Ugrás a tartalomhoz

M5-ös metróvonal (Budapest)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Budapesti M5-ös metróvonal
Észak–déli regionális gyorsvasút
Térkép
Adatok
Nyomtáv1435 mm
Áramellátás825 V, 1000 V vagy 25 kV
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapesti M5-ös metróvonal témájú médiaállományokat.
Az M5-ös metró első ütemének terve

Az M5-ös metróvonal (más néven észak–déli regionális gyorsvasút) egy Budapestet érintő vasútfejlesztési elképzelés, amelynek eredményeként a párizsi RER gyorsvasúthoz hasonló elővárosi gyorsvasút jönne létre a szentendrei, a ráckevei és a csepeli HÉV vonalak belváros alatti összekötéséből.

Története

[szerkesztés]

Már az 1970-es években léteztek komplex tervek a főváros metróhálózatával kapcsolatban. Ekkor tervezték meg először az 5-ös metróvonal megépítését. A vonal Budán, az Őrmező környékén indult volna, onnan a Kelenföldi pályaudvartól a Móricz Zsigmond körtérig nagyjából azon a nyomvonalon, ahol ma a 4-es metróvonal halad (mely az ekkori tervek szerint Albertfalva felől érkezve épp itt találkozott volna az 5-össel). Innentől a Petőfi híd budai hídfőjétől haladt volna a Klinikákig, ahol a vonal keresztezte volna a 3-as metrót. Majd innen a Kálvária tér és a Fiumei úti sírkert felől érkezett volna a Keleti pályaudvarra, ahol a 2-es és a 4-es vonalakkal találkozott volna. Innen észak felé haladva először a Kodály köröndön találkozott volna a kisföldalattival, majd a Lehel téren ismét a 3-as vonallal. Innen a Dunát a Margitszigeten át keresztezte volna, majd a városból kifelé haladva az óbudai temetőig haladt volna.[1]

Az 1980-as években átalakították a terveket. A 4-es és az 5-ös metró déli szakaszán végállomást cserélt: már az 5-ös vonal indult volna Albertfalváról, de nem ment volna be a Móricz Zsigmond körtérig, hanem a Galambóc utcánál létesített új állomáson találkozott volna a 4-es metróval, majd innen keletnek fordulva a Budafoki út, Kvassay út megállók után érkezett volna a Közvágóhíd HÉV-végállomásig, majd a Klinikákig. Ezután a vonal a korábbi tervek szerint haladt volna, de a külső végállomás a Bécsi út helyett a Pomázi út lett volna, járműteleppel. A grandiózus tervekről végül még ebben az évtizedben lemondtak, pénzhiány miatt.[2]

Az 1990-es években az elővárosok lakosságának növekvését nem követte az elővárosi tömegközlekedés fejlesztése. Az elővárosi lakosság növekedése érintette az észak-budai és a Csepel-szigeti régiót is, ám az elővárosokat a belvárosokhoz kötő tömegközlekedési fejlesztések nem követték az igényeket. Az innen érkező HÉV-vonalak a belváros peremén értek véget, felesleges átszállásokra kényszerítve a városközpontba igyekvőket. Kézenfekvőnek tűnt a HÉV-vonalak Belváros alatti összekötése. Ez a tervezet részben támaszkodott a korábbi metrónyomvonalra a pesti szakaszon, de egyébként egy teljesen új koncepció volt.

Demszky Gábor 2002-ben beszélt először a fejlesztés tervéről a sajtónak.[3] Az ötös metrónak elkeresztelt projekt tervezésére Budapest önkormányzata 2005-ben 100 millió forintot különített el. A városvezetés 2007-es kezdéssel EU-források bevonásával szerette volna 2010-re a projektet megvalósítani, ez azonban meghiúsult.[4] 2007-ben Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes ismét beszámolt arról, hogy a városvezetés szeretné elkezdeni ún. ötös metró tervezését.[5] 2008 februárjában a VEKE készített négy nyomvonalváltozatot tartalmazó tervet a metró kivitelezésére.[6] A 2014 és 2020 között elérhető uniós forrásokból tervezték megvalósítani a vonalat.[7]

2017 márciusában ismét felmerült a terv egy szűkített változata, mely szerint a vonalnak a déli, a Kálvin térig tartó szakasza valósulhatna meg, a csepeli HÉV-től a csepeli szigetcsúcsot és a Nemzeti Színház környékét érintve.[8]

2018-ban bejelentették, hogy az akkori kormányhatározatban a megvalósítandó tervek közé került az 5-ös metró projektje, melynek első üteme a csepeli és a ráckevei HÉV-ek vonalainak egyesítése, és meghosszabbítása a Kálvin térig. Valamint szóba került a távlati összekötésük a szentendrei vonallal. A határozat a Kunszentmiklós-Tass–Kőbánya-Kispest között közlekedő személyvonatokat is lehozná a föld alá, és az 5-ös metróval integrálná.[9]

2019. május végi ülésén a fővárosi közgyűlés hozott határozatot arról, hogy a H5-ös HÉV vonalat, jelentősége, utasforgalmának nagysága és sűrű követése miatt, 2019. szeptember 1-jétől a Főváros M5-ös metróvonalaként hivatkozza.[10]

2021. április 14-én a Múzeum körúton a Magyar Nemzeti Múzeum főépülete előtt megkezdték a geotechnikai próbafúrásokat a leendő metróvonal Közvágóhíd és Kálvin tér közötti szakasza mentén.[11]

Vonalvezetése

[szerkesztés]

A gyorsvasút nyomvonalára egyelőre több elképzelés is létezik. Az elképzelések szerint egy olyan gyorsvasúti rendszer jönne létre, amelybe a két dél-pesti és a szentendrei HÉV mellett esetleg az esztergomi vasútvonal tartozna.[12] A városba beérkező csepeli és ráckevei HÉV-vonalakat a Nemzeti Színház előtt a föld alatt kötnék össze egymással, majd onnan a felszín alatt közlekedő metróként folytatnák az útjukat a Haller utca és Boráros tér felé (megszüntetve a jelenlegi zárványt, amely gátolja a kapcsolatot a Millenniumi városnegyed és a Duna-part között). Innen a vasút továbbra is a föld alatt folytatná az útját, a Kálvin térnél keresztezné a 3-as és a 4-es metrót, az Astoriánál pedig a 2-eset.[13] A vonalnak – a 2012-es tervek szerint[14] – külön megállója kötné össze a Margit-sziget bejáratát a Szent István parkkal, majd megérkezne a budai oldalra és kapcsolódna a szentendrei HÉV-vonalhoz.

A vonalat egyes elképzelések egy, a német S-Bahnhoz hasonlítható elővárosi jellegű vasútfejlesztéssel egészítenék ki. E tervek szerint az ötös metró vonalain a kunszentmiklósi és az esztergomi vasútvonalakról befutó szerelvények is közlekednének.

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://index.hu/urbanista/2016/04/18/metroval_ferihegyrol_rakospalotara._raadasul_atszallas_nelkul/
  2. metros.hu | térkép: budapest gyorsvasúti hálózatának fejlesztése a 80-as évek tervei szerint. metros.freeweb.hu. (Hozzáférés: 2017. november 19.)
  3. Demszky már az ötös metrón utazna; A www.origo.hu cikke; Elérés: 2007. október 26.
  4. Az ötös metró tervezéséről szóló cikk a www.origo.hu-n; Elérés: 2007. október 26.
  5. Már az ötös metrót tervezik az fn.hu cikke; Elérés: 2007. október 26.
  6. terv készült az ötös metróról Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben; Az Origo cikke; 2008. február 16.; elérés: 2008. február 19.
  7. „Behozzuk a lemaradást, vagy be kell csukni a boltot” – interjú Vitézy Dáviddal (Origó, 2011. július 7.)
  8. Leporolták az 5-ös metró terveit: mutatjuk, melyik vonalon járna[halott link] (Blikk, 2017. március 9.)
  9. 5-ös metró, 98 új HÉV, vasúti alagút - mindent leokézott a kormány. (Hozzáférés: 2019. január 17.)
  10. E-Információszabadság oldalak. einfoszab.budapest.hu. [2019. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 17.)
  11. Wolf Géza: Történelmi pillanat: megkezdődtek az 5-ös metró próbafúrásai (magyar nyelven). index.hu. Index.hu Zrt., 2021. április 14. (Hozzáférés: 2021. április 15.)
  12. Az 5-ös metró tanulmánya a metros.hu-n Archiválva 2007. augusztus 20-i dátummal a Wayback Machine-ben Elérés: 2010. január 5.]
  13. Archivált másolat. [2014. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. szeptember 13.)
  14. Budapest 2020: jöhet az ötös metró (Egy nap a városban, 2012. augusztus 14.)

További információk

[szerkesztés]