Római metró

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Római metró
(Metropolitana di Roma)
Egy római metrószerelvény
Egy római metrószerelvény
Roma mappa metropolitana.svg
Adatok
Ország  Olaszország
Helyszín Róma
Típus metró
Átadás 1955.
Hálózat hossza 60 km km
Vonalak száma 3
Állomások száma 74
Napi forgalom 906 850
Üzemeltető
Üzemeltető Metropolitana di Roma S.p.A.
A Római metró
(Metropolitana di Roma) weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Római metró
(Metropolitana di Roma)
témájú médiaállományokat.

A római metró (Metropolitana di Roma) Róma városának metrórendszere. Olaszország fővárosa az európai ősi városok egyike, 3 millió lakossal. A jelenleg működésben lévő metróvonalak X alakban szelik át a várost és a Termini állomásnál (Központi pályaudvar) keresztezik egymást. 2012-ben újabb B1 jelű vonallal bővült a hálózat. 2014. novemberben átadták a C vonal első szakaszát.

A római metró hálózata 2015-ben (terv)

Története[szerkesztés]

B vonal[szerkesztés]

A vonal kiépítését az 1930-as években kezdeményezték, majdan az 1940-es években a háború késleltette a kivitelezés megkezdését. Elsőként a B vonal déli része épült meg a Laurentina és a Termini állomás között az 1955. február 9-én adták át, az az évi világkiállítás idején. Az üzemeltetést a Società Tramvie e Ferrovie Elettriche die Roma vasúttársaság végezte. Ez kötötte össze Rómát az új EUR városrésszel. Roma Termini és a déli végállomás Laurentina közötti szakasz képviseli a jelenlegi vonal a B déli részét, amely 11 km hosszú és ebből 6 km-t alagútban fut. 1990-ben a B-vonalat meghosszabbították északra Rebibbia állomásig. Az északi pálya megnyitása 8 km-el növelte a pályát, ebből 7 km a földalatt fut. Az építése részben beépített nyílt vágattal és részben alagútfúrással történt. 2003-ban megnyitották a Quintiliani állomást. Ma az útvonal 23,1 km hosszú, 25 állomás tartozik hozzá és mintegy 350.000 utast szállít naponta.

A Piramide és EUR Magliana szakaszok között a metró és a Piramide-C. Colombo közötti - tengerpartra menő - hév közös felszíni szakaszon fut, de a hév csak minden második állomáson áll meg.

A vonal[szerkesztés]

A vonal terveit 1959-ben hagyták jóvá. Munkálatok a vonalon 1964-ben kezdődött el a Tuscolana területen, de egy sor késedelmet okozott a rossz szervezés. Mindenekelőtt, az eredetileg tervezett fejtéses alagútépítés mód komoly problémákat okozott a közúti közlekedésben a Róma délkeleti városrészeiben. Miután felfüggesztették a munkákat csak 5 évvel később folytatták a kivitelezést. Az üres alagutak és rendezetlen felszín problémákat okoztak a közlekedésben, de kárt okoztak a munkagépek a rezgések miatt is. A munkát is gyakran szakította félbe régészeti ásatás, különösen a közeli Piazza della Repubblica-n.

Az A vonal elsőként átadott szakasza Ottaviano és Cinecitta állomások között van. Ugyan ebben az évben (1980) adták át a déli Anagnina állomást is. 1999. május 29-én nyugat irányába 4,5 km-el hosszabbították meg egy új állomással, melynek neve Valle Aurelia. 2000. január 1-jén pedig újabb három állomást adtak át a Battistini végállomásig. A Tevere folyót felszínre törve hídon átkelve keresztezi, majd földalatti vezetéssel halad tovább. A földalatti szakaszok a belvárosban pajzs technikával fúrással, külső részeken részben felszínről visszatemetéssel készült. A vonal jelenleg 18,4 km hosszú, összesen 27 állomás és mintegy 500.000 utast szállít naponta.

B1 vonal[szerkesztés]

A 2012. június 13-án átadták B1 metróvonal első szakaszát Conca d’oro állomásig. A B1 vonal a B vonal Bologna állomásáról ágazik ki észak felé. Előkészítést követően az alagútfúrást végző fúrópajzs 2008. május 21-én állt munkába. A három megálló Annabaliano, Libia/Gondar és az ideiglenes végállomás: Conca d’oro. A mostani végállomás egyben a D vonal átszállóhelye is lesz annak átadása esetén. Várhatóan 2013-ban készül el a folytatása Jonio állomásig. A tervek szerint további 3 állomás csatlakozik majd a Porta di Roma/Bufalotta végállomásig.[1]

C vonal[szerkesztés]

2006-ban a régészeti feltárásokkal kezdődött a vonal építése. A C vonal első szakaszának átadására a Parco di Centocelle – Monte Compatri-Pantano állomások között - több év csúszást követően - 2014. november 9-én került sor. A vezető nélküli metrónak 12,7 km hosszú pályája és 15 megállója van. Ennek a szakasznak a része lesz a Parco di Centocelle – Lodi, majd 2015-ben a San Giovanni állomás, 2020-ban a San Giovanni – Colosseum. Színe zöld. Ha a vonal teljesen elkészül 36 állomásból fog állni és 34,5 km hosszú lesz. A San Giovanni (Vatikán), Colosseo és Ottaviano állomásoknál keresztezi majd a jelenlegi metróvonalakat. A vonal magába foglalja a Roma Termini és Giardinett között korábban működő helyi érdekű vasút jelentős részét. A vonal teljesen automatikus üzemű lesz.

1. szakasz: 21 megállóval: Parco di Centocelle - Montecompatri - Pantano - Lodi: 2014. november 9.

2. szakasz: Lodi bis San Giovanni: 2015. évvége

3. szakasz: 2 megállóval: San Giovanni - Fori Imperiali/Colosseo: 2020.


Ezzel együtt a római metróvonalak összesen 57,9 km-t tesznek ki.

Viszonylatok[szerkesztés]

Vonal Útvonal Átadás Hossz (km) Állomások
száma
Metropolitana di Roma A.svg
Anagnina ↔ Battistini 1980 18,4 27
Metropolitana di Roma B.svg
Laurentina ↔ Rebibbia / Jonio 1955 23,5 26
Metropolitana di Roma C.svg
Monte Compatri-Pantano ↔ Lodi 2014 18,1 21
Metropolitana di Roma D.svg
Piazzale dell'Agricoltura ↔ Ojetti Építés alatt 20,4 22
Összesen 60(+20,4) 74(+22)

Tervezett vonal[szerkesztés]

D vonal[szerkesztés]

2006. júniusában kezdődött az előkészítése a D vonal megépítésének. A vonalat teljesen automatikus üzemre tervezik kiépíteni. 22 állomással és 20,4 km hosszan. A vonal a B vonallal párhuzamosan, attól nyugatra fog haladni.

Az építkezés első szakasza Fermi, Trastevere és Prati Fiscali állomások között kezdődik, 11 km hosszan és 12 állomással, a becsült költség 2,9 milliárd €. A vonalat a következő években majd egy keleti Ugo Ojetti állomásig 5 km hosszan - 6 állomással, valamint egy déli Piazzale dell'Agricoltura (EUR városrész) 4 km 4 állomással tervezik majd bővíteni. A pénzügyi finanszírozás tisztázásának hiányában az építkezések kezdete nem ismeretes.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Római metró témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés]

  1. (2012. április 10.) [1]. Római metró hivatalos oldala B1 vonal. (Hozzáférés ideje: 2012. április 12.)  

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Metropolitana di Roma című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Rome Metro című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.