„Golop” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Az egész összevissza: 1255 és IV. Béla ugyanaz, de két helyen említve + a falu régen két település volt, nem sejthető,hogy a birtokosok felsorolása melyik Golopra vonatkozik + minden évszám belinkelve, minden név félkövéren, miért?
19. sor: 19. sor:
| KSH kód = 13134
| KSH kód = 13134
}}
}}
⚫
'''Golop''' [[község]] [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyében]], a [[Szerencsi járás]]ban,<ref>{{Cite web |url=http://2010-2014.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/teruleti-kozigazgatasert-es-valasztasokert-felelos-allamtitkarsag/hirek/megvaltozik-golop-tallya-es-pand-jarasi-besorolasa |title=Megváltozik Golop, Tállya és Pánd járási besorolása |accessdate=2014-10-20 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20141020132638/http://2010-2014.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/teruleti-kozigazgatasert-es-valasztasokert-felelos-allamtitkarsag/hirek/megvaltozik-golop-tallya-es-pand-jarasi-besorolasa |archivedate=2014-10-20 }}</ref> [[Miskolc]]tól 45 kilométerre északkeletre, a [[tokaji borvidék]]en.
'''Golop''' [[község]] [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye|Borsod-Abaúj-Zemplén megyében]], a [[Szerencsi járás]]ban.<ref>
⚫
{{Cite web |url=http://2010-2014.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/teruleti-kozigazgatasert-es-valasztasokert-felelos-allamtitkarsag/hirek/megvaltozik-golop-tallya-es-pand-jarasi-besorolasa |title=Megváltozik Golop, Tállya és Pánd járási besorolása |accessdate=2014-10-20 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20141020132638/http://2010-2014.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/teruleti-kozigazgatasert-es-valasztasokert-felelos-allamtitkarsag/hirek/megvaltozik-golop-tallya-es-pand-jarasi-besorolasa |archivedate=2014-10-20 }}
</ref> [[Miskolc]]tól 45 kilométerre északkeletre, a [[tokaji borvidék]]en.


== Története ==
== Története ==
27. sor: 25. sor:
[[Fájl:Golopi-kastely-2012.jpg|bélyegkép|balra|180px|…és a felújítás után 2012-ben]]
[[Fájl:Golopi-kastely-2012.jpg|bélyegkép|balra|180px|…és a felújítás után 2012-ben]]


A terület legalább az ókor óta lakott, több ezer éves temetkezési helyet tártak fel. A települést [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] idejében, [[1255]]-ben említették először. Golop nevét az idők során többféle formában írták: ''Golup, Gulup és Galoph'' néven szerepelt a korabeli oklevelekben. Az 1330-as években már templom is állt a településen. 1356-tól a falu az egri káptalan birtoka volt, de 1405-től az Isépi-, Cselei- és Dobi-családok, 1435-től pedig a Dobi- és Monaki-családokat is számon tartották birtokosai között. 1473-ban részbirtokosként jegyezték fel Zombori Nagy István és Pohárnok István nevét, de mellettük a [[tokaj]]i [[pálosok]]nak is volt itt birtoka. 1548–1549-ben a falu birtokosai a Byczy-, Mucsey-, Geörbedy- és Benczy-családok voltak. 1571-ben Golopy Gáspárt tüntették fel a település birtokosaként, de az 1598.évi összeíráskor már a Szernyei-, Peresznyei- és Bakos-családok is a birtokosokközé tartoztak.
⚫
A terület legalább az ókor óta lakott, több ezer éves temetkezési helyet tártak fel. A települést [[1255]]-ben említik először. Alsó- és Felső-Golop néven két község volt, melyek közül Felső-Golop [[Abaúj vármegye|Abaúj vármegyéhez]] tartozott [[1455]]-ig, ekkor a [[Zemplén vármegye|Zemplén vármegyében]] fekvő Alsó-Goloppal egyesítették. Ennek ellenére még a 17. század közepén is számontartották Alsó- és Felsőgolop különállását és eltérő közigazgatását.


⚫
A századok során Alsó- és Felső-Golop néven tulajdonképpen két község volt, melyek közül Felső-Golop [[Abaúj vármegye|Abaúj vármegyéhez]] tartozott [[1455]]-ig, ekkor egyesítették a [[Zemplén vármegye|Zemplén vármegyében]] fekvő Alsó-Goloppal. Ennek ellenére még a 17. század közepén is számontartották Alsó- és Felsőgolop különállását és eltérő közigazgatását. A település a török időkben elpusztult, felégették, a korabeli oklevelek 1567-ben a törököktől elpusztított helyként említették, de később újranépesült.
'''Golop''' nevét az idők során többféle formában írták: ''Golup, Gulup és Galoph'' néven szerepelt a korabeli oklevelekben.
A település a '''Golopy család''' ősi fészke volt. A falut már [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] idejében említették az oklevelekben, az 1330-as években pedig már temploma is állt.


⚫
A 18. század második felében a falu urai a Vay- és Vécsey-családok birtoka volt, de részbirtokokkal rendelkezett itt az Ibrányi- és a Reviczky-család is. Az 1800-as évek elején a báró Vay-családé volt, az 1900-as évek elején pedig Vay Sándor volt nagyobb birtokosa. A falu két kastélya közül a régebbit még báró Vay Miklós építtette.
[[1356]]-ban '''Golop''' az egri káptalan birtoka volt.

[[1405]]-ben Az ''Isépi, Cselei'' és ''Dobi'' családoké, [[1435]]-ben pedig a ''Dobi'' és '' Monaki'' családok is birtokosai voltak.

[[1473]]-ban részbirtokos itt ''Zombori Nagy István'' és ''Pohárnok István'' is, de mellettük még a ''tokaji [[pálosok]]nak'' is volt itt birtoka.

[[1548]]–[[1549]] között több birtkos osztozott rajta: a ''Byczy, Mucsey és Geörbedy'', valamint a ''Benczy'' családoké volt.

[[1571]]-ben a ''Golopyak'' közül ''Golopy Gáspárt'' tüntetik fel a település birtokosaként, de az [[1598]]-i összeíráskor már a Szernyei, Peresznyei és Bakos családok is a település birtokosai voltak.

A település a török időkben elpusztult, felégették, a korabeli oklevelek [[1567]]-ben a törököktől elpusztított helyként említették, de később újranépesült.

A [[18. század]] második felében a falu urai a '''Vay''' és '''Vécsey''' családok birtoka volt, de birtoka volt itt még az '''Ibrányi''' és a '''Reviczky''' családnak is.

⚫
Az [[1800-as évek]] elején a báró '''Vay''' családé volt, az [[1900-as évek]] elején pedig ''Vay Sándor'' volt nagyobb birtokosa, és két érdekes kastélya, melyek közül a régebbit még báró '''Vay Miklós''' építtette.


[[1909]]-ben a települést elérte a vasút.
[[1909]]-ben a települést elérte a vasút.

A lap 2020. március 19., 17:53-kori változata

 A településen világörökségi helyszín található 
Golop
Golop címere
Golop címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSzerencsi
Jogállásközség
PolgármesterAngelovics Helga (független)[1]
Irányítószám3906
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség544 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség57,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,43 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájSzerencsi-dombság[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 14′ 14″, k. h. 21° 11′ 19″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 14″, k. h. 21° 11′ 19″
Golop (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Golop
Golop
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Golop weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Golop témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Golop község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Szerencsi járásban,[4] Miskolctól 45 kilométerre északkeletre, a tokaji borvidéken.

Története

Báró Vay Miklós golopi kastélya 2002-ben…
…és a felújítás után 2012-ben

A terület legalább az ókor óta lakott, több ezer éves temetkezési helyet tártak fel. A települést IV. Béla idejében, 1255-ben említették először. Golop nevét az idők során többféle formában írták: Golup, Gulup és Galoph néven szerepelt a korabeli oklevelekben. Az 1330-as években már templom is állt a településen. 1356-tól a falu az egri káptalan birtoka volt, de 1405-től az Isépi-, Cselei- és Dobi-családok, 1435-től pedig a Dobi- és Monaki-családokat is számon tartották birtokosai között. 1473-ban részbirtokosként jegyezték fel Zombori Nagy István és Pohárnok István nevét, de mellettük a tokaji pálosoknak is volt itt birtoka. 1548–1549-ben a falu birtokosai a Byczy-, Mucsey-, Geörbedy- és Benczy-családok voltak. 1571-ben Golopy Gáspárt tüntették fel a település birtokosaként, de az 1598.évi összeíráskor már a Szernyei-, Peresznyei- és Bakos-családok is a birtokosokközé tartoztak.

A századok során Alsó- és Felső-Golop néven tulajdonképpen két község volt, melyek közül Felső-Golop Abaúj vármegyéhez tartozott 1455-ig, ekkor egyesítették a Zemplén vármegyében fekvő Alsó-Goloppal. Ennek ellenére még a 17. század közepén is számontartották Alsó- és Felsőgolop különállását és eltérő közigazgatását. A település a török időkben elpusztult, felégették, a korabeli oklevelek 1567-ben a törököktől elpusztított helyként említették, de később újranépesült.

A 18. század második felében a falu urai a Vay- és Vécsey-családok birtoka volt, de részbirtokokkal rendelkezett itt az Ibrányi- és a Reviczky-család is. Az 1800-as évek elején a báró Vay-családé volt, az 1900-as évek elején pedig Vay Sándor volt nagyobb birtokosa. A falu két kastélya közül a régebbit még báró Vay Miklós építtette.

1909-ben a települést elérte a vasút.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Kondráth József (KDNP)[5]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Kiss Lajos (független)[6]
  • 2014–2019:
  • 2019-től: Angelovics Helga (független)[1]
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 1890 és 2023 között
Lakosok száma
593
765
923
966
1062
821
560
550
545
544
1890191019301941196019802013201420212023
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[7]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,5%-a magyarnak, 0,4% németnek, 0,2% szlováknak, 0,9% ukránnak mondta magát (15,3% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,3%, református 21,4%, görögkatolikus 3,9%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 0,9% (19% nem válaszolt).[8]

Nevezetességek

Golop, a régi és az új Vay-kastély
  • Református temploma – a reformáció előtti időkben épült.
  • Római katolikus temploma – 1886-ban épült.
  • Ősi Magyar Címertár – a Vay-kastély jobb szárnyában, a volt általános iskola helyiségeiben működik az Ősi Magyar Címertár. Az Ősi Magyar Címereinkért Alapítvány állandó kiállításán Szabadiné Sinkó Ilona aranyhímzéses tűfestő közel 2000 darab ősi nemesi, hivatalos és egyházi címerrajza, rátétes és hímzett ábrázolásai, valamint történelmi zászlók tekinthetők meg.
  • Vay-kastély (régi)
  • Vay-kastély (új)
  • Ősi Magyar Címertár

Környező települések

Monok 5 km-re, Tállya 2 km-re. A legközelebbi város: Abaújszántó 6 km-re.

Források

Jegyzetek

  1. ↑ a b Golop települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2019. december 17.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Megváltozik Golop, Tállya és Pánd járási besorolása. [2014. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 20.)
  5. ↑ Golop települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  6. ↑ Golop települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)[halott link]
  7. ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001[halott link]
  8. ↑ Golop Helységnévtár

További információk

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Golop&oldid=22379911”