Vilmány

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vilmány
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásGönci
Jogállásközség
PolgármesterBatyi Béla (független)[1]
Irányítószám3891
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség1436 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség117,27 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,51 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 24′ 57″, k. h. 21° 13′ 52″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 57″, k. h. 21° 13′ 52″
Vilmány (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Vilmány
Vilmány
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Vilmány weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vilmány témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vilmány község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Gönci járásban. Hozzátartozik a vele összeépült Vilmánykisfalu is.

Fekvése[szerkesztés]

A Zempléni-hegység nyugati lábainál, a Hernád völgyében fekszik; határa szinte teljes egészében a folyó bal parti oldalán terül el, de hozzá tartozik két kisebb, lakatlan külterület a folyó jobb parti oldaláról is.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Göncruszka, kelet felől Hejce, délkelet felől Fony, dél felől Vizsoly, nyugat felől Garadna, északnyugat felől pedig Hernádvécse; utóbbi kettő a Hernád túlsó partján található. A legközelebbi város Gönc, amelytől mintegy 7 kilométerre délnyugatra helyezkedik el.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3713-as út, ezen érhető el Abaújszántó és Gönc felől is. Fony és a hegység keleti oldala (Vámosújfalu-Tolcsva) felől a 3716-os úton közelíthető meg, a zsáktelepülésnek tekinthető Hejcével pedig a 37 112-es számú mellékút kapcsolja össze.

A hazai vasútvonalak közül a Szerencs–Hidasnémeti-vasútvonal érinti, mely a belterületének szélétől bő fél kilométerre keletre halad el, és amelynek két megállási pontja is van itt: Fony megállóhely a falutól délkeletre, közvetlenül a 3716-os út vasúti keresztezése mentén, illetve Hejce-Vilmány megállóhely a hejcei bekötőút közelében; utóbbinak közúti kiszolgálását a 37 305-ös számú mellékút biztosítja.

Története[szerkesztés]

Vilmány nevét 1332-1335 között említették először az oklevelek Vilman, Wylmar, Vilman, Vybyuan neveken.

Vilmány a királynéi német telepesfaluk között feküdt.

Neve már 1332-ben szerepelt a pápai tizedjegyzékben, tehát ekkor már egyháza is volt. Papja 1332-1333-ban 24 garas, 1334-1335-ben 10 garas pápai tizedet fizetett.

Vilmány egykor a Semsey uradalomhoz tartozott, később herczeg Bretzenheim birtok lett. 1872-ben Taaffe Ede birtokába került. A 20. század elején a Widder örökösök bérelték. Az uradalomhoz egy szeszgyár és egy 7-kőre járó malom, valamint téglaégető is tartozott.

Vilmány a 20. század elején Abaúj-Torna vármegye Gönczi járásához tartozott.

Az 1910-es népszámláláskor 824 lakosából 809 volt magyar, ebből 401 római katolikus, 260 református, 92 izraelita volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Mondreánné Lengyel Mária (független)[3]
  • 1994–1998: Mondreánné Lengyel Mária (független)[4]
  • 1998–2002: Suha Árpád (független)[5]
  • 2002–2006: Mondreánné Lengyel Mária (MSZP)[6]
  • 2006–2010: Mondreánné Lengyel Mária (MSZP)[7]
  • 2010–2014: Melegh Károly (független)[8]
  • 2014–2019: Batyi Béla (független)[9]
  • 2019-től: Batyi Béla (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
1467
1453
1460
1420
1411
1436
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 80%-a magyar, 20%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,3%-a magyarnak, 41,1% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,4%, református 27,7%, görögkatolikus 7,2%, felekezeten kívüli 1,1% (17,8% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 91,2%-a vallotta magát magyarnak, 23% cigánynak, 1,6% szlováknak, 0,1-0,1% ukránnak, szerbnek és románnak, 0,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 43,9% volt római katolikus, 30,7% református, 6,9% egyéb katolikus, 3% görög katolikus, 0,5% egyéb keresztény, 2,6% felekezeten kívüli (12,4% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma - Jézus mennybemenetele tiszteletére szentelték fel.
  • Református temploma - a 15. században épült gótikus stílusban a régi román kori templom faragott köveinek felhasználásával.
  • Helmacher-féle magtár - 1820 körül épült klasszicista stílusban.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Vilmány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Vilmány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Vilmány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  5. Vilmány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  6. Vilmány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  7. Vilmány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  8. Vilmány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. Vilmány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
  10. A nemzetiségi népesség száma településenként
  11. Vilmány Helységnévtár
  12. Vilmány Helységnévtár