Szerep (település)
| Szerep | |||
 | |||
| Szerep vasúti megállóhelye | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Alföld | ||
| Vármegye | Hajdú-Bihar | ||
| Járás | Püspökladányi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Jenei Istvánné (független)[1] | ||
| Irányítószám | 4163 | ||
| Körzethívószám | 54 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1438 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 27,98 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 56,04 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 14′, k. h. 21° 09′47.233333°N 21.150000°EKoordináták: é. sz. 47° 14′, k. h. 21° 09′47.233333°N 21.150000°E | |||
 Szerep
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
| |||
| Szerep weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szerep témájú médiaállományokat. | |||
Szerep község Hajdú-Bihar vármegyében, a Püspökladányi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Tiszántúlon, Hajdú-Bihar vármegye délnyugati szögletében fekszik. Szomszédai: észak felől Püspökladány, kelet felől Sárrétudvari, dél felől Kertészsziget, délnyugat felől pedig Bucsa (utóbbi két település már Békés vármegyéhez tartozik). Különálló lakott településrésze Hosszúhát, a központtól 3-4 kilométerre nyugatra.
Megközelítése
[szerkesztés]A település központján, illetve Hosszúháton is végighúzódik a 42-es főútből Püspökladányban kiágazó és Sárrétudvariig vezető 4211-es út, közúton csak ezen az útvonalon érhető el a két végponti település felől.
A hazai vasútvonalak közül a községet a Kötegyán–Püspökladány-vasútvonal érinti, amelynek két megállási pontja van itt: a központ északi részén Szerep megállóhely, Hosszúhát északi peremén pedig Hosszúhát megállóhely; mindkettő egy-egy rövidke bekötőúton érhető el a 4211-es felől (42 314, 42 313).
Története
[szerkesztés]Anonymus a Gesta Hungarorum 28. részében említ egy „Lutum Zerep”, vagyis Szerep-mocsár nevű helyet, melyet kapcsolatba hoznak a mai településsel, illetve Szerepmonostorral. A korabeli említések a Szerep megnevezés alatt három, jól elhatárolható dolgot értettek: a monostort, a falut és a lápot. A monostor első, biztos említése 1283-ból származik, amikor a birtokos – talán a monostort is alapító – Zovárd nemzetség tagjai megosztoztak két elhalt rokonuk birtokain. A 14. században a Bagossy nemzetség birtokába került.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]| Időszak | Polgármester | Párt | Megjegyzés |
|---|---|---|---|
| 1990–1994 | Kenéz Zoltán | független[3] | |
| 1994–1998 | független[4] | ||
| 1998–2002 | független[5] | ||
| 2002–2006 | Győri Balázs | független[6] | |
| 2006–2010 | független[7] | ||
| 2010–2014 | Fidesz[8] | ||
| 2014–2019 | Tóthné Verő Tünde | független[9] | |
| 2019–2024 | Fidesz-KDNP[10] | ||
| 2024– | Jenei Istvánné | független[1] |
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1576 | 1604 | 1596 | 1507 | 1482 | 1458 | 1438 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 69,3%-a magyarnak, 15,9% cigánynak mondta magát (30,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 2,5%, református 40%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 22,9% (32,8% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 94,1%-a vallotta magát magyarnak, 19,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% ukránnak, ruszinnak, görögnek, szerbnek és lengyelnek, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,5% volt református, 2,2% római katolikus, 0,4% görög katolikus, 1,5% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 0,1% ortodox, 0,1% izraelita, 37,6% felekezeten kívüli (30,1% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés]
A község belterületén kívül, közúton Püspökladány felé, a temetőt elhagyva, még áll a téglából épült „csonkatorony”-nak emlegetett rom: valószínűleg Szerepmonostor maradványa.[14]
A város szülöttei
[szerkesztés]- Nyéki Imre (1928–1995) magyar úszó, edző
- Nagy Károly (1903–1978) magyar szobrászművész
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Szerep települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 26.)
- ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Szerep települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Szerep települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 6.)
- ↑ Szerep települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szerep települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szerep települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
- ↑ Szerep települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 13.)
- ↑ Szerep települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 7.)
- ↑ Szerep települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 11.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Szerep Helységnévtár
- ↑ Szerep Helységnévtár
- ↑ Rabb Péter: Szerep története
