Római metró

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Római metró
(Metropolitana di Roma)
Logo Metropolitane Italia.svg
Egy római metrószerelvény
Egy római metrószerelvény
Mappa della metropolitana di Roma.svg
Adatok
Ország Olaszország
Helyszín Róma
Típus metró
Átadás 1955.
Hálózat hossza60 km
Vonalak száma 3
Állomások/megállók száma 74
Nyomtávolság 1435 mm
Feszültség 1500 V DC villamosítási rendszer
Napi forgalom 906 850
Éves forgalom 279 000 000 (2012)[1][2]
Üzemeltető
Üzemeltető Metropolitana di Roma S.p.A.
Elhelyezkedése
Római metró (Metropolitana di Roma) (Olaszország)
Római metró (Metropolitana di Roma)
Római metró
(Metropolitana di Roma)
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 41° 53′ 35″, k. h. 12° 28′ 58″Koordináták: é. sz. 41° 53′ 35″, k. h. 12° 28′ 58″
A Római metró
(Metropolitana di Roma) weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Római metró
(Metropolitana di Roma)
témájú médiaállományokat.

A római metró (Metropolitana di Roma) Róma városának metrórendszere. Olaszország fővárosa az európai ősi városok egyike, 3 millió lakossal. A jelenleg működésben lévő metróvonalak X alakban szelik át a várost és a Termini állomásnál (Központi pályaudvar) keresztezik egymást. 2012-ben újabb B1 jelű vonallal bővült a hálózat. 2014. novemberben átadták a C vonal első szakaszát.

A római metró hálózata 2015-ben (terv)

Története[szerkesztés]

B vonal[szerkesztés]

A vonal kiépítését az 1930-as években kezdeményezték, majdan az 1940-es években a második világháború késleltette a kivitelezés megkezdését. Elsőként a B vonal déli része épült meg a Laurentina és a Termini állomás között az 1955. február 9-én adták át, az azévi világkiállítás idején. Az üzemeltetést a Società Tramvie e Ferrovie Elettriche di Roma vasúttársaság végezte. Ez kötötte össze Rómát az új EUR városrésszel. Roma Termini és a déli végállomás Laurentina közötti szakasz képviseli a jelenlegi vonal a B déli részét, amely 11 km hosszú és ebből 6 km-t alagútban fut. 1990-ben a B-vonalat meghosszabbították északra Rebibbia állomásig. Az északi pálya megnyitása 8 kilométerrel növelte a pályát, ebből 7 km a föld alatt fut. Építése részben beépített nyílt vágattal, részben alagútfúrással történt. 2003-ban megnyitották a Quintiliani állomást. Ma az útvonal 23,1 km hosszú, 25 állomás tartozik hozzá és mintegy 350 000 utast szállít naponta.

A Piramide és EUR Magliana szakaszok között a metró és a Piramide-C. Colombo közötti - tengerpartra menő - helyi érdekű vasút közös felszíni szakaszon fut, de a hév csak minden második állomáson áll meg.

A vonal[szerkesztés]

A vonal terveit 1959-ben hagyták jóvá. Munkálatok a vonalon 1964-ben kezdődtek el a Tuscolana területen, de egy sor késedelmet okozott a rossz szervezés. Mindenekelőtt az eredetileg tervezett fejtéses alagútépítés mód komoly problémákat okozott a közúti közlekedésben Róma délkeleti városrészeiben. Miután felfüggesztették a munkákat csak öt évvel később folytatták a kivitelezést. Az üres alagutak és a rendezetlen felszín problémákat okoztak a közlekedésben, de kárt okozott a munkagépek rezgése is. A munkát is gyakran szakította félbe régészeti ásatás, különösen a közeli Piazza della Repubblicán.

Az A vonal elsőként átadott szakasza Ottaviano és Cinecitta állomások között van. Ugyanebben az évben (1980) adták át a déli Anagnina állomást is. 1999. május 29-én nyugat irányában 4,5 km-rel hosszabbították meg az új Valle Aurelia állomással. 2000. január 1-jén pedig újabb három állomást adtak át a Battistini végállomásig. A Tiberis folyót felszínre törve hídon átkelve keresztezi, majd föld alatti vezetéssel halad tovább. A föld alatti szakaszok a belvárosban pajzstechnikával, fúrással, a külső részeken részben felszínről visszatemetéssel készült. A vonal jelenleg 18,4 km hosszú, összesen 27 állomás és mintegy 500 000 utast szállít naponta.

B1 vonal[szerkesztés]

A 2012. június 13-án átadták a B1 metróvonal első szakaszát Conca d’oro állomásig. A B1 vonal a B vonal Bologna állomásáról ágazik ki észak felé. Előkészítést követően az alagútfúrást végző fúrópajzs 2008. május 21-én állt munkába. A három megálló Annabaliano, Libia/Gondar és az ideiglenes végállomás: Conca d’oro. A mostani végállomás egyben a D vonal átszállóhelye is, amelynek 2013-ban készült el a folytatása Jonio állomásig. A 2012-es tervek szerint további három állomás csatlakozik majd a Porta di Roma/Bufalotta végállomásig.[3] Más tervek szerint a B1 vonal, az E vonal részévé válna, amivel közvetlen metróvonal létesülne Ostiaig, Rómához legközelebb eső tengerparthoz, amivel egy időben kiváltanák a túlzsúfolt Róma–Lido-vasútvonalat.

C vonal[szerkesztés]

2006-ban a régészeti feltárásokkal kezdődött a vonal építése. A C vonal első szakaszának átadására a Parco di Centocelle – Monte Compatri-Pantano állomások között – több év csúszást követően – 2014. november 9-én került sor. A vezető nélküli metrónak 12,7 km hosszú pályája és 15 megállója van.

Ennek a szakasznak a része a Parco di Centocelle – Lodi, s 2015 óta a San Giovanni állomás, 2020 óta pedig a San Giovanni – Colosseum. Színe zöld. A teljesen elkészült vonal 36 állomásból áll és 34,5 km hosszú. A San Giovanni (Vatikán), Colosseo és Ottaviano állomásoknál keresztezi a korábbi metróvonalakat. A vonal magába foglalja a Roma Termini és Giardinett között korábban működött helyi érdekű vasút jelentős részét. A vonal teljesen automatikus üzemű.

1. szakasz: 21 megállóval: Parco di Centocelle – Montecompatri – Pantano – Lodi: 2014. november 9.

2. szakasz: Lodi bis San Giovanni: 2015. év vége

3. szakasz: 2 megállóval: San Giovanni – Fori Imperiali/Colosseo: 2020

Ezzel együtt a római metróvonalak összesen 57,9 km-t tesznek ki.

Viszonylatok[szerkesztés]

Vonal Útvonal Átadás Hossz (km) Állomások
száma
Metropolitana di Roma A.svg
Anagnina ↔ Battistini 1980 18,4 27
Metropolitana di Roma B.svg
Laurentina ↔ Rebibbia / Jonio 1955 23,5 26
Metropolitana di Roma C.svg
Monte Compatri-Pantano ↔ San Giovanni 2014 18,7 22
Metropolitana di Roma D.svg
Piazzale dell'Agricoltura ↔ Ojetti Építés alatt 20,4 22
E Cristoforo Colombo ↔ Jonio Tervezés alatt 38,5 25
Összesen 60(+58,9) 74(+47)

Tervezett vonal[szerkesztés]

D vonal[szerkesztés]

2006 júniusában kezdődött az előkészítése a D vonal megépítésének. A vonalat teljesen automatikus üzemre tervezik kiépíteni. 22 állomással és 20,4 km hosszan. A vonal a B vonallal párhuzamosan, attól nyugatra fog haladni.

Az építkezés első szakasza Fermi, Trastevere és Prati Fiscali állomások között kezdődik, 11 km hosszan és 12 állomással, a becsült költség 2,9 milliárd €. A vonalat a következő években majd egy keleti Ugo Ojetti állomásig 5 km hosszan – 6 állomással, valamint egy déli Piazzale dell'Agricoltura (EUR városrész) 4 km 4 állomással tervezik majd bővíteni. A pénzügyi finanszírozás tisztázásának hiányában az építkezések kezdete nem ismeretes.

E vonal[szerkesztés]

Egy 2018-as terv szerint az E vonal esetében összevonnák a Róma–Lido-vasútvonalat és a Piramide állomástól a B vonalon menne közös szakaszon, egészen a B vonal 1-es kiágazásáig Jonio állomásig. Ezzel közvetlen összeköttetést kapna Ostia és a nyugati agglomeráció Róma város metróhálózatával.

F vonal[szerkesztés]

Az F vonal a jelenlegi Róma-Viterbo vasútvonalat váltaná ki Flaminio és Montebello állomások között. A tervek szerint Flaminiónál közvetlen átszállást biztosítanának az A vonalra, a Montebellói végállomás már a Római Nagy Körgyűrűn kívül helyezkedne el, ahol jelenleg is P+R parkolási lehetőség is van. A tervek szerint ezzel Róma északi része közvetlenül elérhető lenne metróval, a Rai Saxa Rubra-i bázisa is elérhetővé válni így.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Metropolitana di Roma
A Wikimédia Commons tartalmaz Római metró témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.atac.roma.it/page.asp?p=52, 2018. augusztus 22.
  2. http://www.atac.roma.it/page.asp?p=52, 2018. szeptember 4.
  3. (2012. április 10.) [1]. Római metró hivatalos oldala B1 vonal. (Hozzáférés ideje: 2012. április 12.)  

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Metropolitana di Roma című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Rome Metro című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.