Tajpeji metró

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tajpeji metró
Metro Taipei (Logo Only).svg
Taipei MRT Jiantan Station and rolling stock 20070507.jpg
Taipei Metro official map optimised.png
Adatok
Ország Kínai Köztársaság
Helyszín Tajpej
Típus Gyorsvasút
Átadás 1996. március 28.
Hálózat hossza152,9 km
Vonalak száma 6
Állomások/megállók száma 131
Nyomtávolság Vonalanként eltérő
Maximális sebesség90 km/h
Átlagsebesség31,5 km/h
Áramellátás Harmadik sín
Feszültség 750 V DC
Napi forgalom 2 040 000 (2017)
Éves forgalom 746 100 000 (2017)[1][2]
A Tajpeji metró weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tajpeji metró témájú médiaállományokat.

A taipei metró (kínaiul: 台北捷运 (台北捷運, Táiběijiéyùn)) egy gyorsvasúti hálózat Tajpej (kínaiul: 台北市) és Hszinpej (kínaiul: 新北市) városokban, a Kínai Köztársaságban. Gyakran csak az angol megfelelőjének (Mass Rapid Transit) rövidítésével, MRT-nek is nevezik.[3][4]

Ez volt az első hasonló rendszer Tajvanon (a másik Kaohsziung (kínaiul: 高雄) városában található).[5] Az építés terveit 1986-ban hagytak jóvá és két évvel később meg is kezdődtek az építékezések.[6] Az első vonal 1996-ban nyílt meg, de alig 4 évvel később már 3 vonalon 62 állomás tartozott a hálózatba.[7] 2008 óta az állomások száma 131-re bővült, az utasforgalom pedig több mint kétszeresére nőtt.

A rendszert gyakran dicsérik biztonságáért, kiszámíthatóságért és minőségéért.[5][8][9] Rendkívül hasznosnak bizonyult a közúti forgalom enyhítésében, naponta ugyanis több mint kétmillió ember használja a vonatokat.[10]

Történet[szerkesztés]

Vonalak[szerkesztés]

Földrajzi térkép
Jelenlegi és jövőbeni útvonalak

A hálózaton lévő 6 vonal reggel 6 órától másnap éjfélig üzemel[11] (az utolsó vonatok a végállomásokra hajnali 1 óra körül érkeznek), de különleges események (például holdújév) alkalmából az üzemidő hosszabb.[12] A vonatok a vonaltól és napszaktól függően 1,5 – 15 percenként követik egymást.[11][13] A dohányzás a hálózat teljes egészén tilos, az étel-, italfogyasztás illetve a rágózás szintén tilos, de csak a fizető övezetben.[14]

Az állomások különösen a csúcsidőkben rendkívül zsúfolttá válnak, különösképpen az olyan átszálló állomások, mint a Taipei main station, Zhongxiao Fuxing és Minquan West Road. Az automatizált hangosbemondások mandarin, angol, hokkien, hakka és japán nyelveken hallhatóak.[15]

Ikon Rövidítés Magyarul Útvonalak Járatsűrűség csúcsidőben Járatsűrűség csúcsidőn kívül Állomások száma
Taipei Metro Line BR.svg BR Barna vonal Nangang Exhib. Center – Taipei Zoo 2–4 4–10 24
Taipei Metro Line R.svg R Piros vonal Tamsui – Xiangshan 6 8–10 28
Beitou – Daan 3 4–5
Beitou – Xinbeitou (Xinbeitou szárnyvonal) 7–8 10
Taipei Metro Line G.svg G Zöld vonal Songshan – Xindian 4–6 6–8 20
Songshan – Taipower Building 3 4–6
Qizhang – Xiaobitan (Xiaobitan szárnyvonal) 12–20 12–20
Taipei Metro Line O.svg O Narancs vonal Luzhou – Nanshijiao 6 8–10 26
Huilong – Nanshijiao (Xinzhuang szárnyvonal) 6 8–10
Taipei Metro Line BL.svg BL Kék vonal Dingpu – Nangang Exhib. Center 6 8–10 23
Far Eastern Hospital – Kunyang 3 4–5
Taipei Metro Line Y.svg Circular Körjárat Dapinglin – New Taipei Industrial Park 4–7 5–10 14


Díjszabás[szerkesztés]

Egy útra érvényes token

A menetdíjak 20 és 65 taiwani dollár között mozognak a távolságtól függően. Egy útra szóló tokenekkel és feltöltőkártyákkal (hasonló a Londonban használatos Oyster kártyához) lehet utazni. Kezdetben a kártyával rendelkezők 20% kedvezményben részesültek, de ezt 2020. februárjában felváltotta egy új kedvezmény-rendszer, amiben minél többet utazik valaki, annál nagyobb kedvezményt kap.[16] A kedvezmény a hónap első napján mintegy visszatérítésként kerül jóváírásra az előző hónap adatai alapján.[17]A helyi önkormányzatok által kiállított speciális kártyával utazók 60%-os kedvezményben részesülnek.[18] 6 év feletti gyermekek felnőtt jeggyel utazhatnak. Más típusú jegyek is léteznek, például havi jegyek, komibnált jegyek és kerékpáros jegyek.[19]

Infrastruktúra[szerkesztés]

A tajpeji metró főhadiszállása
Beléptetőkapuk Taipei Nangang Exhibition Center állomáson

A tajpeji metró az egész hálózaton akadálymentes hozzáférést biztosít: az állomásokat és a vonatokat a mozgásukban korlátozottak is igénybe tudják venni.[20][21][22] Megtalálhatóak többek között mozgáskorlátozott mellékhelyiségek, emelők és liftek, látássérültek számára bordázott járólapok, extra széles beléptetőkapuk és a vonatokon kerekesszékesek számára felfestett helyek.[23]

2003 szeptemberében az állomások angol neveit felváltotta a hanyu pinjin változat, zárójelben utána pedig a tongyong pinyin változat az állomások be- és kijáratainál.[24] Az átalakítás után azonban számos állomásnév átírása megegyezett.[25] Az információs füzetek (臺北市大眾捷運系統捷運站轉乘公車資訊手冊) 2004-ben még a Wade–Giles átírással készültek.[26]

Hogy a rendszer kezelni tudja a növekvő utasszámot, minden állomáson lecserélték a hagyományos forgósorompós beléptetőkapukat és az egy útra érvényes jegyeket feltöltőkártyák helyett token formában értékesítették tovább[27] Az egész hálózat, beleértve az állomásokat, vonatokat és alagutakat le van fedve mobiltelefon hálózattal és számos állomáson WiFi hozzáférés is biztosított.[28] A világ első WiMAX metró szerelvényei 2007-ben közlekedtek először a barna vonalon.[29] Néhány állomás mobiltöltő állomásokkal is fel van szerelve.[30]

Peronok[szerkesztés]

Egyedi sárkányhajó formájú híd a piros vonal Jiantan állomásánál
A barna vonal Wende állomásának peronja
Széles szigetperon a kék vonal Taipei City Hall állomásán

A nagy forgalmú vonalakon valamennyi állomás szigetperonnal rendelkezik, míg az alacsony forgalmú vonalak állomásai oldalperonnal rendelkeznek. A közepes forgalmú vonalakon mindkét konstrukció megtalálható. A nagy forgalmú állomások peronjainak hossza eléri a 150 métert annak érdekében, hogy fogadni tudja a 6 kocsiból álló szerelvényeket is. A peronok szélessége állomásokon változó, a legszélesebbek Taipei main station, Zhongxiao Fuxing és Taipei City Hall állomásokon található.

Minden állomás rendelkezik LED és LCD kijelzőkkel mind az állomások előtereiben, mind pedig a peronokon, amelyek a következő vonatok érkezését mutatják. Minden állomáson a peronkapuk felett villogó piros fény jelzi a vonat közeledtét. 2018-ra már minden állomáson peronkapuk működtek.[31][32][33][34][34][35]

Művészet[szerkesztés]

Falfestmény Nangang állomáson

A kezdeti hálózatban olyan fontos állomásokat választottak, mint az átszálló-, vég- és a nagy utasforgalmú állomások a közművészet telepítéséhez. A közművészet helyszíneinek alapelve a vizuális fókusz volt. A műalkotások között voltak falfestmények, gyermekmozaik kollázsok, szobrok, függesztett formák, térbeli alkotások, interaktív alkotások és ablakok. A kiválasztási módszerek között nyílt versenyek, meghívásos versenyek, közvetlen feladatok és a gyerekekkel való együttműködés szerepeltek.

A műalkotások népszerűsítése ma is folytatódik - a Közlekedési Minisztérium pályázatot írt ki nagyszabású nyilvános műalkotások biztosítására Sanchong állomás számára. Az ajánlat 9 millió dollár.[36]

Tranzit[szerkesztés]

Sanchong, egy átszállóállomás a metró és Taoyuan reptéri gyorsvasút között

Átszállási lehetőség a városi buszokra minden állomáson biztosítva van. 2009-ben a metró- és buszhálózat között 444.100 átszállás történt naponta (csak az EasyCard használók száma).[37] Átszállási lehetőség a vasútra és a nagysebességű vasútra Taipei main station, Banqiao és Nangang állomásokon lehetséges. Távolsági autóbuszokra a Taipei main station és Taipei City Hall állomásokon lehetséges. A Maokong Gondola a Taipei Zoo állomásról rövid sétával elérhető.

A Songshan repülőteret a barna vonal Songshan állomása szolgálja ki.[38] A Taoyuan nemzetközi repülőtér pedig a reptéri gyorsvasúttal (Taoyuan Airport MRT) érhető el, ami közvetlenül csatlakozik a metróhoz.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://english.metro.taipei/ct.asp?xItem=1056489&ctNode=70217&mp=122036, 2018. augusztus 22.
  2. http://english.metro.taipei/ct.asp?xItem=1056489&ctNode=70217&mp=122036, 2018. szeptember 4.
  3. History (english nyelven). Department of Rapid Transit Systems, Taipei City Government , 2009. augusztus 1.
  4. Metro Logo (english nyelven). Taipei Rapid Transit Corporation , 2009. november 27.
  5. a b Lew, Alexander: Taipei Subway Ranks as one of the Best. Wired , 2007. október 15.
  6. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) chronicles nevű ref-eknek
  7. Cite web hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni! (kínai nyelven). dotstat.taipei.gov.tw
  8. The Best Public Transportation Systems In The World (angol nyelven). Business Insider Australia , 2011. június 30. (Hozzáférés: 2018. szeptember 16.)
  9. Can Singapore match Taipei's rail reliability? (angol nyelven). The Straits Times , 2016. június 9. (Hozzáférés: 2018. szeptember 16.)
  10. Traffic nightmares plague Taipei”, 2001. szeptember 20. (Hozzáférés ideje: 2010. június 30.) 
  11. a b Metro Service: Danshui-Xindian Line. Taipei Rapid Transit Corporation, 2010. október 16. [2011. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 4.)
  12. Mo Yan-chih. „New Year's Eve revelers urged to use mass transit”, 2010. december 29. (Hozzáférés ideje: 2010. december 31.) 
  13. One train per 90 seconds on Neihu Line during peak hour: mayor”, 2009. július 5. (Hozzáférés ideje: 2009. augusztus 16.) 
  14. Regulations for Use of the Taipei Metro System. Taipei Rapid Transit Corporation, 2009. október 14. [2011. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 4.)
  15. Taipei MRT moves English announcements to 2nd place”, The China Post, 2015. december 6. 
  16. Everington, Keoni. „Taipei MRT to offer up to 30% monthly discoun...”, Taiwan News, 2020. január 14. 
  17. https://www.taipeitimes.com/News/taiwan/archives/2020/02/02/2003730230
  18. Cite web hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!. 臺北大眾捷運股份有限公司
  19. Tickets. Taipei Metro . (Hozzáférés: 2018. január 8.)
  20. Facilities Inside the Station. Taipei Rapid Transit Corporation, 2009. október 21. [2011. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 14.)
  21. Facilities Outside the Station. Taipei Rapid Transit Corporation, 2008. augusztus 21. [2011. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 14.)
  22. Trial Facilities. Taipei Rapid Transit Corporation, 2008. december 30. [2011. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 14.)
  23. Facilities for the Disabled. Taipei Rapid Transit Corporation, 2008. december 30. [2011. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 14.)
  24. 台北地铁标识英译名年底前全部改为汉语拼音. news.sina.com.cn
  25. 台鐵英譯亂象 年底清查正名 – 大紀元, 2009. november 19.
  26. 松山區公所網站管理員: 臺北市松山區公所. 臺北市松山區公所 , 2004. október 22.
  27. Taipei MRT to introduce new IC ticketing system”, 2007. április 28. (Hozzáférés ideje: 2010. július 1.) 
  28. Archived copy (chinese nyelven). 臺北捷運公司, 2009. július 14. [2011. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 7.)
  29. World's first WiMAX-service MRT trains available in Taipei”, 2009. június 3. (Hozzáférés ideje: 2010. július 1.) 
  30. MRT offers mobile charging at six stations”, 2012. március 3. (Hozzáférés ideje: 2012. március 4.) 
  31. 臺北捷運車站月臺門 全面建置完成 (Chinese (Taiwan) nyelven). Taipei Metro , 2018. szeptember 28. (Hozzáférés: 2018. szeptember 29.)
  32. Archived copy. [2010. április 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 17.) 防跳軌 捷運3站將設月台門- 自由電子報
  33. http://61.222.185.194/?FID=6&CID=47840 台灣新生報 | 防跳軌 北捷增3站設月台門
  34. a b Taipei Rapid Transit Corporation '08 Annual Report. Taipei Rapid Transit Corporation. [2011. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 1.)
  35. MRT station suicide attempt fails”, 2008. január 22. (Hozzáférés ideje: 2010. július 1.) 
  36. Department of Rapid Transit. DORTS. [2008. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. november 13.)
  37. 2010 Annual Report. Taipei Rapid Transit Corporation. (Hozzáférés: 2012. március 4.)
  38. Route Map. Taipei Rapid Transit Corporation, 2009. november 13. [2010. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. február 9.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Taipei metro című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 臺北捷運 című kínai Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.