Karos
Karos | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Cigándi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Dakos János (független)[1] | ||
Irányítószám | 3962 | ||
Körzethívószám | 47 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 499 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 33,55 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 15,32 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 19′ 48″, k. h. 21° 44′ 22″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 48″, k. h. 21° 44′ 22″ | |||
Karos weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Karos témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Karos község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Cigándi járásában, Miskolctól kb. 90 kilométerre északkeletre.
Története
Karos az ország egyik leggazdagabb honfoglaláskori régészeti lelőhelye. A 10. században valamelyik honfoglaló fejedelmünk szálláshelye lehetett a környék.
Karost 1392-ben említik először. 1880-ban tűzvész pusztította el.
Az első bécsi döntés által visszacsatolt felvidéki területekre bevonuló miskolci 7. dandár egyik alakulata a község határsorompójánál lépte át 1938. november 6-án a trianoni határokat. A helybéli és a bodrogszerdahelyi lakosok ünneplő tömege jelenlétében délelőtt 10 órakor nyitották fel a feldíszített sorompót és vette kezdetét a honvédség biztosító előőrseinek bevonulása.[3]
Népcsoportok
A település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[4]
Látnivalók
- Millenniumi emlékmű a háború elesettjeinek emlékére
- Református templom
- Katolikus templom
Honfoglaláskori Régészeti Park
A település határában található történelmi emlékhely a Honfoglaláskori Régészeti Parkhoz tartozik. (A park másik része a honfoglaláskori skanzen a közeli Kisrozvágyon.)
A község határában, Eperjesszög II. temetőhalma alatt tárták fel az egyik leggazdagabb sírmellékletű honfoglaláskori temetőt: a díszes szablyák, övveretek, tarsolylemezek, a sok pénzérme (arab dirhemek és nyugat-európai veretek)[5] azt mutatja, hogy a honfoglaló magyarság uralkodó nagyfejedelme ebben a térségben építette ki első hatalmi központját. A temetőhalmon a feltárt 73 sírhely megjelölésével készült el a honfoglalók temetőjének rekonstrukciója. A sírjelek mellett a halmon kopjafa áll a hét vezér jelképeivel.
A lelőhely feltárásának története
1899-ben az egyik környékbeli tanyán - a Sennyey család birtokán - gazgad lovas sírokat fedeztek fel a földművesek répavermelés közben. A leleteket Berecz Károly alsóberecki tanító gyűjtötte össze és adta át Dókus Gyulának, Zemplén vármegye alispánjának és lelkes amatőr régésznek, aki azt tervezte, hogy a következő tavasszal ásatásokat fog végezni a területen. Hivatali elfoglaltsága miatt erre nem került sor és csak az 1930-as években kerültek elő újabb leletek. A kapzsiságból feldúlt 40-50 sírból származó, arany- és ezüstékszerek egy becsületes sátoraljaújhelyi ékszerész közreműködésével a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek.[6][7]
Környező települések
Alsóberecki (7 km), Bodroghalom (8 km), Karcsa (5 km), Pácin (8 km), Vajdácska (8 km), a legközelebbi városok: Sátoraljaújhely (15 km), Sárospatak (16 km).
Jegyzetek
- ↑ Karos település időközi választási eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2016. május 9. (Hozzáférés: 2016. május 11.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Márai Sándor tudósítása a Pesti Hírlap 1938. november 8-i lapszámában.
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Voltak-e nagycsaládi temetői a honfoglaló magyaroknak?
- ↑ Vezérek jönnek, kíséretükkel
- ↑ Révész László: Újabb adatok a Karos-Eperjesszög I. honfoglalás kori temető értékeléséhez A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)