„Füzérradvány” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
66. sor: | 66. sor: | ||
Fájl:CivertanlegifotoFuzerradvany3.jpg| |
Fájl:CivertanlegifotoFuzerradvany3.jpg| |
||
Fájl:Füzérradvány kastély platán.jpg|A Károlyi-kastélyegyüttes és parkjában álló idős juharlevelű [[Platánfélék|platán]]<ref>A platánt egyes források alapján a 19. század közepén, más források szerint 1721-ben ültették.</ref> |
Fájl:Füzérradvány kastély platán.jpg|A Károlyi-kastélyegyüttes és parkjában álló idős juharlevelű [[Platánfélék|platán]]<ref>A platánt egyes források alapján a 19. század közepén, más források szerint 1721-ben ültették.</ref> |
||
Fájl:Füzérradvány református templom.JPG |
Fájl:Füzérradvány református templom.JPG|Füzérradvány református templom |
||
</gallery> |
</gallery> |
||
</center> |
</center> |
A lap 2017. július 29., 11:38-kori változata
Füzérradvány | |||
Károlyi-kastély | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Sátoraljaújhelyi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Pandák Pál[1] | ||
Irányítószám | 3993 | ||
Körzethívószám | 47 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 295 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 29,87 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 9,81 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
Földrajzi középtáj | Tokaj–Zempléni-hegyvidék[3] | ||
Földrajzi kistáj | Hegyközi-dombság[3] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 29′ 04″, k. h. 21° 31′ 36″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 04″, k. h. 21° 31′ 36″ | |||
Füzérradvány weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Füzérradvány témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Füzérradvány község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sátoraljaújhelyi járásban.
Fekvése
Miskolctól közúton 89 km-re északkeletre, Sátoraljaújhelytől kb. 20 km-re található.
Története
Füzérradvány (Radvány) nevét 1262-ben említették először az oklevelekben Rodowan néven.
Radvány a pataki erdőispánsághoz tartozó királyi uradalom központja volt.
A radványi uradalom a Sárospatak feletti Makkoshotyka (Makramál) felett kezdődött a Radvány hegy és Radvány pataknál és Gönctől a mai Füzérradvány faluig terjedt, mint ez a füzéri uradalom 1270 évi határjárásából is látható.
1280 előtti oklevél szerint IV. László király Baksa nemzetségbeli Simon fia Tamás-nak adta a pataki ispánsághoz tartozó erdőóvók Radvány nevű földjét, és valószínűleg 1321-ben kerülhetett vissza Károly Róbert királyhoz, amikor Tamás fiai a pataki uradalommal együtt megkapták Borostyán várát és uradalmát. A 15.Századtól a Füzéry család birtokában volt.
A pápai tizedjegyzék szerint Radvány papja 1332–1333-ban 3 garas, 1334-ben 2 garas, 1335-ben 3 garas pápai tizedet fizetett.
Az 1910-es népszámláláskor Füzérradványnak 653 lakosa volt, ebből 637 magyar, 8 szlovák volt, melyből 333 római katolikus, 61 görög katolikus, 240 református volt.
A 20. század elején a település Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.
A török időkben lakossága nagymértékben kipusztult, a 17. században a Károlyiak birtokába került, akik szlovákokkal és németekkel telepítették be. A Füzéry és a Bagossy család is rendelkezett itt birtokrésszel még a 19. században is.
Népcsoportok
A település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[4]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 304 | 295 | 284 | 258 | 276 | 295 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Nevezetességei
Környező települések
Bózsva (5 km), Filkeháza (4 km), a legközelebbi város Pálháza (2 km; Füzérradvány közúton csak Pálházán át közelíthető meg).
Képgaléria
-
Füzérradvány, Károlyi-kastély
-
Légi felvételek a kastélyról
-
Füzérradvány református templom
Jegyzetek
- ↑ Füzérradvány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ A platánt egyes források alapján a 19. század közepén, más források szerint 1721-ben ültették.
Források
- Györffy György: Abaújvármegye.