Ugrás a tartalomhoz

Világkereskedelmi Központ

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Világkereskedelmi Központ
A Világkereskedelmi Központ 2001 márciusában
A Világkereskedelmi Központ 2001 márciusában
TelepülésManhattan
CímNew York, Amerikai Egyesült Államok
Építési adatok
Építés éve1966–1973
Bezárás2001. szeptember 11.
Lebontás éve2001
Lebontás okaMegsemmisült egy terrortámadásban
Építési stílusmodern
Felhasznált anyagokacél, beton, üveg
Építész(ek)Emery Roth & Sons, Jamaszaki Minoru
Hasznosítása
Felhasználási területirodaház
Tulajdonos
  • Silverstein Properties
  • Westfield Group
Alapadatok
Tszf. magasság3 m
Magassága410 m
Torony magassága417,2 m
Szélessége63 m
Egyéb jellemzők
Emeletek száma110
Liftek száma95
Elhelyezkedése
Világkereskedelmi Központ (Manhattan)
Világkereskedelmi Központ
Világkereskedelmi Központ
Pozíció Manhattan térképén
é. sz. 40° 42′ 41″, ny. h. 74° 00′ 45″40.711389°N 74.012500°WKoordináták: é. sz. 40° 42′ 41″, ny. h. 74° 00′ 45″40.711389°N 74.012500°W
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Világkereskedelmi Központ témájú médiaállományokat.

A Világkereskedelmi Központ (angolul: World Trade Center, rövidítve: WTC) egy eredetileg hét épületből álló épületkomplexum volt New York városban Manhattan szigetének déli csücskében, Lower Manhattan-ben. A WTC-t Raymond Hood álmodta meg és vázolta fel futurisztikus művében a Manhattan 1950-ben. Jamaszaki Minoru japán-amerikai építész és segítőtársa, Emery Roth tervezte meg. Legismertebb épületei a 110 emeletes ikertornyok voltak (World Trade Center 1 és 2).

Az épületkomplexum az 1970-es években épült és egyszer már kibírt egy terrortámadást (1993. február 26.) Az Egyesült Államok legfontosabb és a világ egyik legfontosabb pénzügyi központja volt, ezenkívül New York legmagasabb és az Egyesült Államok második legmagasabb épülete. A 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokban az ikertornyok megsemmisültek.

A komplexum olyan hatalmas volt, hogy saját irányítószámot rendeltek hozzá (10048).

A WTC bizonyos részei a katasztrófa ellenére részben még tovább üzemeltek, ahogy a szomszédos, a Központtal szinte egybeépült World Financial Center is. A tornyok helyét körülkerítették és már a tragédia után közvetlenül elhatározták, hogy új, a korábbinál magasabb tornyot építenek a helyére. Később statikai és egyéb okokból úgy döntöttek, hogy lebontják a megmaradt sérült épületeket is és egy új központot építenek a helyére. Az új épület eredetileg a Freedom Tower (Szabadság torony) nevet viselte volna, végül azonban One World Trade Center lett. Megtervezésére nemzetközi pályázatot írtak ki, alapkövét 2006. december 19-én rakták le, a torony pedig 2013. május 11-én készült el. A terület többi részén emlékparkot és egy új, nagyrészt föld alatti közlekedési csomópontot (vasúti-, metró- és buszpályaudvart) alakítottak ki. A megsemmisült ikertoronyok helyén (Ground Zero) létesített National September 11 Memorial & Museum 2006-2014 között épült. Az újjáépített 7-es épületet 2006-ban adták át, a World Financial Center 2001 óta is folyamatosan üzemel.

Története

[szerkesztés]
Manhattan, 1976. július 30.

A WTC alapötlete 1962-ben született, majd 1964-ben kezdett konkrét formát ölteni. A központ életre hívásának kiötlője a Port Authority of New York and New Jersey (PA) (magyarul: Kikötői Hatóság) volt, melyet 1921-ben alapítottak. A kikötői hatóság pénztárában elegendő pénz halmozódott fel az 1960-as évekre. A kereskedelmi központot emellett bankok, ingatlanügynökségek és a pénzügyi szektor is támogatta. Egész negyedek sorvadoztak Manhattanben a pénzügyi válság következtében. A projekt ellen legerélyesebben tiltakozók a boltosok és az ott lakók voltak, akikre kényszerű kiköltözés várt. A hatóság felvásárolta a földterületet és kitelepítette az ott lakókat.

Az építkezés 1966-ban kezdődött meg. Az üvegdoboz stílust képviselő tagolatlan épületegyüttes jellemzői közé sorolható a geometrikus osztatok és vertiksíkok, az üvegfalak és az óriási teherbírású gyámoszlopok. A felhőkarcoló acélszerkezete 1971 tavaszán készült el, az első bérlők 1972-ben költöztek be az északi toronyba. 1973 nyarán a déli tornyot is átadták. Alapterülete 6 hektár volt, a tornyok tövében létesített tér kiterjedése pedig meghaladta a 20 ezer m²-t. 1978-ban az északi torony tetején 110 méter magas televíziós adótornyot állítottak, a délin pedig a 107. emeleten 415 méter magasságban duplaszintes körpanorámás kilátó nyílt.

„A World Trade Centernek az emberiségbe vetett bizalom kézzel fogható ereklyéjévé kell válnia, kifejezésre juttatva az egyes ember méltóság iránti igényét, az együttműködés és összefogás szükségszerűségének felismerését, végső fokon pedig a nagyság felfedezésére irányuló képességét” /Yamasaki/

Élet a WTC-ben

[szerkesztés]
WTC környéke

Körülbelül egy évtizedig főleg a hajózási és kereskedelmi cégeket vonzotta a Világkereskedelmi Központ. New York állam és a kikötői hatóság jelentős kiterjedésű irodahelyet kötött le magának az épületegyüttesben. Az olajválság és a globális gazdasági szektorokban betöltött funkció okozta együttes felértékelődés következtében az 1980-as évek elejére a WTC irodahelyiségek bérleti díjai a piaci ár alatti szintről folyamatosan magasabbra kúsztak, idővel elérték, majd meghaladták a helyi átlagot. A kisebb bérlők kénytelenek voltak kiköltözni az épületből, mert nem bírták el a sorozatos díjemeléseket. A helyüket bankok, tőzsdei ügynökségek, biztosító társaságok és jogi irodák foglalták el.

A tornyot körülvevő sétatér a város egyik legfrekventáltabb közterületévé vált, a WTC kezdte átvenni a Wall Street helyét, mint a legfelkapottabb turistalátványosság Dél-Manhattanben.

Az árutőzsde beköltözése a WTC 4-be, majd később a Pénzügyi Világközpont (World Financial Center, WFC) felbukkanása a WTC közvetlen nyugati szomszédságában 1988-ban tovább tágította Lower Manhattan pénzügyi negyedének határait, amelyek addig hagyományosan a Wall Streeten húzódtak. Az idők múlásával, a külföldi turisták és a New York-i fiatalabb nemzedék szemében a WTC a pénzügyi körzet markáns jelképévé vált. Télen, nyáron látogatók ezrei özönlöttek naponta a WTC-be, hogy később a fedett összekötő hídon átsétáljanak a WFC-be. A sétaút továbbiakban a Winter Garden (azaz a Télikert) elegáns, üveg és acél fedte, üzletek és éttermek kísérte kristálypalotáján vitt keresztül, ki egészen a Hudson folyó partjára, ahol takaros parkok várták a nézelődőket. A szokványos körséta egy másik fedett hídon kanyarodott vissza északi irányba, és vezetett a Wall Streetbe torkolló keskeny utcák közé. Utána ismét feltűnt a WTC kettős tornya, alatta a bevásárlóutcával és éttermekkel. A légkondicionált éttermek zsúfolásig tele voltak és a legkülönbözőbb kulináris élvezetekkel kecsegtettek.

A két toronyban és a hozzá kapcsolódó épületekben mintegy 50 ezer, különböző nemzetiségű ember dolgozott. Nagy tudású szakértők, üzletemberek és pályakezdők kötöttek naponta ezerféle üzletet. Látogatóként mintegy 200 ezren fordultak meg naponta a komplexumban.

Technikai adatok

[szerkesztés]
A WTC felvonóinak vázlatos elrendezése
Az ábrán a repülőgépek becsapódásának iránya látható

A két tornyon kívül a komplexumhoz további öt épület és egy föld alatti bevásárlóközpont tartozott. A Marriott világkereskedelmi központ (WTC 3) a Skidmore, Owings és Merrill tervezte és a Marriott szállodalánc hotelje volt, melyet 1971-ben adtak át a Vista Szállodával együtt. A kilenc emeletes Southeast Plaza Building (WTC 4) adott otthont az árutőzsdének a szintén 9 emeletes Northeast Plaza Building (WTC 5) pedig szállítmányozási cégek, tőzsdeügynökségek, bankok és ingatlanirodák székhelye volt. A WTC 6 elnevezést a vámhivatal nyolcszintes épülete kapta. Utolsóként a Salomon Brothers Building (WTC 7) irodaháza készült el 1987-ben. Az összeomló ikertornyok ezeket az épületeket mind maguk alá temették.

Az ikertornyok kettős hasábja 417 és 415,1 méter magas volt. Az égig érő dobozok oldalai 63 méter szélesek voltak. A két, 110 emeletes épületben 95 felvonó üzemelt. Az alapozás 20 méter mélyen ágyazódott be Manhattan sziklás talajába. Az építés ideje alatt a négy kenguru daru számára helyett adó, majd pedig a födémek terhelését felaranyéban viselő, lifteket és a lépcsőházakat tartalmazó központi mag tornyonként 47 különböző méretű, növelt szilárdságú acélgerendából állt, amelyek vastagsága alulről felfelé fokozatosan csökkent. Az építkezéshez 200 ezer tonna acélt használtak fel és összesen 4800 kilométernyi elektromos vezetéket fektettek le, hogy ellássák a két toronyház napi 80 ezer kilowattórányi áramigényét. A két tornyon a közel 2900 négyzetméternyi iroda számára 13 ezer, egyenként 50 cm széles ablakot alakítottak ki. Összesen a külső falak burkolása 19 970 négyzetméternyi üvegfelületet vett igénybe. Az alapozás során kitermelt 1,115 millió négyzetméternyi talajt a Hudson folyó medréből leválasztott Battery Park City feltöltéséhez használták fel. A New York és New Jersey közötti összekötő helyiérdekű vasútvonalakat részben átirányították, metróalagutakat csatlakoztattak be és gyalogos átjárókat építettek ki.

Yamasaki több mint százféle modellt dolgozott ki és terjesztett elő, amíg a választás az ikertornyot is magába foglaló változatra esett. Az építész szakított a felhőkarcoló építés korábban bevált elveivel és szabályaival, és merőben szokatlan módon alkalmazta a rendelkezésére álló korabeli technológiákat és nyersanyagokat. A 63 méter széles, aluminimummal borított homlokfalak acélelemekből és 9×3 méteres, előregyártott modulokból összeállított, tűzálló bevonattal ellátott rácsozatra kúsztak fel, amelyek ellenálltak a heves széllökéseknek, a hőtágulásnak és a földrengések okozta rezgéseknek, méghozzá úgy, hogy a kívülről érkező dinamikus terhelést maguk a rugalmasan rögzített külső falak terítették szét és nyelték el.[1]

1993-as terrortámadás

[szerkesztés]

1993. február 26-án helyi idő szerint 12:17-kor a Világkereskedelmi Központ északi tornyának alagsori garázsában terroristák felrobbantottak egy kb. 680 kg robbanószerrel megrakott kisbuszt. A felrobbanó bombától hatan meghaltak, több mint ezren pedig megsebesültek, és az épületben is súlyos károk keletkeztek: a detonáció mintegy 30 méteres rést ütött négy alagsori szint betonjában.

A terrorcselekményért hat muszlim szélsőségest ítéltek el 1997-ben és 1998-ban, egyenként 240 év börtönbüntetésre. A bíró szerint a támadás fő célja az északi torony destabilizálása, és a déli toronyba döntése volt, amivel mindkét tornyot megsemmisítették volna.

A bombatámadás áldozatainak emlékművet állítottak, egy szökőkút formájában.

2001-es terrortámadás

[szerkesztés]
A lángoló World Trade Center. Az előtérben a Szabadság-szobor
A 2014-ben átadott emlékmű és múzeum a hajdani ikertoronyok helyén

2001. szeptember 11-én terroristák egyidejűleg négy darab utasszállító repülőgépet kerítettek hatalmukba az Amerikai Egyesült Államokban. A négy gép közül az első New York-i idő szerint 8:46-kor, a második 9:03-kor a Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba, a harmadik Washingtonban az USA hadügyminisztériuma, a Pentagon épületébe csapódott (ezt eredetileg a Fehér Házba vezették volna bele, ám az utolsó pillanatban a gép tett egy közel 270°-os fordulatot, ezzel a Pentagonba irányítva azt); a negyedik, amelyet valójában akartak a Pentagonnak vezetni a terroristák, Pennsylvania államban lezuhant.

A képen látható a World Trade Center két ikertornya, melyek a becsapódó repülőgépektől kigyulladtak, majd röviddel egymás után összeomlottak.[2][3]

Noha a WTC-t úgy tervezték, hogy a felhőkarcolói kivédjék a viharos erejű légköri mozgások és a külső tényezők okozta jelentős roncsolások hatását, a két épület nem tudta feldolgozni és túlélni azt az óriási hőt, amelyet a nekik irányított sugárhajtású repülőgépekből kiömlő és lángba boruló 60-70 tonnányi kerozin termelt. A rendkívül magas hőmérséklet kilágyította és leválasztotta a betonelemeket a belső acélvázról és a külső rácsozatról. A 420-550 Celsius-fok közötti forróság következtében az acéloszlopok elveszítették a stabilitásukat, így a WTC 1 és WTC 2 ikertornyai, továbbá mellettük állt alacsonyabb WTC 7 épülete összeomlott a saját súlyuk alatt, közel 2500 áldozattal.[4] Az összedőlést követően óriási mérgező porfelhő borította be Manhattan déli részének utcáit, amely akkora volt, hogy a tűz füstjével együtt az űrből is észlelték a Nemzetközi Űrállomáson.[5] A megsemmisülés okozta rezgéshullámokat a Columbia Egyetem megfigyelőállomásának szeizmikus rögzítő eszközei a Világkereskedelmi Központtól 21 mérföldre északra a Richter-skála szerinti 2,1-es erősségű földrengés formájában észleltek.

Érdekességek

[szerkesztés]
  • 1974. augusztus 7-én a reggeli órákban Philippe Petit francia kötéltáncos több ízben is átsétált az épület két tornya között kifeszített kötélen. A bámészkodó tömeg feszült állapotban követte végig az attrakciót.[6]
  • 1975. július 22-én Owen Quinn 24 éves New York-i lakos ejtőernyős ugrást hajtott végre az északi torony tetejéről. Földet éréskor alaposan megütötte magát, a hatóságok pedig feljelentést tettek ellene birtokháborítás miatt.
  • 1977. május 26-án George Willig New York-i 27 éves fiatalember a világon elsőként mászott fel a WTC tetejére. Speciális karmokat használt, melyekkel meg tudott kapaszkodni a homlokzat réseiben. A mutatvány három órán keresztül zajlott. Az eseményt televíziók közvetítették.
  • Az épületeket úgy tervezték, hogy esetleges összeomláskor magukba roskadjanak. Ez a támadáskor így is történt.[forrás?]
  • 2010 júliusában az épület romjai között egy 18. századi hajót találtak.[7]
  • Az épület romjai között találtak egy sérült, de életben maradt kínai díszkörtefát(wd). A fa több évig ideiglenesen egy kertészetben volt, majd 2010-ben visszaültették a helyére, azóta is él, virágzik, szimbolizálva a ellenállóképességet, túlélést és újjászületést.[8]

A WTC a filmművészetben

[szerkesztés]
A WTC romjai

A King Kong (1976) című film legismertebb jelenetében az óriásmajom, mancsában Jessica Lange-gel átugrik az egyik toronyról a másikra, mielőtt levetné magát a mélységbe.

Rengeteg filmben feltűntek az ikertornyok, ha másképp nem, hát kívülről, háttérként vagy vágóképként használva. Belül forgatni tetemes költséggel járt a producerek számára, de néhány filmben láthatók a WTC belső terei is. Az ismertebbek közül néhány: Woody Allen Manhattane (1979), a Menekülés New Yorkból című klasszikus akciófilm 1981-ből, az 1987-es Tőzsdecápák, valamint az 1988-as Dolgozó lány, amelyben az ambiciózus Melanie Griffith tekint fel vágyakozva a törekvést jelképező ikertornyokra. Az 1992-es Reszkessetek, betörők! 2. – Elveszve New Yorkban című karácsonyi filmben, Kevin McCallister (Macaulay Culkin) megy fel a déli torony kilátójába és a panorámát fényképezi. Az 1998-ban bemutatott Godzillában az ikertorony ismét egy sci-fi mű szereplője. Szintén láthatjuk Steven Spielberg A. I. – Mesterséges értelem című sci-fijében. A filmet hat héttel a katasztrófa előtt mutatták be. A jövőben játszódó filmben szerepelnek az ikertornyok, sőt egy jelenetben, amely időszámítás után 12 000 körül játszódik, még mindig állnak. A kritikusok és viták ellenére Spielberg a DVD-változatban is benne hagyta a tornyokat. A 2007-es Postal The Movie című film első jelenete a terrortámadást teljesen abszurd módon mutatja be (a repülő pilótafülkéjébe betörnek és elhárítják a gépet, amelyet a terroristák a Bahamákra akartak eltéríteni).

Utólag a 2006-ban bemutatott World Trade Center című filmben tűnt fel, amely két rendőrtiszt romok alóli megmenekülését dolgozza fel. 2010-ben az Emlékezz rám című film végkifejletében látható.

A 2015-ben bemutatott Kötéltánc című filmben bemutatják Philippe Petit életét, többek között azt, ahogyan egyensúlyozott az ikertornyok között.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]