New York-i metró
| New York-i metró (New York City Subway) | |
 | |
 | |
| A New York-i metró egyik szerelvénye, a háttérben New York felhőkarcolói | |
 | |
| Adatok | |
| Ország |  Amerikai Egyesült Államok |
| Helyszín | |
| Típus | metró |
| Átadás | 1904. október 27. |
| Hálózat hossza | 373 km (vonalak) 1355 km (sínpálya)[1][2] km |
| Vonalak száma | 26 |
| Állomások/megállók száma | 468 |
| Nyomtávolság | 1435 mm |
| Átlagsebesség | 27 km/h |
| Napi forgalom | 4 328 401 (átlag, 2009)[3] 5 086 833 (hétvége, 2009)[3] |
| Éves forgalom | 1 579 866 600 (2009)[3] |
| Üzemeltető | |
| Üzemeltető | New York City Transit Authority |
| Elhelyezkedése | |
 New York-i metró
(New York City Subway) Pozíció az USA térképén
| |
 é. sz. 40° 42′, ny. h. 74° 00′Koordináták: é. sz. 40° 42′, ny. h. 74° 00′ | |
| A New York-i metró (New York City Subway) weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz New York-i metró (New York City Subway) témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A New York-i metró (angolul: New York City Subway) a világ egyik legtöbb viszonylatot számláló metróhálózata. Összesen 468 állomás található a 373 km hosszú vonalakon. Azon kevés közlekedési eszközök közé tartozik, amelyen az üzemidő non-stop (0-24), az év 365 napján. Utasszám tekintetében csak a 10. legforgalmasabb hálózat a világon. A metróvonalak közel 40%-a a felszínen fut, ezek nagy része magasvasút.
Áttekintés[szerkesztés]
Az állomások New York négy nagy városrészében találhatóak meg: Manhattan, Queens, Bronx és Brooklyn, azonban a G vonal kivételével az összes megtalálható Manhattanben. A 468 állomás közel fele éjjel-nappal üzemel; az éjszakai vagy a nagyvasúti szerelvények miatt.
2005-ben a metróhálózat 50 éves rekordot döntött: az utasszám elérte az 1,45 milliárd főt. 2007 negyedik negyedévében, egy átlagos napon az utasok száma meghaladta a 6 432 700 főt. Az utasszám 2008-ban is növekedett, ugyanis az MTA (a hálózat üzemeltetője) a 2008-as év elején két lépésben csökkentette a jegyek és a bérletek árát mintegy 6,8%-kal.
A vonalak nagy részén találhatóak lassú- (local) és gyorsjáratok (express) is. Ilyenkor a pályaszakaszok legalább 3-4 vágányból állnak: a külső kettő a helyi, míg a belső kettő a gyorsjáratoknak van fenntartva. Érdekesség, hogy csúcsidőben a J és Z vonalak ún. skip-stop(kihagy-megáll) üzemmóddal működnek, vagyis ahol a J megáll ott a Z nem, és fordítva, azonban néhány expressz állomáson mindkettő megáll. Csúcsidőn kívül a Z nem közlekedik ilyenkor mindenhol a J áll meg. 2005. május 27-éig az 1 és 9 vonalak is így működtek, de a 9 vonal aznap megszűnt.
A vonalakat számmal és betűvel látták el, elvégre nehéz lenne mind a 28 vonalat csak szín alapján megjegyezni. A színek szerint osztják őket különböző csoportokba (egyszínűek azok a vonalak, amelyek nagy távolságon egy alagútban futnak, majd szétágaznak). A számok vagy betűk egy megfelelően színezett körben vagy egy csúcsára állított négyszögben állnak attól függően, hogy lassú- vagy gyorsjáratról van-e szó. Ezenfelül további, névvel ellátott csoportba is tartoznak.
Történet[szerkesztés]
Az első New York-i metró vonal 1869-ben épült.Csupán 95 méteres szakasza Lower Manhattanban volt. A vonal meghosszabbítása különböző politikai és finanszírozási okok miatt elmaradt, bár terveztek jópárat. A vonalat 1910-ben lerombolták a BMT Broadway Line építésekor. A City Hall állomás ma is áll még, de a rendszerben nincs bent, a 6 os vonal kocsijai fordulnak itt vissza Brooklyn Bridge City Hall állomásra.
Vonalak[szerkesztés]
A metróvonalakat két divízióba osztják: Az A divízió vonalait számokkal a B vonalait betűkkel jelölik.
'A' divízió (IRT - Interborough Rapid Transit)[szerkesztés]
| Vonal | Vonal neve | Viszonylat |
|---|---|---|
|
Broadway-Seventh Ave Local | 242nd Street - South Ferry |
|
Broadway-Seventh Ave Express | 241st Street - Flatbush Ave 241st Street - New Lots Ave (Kizárólag csúcsidőben) |
|
Broadway-Seventh Ave Express | 148th Street - New Lots Ave |
|
Lexington Ave Express | Woodlawn - Utica Ave Woodlawn - New Lots Ave (Kizárólag csúcsidőben és késő éjszaka) |
|
Lexington Ave Express | Dyre Ave - Bowling Green Nereid Ave - Flatbush Ave (Kizárólag csúcsidőben) |
 
|
Lexington Ave Local/Express | Pelham Bay Park - Brooklyn Bridge |
|
|
Flushing Local/Express | Main Street - 42nd Street-Times Square |
|
42nd Street Shuttle | Times Square - Grand Central |
'B' divízió (Brooklyn-Manhattan Transit Corporation)[szerkesztés]
| Vonal | Vonal neve | Viszonylat |
|---|---|---|
|
Eight Ave Express | 207th Street - Lefferts Boulevard Rockaway Boulevard - Far Rockaway (Késő éjszaka kivételével!) |
|
Sixth Ave Express | 145th Street - Brighton Beach Bedford Park Boulevard - Brighton Beach (Kizárólag csúcsidőben!) |
|
Eight Ave Local | 168th Street - Euclid Ave |
|
Sixth Ave Express | 205th Street - Coney Island |
|
Eight Ave Local | Jamaica Center - Canal Street (World Trade Center) |
|
Sixth Ave Local | 179th Street - Coney Island |
|
Brooklyn–Queens Crosstown Local | Court Square - Church Avenue |
 
|
Nassau St Express | Jamaica Center - Chambers Street (- Broad Street) |
|
Canarsie Local | Eighth Avenue - Rockaway Parkway |
|
Nassau Street Local | Metropolitan Avenue - Myrtle Avenue 71st Avenue - Metropolitan Avenue (hétköznapok) |
|
Broadway Express | Ditmars Boulevard - Coney Island |
|
Broadway Express | Ditmars Boulevard - Coney Island 57th Street - Coney Island |
|
Broadway Local | 71st Avenue - 95th Street |
|
|
Franklin Ave Shuttle Rockaway Park Shuttle |
Franklin Ave - Prospect Park Broad Channel - Rockaway Park |
|
Second Ave | 125th Street - Hanover Square (építés alatt) |
| SIR | Staten Island Railway | St Geroge - Tottenville |
Menetrend[szerkesztés]
| Napszak | Időpont |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Csúcsidő | Hétfő-Péntek 06.30-09.30 15.30-20.00 |
3-5 | 4-8 | 5-9 | 4-7 | 4-10 | 2-5 | 2-3 | 2-5 | 6-9 | 8-10 | 4-7 | 6-8 | 6-10 | 5-10 | 6-10 | 5 | 9-12 | 4-6 | 7-10 | 7-10 | 6-9 | 15 | 10 |
| Napközben | Hétfő-Péntek 09.30-15.30 |
4-6 | 8 | 8 | 4-7 | 10-12 | 4 | 5 | 5 | 6-9 | 10 | 6-8 | 10 | 10 | 6-9 | 10 | 10 | 10 | 8 | 10 | 10 | 10 | 15 | 10 |
| Este | Hétfő-Péntek 20.00-24.00 |
10 | 12 | 12 | 10 | 10-12 | 10-15 | 5-8 | 10 | 10-12 | 12 | 6-10 | - | 10-12 | 8-10 | 15 | 12-15 | 12-15 | 7-12 | 10-12 | 10-12 | 12 | 15-20 | 12-15 |
| Hétvége | Szombat, vasár- és ünnepnap 06.30-24.00 |
6-10 | 12 | 12 | 8-12 | 10-14 | 8-10 | 4-8 | 5 | 8-12 | 10-12 | 8-10 | - | 8-15 | 8-10 | 8-10 | 8-15 | 9-12 | 6-10 | 8-12 | 8-10 | 8-12 | 12-20 | 20-15 |
| Éjszaka | 00.00-06.30 | 20 | 20 | 20 | 20 | 20 | 20 | 20 | - | 20 | - | 20 | - | 20 | 20 | 20 | 20 | 20 | 20 | 20 | 20 | 20 | 20 | 20 |
- Éjjel az 5 csak a Eastchester–Dyre Ave - 180th St útvonalon közlekedik. Az expressz-szerelvények csak a 180th St - Third Ave - 149th St útvonalon közlekednek.
- A 6-on 06.30 és 12.30 között a városba befelé, 12.30 és 21.00 között pedig a városból kifelé haladó vonatok közül minden második expressz-szerelvényként közlekedik a 3rd Ave - 138th Str - Parkchester útvonalon.
- A 7-en 06.30 és 12.00 között a városba befelé, 12.00 és 22.00 között pedig a városból kifelé haladó vonatok közül minden második expressz-szerelvényként közlekedik.
- Az A-n közlekedő vonatok fele érinti csak az Ozone Park - Lefferts Blvd illetve a Mott Ave - Far Rockaway útvonalakat. Ezeknek csak egy kis része halad a Rockaway Park - 116th St útvonalon is.
- A G-n közlekedő vonatok csak hétfőtől péntekig, 06.30 és 22.00 között érintik a 9th St - Court Sq útvonalat.
- A J és a Z vonalakon a Z csak csúcsidőben közlekedik, valamint ilyenkor a J helyett néhány állomáson a Z áll meg..
- Az M-en közlekedő vonatok 20.00 és 06.30 között valamint hétvégén csak a Village-Metropolitan Ave - Myrtle Ave útvonalon közlekednek ingajáratként.
- Az R-en közlekedő vonatok éjszaka csak a 36th Str - 59 Str között közlekednek ingajáratként. Canal St - DeKalb között az N helyettesíti.
Express/Local[szerkesztés]
A local melléknévvel ellátott járatok a vonal teljes vagy egy bizonyos szakaszán minden állomáson megállnak. Az "express" jelzésűek pedig kihagynak bizonyos állomásokat, általában a kevésbé fontosabbakat/forgalmasabbakat, így gyorsabban eljutást biztosítanak azoknak az utasoknak akik hosszabb távon utaznak. A gyorsjáratok minden második, harmadik vagy negyedik stb. állomáson állnak meg. Külön vágányon futnak mind a express és a local vonatok így zavartalanul roboghatnak át a local állomásokon az express szerelvények. A leghosszabb express szakasz a Central Park mellett van, az A és a D vonatok 7 állomást hagynak ki, ezeken a B és C áll meg.
A külvárosokban a legtöbb express és local vonal külön válik és 1-1 önálló vonalként ér végállomásához pl. a 7th ave line, vagyis az 1- 2- és 3-as vonalak.
A 6-os és 7-es vonalaknak sajátos expresszük van, reggeli csúcsidőben a belváros felé, délután pedig a belvárosból kifefé közlekednek a gyorsjáratok. Erre a megoldásra azért került sor, mert ezeken a vonalakon csak 3-3 vágány fut végig a vonalon ezért nincs lehetőség mindkét irányban expresszt üzemeltetni. Ezek azonban teljes egészében egy vonalon közlekednek mint pl. az A és a C.
Megjegyzés:
A vonalak nagy össze-visszaságában nehéz bármiféle szabályt alkotni, és ha sikerük is, sok lesz belőle kivétel. Kicsit olyan mintha a vonatok "kényük-kedvük szerint mennének a fejük után, nem törődve semmivel". A vonalak túlnyomó többsége minden napszakban, és hétvégéken másként közlekedik. Pl. az 5-ös vonal csak csúcsidőben közlekedik Brooklynba, reggel és délután Manhattanben van a végállomása, hétvégén és éjszaka pedig még a belvárosig sem megy, csak Bronxban közlekedik.
Fontosabb csomópontok[szerkesztés]
| Állomás | Átszállás |
|---|---|
| Manhattan | |
| 42nd St - Times Sq |
|
| Canal St |
|
| Fulton St |
|
| Queens | |
| Roosevelt Av |
|
| Brooklyn | |
| Broadway Junction |
|
| Atlantic Av - Pacific |
|
| Court - Borough Hall |
|
Állomások[szerkesztés]
Egy átlagos állomás peronjának hossza 500-600 láb (150–180 m). Az utas az állomásra belépve étel-, ital- és jegyautomatákkal találkozhat, majd ezt követően a mozgólépcsők vagy a liftek segítségével juthat le a peronra. Bizonyos állomások annyira közel vannak a felszínhez, hogy sima lépcső vezet le.
A forgalmasabb állomásokon egy vágányt/peront egyszerre több vonal használ. Ilyenkor az utasnak csak le kell szállnia az egyik vonatról és nyugodtan megvárnia a csatlakozó szerelvényt. Ha az állomáson több vágány halad át, akkor gyakori megoldás a középperon, így csökkentve a vágányok közötti átszállás időtartamát. Azoknál a vonalaknál, ahol local- és expressz-szerelvények is futnak, ott az állomás egyik része csak a local, míg a másik része csak az expressz-vonatoknak vannak fenntartva. Az egyik legtöbb vágányú állomás a DeKalb, ahol az áthaladó 5 vonal összesen 6 vágányon fut.
Az állomások legnagyobb részén található illemhely, azonban sokat átalakítottak pl. újságosbódénak.
Forgalom[szerkesztés]
Az utasforgalom az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Utasok száma | 1 727 300 000 | 1 697 800 000 | 1 793 073 000 |
| 2017 | 2019 | 2022 |
Szerelvények[szerkesztés]
A szerelvények szürke színűek, mindegyik oldalukon rajta van az amerikai zászló és az MTA logója.Általában 8-11 kocsi fut egy szerelvényként, a vonal használtságától függően.Az új kocsikat pl:R142 Kanadában gyártja az Alstom.
Kocsitípusok:
- R32 (C,J,Z)
- R42 (J,Z)
- R44 (SIR)
- R46 (A,F,R,S)
- R62 (1,3)
- R62A (1,6,7,S)
- R68 (B,D,G,S)
- R68A (B,G)
- R142 (2,4,5)
- R142A (4,6)
- R143 (L)
- R160A/B (C,E,F,M,J/Z,L,N,Q)
- R188 (7)
Tarifarendszer[szerkesztés]
Az IRT 1904-es megnyitása óta, az 1948-as egyesítésig, amely magában foglalja a BMT és az IND divíziókat is, egy út bármely irányba, bármilyen hosszú útra 5 cent volt. 1948. július 1-jén ez az összeg a duplájára, 10 centre emelkedett és emelkedik is azóta folyamatosan. Amikor a NYCTA-t azaz a New York City Transit Authority (New York Közlekedési Hatóságot) megalapították 1953 júliusában, az összeg 15 centre emelkedett és bevezették a token, azaz érme rendszert. 2003. április 13-áig az emberek az állomásokon felállított bódékban vehették meg a tokenjeiket és utazhattak vele a metrón.
Ma már a világ többi országában sikeresen bevezetett chip-kártyával lehet utazni. Ezek a távolság függvényében számolják ki a menetdíjat, amit automatikusan levonnak a kártyán szereplő értékből. Természetesen lehetőség van papírjeggyel is utazni, és inkább ez a takarékosabb megoldás. A chip-kártya leginkább a helybelieknek ajánlott. Egy (papír) vonaljegy ára $2,5, míg a chip-kártyáé (MetroCard) megközelítőleg $5,50 amit csupán egyszer kell kifizetni - ez az $5,50 a chip-kártya esetleges visszaadását követően az utas visszakapja.[4] Kapható továbbá még heti-, napi- és havijegy, valamint külön bérletek kerékpárokra és kutyákra.
Fejlesztések[szerkesztés]
Várhatóan 2013-ra elkészül a Second Ave Subway, vagyis a T vonal, ami a tervek szerint tehermentesíti Manhattant. A vonal megépítésénél és a majdan futó vonatoknál a lehető legmodernebb eszközöket alkalmazzák. A vonal építése már 1920-ban elkezdődött, de aztán a többi vonal robbanásszerű terjeszkedése miatt abbamaradt. Ezt követően 1970-ben ismét nekiláttak a megépítésének, azóta különböző finanszírozási okok miatt késik ennyit.
2006 augusztusában az MTA a 7-es vonal mentén felújított néhány állomást, valamint a South Ferry kikötő is rekonstrukció alá esett. Ezek lényege, hogy az állomások légkondicionálva lettek, illetve nyilvános telefonkészülékek kerültek elhelyezésre. A majdani T vonal összes állomásának ilyen felszereltsége lesz.
2003-ban az MTA egy 160 millió dolláros szerződést kötött a Siemens-szel, melynek értelmében a cég elektronikus kijelzőt telepít 158 állomásra. Kezdetben a LED kijelző miatt a ráírtak nehezen voltak olvashatóak, mivel az állomások igen jól meg vannak világítva, továbbá a programozással is történtek kisebb-nagyobb gondok. A kijelzők 2007 végén készültek el. Az L vonalon jelenleg tesztelés alatt fut a rendszer.
2006-ban a MasterCarddal kötött megállapodás értelmében az MTA az állomások bejáratánál ún. RFID kapukat szereltetett fel, ahol az utasok MasterCard kártyájukat használva tudnak fizetni. Ez a rendszer jelenleg a 4, 5, 6, 6E vonalakon működik teljes egészében, míg a 7 és L vonalakon pedig csak egy-egy szakaszon.
2008 telén az MTA a 7 és L vonalakat ún. CBTC (Communication-Based Train Control) vonalakká fogja alakítani, ennek értelmében a két sínszál közé egy ún. adatszőnyeget építenek, így a vonatot automata fogja vezetni. A biztonság kedvéért egy mozdonyvezető fogja felügyelni a rendszer működését, megakadályozva ezzel az esetleges baleseteket, továbbá az állomáson az ajtók záródását is ő vezérli. Ugyanilyen rendszerrel működik a budapesti M2-es és M3-as metró is.
Biztonság[szerkesztés]
Fényképek[szerkesztés]
A szeptember 11-ei terrortámadás után az MTA többször is javaslatot tett arra, hogy a fénykép- és videókészítés legyen megtiltva. Ezt egy alkalommal sem fogadták el. Az MTA közleménye a következő ezzel kapcsolatban:
…Fényképezni, filmezni vagy videófelvételt készíteni lehet, de kizárólag segédeszközök (vaku, állvány, egyéb eszközök) nélkül. A sajtó tagjai, amennyiben azt a NYPD engedélyezte, használhatnak segédeszközöket, kizárólag a sajtóigazolvány és a jelen engedély birtokában. Minden fényképészeti tevékenységet csak a fent felsorolt módon lehet folytatni…[5]
Terrorizmus[szerkesztés]
A 2005. július 25-én Londonban történt terrortámadás után az NYPD minden gyanús, illetve gyanúsnak ítélt csomagot átnéz. Amennyiben a csomagnak nincs tulajdonosa, úgy az állomást és a környékét terrortámadás gyanúja miatt lezárják. Ha egy utas gyanúsnak tűnik, akkor az NYPD igazoltathatja.
Utasbiztonság[szerkesztés]
Amennyiben az utas megközelíti a peron szélét legalább 15 cm-re, úgy hangosbemondó figyelmezteti őt, hogy hagyja azt szabadon. Ha erre az utasításra az utas nem reagál, úgy az állomás forgalmi ügyeletesének jogában áll rendőrt hívni.
Kritika[szerkesztés]
Zsúfoltság[szerkesztés]
Az A-divízióba tartozó összes, valamint az E és az L vonalak kivételével az összes többi vonal elérte a maximális utas- és vonatszám kapacitását. Éppen ezért nem ritka, hogy a szerelvények szinte mindegyike annyira tömve van, hogy még egy gombostűt sem lehet leejteni. Amennyiben az utasszám tovább növekszik, úgy hamarosan egyszerűbb lesz autóval közlekedni Manhattanben, mint metróval. 2016-ban adják át a T vonalat, amitől azt remélik majd, hogy csökkenteni fogja a többi vonalon a zsúfoltságot.
Térkép[szerkesztés]
A hálózati térképekkel probléma, hogy Staten Island-et a kicsinyítés mértékéhez képest sokkal jobban összezsugorították. A másik probléma, hogy nehéz elkészíteni egy átfogó térképet a város metróhálózatáról, így a kifüggesztett térképeken az állomások nevei és az egyéb információk csak igen nehezen olvashatóak.
Érdekességek[szerkesztés]
A C vonalon futó R32-es szerelvények 2014-ben lettek 50 évesek.
A három S azaz Shuttle (összekötő) vonal pár állomásal rendelkeznek, rövid szakaszokon járnak, kevés kocsival.
A B D N Q vonalak a Manhattan Bridge-en, a J Z M vonalak a Williamsburg Bridge-en mennek át Manhattan-be.
Valaha léteztek V , K stb. vonalak, de a metróhálózat átszervezésével megszűntek.
A Legendás állatok és megfigyelésük című film egyik utolsó jelenete a City Hall állomáson játszódik.
A Ghost című film egyes jelenetei a metróban játszódnak.
Galéria[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ Comprehensive Annual Financial Report for the Years Ended December 31, 2011 and 2010. Metropolitan Transportation Authority (MTA), 2012. május 2. [2013. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 9.)
- ↑ Facts & Figures - Subways. www.nycsubway.org . (Hozzáférés: 2014. március 9.)
- ↑ a b c Subway and Bus Ridership Statistics 2009 (angol nyelven). New York Metropolitan Transportation Authority. [2012. április 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 22.)
- ↑ mta.info
- ↑ MTA Utazási Feltételek, 1050.9 szekció, C pont. [2008. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 30.)
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a New_York_City_Subway című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a New_York_City_Subway című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos oldal (angolul)
| IRT |  | |
|---|---|---|
| IND | ||
 Shuttles | ||
| Térkép | ||
