésznevén MKL-nek Surrender és Control című számai hallhatóak a játék közben.[11] A Propellerheads Lethal Cut című zeneszáma már az együttes első, 1996-os Dive című EP-jén is szerepelt.[11][14] A The Chemical Brothers Under the Influence című szerzeménye az együttes 1999-es Surrender című albumán szerepelt először.[11][15] Paul van Dyk Avenue című zeneszáma egy szintén ennek az évnek a folyamán megjelent, azonos című kislemezéről származik.[11][16]

Kritikák és a játék megítélése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Összesített értékelések
GameRankings 87%[17]
Metacritic 89%[18]
Egyedi ismertetők értékelései
GamePro 5/5[19]
Game Revolution 8,3/10[20]
GameSpot 8,3/10[21]
IGN 9,1/10[22]
PSM 9/10[23]

A Wipeout 3 kritikai megítélése annak megjelenése után általánosságban pozitív volt; a Game Rankings 27 ismertető értékelését összesítve 87%-ra, a Metacritic 14 ismertető alapján 89%-ra értékelte a játékot.[17][18] Az IGN a Wipeout 3-at a sorozat legjobb darabjának nevezte, a weboldal 2007-es százas sikerlistáján, mely a legjobb videojátékot gyűjtötte össze, a kilencvenkettedik helyet foglalta el.[24] A dicsérő kritikák és ismertetők ellenére a játék pénzügyileg mégsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.[25]

A Wipeout 3 erősségeiként általában a gyors játékmenetet és a grafikát jelölték meg.[22] A The Guardian írója, Jack Schofield kellemes meglepődésének adott hangot a játék részletes kidolgozottságának tekintetében. „A grafika jobb mint amit egy PlayStation-játéktól elvárna az ember.” – írta Schofield.[8] A GamePro és a Game Revolution ismertetőjében egyaránt dicsérően írt a játékról, kiemelve az új fegyverek bevezetését és az osztott képernyős játékmód lehetőségét.[19][20] A The Designer Republic által megtervezett arculat szintén pozitív kritikai visszhangot kapott, amiért az valósághűbbé tette a játékot,[20] bár David Goldfarb, az International Design egyik cikkében úgy vélte, hogy a techno összeolvasztását a nihonpop-művészettel a sorozat előző játékaiban sokkal jobban sikerült megvalósítania a készítőknek.[26] Steve Bradley, a PlayStation Magazin írója „kidolgozottabbnak és gördülékenyebbnek” nevezte a játékot az előző részekhez képest, valamint az újításként bevezetett bővített fegyvertárról úgy vélte, hogy az jóval taktikusabbá tették a játékot annak elődeinél.[23] A Wipeout 3 zenéjét és hanghatásait szintén igen kedvezően fogadták a kritikusok.[22][27]

A legtöbb ismertető a játék nehézségét, pontosabban a számos éles, bevehetetlen kanyart kifogásolta a Wipeout 3 versenypályáin. David Canter, a The San Diego Union-Tribune írója „nevetségesnek” nevezte a játék nehézségi szintjének emelkedését, mely bajnokság játékmódban „gyerekjátékból” hirtelen „kőkeménnyé” válik.[4][19][28] Bár a joypad analóg botkormányainak használatát – melyek megnövelték a versenyjárművek irányíthatóságát – pozitívan értékelték az ismertetők[21], a GamePro cikkének véleménye szerint a megfelelő irányítás elsajátítása mégis rengeteg gyakorlást igényel.[19] A PlayStation Magazin írója, Steve Bradley hasonlóképpen vélekedett, megjegyezve, hogy egyes pályákon „frusztráló órákat” tölthet el a játékos.[23]

Azok az ismertetők, melyek értékelésükben alacsonyabb pontszámot adtak a játéknak, egyben csalódásukat is kifejezték, hogy a sorozat a Wipeout 3-on keresztül csak kis mértékű fejlődést ért el.[25] A The Times írója, Stuart Miles bár jó játékként jellemezte a Wipeout 3-at, de emellett azt is megjegyezte, hogy ennél jóval többet várt a sorozat folytatásától. „Úgy hat, mintha a programozók jobban törődtek volna a látvány és az összhatás kialakításával, mint a meglévő játékélmény továbbfejlesztésével.” – jegyezte meg Miles.[5] Alistair Wallace a Gamasutra cikkében, melyben visszatekintett a Wipeout 2097-re, élvezhetőnek nevezte a Wipeout 3-at, mivel nagy vonalaiban ugyanazt nyújtotta mint a sorozat előző része. Ugyanakkor azt érezte, hogy a fejlesztők kifogytak az új ötletekből, a versenypályákon ismétlődő bukfenceket pedig nem nevezte „nagy dolognak”.[29] A GameSpot értékelésének végszavaként kitűnő versenyzős játékként jellemezte a Wipeout 3-at, mely azonban mint minden idők legjobb futurisztikus versenyjátéka nem volt képes túlszárnyalni a Wipeout 2097-et.[21] Ezzel szemben a PlayStation Magazin a játékot elemző cikkének zárósoraiban úgy jellemezte a Wipeout 3-t, hogy az „szenzációs versenyélményt” nyújt, és „egyszerűen porig alázza konkurenseit”.[23]

Megjelenése és folytatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Wipeout 3 különleges, kizárólagos európai kiadással 2000. július 14-én jelent meg.[30] A játékmenet terén a Wipeout 3 Special Edition változatlan maradt az eredeti kiadáshoz képest, viszont nyolc további, a sorozat korábbi részeiben szereplő versenypályával bővült.[31] A Special Edition továbbá négy személyre bővítette a többjátékos funkciót, melyet két játékkonzol összekötésével és két televíziókészülék használatával tett lehetővé.[32] A Wipeout 3 volt a játéksorozat utolsó része, mely PlayStationre, a Psygnosis védjegye alatt jelent meg; a Psygnosis 1999-ben, SCE Studio Liverpool néven a Sony Computer Entertainment egyik leányvállalatává vált. A sorozat következő része Wipeout Fusion néven kizárólagos PlayStation 2 kiadással került forgalomba 2002 folyamán. A Fusion újabb versenypályákkal, járművekkel, fegyverekkel és továbbfejlesztett mesterséges intelligenciával bővítette a játékmenetet.[33]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Tactical Surveillance: WipEout 3 (PS) (angol nyelven). Gamespy. (Hozzáférés: 2008. június 21.)
  2. ^ a b c Herz, J. C.. „The Game as Elegant Fashion Statement”, The New York Times, 1999. szeptember 26., G4. oldal (angol nyelvű) 
  3. ^ a b Psygnosis: Wipeout 3 > Game > Gameplay (angol nyelven). Sony Computer Entertainment Europe, 2001. (Hozzáférés: 2008. június 22.)
  4. ^ a b c d e Canter, David. „Wipeout 3 by Psygnosis”, The San Diego Union-Tribune, 1999. október 26., 19. oldal (angol nyelvű) 
  5. ^ a b Miles, Stuart. „Not quite a Wipeout, but…”, The Times, 1999. szeptember 1., 8. oldal (angol nyelvű) 
  6. Psygnosis: Wipeout 3 > Game > Modes (angol nyelven). Sony Computer Entertainment Europe, 2001. (Hozzáférés: 2008. június 22.)
  7. ^ a b Perry, Douglass: Wipeout 3 Preview (angol nyelven). IGN, 1999. augusztus 26. (Hozzáférés: 2008. június 23.)
  8. ^ a b Scholfield, Jack. „Games review: Ripe wipe”, The Guardian, 1999. szeptember 2., 6. oldal (angol nyelvű) 
  9. ^ a b Psygnosis. „The Return of the Game That Kickstarted an Era; Psygnosis Announces Complete Band Lineup for Wipeout 3”, Business Wire, 1999. július 12., 1. oldal (angol nyelvű) 
  10. ^ a b Staff: Psygnosis and DJ Sasha Begin the Summer Groove (angol nyelven). IGN, 1999. július 1. (Hozzáférés: 2008. július 2.)
  11. ^ a b c d e f g Wipeout 3 (angol nyelven). Discogs. (Hozzáférés: 2009. június 8.)
  12. Beaucoup Fish (angol nyelven). Discogs. (Hozzáférés: 2009. június 8.)
  13. The Middle of Nowhere (angol nyelven). Discogs. (Hozzáférés: 2009. június 8.)
  14. Dive EP (angol nyelven). Discogs. (Hozzáférés: 2009. június 8.)
  15. Surrender (angol nyelven). Discogs. (Hozzáférés: 2009. június 8.)
  16. Avenue (angol nyelven). Discogs. (Hozzáférés: 2009. június 8.)
  17. ^ a b Wipeout 3 - PS (angol nyelven). Game Rankings. (Hozzáférés: 2009. április 22.)
  18. ^ a b WipEout 3 (psx: 1999): Reviews (angol nyelven). Metacritic. (Hozzáférés: 2009. április 22.)
  19. ^ a b c d Staff: Review: Wipeout 3 (angol nyelven). GamePro, 2000. január 1. (Hozzáférés: 2008. június 20.)
  20. ^ a b c Staff: Game Revolution Review: Wip3out (angol nyelven). Game Revolution, 1999. október 1. (Hozzáférés: 2008. június 12.)
  21. ^ a b c Fielder, Joe: Wipeout 3 for PlayStation: Review (angol nyelven). GameSpot, 1999. szeptember 27. (Hozzáférés: 2008. június 1.)
  22. ^ a b c Sanchez, Rick: Wipeout 3 Review (angol nyelven). IGN, 1999. szeptember 24. (Hozzáférés: 2008. június 23.)
  23. ^ a b c d Bradley, Steve (1999. október). „Wip3out” (magyar nyelven). Hivatalos Magyar PlayStation Magazin (4), 66–69. o.  
  24. Staff: IGN's Top 100 Games: #92 (angol nyelven). IGN, 2007. (Hozzáférés: 2008. július 1.)
  25. ^ a b Salgado, Carlos: Hall of Fame: Wipeout (angol nyelven). Gamespy, 2001. március 1. (Hozzáférés: 2008. július 30.)
  26. Goldfarb, David (1999. november). „Wipeout 3” (angol nyelven). International Design 46 (7), 112. o.  
  27. Mitchell, John. „Tripping out on a wicked race experience;”, Daily News, 1999. szeptember 20., 4. oldal (angol nyelvű) 
  28. Cheung, Kevin: WipEout 3 Review (angol nyelven). Gaming Age, 1999. szeptember 27. (Hozzáférés: 2008. június 20.)
  29. Wallace, Alistair: Desert Island Games: Creative Assembly's Dan Toose (Medieval II: Total War) (angol nyelven). Gamasutra, 2007. május 14. (Hozzáférés: 2008. július 24.)
  30. Game Summary: Wip3out Special Edition (angol nyelven). GameSpot. (Hozzáférés: 2008. július 29.)
  31. WipEout 3: Special Edition Game Profile (angol nyelven). IGN. (Hozzáférés: 2008. július 29.)
  32. Staff (2000. augusztus). „Wipeout 3 Special Edition” (angol nyelven). Official UK PlayStation Magazine 1 (61).  
  33. Staff: BAM! Continues To Bring European PlayStation® 2 Titles To North America (angol nyelven). GameZone, 2002. március 21. (Hozzáférés: 2008. július 24.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]