New York-i metró
| New York-i metró (New York City Subway) | |
| A New York-i metró egyik szerelvénye, a háttérben New York felhőkarcolói | |
| Adatok | |
| Ország | |
| Helyszín | |
| Típus | metró |
| Átadás | 1904. október 27. |
| Hálózat hossza | 373 km (vonalak) 1355 km (sínpálya)[1][2] km |
| Vonalak száma | 26 |
| Állomások/megállók száma | 468 |
| Nyomtávolság | 1435 mm |
| Átlagsebesség | 27 km/h |
| Napi forgalom | 4 328 401 (átlag, 2009)[3] 5 086 833 (hétvége, 2009)[3] |
| Éves forgalom | 1 579 866 600 (2009)[3] |
| Üzemeltető | |
| Üzemeltető | New York City Transit Authority |
| Elhelyezkedése | |
| A New York-i metró (New York City Subway) weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz New York-i metró (New York City Subway) témájú médiaállományokat. | |



A New York-i metró (angolul: New York City Subway) a világ egyik legtöbb viszonylatot számláló metróhálózata. Összesen 468 állomás található a 373 km hosszú vonalakon. Azon kevés közlekedési eszközök közé tartozik, amelyen az üzemidő non-stop (0-24), az év 365 napján. Utasszám tekintetében csak a 10. legforgalmasabb hálózat a világon. A metróvonalak közel 40%-a a felszínen fut, ezek nagy része magasvasút.
Áttekintés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állomások New York négy nagy városrészében találhatóak meg: Manhattan, Queens, Bronx és Brooklyn, azonban a G vonal kivételével az összes megtalálható Manhattanben. A 468 állomás közel fele éjjel-nappal üzemel; az éjszakai vagy a nagyvasúti szerelvények miatt.
2005-ben a metróhálózat 50 éves rekordot döntött: az utasszám elérte az 1,45 milliárd főt. 2007 negyedik negyedévében, egy átlagos napon az utasok száma meghaladta a 6 432 700 főt. Az utasszám 2008-ban is növekedett, ugyanis az MTA (a hálózat üzemeltetője) a 2008-as év elején két lépésben csökkentette a jegyek és a bérletek árát mintegy 6,8%-kal.
A vonalak nagy részén találhatóak lassú- (local) és gyorsjáratok (express) is. Ilyenkor a pályaszakaszok legalább 3-4 vágányból állnak: a külső kettő a helyi, míg a belső kettő a gyorsjáratoknak van fenntartva. Érdekesség, hogy csúcsidőben a J és Z vonalak ún. skip-stop(kihagy-megáll) üzemmóddal működnek, vagyis ahol a J megáll ott a Z nem, és fordítva, azonban néhány expressz állomáson mindkettő megáll. Csúcsidőn kívül a Z nem közlekedik ilyenkor mindenhol a J áll meg. 2005. május 27-éig az 1 és 9 vonalak is így működtek, de a 9 vonal aznap megszűnt.
A vonalakat számokkal, ill. betűkkel jelölik, a Manhattanben használt vonal alapján osztják őket különböző csoportokba (kivételt a G képez, mely Manhattant nem érinti). A számok vagy betűk egy megfelelően színezett körben vagy egy csúcsára állított négyszögben állnak attól függően, hogy lassú- vagy gyorsjáratról van-e szó. Ezenfelül további, névvel ellátott csoportba is tartoznak.
Történet
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az első kísérleti vonalat Alfred B. Ely építette, mely egy sűrített levegő által mozgatott kocsiból állt. A kísérlet végül nem folytatódott, 1910-ben viszont a maradványokat eltávolították a BMT Broadway vonal City Hall állomásának építésekor.
1888-ban New Yorkot elkapta a Nagy Hóvihar, ami az akkor létező magasvasutakat lebénította, emiatt a városháza eldöntötte, hogy szükség van egy jóval védettebb és halkabb rendszerre, a választás végül 1894-re ahhoz vezetett, hogy elrendelték egy metróvonal épitését, ami 1900-ban megkezdődött. Az első vonal 1904. október 27-én nyílt meg, amit az Interborough Rapid Transit Company (IRT) üzemeltetett. Ez a vonal a Városházától a 42. utcáig, majd arra fordulva a Times Square-ig, onnan északra fordulva pedig a 145. utcáig tartott. A City Hall állomáson a lassújáratú vonatok egy hurokvágányon fordultak és fordulnak mind a mai napig.
Az IRT később meghosszabbította a vonalat Bronxba, valamint a Joralemon Street-i alagúton át Brooklynba. 1913-ban viszont aláirták a Kettős Szerződéseket (Dual Contracts), amik már a Brooklyn Rapid Transit Company-t (BRT) is bevonták a hálózat kiépitésébe. A két hálózat nem volt egységes, mivel a BMT valamivel nagyobb űrszelvényt és nagyobb vonatokat használt.
A város később létrehozott egy harmadik vállalatot a Független Metróhálózatot (Independent Subway System, IND), ami a másik kettő vállalat vetélytársa volt, de a BMT (a BRT jogutódja) űrszelvényét használta. Az első vonaluk 1932-ben nyilt meg a 8. sugárút alatt.
Időközben az IRT és a BMT csődközeli helyzetbe került, mivel a Kettős Szerződések 5 centben maximálták a viteldíjat, ami viszont az első világháború utáni infláció miatt veszteségesnek bizonyult, emiatt 1940-ben a város kivásárolta a metrótársaságokat.
Az ezt követő éveket a lassú egységesítés jellemezte, a járművek kialakítása ekkoriban alakult ki. Eközben viszont a források csökkentek, és a hálózat építése megtorpant. A volt BMT viszonylatok a korábbi számozott viszonylatok helyett betűvel jelölt viszonylatokat kaptak, hasonlóan az IND viszonylataihoz.
Az 1970-es évekre a rendszer állapota leromlott, a közbiztonság és a köztisztasági állapotok rosszak voltak. Változást az 1980-as évek hoztak, amikor graffitiállóbb vonatokat szereztek be, valamint a pályaállapotok javulni kezdtek.
A szeptember 11-ei terrortámadások súlyosan érintették a Broadway-7. sugárúti vonalat, mivel az alagút a Világkereskedelmi Központ alatt haladt. A károkat 2002-re állították helyre. 2012-ben több részt elárasztott a Sandy hurrikán, a károkat 6 hónap alatt sikerült kijavítani.
Vonalak
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A metróvonalakat két divízióba osztják: Az A divízió viszonylatait számokkal a B divízió viszonylatait betűkkel jelölik.
'A' divízió (IRT – Interborough Rapid Transit)
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]'B' divízió (Brooklyn-Manhattan Transit Corporation)
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Vonal | Vonal neve | Viszonylat |
|---|---|---|
| Eight Ave Express | 207th Street – Lefferts Boulevard Rockaway Boulevard – Far Rockaway (Késő éjszaka kivételével!) | |
| Sixth Ave Express | 145th Street – Brighton Beach Bedford Park Boulevard – Brighton Beach (Kizárólag csúcsidőben!) | |
| Eight Ave Local | 168th Street – Euclid Ave | |
| Sixth Ave Express | 205th Street – Coney Island | |
| Queens Boulevard Express/Eight Ave Local | Jamaica Center – Canal Street (World Trade Center) | |
| Queens Boulevard Express/Sixth Ave Local | 179th Street – Coney Island | |
| Brooklyn–Queens Crosstown | Court Square – Church Avenue | |
| Nassau St Local
Nassau St Express |
Jamaica Center – Chambers Street (- Broad Street) | |
| 14th Street-Canarsie Local | Eighth Avenue – Rockaway Parkway | |
| Queens Boulevard/Sixth Local | Metropolitan Avenue – Myrtle Avenue 71st Avenue – Metropolitan Avenue (hétköznapok) | |
| Broadway Express | Ditmars Boulevard – Coney Island
96th Street – Coney Island (részlegesen csúcsidőben) | |
| Second Avenue/Broadway Express/Brighton Local | Ditmars Boulevard – Coney Island 57th Street – Coney Island | |
| Broadway Local | 71st Avenue – 95th Street | |
| Broadway Local | Ditmars Boulevard – Whitehall Street
Ditmars Boulevard – 86th Street (csúcsidő) | |
| Franklin Ave Shuttle Rockaway Park Shuttle |
Franklin Ave – Prospect Park Broad Channel – Rockaway Park | |
| SIR | Staten Island Railway | St. George – Tottenville |
Menetrend
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Éjjel az 5 csak a Eastchester–Dyre Ave - 180th St útvonalon közlekedik. Az expressz-szerelvények csak a 180th St - Third Ave - 149th St útvonalon közlekednek.
- A 6-on 06.30 és 12.30 között a városba befelé, 12.30 és 21.00 között pedig a városból kifelé haladó vonatok közül minden második expressz-szerelvényként közlekedik a 3rd Ave - 138th Str - Parkchester útvonalon.
- A 7-en 06.30 és 12.00 között a városba befelé, 12.00 és 22.00 között pedig a városból kifelé haladó vonatok közül minden második expressz-szerelvényként közlekedik.
- Az A-n közlekedő vonatok fele érinti csak az Ozone Park - Lefferts Blvd illetve a Mott Ave - Far Rockaway útvonalakat. Ezeknek csak egy kis része halad a Rockaway Park - 116th St útvonalon is.
- A G-n közlekedő vonatok csak hétfőtől péntekig, 06.30 és 22.00 között érintik a 9th St - Court Sq útvonalat.
- A J és a Z vonalakon a Z csak csúcsidőben közlekedik, valamint ilyenkor a J helyett néhány állomáson a Z áll meg..
- Az M-en közlekedő vonatok 20.00 és 06.30 között valamint hétvégén csak a Village-Metropolitan Ave - Myrtle Ave útvonalon közlekednek ingajáratként.
- Az R-en közlekedő vonatok éjszaka csak a 36th Str - 59 Str között közlekednek ingajáratként. Canal St - DeKalb között az N helyettesíti.
Express/Local
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A local melléknévvel ellátott járatok a vonal teljes vagy egy bizonyos szakaszán minden állomáson megállnak. Az "express" jelzésűek pedig kihagynak bizonyos állomásokat, általában a kevésbé fontosabbakat/forgalmasabbakat, így gyorsabban eljutást biztosítanak azoknak az utasoknak akik hosszabb távon utaznak. A gyorsjáratok minden második, harmadik vagy negyedik stb. állomáson állnak meg. Külön vágányon futnak mind a express és a local vonatok így zavartalanul roboghatnak át a local állomásokon az express szerelvények. A leghosszabb express szakasz a Central Park mellett van, az A és a D vonatok 7 állomást hagynak ki, ezeken a B és C áll meg.
A külvárosokban a legtöbb express és local vonal külön válik és 1-1 önálló vonalként ér végállomásához pl. a 7th ave line, vagyis az 1- 2- és 3-as vonalak.


A 6-os és 7-es vonalaknak sajátos expresszük van, reggeli csúcsidőben a belváros felé, délután pedig a belvárosból kifefé közlekednek a gyorsjáratok. Erre a megoldásra azért került sor, mert ezeken a vonalakon csak 3-3 vágány fut végig a vonalon ezért nincs lehetőség mindkét irányban expresszt üzemeltetni. Ezek azonban teljes egészében egy vonalon közlekednek mint pl. az A és a C.


Megjegyzés:
A vonalak nagy össze-visszaságában nehéz bármiféle szabályt alkotni, és ha sikerük is, sok lesz belőle kivétel. Kicsit olyan mintha a vonatok "kényük-kedvük szerint mennének a fejük után, nem törődve semmivel". A vonalak túlnyomó többsége minden napszakban, és hétvégéken másként közlekedik. Pl. az 5-ös vonal csak csúcsidőben közlekedik Brooklynba, reggel és délután Manhattanben van a végállomása, hétvégén és éjszaka pedig még a belvárosig sem megy, csak Bronxban közlekedik.
Fontosabb csomópontok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Állomás | Átszállás |
|---|---|
| Manhattan | |
| 42nd St – Times Sq | |
| Canal St | |
| Fulton St | |
| Queens | |
| Roosevelt Av | |
| Brooklyn | |
| Broadway Junction | |
| Atlantic Av – Pacific | |
| Court – Borough Hall |
Állomások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Egy átlagos állomás peronjának hossza 500-600 láb (150–180 m). Az utas az állomásra belépve étel-, ital- és jegyautomatákkal találkozhat, majd ezt követően a mozgólépcsők vagy a liftek segítségével juthat le a peronra. Bizonyos állomások annyira közel vannak a felszínhez, hogy sima lépcső vezet le.
A forgalmasabb állomásokon egy vágányt/peront egyszerre több vonal használ. Ilyenkor az utasnak csak le kell szállnia az egyik vonatról és nyugodtan megvárnia a csatlakozó szerelvényt. Ha az állomáson több vágány halad át, akkor gyakori megoldás a középperon, így csökkentve a vágányok közötti átszállás időtartamát. Azoknál a vonalaknál, ahol local- és expressz-szerelvények is futnak, ott az állomás egyik része csak a local, míg a másik része csak az expressz-vonatoknak vannak fenntartva. Az egyik legtöbb vágányú állomás a DeKalb, ahol az áthaladó 5 vonal összesen 6 vágányon fut.
Az állomások legnagyobb részén található illemhely, azonban sokat átalakítottak pl. újságosbódénak.
Forgalom
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az utasforgalom az elmúlt években az alábbi módon változott:
| Utasok száma | 1 727 300 000 | 1 697 800 000 | 1 793 073 000 |
| 2017 | 2019 | 2022 |
Szerelvények
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szerelvények szürke színűek, mindegyik oldalukon rajta van az amerikai zászló és az MTA logója.Általában 8-11 kocsi fut egy szerelvényként, a vonal használtságától függően.Az új kocsikat pl:R142 Kanadában gyártja az Alstom.

Kocsitípusok:
- R32 (C,J,Z)
- R42 (J,Z)
- R44 (SIR)
- R46 (A,F,R,S)
- R62 (1,3)
- R62A (1,6,7,S)
- R68 (B,D,G,S)
- R68A (B,G)
- R142 (2,4,5)
- R142A (4,6)
- R143 (L)
- R160A/B (C,E,F,M,J/Z,L,N,Q)
- R188 (7)
Tarifarendszer
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az IRT 1904-es megnyitása óta, az 1948-as egyesítésig, amely magában foglalja a BMT és az IND divíziókat is, egy út bármely irányba, bármilyen hosszú útra 5 cent volt. 1948. július 1-jén ez az összeg a duplájára, 10 centre emelkedett és emelkedik is azóta folyamatosan. Amikor a NYCTA-t azaz a New York City Transit Authority (New York Közlekedési Hatóságot) megalapították 1953 júliusában, az összeg 15 centre emelkedett és bevezették a token, azaz érme rendszert. 2003. április 13-áig az emberek az állomásokon felállított bódékban vehették meg a tokenjeiket és utazhattak vele a metrón.
Ma már a világ többi országában sikeresen bevezetett chip-kártyával lehet utazni. Ezek a távolság függvényében számolják ki a menetdíjat, amit automatikusan levonnak a kártyán szereplő értékből. Természetesen lehetőség van papírjeggyel is utazni, és inkább ez a takarékosabb megoldás. A chip-kártya leginkább a helybelieknek ajánlott. Egy (papír) vonaljegy ára $2,5, míg a chip-kártyáé (MetroCard) megközelítőleg $5,50 amit csupán egyszer kell kifizetni – ez az $5,50 a chip-kártya esetleges visszaadását követően az utas visszakapja.[4] Kapható továbbá még heti-, napi- és havijegy, valamint külön bérletek kerékpárokra és kutyákra.
Fejlesztések
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Várhatóan 2013-ra elkészül a Second Ave Subway, vagyis a T vonal, ami a tervek szerint tehermentesíti Manhattant. A vonal megépítésénél és a majdan futó vonatoknál a lehető legmodernebb eszközöket alkalmazzák. A vonal építése már 1920-ban elkezdődött, de aztán a többi vonal robbanásszerű terjeszkedése miatt abbamaradt. Ezt követően 1970-ben ismét nekiláttak a megépítésének, azóta különböző finanszírozási okok miatt késik ennyit.
2006 augusztusában az MTA a 7-es vonal mentén felújított néhány állomást, valamint a South Ferry kikötő is rekonstrukció alá esett. Ezek lényege, hogy az állomások légkondicionálva lettek, illetve nyilvános telefonkészülékek kerültek elhelyezésre. A majdani T vonal összes állomásának ilyen felszereltsége lesz.
2003-ban az MTA egy 160 millió dolláros szerződést kötött a Siemens-szel, melynek értelmében a cég elektronikus kijelzőt telepít 158 állomásra. Kezdetben a LED kijelző miatt a ráírtak nehezen voltak olvashatóak, mivel az állomások igen jól meg vannak világítva, továbbá a programozással is történtek kisebb-nagyobb gondok. A kijelzők 2007 végén készültek el. Az L vonalon jelenleg tesztelés alatt fut a rendszer.
2006-ban a MasterCarddal kötött megállapodás értelmében az MTA az állomások bejáratánál ún. RFID kapukat szereltetett fel, ahol az utasok MasterCard kártyájukat használva tudnak fizetni. Ez a rendszer jelenleg a 4, 5, 6, 6E vonalakon működik teljes egészében, míg a 7 és L vonalakon pedig csak egy-egy szakaszon.
2008 telén az MTA a 7 és L vonalakat ún. CBTC (Communication-Based Train Control) vonalakká fogja alakítani, ennek értelmében a két sínszál közé egy ún. adatszőnyeget építenek, így a vonatot automata fogja vezetni. A biztonság kedvéért egy mozdonyvezető fogja felügyelni a rendszer működését, megakadályozva ezzel az esetleges baleseteket, továbbá az állomáson az ajtók záródását is ő vezérli. Ugyanilyen rendszerrel működik a budapesti M2-es metró is.
Biztonság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fényképek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A szeptember 11-ei terrortámadás után az MTA többször is javaslatot tett arra, hogy a fénykép- és videókészítés legyen megtiltva. Ezt egy alkalommal sem fogadták el. Az MTA közleménye a következő ezzel kapcsolatban:
…Fényképezni, filmezni vagy videófelvételt készíteni lehet, de kizárólag segédeszközök (vaku, állvány, egyéb eszközök) nélkül. A sajtó tagjai, amennyiben azt a NYPD engedélyezte, használhatnak segédeszközöket, kizárólag a sajtóigazolvány és a jelen engedély birtokában. Minden fényképészeti tevékenységet csak a fent felsorolt módon lehet folytatni…[5]
Terrorizmus
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A 2005. július 25-én Londonban történt terrortámadás után az NYPD minden gyanús, illetve gyanúsnak ítélt csomagot átnéz. Amennyiben a csomagnak nincs tulajdonosa, úgy az állomást és a környékét terrortámadás gyanúja miatt lezárják. Ha egy utas gyanúsnak tűnik, akkor az NYPD igazoltathatja.
Utasbiztonság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Amennyiben az utas megközelíti a peron szélét legalább 15 cm-re, úgy hangosbemondó figyelmezteti őt, hogy hagyja azt szabadon. Ha erre az utasításra az utas nem reagál, úgy az állomás forgalmi ügyeletesének jogában áll rendőrt hívni.
Kritika
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Zsúfoltság
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Az A-divízióba tartozó összes, valamint az E és az L vonalak kivételével az összes többi vonal elérte a maximális utas- és vonatszám kapacitását. Éppen ezért nem ritka, hogy a szerelvények szinte mindegyike annyira tömve van, hogy még egy gombostűt sem lehet leejteni. Amennyiben az utasszám tovább növekszik, úgy hamarosan egyszerűbb lesz autóval közlekedni Manhattanben, mint metróval. 2016-ban adják át a T vonalat, amitől azt remélik majd, hogy csökkenteni fogja a többi vonalon a zsúfoltságot.
Térkép
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A hálózati térképekkel probléma, hogy Staten Island-et a kicsinyítés mértékéhez képest sokkal jobban összezsugorították. A másik probléma, hogy nehéz elkészíteni egy átfogó térképet a város metróhálózatáról, így a kifüggesztett térképeken az állomások nevei és az egyéb információk csak igen nehezen olvashatóak.
Érdekességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A C vonalon futó R32-es szerelvények 2014-ben lettek 50 évesek.
A három S azaz Shuttle (összekötő) vonal pár állomásal rendelkezik, rövid szakaszokon járnak, kevés kocsival.
A B, D, N, Q vonalak a Manhattan Bridge-en, a J, Z, M vonalak a Williamsburg Bridge-en mennek át Manhattan-be.
Valaha léteztek V , K stb. vonalak, de a metróhálózat átszervezésével megszűntek.
A Legendás állatok és megfigyelésük című film egyik utolsó jelenete a City Hall állomáson játszódik.
A Ghost című film egyes jelenetei a metróban játszódnak.
Galéria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Comprehensive Annual Financial Report for the Years Ended December 31, 2011 and 2010" (PDF). Metropolitan Transportation Authority (MTA). 2012. május 2. 150. o. 2013. július 22. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2014. március 9..
- ↑ "Facts & Figures - Subways". www.nycsubway.org. Hozzáférés: 2014. március 9..
- 1 2 3 "Subway and Bus Ridership Statistics 2009" (angol nyelven). New York Metropolitan Transportation Authority. 2012. április 22. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. január 22..
- ↑ "mta.info". 2013. május 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2011. január 28..
- ↑ "MTA Utazási Feltételek, 1050.9 szekció, C pont". 2008. október 17. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2008. október 30..
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Ez a szócikk részben vagy egészben a New_York_City_Subway című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a New_York_City_Subway című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Hivatalos oldal (angolul)
