„Füzérradvány” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
aNincs szerkesztési összefoglaló
66. sor: 66. sor:
Fájl:CivertanlegifotoFuzerradvany3.jpg|
Fájl:CivertanlegifotoFuzerradvany3.jpg|
Fájl:Füzérradvány kastély platán.jpg|A Károlyi-kastélyegyüttes és parkjában álló idős juharlevelű [[Platánfélék|platán]]<ref>A platánt egyes források alapján a 19. század közepén, más források szerint 1721-ben ültették.</ref>
Fájl:Füzérradvány kastély platán.jpg|A Károlyi-kastélyegyüttes és parkjában álló idős juharlevelű [[Platánfélék|platán]]<ref>A platánt egyes források alapján a 19. század közepén, más források szerint 1721-ben ültették.</ref>
Fájl:Füzérradvány református templom.JPG
Fájl:Füzérradvány református templom.JPG|Füzérradvány református templom
</gallery>
</gallery>
</center>
</center>

A lap 2017. július 29., 11:38-kori változata

Füzérradvány
Károlyi-kastély
Károlyi-kastély
Füzérradvány címere
Füzérradvány címere
Füzérradvány zászlaja
Füzérradvány zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásSátoraljaújhelyi
Jogállásközség
PolgármesterPandák Pál[1]
Irányítószám3993
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség295 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség29,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,81 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájTokaj–Zempléni-hegyvidék[3]
Földrajzi kistájHegyközi-dombság[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 29′ 04″, k. h. 21° 31′ 36″Koordináták: é. sz. 48° 29′ 04″, k. h. 21° 31′ 36″
Füzérradvány (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Füzérradvány
Füzérradvány
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Füzérradvány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Füzérradvány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Füzérradvány község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Sátoraljaújhelyi járásban.

Fekvése

Miskolctól közúton 89 km-re északkeletre, Sátoraljaújhelytől kb. 20 km-re található.

Története

Füzérradvány (Radvány) nevét 1262-ben említették először az oklevelekben Rodowan néven.

Radvány a pataki erdőispánsághoz tartozó királyi uradalom központja volt.

A radványi uradalom a Sárospatak feletti Makkoshotyka (Makramál) felett kezdődött a Radvány hegy és Radvány pataknál és Gönctől a mai Füzérradvány faluig terjedt, mint ez a füzéri uradalom 1270 évi határjárásából is látható.

1280 előtti oklevél szerint IV. László király Baksa nemzetségbeli Simon fia Tamás-nak adta a pataki ispánsághoz tartozó erdőóvók Radvány nevű földjét, és valószínűleg 1321-ben kerülhetett vissza Károly Róbert királyhoz, amikor Tamás fiai a pataki uradalommal együtt megkapták Borostyán várát és uradalmát. A 15.Századtól a Füzéry család birtokában volt.

A pápai tizedjegyzék szerint Radvány papja 13321333-ban 3 garas, 1334-ben 2 garas, 1335-ben 3 garas pápai tizedet fizetett.

Az 1910-es népszámláláskor Füzérradványnak 653 lakosa volt, ebből 637 magyar, 8 szlovák volt, melyből 333 római katolikus, 61 görög katolikus, 240 református volt.

A 20. század elején a település Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.

A török időkben lakossága nagymértékben kipusztult, a 17. században a Károlyiak birtokába került, akik szlovákokkal és németekkel telepítették be. A Füzéry és a Bagossy család is rendelkezett itt birtokrésszel még a 19. században is.

Népcsoportok

A település lakosságának 88%-a magyar, 12%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[4]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
304
295
284
258
276
295
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

Nevezetességei

Környező települések

Bózsva (5 km), Filkeháza (4 km), a legközelebbi város Pálháza (2 km; Füzérradvány közúton csak Pálházán át közelíthető meg).

Képgaléria

Jegyzetek

  1. Füzérradvány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. A nemzetiségi népesség száma településenként
  5. A platánt egyes források alapján a 19. század közepén, más források szerint 1721-ben ültették.

Források

További információk