Semjén (település)
Semjén | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Cigándi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Setét Béla[1] | ||
Irányítószám | 3974 | ||
Körzethívószám | 47 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 499 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 57,14 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 7,84 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
![]() | |||
![]() | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Semjén témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Semjén község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Cigándi járásban. A Bodrogközben, Ricsétől északra, Nagyrozvágy mellett fekszik.
Története
Már az Árpád korban lakott hely volt. A falu a leleszi konvent ősi birtoka volt, aki azt még Boleszló váci püspöktől kapta. Neve 1280-ban tűnt fel először egy Roland nádor fiai és Bokcsa Simon várispán fiai közötti cserelevélben.
1609-ben a Daróczy család és Nyáry István birtoka volt. 1779-ben Károlyi Antal-nak is volt itt részbirtoka.
A 20. század elején a premontreiek voltak nagyobb birtokosai, ekkor Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott.
1910-ben 709 lakosából 708 magyar volt. Ebből 19 római katolikus, 647 református, 31 izraelita volt.
Az 1900-as évek elején Borovszky feljegyezte a település érdekesnek tartott helyneveit is, melyek a következők voltak: Nagy-Balázs homok, Elekes homok, Bencze homok, Vitéz ere, Ördöngős és Török-lóra.
Népcsoportok
A település lakosságának 78%-a magyar, 21%-a cigány és 1%-a ukrán nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Nevezetességei
- Református temploma - 1839-ben épült.
Források
- Borovszky Samu: Zemplén vármegye.
Jegyzetek
- ↑ Semjén települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként