„Golop” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Az egész összevissza: 1255 és IV. Béla ugyanaz, de két helyen említve + a falu régen két település volt, nem sejthető,hogy a birtokosok felsorolása melyik Golopra vonatkozik + minden évszám belinkelve, minden név félkövéren, miért? |
|||
19. sor: | 19. sor: | ||
| KSH kód = 13134 |
| KSH kód = 13134 |
||
}} |
}} |
||
⚫ | '''Golop''' [[község]] [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyében]], a [[Szerencsi járás]]ban,<ref>{{Cite web |url=http://2010-2014.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/teruleti-kozigazgatasert-es-valasztasokert-felelos-allamtitkarsag/hirek/megvaltozik-golop-tallya-es-pand-jarasi-besorolasa |title=Megváltozik Golop, Tállya és Pánd járási besorolása |accessdate=2014-10-20 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20141020132638/http://2010-2014.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/teruleti-kozigazgatasert-es-valasztasokert-felelos-allamtitkarsag/hirek/megvaltozik-golop-tallya-es-pand-jarasi-besorolasa |archivedate=2014-10-20 }}</ref> [[Miskolc]]tól 45 kilométerre északkeletre, a [[tokaji borvidék]]en. |
||
'''Golop''' [[község]] [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyében]], a [[Szerencsi járás]]ban.<ref> |
|||
⚫ | {{Cite web |url=http://2010-2014.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/teruleti-kozigazgatasert-es-valasztasokert-felelos-allamtitkarsag/hirek/megvaltozik-golop-tallya-es-pand-jarasi-besorolasa |title=Megváltozik Golop, Tállya és Pánd járási besorolása |accessdate=2014-10-20 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20141020132638/http://2010-2014.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/teruleti-kozigazgatasert-es-valasztasokert-felelos-allamtitkarsag/hirek/megvaltozik-golop-tallya-es-pand-jarasi-besorolasa |archivedate=2014-10-20 }} |
||
</ref> [[Miskolc]]tól 45 kilométerre északkeletre, a [[tokaji borvidék]]en. |
|||
== Története == |
== Története == |
||
27. sor: | 25. sor: | ||
[[Fájl:Golopi-kastely-2012.jpg|bélyegkép|balra|180px|…és a felújítás után 2012-ben]] |
[[Fájl:Golopi-kastely-2012.jpg|bélyegkép|balra|180px|…és a felújítás után 2012-ben]] |
||
A terület legalább az ókor óta lakott, több ezer éves temetkezési helyet tártak fel. A települést [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] idejében, [[1255]]-ben említették először. Golop nevét az idők során többféle formában írták: ''Golup, Gulup és Galoph'' néven szerepelt a korabeli oklevelekben. Az 1330-as években már templom is állt a településen. 1356-tól a falu az egri káptalan birtoka volt, de 1405-től az Isépi-, Cselei- és Dobi-családok, 1435-től pedig a Dobi- és Monaki-családokat is számon tartották birtokosai között. 1473-ban részbirtokosként jegyezték fel Zombori Nagy István és Pohárnok István nevét, de mellettük a [[tokaj]]i [[pálosok]]nak is volt itt birtoka. 1548–1549-ben a falu birtokosai a Byczy-, Mucsey-, Geörbedy- és Benczy-családok voltak. 1571-ben Golopy Gáspárt tüntették fel a település birtokosaként, de az 1598.évi összeíráskor már a Szernyei-, Peresznyei- és Bakos-családok is a birtokosokközé tartoztak. |
|||
⚫ | A |
||
⚫ | A századok során Alsó- és Felső-Golop néven tulajdonképpen két község volt, melyek közül Felső-Golop [[Abaúj vármegye|Abaúj vármegyéhez]] tartozott [[1455]]-ig, ekkor egyesítették a [[Zemplén vármegye|Zemplén vármegyében]] fekvő Alsó-Goloppal. Ennek ellenére még a 17. század közepén is számontartották Alsó- és Felsőgolop különállását és eltérő közigazgatását. A település a török időkben elpusztult, felégették, a korabeli oklevelek 1567-ben a törököktől elpusztított helyként említették, de később újranépesült. |
||
'''Golop''' nevét az idők során többféle formában írták: ''Golup, Gulup és Galoph'' néven szerepelt a korabeli oklevelekben. |
|||
A település a '''Golopy család''' ősi fészke volt. A falut már [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] idejében említették az oklevelekben, az 1330-as években pedig már temploma is állt. |
|||
⚫ | A 18. század második felében a falu urai a Vay- és Vécsey-családok birtoka volt, de részbirtokokkal rendelkezett itt az Ibrányi- és a Reviczky-család is. Az 1800-as évek elején a báró Vay-családé volt, az 1900-as évek elején pedig Vay Sándor volt nagyobb birtokosa. A falu két kastélya közül a régebbit még báró Vay Miklós építtette. |
||
[[1356]]-ban '''Golop''' az egri káptalan birtoka volt. |
|||
[[1405]]-ben Az ''Isépi, Cselei'' és ''Dobi'' családoké, [[1435]]-ben pedig a ''Dobi'' és '' Monaki'' családok is birtokosai voltak. |
|||
[[1473]]-ban részbirtokos itt ''Zombori Nagy István'' és ''Pohárnok István'' is, de mellettük még a ''tokaji [[pálosok]]nak'' is volt itt birtoka. |
|||
[[1548]]–[[1549]] között több birtkos osztozott rajta: a ''Byczy, Mucsey és Geörbedy'', valamint a ''Benczy'' családoké volt. |
|||
[[1571]]-ben a ''Golopyak'' közül ''Golopy Gáspárt'' tüntetik fel a település birtokosaként, de az [[1598]]-i összeíráskor már a Szernyei, Peresznyei és Bakos családok is a település birtokosai voltak. |
|||
A település a török időkben elpusztult, felégették, a korabeli oklevelek [[1567]]-ben a törököktől elpusztított helyként említették, de később újranépesült. |
|||
A [[18. század]] második felében a falu urai a '''Vay''' és '''Vécsey''' családok birtoka volt, de birtoka volt itt még az '''Ibrányi''' és a '''Reviczky''' családnak is. |
|||
⚫ | |||
[[1909]]-ben a települést elérte a vasút. |
[[1909]]-ben a települést elérte a vasút. |
A lap 2020. március 19., 17:53-kori változata
A településen világörökségi helyszín található |
Golop | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Szerencsi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Angelovics Helga (független)[1] | ||
Irányítószám | 3906 | ||
Körzethívószám | 47 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 540 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 57,48 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,43 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Szerencsi-dombság[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 14′ 14″, k. h. 21° 11′ 19″48.237161°N 21.188500°EKoordináták: é. sz. 48° 14′ 14″, k. h. 21° 11′ 19″48.237161°N 21.188500°E | |||
Golop weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Golop témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Golop község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szerencsi járásban,[4] Miskolctól 45 kilométerre északkeletre, a tokaji borvidéken.
Története
A terület legalább az ókor óta lakott, több ezer éves temetkezési helyet tártak fel. A települést IV. Béla idejében, 1255-ben említették először. Golop nevét az idők során többféle formában írták: Golup, Gulup és Galoph néven szerepelt a korabeli oklevelekben. Az 1330-as években már templom is állt a településen. 1356-tól a falu az egri káptalan birtoka volt, de 1405-től az Isépi-, Cselei- és Dobi-családok, 1435-től pedig a Dobi- és Monaki-családokat is számon tartották birtokosai között. 1473-ban részbirtokosként jegyezték fel Zombori Nagy István és Pohárnok István nevét, de mellettük a tokaji pálosoknak is volt itt birtoka. 1548–1549-ben a falu birtokosai a Byczy-, Mucsey-, Geörbedy- és Benczy-családok voltak. 1571-ben Golopy Gáspárt tüntették fel a település birtokosaként, de az 1598.évi összeíráskor már a Szernyei-, Peresznyei- és Bakos-családok is a birtokosokközé tartoztak.
A századok során Alsó- és Felső-Golop néven tulajdonképpen két község volt, melyek közül Felső-Golop Abaúj vármegyéhez tartozott 1455-ig, ekkor egyesítették a Zemplén vármegyében fekvő Alsó-Goloppal. Ennek ellenére még a 17. század közepén is számontartották Alsó- és Felsőgolop különállását és eltérő közigazgatását. A település a török időkben elpusztult, felégették, a korabeli oklevelek 1567-ben a törököktől elpusztított helyként említették, de később újranépesült.
A 18. század második felében a falu urai a Vay- és Vécsey-családok birtoka volt, de részbirtokokkal rendelkezett itt az Ibrányi- és a Reviczky-család is. Az 1800-as évek elején a báró Vay-családé volt, az 1900-as évek elején pedig Vay Sándor volt nagyobb birtokosa. A falu két kastélya közül a régebbit még báró Vay Miklós építtette.
1909-ben a települést elérte a vasút.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994:
- 1994–1998: Kondráth József (KDNP)[5]
- 1998–2002:
- 2002–2006:
- 2006–2010:
- 2010–2014: Kiss Lajos (független)[6]
- 2014–2019:
- 2019-től: Angelovics Helga (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 593 | 765 | 923 | 1010 | 1008 | 821 | 560 | 544 | 550 | 540 |
1890 | 1910 | 1930 | 1949 | 1970 | 1980 | 2013 | 2015 | 2022 | 2024 |
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[7]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 0,4% németnek, 0,2% szlováknak, 0,9% ukránnak mondta magát (15,3% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,3%, református 21,4%, görögkatolikus 3,9%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 0,9% (19% nem válaszolt).[8]
Nevezetességek
- Református temploma – a reformáció előtti időkben épült.
- Római katolikus temploma – 1886-ban épült.
- Ősi Magyar Címertár – a Vay-kastély jobb szárnyában, a volt általános iskola helyiségeiben működik az Ősi Magyar Címertár. Az Ősi Magyar Címereinkért Alapítvány állandó kiállításán Szabadiné Sinkó Ilona aranyhímzéses tűfestő közel 2000 darab ősi nemesi, hivatalos és egyházi címerrajza, rátétes és hímzett ábrázolásai, valamint történelmi zászlók tekinthetők meg.
- Vay-kastély (régi)
- Vay-kastély (új)
- Ősi Magyar Címertár
Környező települések
Monok 5 km-re, Tállya 2 km-re. A legközelebbi város: Abaújszántó 6 km-re.
Források
- Borovszky Samu: Zemplén vármegye.
Jegyzetek
- ↑ a b Golop települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. december 17.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Megváltozik Golop, Tállya és Pánd járási besorolása. [2014. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 20.)
- ↑ Golop települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
- ↑ Golop települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)[halott link]
- ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001[halott link]
- ↑ Golop Helységnévtár
További információk