Harkivi metró
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Harkivi metró | |
 | |
 | |
 | |
| Adatok | |
| Ország |  Ukrajna |
| Helyszín | Harkiv |
| Típus | metró |
| Átadás | 1975 |
| Hálózat hossza | 38,1 km |
| Vonalak száma | 3 |
| Állomások/megállók száma | 30 |
| Nyomtávolság | 1520 mm-es nyomtávolság |
| Napi forgalom | 563,8 ezer (2016) |
| Éves forgalom | |
| Üzemeltető | |
| Tulajdonos | Harkiv |
| Elhelyezkedése | |
 Harkivi metró
Pozíció Ukrajna térképén
| |
 é. sz. 49° 59′ 33″, k. h. 36° 13′ 52″49.992500°N 36.231111°EKoordináták: é. sz. 49° 59′ 33″, k. h. 36° 13′ 52″49.992500°N 36.231111°E | |
| A Harkivi metró weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Harkivi metró témájú médiaállományokat. | |
A harkivi metró (ukránul: Харківський метрополітен, magyar átírásban: Harkivszkij metropoliten) az ukrajnai Harkiv város föld alatti gyorsvasúti rendszere, melyet 1975-ben nyitottak meg. Három metróvonallal és harminc állomással rendelkezik. A hálózat teljes hossza 38,1 km. A harkivi volt a hatodik metró a Szovjetunióban és a kijevi után a második ukrajnai metrórendszer. A Harkivszkij metropoliten vállalat üzemelteti.
Története
[szerkesztés]Előkészületek
[szerkesztés]A második világháborús károk felszámolása után, az 1950-es évek végére, az 1960-as évek elejére jelentős népességnövekedés ment végbe és elkezdték építeni a város nagy lakótelepeit. A megnövekedett népességet a meglévő közlekedési infrastruktúra már nem tudta kiszolgálni. A belváros szűk utcái nem tették lehetővé a villamoshálózat és a tranzitforgalom bővítését. Legcélszerűbb megoldásnak a metróhálózat kiépítése tűnt. A harkivi metró szükségessége hivatalosan először 1962-ben merült fel, amikor a Szovjet Legfelsőbb Tanács december 12-i ülésén Mikola Szobol, a Harkovi területi pártbizottság titkára javasolta a város metróhálózatának megépítését.
A városi infrastruktúra fejlesztéséért felelős Harkovprojekt három alternatívát vizsgált meg a gyorvasúti közlekedési fejlesztésére: a metrót, a gyorsvillamost és az egysínű vasutat. A Harkovprojekt arra a következtetésre jutott, hogy a legcélszerűbb megoldás a metró kiépítése lenne. A város szerkezetéből, a nagy ipari központok és a lakótelepek elhelyezkedéséből adódóan a hangsúlyt a kelet–nyugati föld alatti tömegközlekedési kapcsolatra helyezték.
1968. április 28-án a szovjet kormány jóváhagyta a harkivi metró megépítésének tervét. 1968 májusában létrehozták a műszaki dokumentáció kidolgozására a Harkovmetroprojekt intézetet. A következő hónapban Bakuból és Kijevből megérkeztek az első metróépítő szakemberek Harkivba.
Térkép
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://kh.ukrstat.gov.ua/index.php/pasazhyrski-perevezennia-shchomisiachna-informatsiia. (Hozzáférés: 2018. augusztus 22.)
- ↑ http://kh.ukrstat.gov.ua/index.php/pasazhyrski-perevezennia-shchomisiachna-informatsiia. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
- ↑ http://kh.ukrstat.gov.ua/vidpravlennia-perevezennia-pasazhyriv-za-vydamy-transportu-zahalnoho-korystuvannia
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal (ukrán)
