Minszki metró
 |
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében a cirill betűs szláv nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket. Indoklás: A belarusz nevek átírása nem mindenütt a WP:CIRILL szerinti, főleg a cikk második felében. |
| Minszki metró | |
 | |
 | |
| A Szpartovaja állomás az Avtozavodszkaja vonalon. | |
.png) | |
| Adatok | |
| Ország |  Fehéroroszország |
| Helyszín | Minszk |
| Típus | metró |
| Átadás | 1984. június 30. |
| Hálózat hossza | 37,2 km |
| Vonalak száma | 2 |
| Állomások/megállók száma | 29 |
| Járművek száma | 361 |
| Általában használt jármű |
|
| Nyomtávolság | 1524 mm-es nyomtávolság |
| Feszültség | 825V DC railway electrification |
| Napi forgalom | 872 700 (2014) |
| Éves forgalom | 318,5 millió (2014) |
| Üzemeltető | |
| Üzemeltető | Minsktrans |
| Tulajdonos | Minsk City Executive Committee |
| Elhelyezkedése | |
 Minszki metró
Pozíció Fehéroroszország térképén
| |
| é. sz. 53° 53′ 41″, k. h. 27° 32′ 53″Koordináták: é. sz. 53° 53′ 41″, k. h. 27° 32′ 53″ | |
| A Minszki metró weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Minszki metró témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A minszki metró (belarusz nyelven Мінскі метрапалітэн) Fehéroroszország egyetlen metrórendszere, melyet 1984. június 30-án nyitottak meg Minszkben. Két vonalának, a Maszkovszkajának (kék vonal, belarusz nyelven Маскоўская, magyar jelentése: Moszkvai) és az Avtazavodzkajának (piros vonal, belarusz nyelven Аўтазаводзкая, magyarul: Autógyári) együttes hossza 37,2 km és összesen 28 állomásuk van. 2014-ben 872 700 fő használta naponta.
Története[szerkesztés]
Az 1-es metró építését 1977. május 3-án kezdték el és 1984. június 30-án adták át, ezzel a minszki lett a kilencedik metróhálózat a Szovjetunióban. Az 1-es metró eredetileg 8 állomással nyílt meg Instytut Kuĺtury–Moskovskaja szakaszon. 1986-ban egy megállóval hosszabb lett, az Uschod állomásig közlekedett. 1990. december 31-én átadták a 2-es metrót Traktarny zavod–Frunzienskaja szakaszon, majd 1991-ben új megállóhelyet kapott Pieršamajskaja néven. 1995 júliusától 2005 novemberéig ötször bővítették a 2-es metró vonalát, ekkor érte el jelenlegi 18,1 kilométeres hosszát. 2007 és 2014 között az 1-es metrót is meghosszabbították mindkét irányba: a vonal 6 új állomást kapott, jelenlegi végállomásai Malinaŭka (Malinovka) és Uručča (Uruchcha).
Incidensek[szerkesztés]
- 2011. április 11-én bomba robbant a Kastryčnickaja állomáson (a kék és a piros metróvonal egyetlen átszállási kapcsolatánál). A robbantásban 15-en meghaltak és 204-en megsebesültek.
Vonalak[szerkesztés]
| Vonal | Vonal neve belarusz nyelven | Útvonal | Üzembe helyezve | Utolsó fejlesztés |
Hossz (km) |
Állomások száma |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1 | Maszkovszkaja (Маскоўская) |
Uručča ↔ Malinaŭka | 1984 | 2014 | 19,1 | 15 |
| 2 | Avtozavodszkaja (Аўтазаводзкая) |
Kamiennaja Horka ↔ Mahilioŭskaja | 1990 | 2005 | 18,1 | 14 |
| Összesen | 37,2 | 29 | ||||
Építés alatt álló és tervezett vonalak[szerkesztés]
| Vonal | Vonal neve belarusz nyelven | Útvonal | Üzembe helyezve | Utolsó fejlesztés |
Hossz (km) |
Állomások száma |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 3 | Zelenoluzhskaya (Зеленолужская) |
Uručča ↔ Malinaŭka | 2017 (építés alatt) | 7,5 | 14 | |
| 4 | Chetvortaya (Четвёртая) |
? | 2020 után (tervezett) | 25,4 | 17 | |
| Összesen | 32,9 | 31 | ||||
Maszkovszkaja vonal[szerkesztés]
Plošča Jakuba Kolasa
Akademija navuk
Park Čaliuskincaŭ
Maskoŭskaja
Uschod
Barysaŭski trakt
Uručča
Avtozavodszkaja vonal[szerkesztés]
Kamiennaja Horka
Kuncaŭščyna
Spartyŭnaja
Puškinskaja
Maladziožnaja
Frunzienskaja
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Minsk Metro című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Минский метрополитен című orosz Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
