„Kéked” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a szöveg pozíciója |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 35. sor: | 35. sor: | ||
Kastélya [[gótika|gótikus]] eredetű, a [[15. század]]ban épült, később [[reneszánsz]] stílusban építették át. |
Kastélya [[gótika|gótikus]] eredetű, a [[15. század]]ban épült, később [[reneszánsz]] stílusban építették át. |
||
A mai Kéked 1942-ben jött létre |
A mai Kéked 1942-ben jött létre Alsó- és Felsőkéked egyesítéséből. |
||
[[2013]]. október 21-én felavatták a Kéked |
[[2013]]. október 21-én felavatták a Kéked-[[Abaújnádasd]] közötti 2,8 km hosszú összekötő utat.<ref>[http://www.nif.hu/hu/hirek/Elkeszult_a_Keked-Abaujnadasd_osszekoto_ut Elkészült a Kéked-Abaújnádasd összekötő út]</ref> |
||
== Népcsoportok == |
== Népcsoportok == |
||
| 43. sor: | 43. sor: | ||
== Látnivalók == |
== Látnivalók == |
||
* [[Melczer-kastély]]: A gótikus eredetű 15 |
* [[Melczer-kastély]]: A gótikus eredetű 15-16. századi, hengeres saroktornyos, zárt udvaros Melczer-kastély (udvarház), mai formáját a 17.-19. században nyerte el. A kastélyban 1979-től folytak műemléki helyreállítási munkálatok. Jelenleg kastélyszállóként működik. [http://www.kastelyutak.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=156&Itemid=434] |
||
* Római katolikus templom (Szentháromság): A 15. században épült, 1729-ben barokk stílusban átépítették. A templom szentélyében copf stílű örökmécses áll. |
* Római katolikus templom (Szentháromság): A 15. században épült, 1729-ben barokk stílusban átépítették. A templom szentélyében copf stílű örökmécses áll. |
||
* Mátyás-forrás és fürdő: Alsó-kékeden, a Szurok-hegy alatt ered a melegvízű forrás, amelynek |
* Mátyás-forrás és fürdő: Alsó-kékeden, a Szurok-hegy alatt ered a melegvízű forrás, amelynek a 15. századtól használták a környékbeliek fürdésre és gyógyításra. A hagyomány szerint Mátyás király is megfürdött vizében, innen kapta nevét. A fürdőtől nem messze áll három kocsányos tölgy, mely a legenda szerint szintén Mátyáshoz köthető, úgy tartják maga a király ültette.<ref>4-3,8-3,7 méteres. Igazság szerint a fák vélhetően alig érik el a háromszáz évet-ami persze dicséretes életkor-, s Mátyás király-legenda nélkül is csodaszépek. Mindenesetre az ilyen legendák, mint Rákóczi-, Petőfi-, Mátyás király-fa, stb. nagyon fontosak, hiszen a helyi legendák és a lakosoknak ezekhez való ragaszkodása menti meg a fákat a pusztulástól még a hivatalos védettényilvánítás előtt. Forrás [http://www.foek.hu/zsibongo/termve/nemorsz/borsod/borsod.htm]</ref> A fürdőtelep a falutól körülbelül 200 méterre keletre épült fel. A forrásra építettek egy strandfürdőt és egy kádfürdőt. A forrás 22 °C-os, kénes vizét főleg csúzos, ízületi és köszvényes bántalmaktól szenvedőknek ajánlották. A fürdő a második világháborúban elpusztult, miután helyreállították 1954-től a Megyei Tanács üdülőjeként működött. A fürdő már nem üzemel, de a kúriában turistaszállást alakítottak ki. A hagyomány úgy tartja, hogy a forrás kékes vizéről kapta a település a nevét. |
||
== Környező települések == |
== Környező települések == |
||
| 55. sor: | 55. sor: | ||
* Abaúj-Torna Vármegye, 1939 |
* Abaúj-Torna Vármegye, 1939 |
||
* Magyarország, Panoráma, 1975 |
* Magyarország, Panoráma, 1975 |
||
== Jegyzetek == |
== Jegyzetek == |
||
{{források}} |
{{források}} |
||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
* [http://www.zemplenimuzsa.hu/06_2/egey.htm A kékedi fürdő] |
* [http://www.zemplenimuzsa.hu/06_2/egey.htm A kékedi fürdő] |
||
A lap 2015. február 8., 19:43-kori változata
| Kéked | |||
.jpg) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Gönci | ||
| Kistérség | Abaúj–Hegyközi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Hunkár Sándor[1] | ||
| Irányítószám | 3899 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 252 fő (2023. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 14,02 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,05 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 32′ 45″, k. h. 21° 20′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 32′ 45″, k. h. 21° 20′ 45″ | |||
 Kéked
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Kéked weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kéked témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Kéked község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Gönci járásában, Miskolctól közúton 76 kilométerre északkeletre.
Története
A települést 1297-ben említik először Keked néven.
1317-ben Kekud, 1319-ben Quequed, 1332-1335 között Quequed, Kykit, Kekuk, Kekud néven említik.
A település nevét az 1297-1317-es évekből tanúk és királyi ember nevéből ismerjük.
1332-ben már egyházas hely volt, papja a pápai tizedjegyzék szerint ekkor 12, 1333-ban 8, 1334-ben 3, 1335-ben 2 garas pápai tizedet fizetett.
1319-ben Pányokkal szomszédosnak említik.
Kastélya gótikus eredetű, a 15. században épült, később reneszánsz stílusban építették át.
A mai Kéked 1942-ben jött létre Alsó- és Felsőkéked egyesítéséből.
2013. október 21-én felavatták a Kéked-Abaújnádasd közötti 2,8 km hosszú összekötő utat.[3]
Népcsoportok
A település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[4]
Látnivalók
- Melczer-kastély: A gótikus eredetű 15-16. századi, hengeres saroktornyos, zárt udvaros Melczer-kastély (udvarház), mai formáját a 17.-19. században nyerte el. A kastélyban 1979-től folytak műemléki helyreállítási munkálatok. Jelenleg kastélyszállóként működik. [2]
- Római katolikus templom (Szentháromság): A 15. században épült, 1729-ben barokk stílusban átépítették. A templom szentélyében copf stílű örökmécses áll.
- Mátyás-forrás és fürdő: Alsó-kékeden, a Szurok-hegy alatt ered a melegvízű forrás, amelynek a 15. századtól használták a környékbeliek fürdésre és gyógyításra. A hagyomány szerint Mátyás király is megfürdött vizében, innen kapta nevét. A fürdőtől nem messze áll három kocsányos tölgy, mely a legenda szerint szintén Mátyáshoz köthető, úgy tartják maga a király ültette.[5] A fürdőtelep a falutól körülbelül 200 méterre keletre épült fel. A forrásra építettek egy strandfürdőt és egy kádfürdőt. A forrás 22 °C-os, kénes vizét főleg csúzos, ízületi és köszvényes bántalmaktól szenvedőknek ajánlották. A fürdő a második világháborúban elpusztult, miután helyreállították 1954-től a Megyei Tanács üdülőjeként működött. A fürdő már nem üzemel, de a kúriában turistaszállást alakítottak ki. A hagyomány úgy tartja, hogy a forrás kékes vizéről kapta a település a nevét.
Környező települések
Abaújvár (3 km), Pányok (kb. 4 km), Zsujta (11 km), a legközelebbi város: Gönc (15 km).
Források
- Györffy György:Abaújvármegye
- Abaúj-Torna Vármegye, 1939
- Magyarország, Panoráma, 1975
Jegyzetek
- ↑ Kéked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Elkészült a Kéked-Abaújnádasd összekötő út
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ 4-3,8-3,7 méteres. Igazság szerint a fák vélhetően alig érik el a háromszáz évet-ami persze dicséretes életkor-, s Mátyás király-legenda nélkül is csodaszépek. Mindenesetre az ilyen legendák, mint Rákóczi-, Petőfi-, Mátyás király-fa, stb. nagyon fontosak, hiszen a helyi legendák és a lakosoknak ezekhez való ragaszkodása menti meg a fákat a pusztulástól még a hivatalos védettényilvánítás előtt. Forrás [1]
