Ugrás a tartalomhoz

Sušci

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sušci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeSplit-Dalmácia
KözségDicmo
Jogállásfalu
Irányítószám21232
Körzethívószám(+385) 21
Népesség
Teljes népesség90 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság368 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 43° 38′ 32″, k. h. 16° 33′ 52″43.642107°N 16.564485°EKoordináták: é. sz. 43° 38′ 32″, k. h. 16° 33′ 52″43.642107°N 16.564485°E
SablonWikidataSegítség

Sušci falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében. Közigazgatásilag Dicmo községhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Splittől légvonalban 17, közúton 26 km-re északkeletre, Sinjtől 13 km-re délnyugatra, községközpontjától 1 km-re nyugatra, a dalmát Zagora területén, a Zágrábot Splittel összekötő 1-es számú főúttól nyugatra fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település neve a pravoszláv vallású Šušak család nevéből származik, amely a 18. század elején telepedett le itt. A moreiai háború után az 1699-es karlócai béke a területet a Velencei Köztársaságnak adta, mely néhány évvel korábban már elfoglalta azt. A háború után egy csekély népesség kivételével az egész terület pusztasággá vált. A 18. század elején a hercegovinai duvnoi mező vidékéről új lakosságot telepítettek be. 1700 körül néhány szerb pravoszláv család is érkezett ide, akiknek az utódai a mai napig is itt élnek és a lakosságnak jelentős részét teszik ki. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be a Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. 1857-ben 432, 1910-ben 733 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része lett, de lakói a partizánok oldalán harcoltak. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 47 százaléka horvát, 44 százaléka szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 122 lakosa volt.

Lakosság

[szerkesztés]
Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
432 546 511 555 628 733 680 764 564 597 560 411 292 224 143 122

Nevezetességei

[szerkesztés]

A Legszentebb Istenanya mennybevétele tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma[4] 1784-ben épült. Egyhajós épület, félköríves apszissal, megfelelően (nyugatról-keletre) tájolva. A főhomlokzaton a bejárati ajtó felett egy emléktábla látható cirill betűs felirattal, amely a templom 1839-es restaurálását említi. Felette egy egyszerű kör alakú rozetta, az oromzaton pedig háromrészes harangdúc található. A hajó sík, festett mennyezete az Atya Istent, evangélistákat és szeráfokat ábrázolja. A bejárat felett fakórus áll, a hajót pedig a szentélytől egy fából készült ikonosztázis választja el, melynek ikonjai a 20. századból származnak.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]