Büttös

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solymári (vitalap | szerkesztései) 2020. március 6., 10:13-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Polgármesterei: már nem csonk)
Büttös
Görögkatolikus kápolna
Görögkatolikus kápolna
Büttös címere
Büttös címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEncsi
Jogállásközség
PolgármesterVaszily István (független)[1]
Irányítószám3821
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség146 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség8,86 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,18 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 28′ 44″, k. h. 21° 00′ 35″Koordináták: é. sz. 48° 28′ 44″, k. h. 21° 00′ 35″
Büttös (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Büttös
Büttös
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Büttös témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Büttös község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi járásban.

Fekvése

Miskolctól közúton körülbelül 70 kilométerre északra található, nem messze a szlovák határtól. A legközelebbi települések Krasznokvajda körülbelül 2 kilométerre, Kány 5 kilométerre, illetve Perecse, ugyancsak mintegy 5 kilométerre; a legközelebbi város, Encs körülbelül 23 kilométerre található.

Területén áthalad a csereháti tájegység egyik legfontosabb útjának számító 2624-es út, de a központja tulajdonképpen zsáktelepülésnek tekinthető, mivel csak az előbbi útból kiágazó 26 128-as mellékúton érhető el; utóbbi számít a falu főutcájának.

Területe és népessége

Büttös területe – aránylag különleges módon – két különálló részből áll, a két rész egymáshoz legközelebbi pontjait egy olyan, körülbelül 200 méteres sáv választja el, ahol Kány és Szemere határvonala húzódik. A település lakott területe a délebbre fekvő részben található a Rakaca-patak mellett, csaknem 10 kilométerre az országhatártól, az északabbra fekvő, teljes egészében külterületi rész viszont egészen az országhatárig felnyúlik, sőt a határ csaknem 5 kilométeres szakaszon büttösi területen húzódik. Szlovákia felől Reste és Buzita települések területe szomszédos Büttös északi külterületével.

Népessége 1828-ban 404, 1869-ben 295, 1920-ban 498, 1939 előtt 533 lélek volt, házainak száma 1828-ban 54 volt. Hozzá tartozik: Büttöslyuba, Kolompostanya, Mélyvölgytanya, Szöllősitanya. Területe 3336 k. hold.

Borovszky Samu az 1900-as évek elején írta a községről: „Krasznyik-Vajdától keletre fekszik Büttös község 47 házzal és 317 magyar lakossal. Postája Krasznyik-Vajda, távírója Szepsi.”

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
163
159
157
140
153
146
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,9%-a magyarnak, 4% cigánynak mondta magát (1,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg több lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,4%, református 5,1%, görögkatolikus 35,4% (8% nem válaszolt).[4]

Története

Büttös és környéke ősidők óta lakott helynek számít. Határában az 1800-as években bronzkori leletek kerültek felszínre.

Nevét (amelyet szláv eredetűnek tartanak) az Anjou-okmánytár 1282-es oklevele említi először Bythus alakban írva, majd 1323-ban Bythus, 1602-ben Bűteős, 1808-ban pedig már mai formájában írták nevét.

Első ismert birtokosai az 1300-as évek közepén a Hontpázmány nemzetségből származó Jánoky család tagjai voltak. A 13. század második felében sokat szenvedett Aba Amádé erőszakoskodásaitól. 1285-ben még idegen uralom alatt állott. 1391-ben a Vajdai család birtoka volt, amelyre Vajday Demeter veszprémi püspök, Vajday Miklós, Solymosi Egyed és Miklós tartottak jogot. Az 1427-es megyei adójegyzékben Gagyi László nevén álló jelentős nagyságú falu volt 22 adózó portával. A 16. században a Vajday család és a velük rokon Jánoky család voltak a földesurai. 1564-ben több nemes is szerzett részeket, ezért az adójegyzékben is nemesi tulajdon szerepelt 14 portával. 1614-től hódolt helység volt. 1648-ban még voltak jobbágy lakosai, de csak névlegesen fizettek adót a magyar földesúrnak. Az 1672. évi kincstári felvételben Szemere Castellum tartozékaként írták be, Szemere László birtoka volt, és Zemplén vármegyei helységnek tartották. 1715-ben jobbágytelkei teljesen lakatlanok voltak. 1732 után települt be másodszor. 1750-ben Pécsújfalussy János és Farka nyerték adományul Pálffy János nádortól más helységekkel együtt, azzal az indokolással, hogy emberemlékezet óta őseiké volt, bár a falura vonatkozólag nevükkel kapcsolatban semmi nyomot nem találtak az előbbi időkből. A 19. század végén a Jánoky, a Sztrancsikovits és a Horváth családok voltak a részbirtokosok.

A település a 20. század közepéig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990-1994: Gyurcsó András (független)[5]
  • 1994-1998: Gyurcsó András (független)[6]
  • 1998-2002: Gyurcsó András (független)[7]
  • 2002-2006: Gyurcsó András (független)[8]
  • 2006-2010: Gyurcsó András (Fidesz)[9]
  • 2010-2014: Gyurcsó András (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2014-2019: Vaszily István (független)[11]
  • 2019-től: Vaszily István (független)[1]

Nevezetességek

  • Görögkatolikus templom. A volt iskolaépületből lett kialakítva 1989 és 1997 között. Az Istenszülő köntöse elhelyezésének tiszteletére van szentelve (július 2.). A római katolikus egyház ezen a napon Sarlós Boldogasszony ünnepét tartja.

Források

  • Borovszky Samu: Abaúj-Torna vármegye.
  • Vármegyei Szociográfiák VII. 1939. Előszót írta krasznik-vajdai SZENT-IMREY PÁL Abaúj-Torna vármegye alispánja és PÓHL SÁNDOR dr. Kassa thj.szab, kir. város polgármestere.

Jegyzetek

  1. ↑ a b Büttös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 6.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001[halott link]
  4. ↑ Büttös Helységnévtár
  5. ↑ Büttös települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Büttös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  7. ↑ Büttös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  8. ↑ Büttös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  9. ↑ Büttös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 5.)
  10. ↑ Büttös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  11. ↑ Büttös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 6.)

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Büttös&oldid=22338596”