Szerep (település)
Szerep | |||
Szerep vasúti megállóhelye | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Megye | Hajdú-Bihar | ||
Járás | Püspökladányi | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Győri Balázs (FIDESZ)[1] | ||
Irányítószám | 4163 | ||
Körzethívószám | 54 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1596 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 27,98 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 56,04 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 13′ 45″, k. h. 21° 08′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 45″, k. h. 21° 08′ 27″ | |||
Szerep weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerep témájú médiaállományokat. |
Szerep község Hajdú-Bihar megyében, a Püspökladányi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Szerep település a Tiszántúlon, Hajdú-Bihar megye délnyugati szögletében, Püspökladány, Sárrétudvari és Bucsa (Békés megye) valamint Hosszúhát szomszédságában helyezkedik el. Vonattal a Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonalon érhető el. Hosszúhát nem szomszédja Szerepnek, hanem lakott külterülete, tehát része. Igen hosszú közös határa van viszont a falunak nyugatról Karcaggal (Jász-Nagykun-Szolnok megye).
Története[szerkesztés]
Anonymus a Gesta Hungarorum 28. részében említ egy „Lutum Zerep”, vagyis Szerep-mocsár nevű helyet, melyet kapcsolatba hoznak a mai településsel, illetve Szerepmonostorral. A korabeli említések a Szerep megnevezés alatt három, jól elhatárolható dolgot értettek: a monostort, a falut és a lápot. A monostor első, biztos említése 1283-ból származik amikor a birtokos - talán a monostort is alapító- Zovárd nemzetség tagjai megosztoztak két elhalt rokonuk birtokain. A 14. században a Bagossy nemzetség birtokába került.
Népcsoportok[szerkesztés]
2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
Nevezetességei[szerkesztés]
A község belterületén kívül, közúton Püspökladány felé, a temetőt elhagyva, még áll a téglából épült „csonkatorony”-nak emlegetett rom: valószínűleg Szerepmonostor maradványa.[4]
Itt mérték Magyarországon az eddigi legmagasabb hőmérsékletet 42,2 °C-ot 1921 augusztus 12-én.[5]
A város szülöttei[szerkesztés]
- Nyéki Imre (1928-1995) magyar úszó, edző.
- Nagy Károly (1903-1978) magyar szobrászművész
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Szerep települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Rabb Péter: Szerep története
- ↑ Magyarország - Hőmérsékleti szélsőértékek - met.hu (hu-HU nyelven). Országos Meteorológiai Szolgálat. (Hozzáférés: 2018. április 20.)
Egyéb információk[szerkesztés]
|