Ugrás a tartalomhoz

Harkivi metró

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Harkivi metró
Adatok
Ország Ukrajna
HelyszínHarkiv
Típusmetró
Átadás1975
Hálózat hossza38,1 km
Vonalak száma3
Állomások/megállók száma30
Nyomtávolság1520 mm
Napi forgalom563,8 ezer (2016)
Éves forgalom
  • 231 100 000 (2016)[1][2]
  • 212 800 000 (2019)[3]
Üzemeltető
TulajdonosHarkiv
Elhelyezkedése
Harkivi metró (Ukrajna)
Harkivi metró
Harkivi metró
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 49° 59′ 33″, k. h. 36° 13′ 52″49.992500°N 36.231111°EKoordináták: é. sz. 49° 59′ 33″, k. h. 36° 13′ 52″49.992500°N 36.231111°E
A Harkivi metró weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Harkivi metró témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A harkivi metró (ukránul: Харківський метрополітен, magyar átírásban: Harkivszkij metropoliten) az ukrajnai Harkiv város föld alatti gyorsvasúti rendszere, melyet 1975-ben nyitottak meg. Három metróvonallal és harminc állomással rendelkezik. A hálózat teljes hossza 38,1 km. A harkivi volt a hatodik metró a Szovjetunióban és a kijevi után a második ukrajnai metrórendszer. A Harkivszkij metropoliten vállalat üzemelteti.

Története

[szerkesztés]

Előkészületek

[szerkesztés]

A második világháborús károk felszámolása után, az 1950-es évek végére, az 1960-as évek elejére jelentős népességnövekedés ment végbe és elkezdték építeni a város nagy lakótelepeit. A megnövekedett népességet a meglévő közlekedési infrastruktúra már nem tudta kiszolgálni. A belváros szűk utcái nem tették lehetővé a villamoshálózat és a tranzitforgalom bővítését. Legcélszerűbb megoldásnak a metróhálózat kiépítése tűnt. A harkivi metró szükségessége hivatalosan először 1962-ben merült fel, amikor a Szovjet Legfelsőbb Tanács december 12-i ülésén Mikola Szobol, a Harkovi területi pártbizottság titkára javasolta a város metróhálózatának megépítését.

A városi infrastruktúra fejlesztéséért felelős Harkovprojekt három alternatívát vizsgált meg a gyorvasúti közlekedési fejlesztésére: a metrót, a gyorsvillamost és az egysínű vasutat. A Harkovprojekt arra a következtetésre jutott, hogy a legcélszerűbb megoldás a metró kiépítése lenne. A város szerkezetéből, a nagy ipari központok és a lakótelepek elhelyezkedéséből adódóan a hangsúlyt a kelet–nyugati föld alatti tömegközlekedési kapcsolatra helyezték.

1968. április 28-án a szovjet kormány jóváhagyta a harkivi metró megépítésének tervét. 1968 májusában létrehozták a műszaki dokumentáció kidolgozására a Harkovmetroprojekt intézetet. A következő hónapban Bakuból és Kijevből megérkeztek az első metróépítő szakemberek Harkivba.

Térkép

[szerkesztés]

Térkép


Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]