Koppenhágai metró
| Koppenhágai metró | |
| Az M1-es metró egyik szerelvénye | |
| Adatok | |
| Ország | |
| Működés kezdete | 2002. október 19. |
| Járműfajta | metró |
| Állomások száma | 44 db |
| Járművek száma | 81 db |
| Nyomtávolság | 1 435 mm |
| Maximális sebesség | |
| M1, M2 | 80 km/h |
| M3, M4 | 90 km/h |
| Áramellátás | 750 V DC (harmadik sín) |
| Üzemeltető | Metro Service A/S |
| Elhelyezkedése | |
| A Koppenhágai metró weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Koppenhágai metró témájú médiaállományokat. | |
A koppenhágai metró (dánul: Københavns metro) a dán főváros metróhálózata, amely jelenleg Koppenhágát, Frederiksberget és Tårnbyt szolgálja ki. Az M1-es és M2-es vonalakat 2002 októberében nyitották meg, és bővítették 2003-ban, illetve 2007-ben, a hálózat 2019-ben az M3-assal, végül 2020-ban és 2024-ben az M4-essel érte el a jelenlegi hosszát.
A kezdeti nehézségek megoldása óta a metró több mint 98%-os pontossággal működik, és 2008-ban 46 millió utast szállított. Az utasszámok azonban lényegesen elmaradnak a metróépítésről szóló döntés idején készített előrejelzésektől. Ennek részben az az oka, hogy számos többé-kevésbé párhuzamos buszjárat közlekedik, amelyek ugyan lassabbak a metrónál, de a jobb hálózati lefedettség miatt ez a teljes utazási időben nem feltétlenül jelentkezik.[1]
Történelem
[szerkesztés]1992-ben konzorciumot hoztak létre az új Ørestad városrész fejlesztésére, amelynek az is feladata volt, hogy fejlesztési területek értékesítésével teremtse meg a metró finanszírozásának alapjait. A konzorciumban a koppenhágai önkormányzat 55%-os, a dán állam 45%-os részt birtokolt. 2007-ben az Ørestad konzorciumot a hasonló tulajdoni háttérrel rendelkező metrókonzorcium váltotta fel. A metrót a telekértékesítések bevételeiből finanszírozták, de a konzorcium hitelt is felvehetett, amelyet az állam és az önkormányzat garantált. A modell sikeresnek bizonyult, mivel a területek a vártnál gyorsabban és magasabb áron keltek el, a piacon pedig olcsóbban lehetett hitelhez jutni.[1]
Az első szakaszt – Nørreport és Vestamager, illetve Lergravsparken között – 2002. október 19-én adták át. 2003. május 29-én készült el a Nørreport és Frederiksberg közötti szakasz, október 12-étől pedig már egészen Vanløséig lehetett használni (a Flintholm állomás átadásra csak 2004. január 24-én került sor). Ugyanabban az évben elkezdték a repülőtérig tartó harmadik szakasz építését, amit 2007. szeptember 28-án adtak át a forgalomnak.[2]
2019. szeptember 29-én elindult a harmadik, M3-as vonal, amely a Kongens Nytorvtól Østerporton, Frederiksbergen és a koppenhágai főpályaudvaron át ugyanaddig az állomásig közlekedik; a vonal neve Cityringen. 2020. március 28-ától az északkeleti Orientkajig tartó kiágazáson is közlekednek a vonatok, délkelet felé pedig eleinte a főpályaudvarig, majd 2024. június 22-étől egészen København Sydig, ez az M4-es metróvonal.
Vonalak
[szerkesztés]| Vonal | Végállomások | Megnyitás ideje | Hossz (km) | Állomások száma | |
|---|---|---|---|---|---|
| M1 | Vanløse | Vestamager | 2002. október 19. | 13,1 | 15 |
| M2 | Vanløse | Københavns Lufthavn | 2002. október 19. | 14,2 | 16 |
| M3 | Cityringen | 2019. szeptember 29. | 15,5 | 17 | |
| M4 | Orientkaj | København Syd | 2020. március 28. | 10,2 | 13 |
A koppenhágai metróhálózat négy vonalból áll. Az M1-es és az M2-es Vanløséből indul, Christianshavn állomás után kettéágaznak, majd az Amager szigetén található Vestamagerig (M1), illetve a koppenhágai repülőtérig (M2) közlekednek. Öt helyen – Vanløse, Flintholm, Nørreport, Ørestad és Københavns Lufthavn – van a metróknak S-tog- vagy regionális vasúti csatlakozása.[2] A 2019-ben megnyitott M3-as vonal egy körgyűrű Østerbro, Nørrebro, Vesterbro és Indre By városrészekben. Østerport és København H állomások között vele párhuzamosan halad a M4-es metró, ennek északi végállomása, Orientkaj a nordhavni kikötőben található, délen pedig København Sydig közlekedik.
Térkép
[szerkesztés]
Állomások
[szerkesztés]
Jelenleg 4 vonalon 44 állomás található, ebből 28 föld alatti, míg 16 felszíni állomás. A metróállomások tervezésénél a kényelmes és egyszerű eljutást tartották szem előtt, ezért a klasszikus, funkcionális skandináv dizájnt választották.[3]
Szerelvények
[szerkesztés]
Az M1-es és M2-es metróvonalat összesen 42 vonat szolgálja ki. A háromkocsis szerelvények teljes hosszukban átjárhatók.[4] Vezető nélkül, teljesen automatizáltan működnek, de vonatkísérő tartózkodik a szerelvényeken.[5] A vonatok 300 fős kapacitásából nagyjából 100 ülőhely; a gyors utascserét oldalanként hat széles ajtó szolgálja. Az ülések a menetiránnyal párhuzamosak a vonat két szélén, kivéve a vonat elejét, ahol az előre néző ülésekről a nagy szélvédőn át ki lehet látni. Négy helyen felhajtható üléseket szereltek be, hogy kerekesszékkel, babakocsival vagy kerékpárral is fel lehessen szállni. Minden kocsiban két elektronikus utastájékoztató található.[4] A vonatok és az állomások biztonságát térfigyelő kamerák is biztosítják.[5]
A vonatok frissített változata 2019 óta közlekedik az M3-as és M4-es metróvonalakon (39 db), illetve ezek kissé eltérő változata az M1-es és M2-es vonalakon (a korábbi 34 mellett 8 db).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Bertil Hylen: Funding a Metro through land development, Copenhagen, Denmark (angol nyelven). ELTIS, 2009. (Hozzáférés: 2009. szeptember 10.)[halott link]
- ↑ a b Copenhagen Metro – the history (angol nyelven). Metro. [2010. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 17.)
- ↑ Metro Stations (angol nyelven). Metro. [2009. január 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 17.)
- ↑ a b Metro trains (angol nyelven). Metro. [2008. december 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 17.)
- ↑ a b Metro (angol nyelven). visitcopenhagen.com. [2008. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. szeptember 18.)
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Copenhagen Metro című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
