Makaói metró
| Makaói metró 澳门轻轨系统 | |
 | |
 | |
| Adatok | |
| Ország |  Kína |
| Helyszín | Makaó |
| Típus |
|
| Átadás | 2019. december 10. |
| Hálózat hossza | 16,3 km |
| Vonalak száma | 3 |
| Állomások/megállók száma | 17 |
| Általában használt jármű | Ocean Cruiser |
| Üzemeltető | |
| Üzemeltető |
|
| Elhelyezkedése | |
 Makaói metró
澳门轻轨系统 Pozíció Kína térképén
| |
 é. sz. 22° 11′ 24″, k. h. 113° 32′ 17″22.190000°N 113.538056°EKoordináták: é. sz. 22° 11′ 24″, k. h. 113° 32′ 17″22.190000°N 113.538056°E | |
| A Makaói metró 澳门轻轨系统 weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Makaói metró 澳门轻轨系统 témájú médiaállományokat. | |
A Makaói metró vagy hivatalos nevén a Macau Light Rapid Transit (egyszerűsített kínai írással: 澳门轻轨系统, hagyományos kínai írással: 澳門輕軌系統, pinjin: , portugálul: Metro Ligeiro de Macau, MLM) ) Kínában található Makaóban,, egyben ez Makaó első vasúti rendszere.
A hálózat hossza 2025 júniusában 16,3 km, a vonalak száma 3 és az állomások száma 17 volt. Az első vonal 2019. december 10-én nyílt meg.[1]
Története
[szerkesztés]A projekt első szakaszának építése 2012 februárjában kezdődött, a Taipa vonal első szakaszát 2019. december 10-én adták át a nagyközönségnek, majd 2023. december 8-án a Barra Station Extend vonalát. Az MLRT-t az MTR (Makaó), az MTR százszázalékos tulajdonú leányvállalata üzemelteti.
A makaói vasút egyetlen megnyitott vonala a Taipa Line első szakasza, amely a Barra Station és a Taipa Ferry Station között halad, teljes hossza 12,5 km, összesen 12 állomással; a depó projekt még építés alatt áll. A Taipa Line összességében mintegy 10 milliárd patacába kerül.[2] A teljes rendszer befejezését követően a tervek szerint a teljes rendszer a Makaó-félszigetet, Taipát és Cotai-t szolgálja ki, és olyan fontos határellenőrzési pontokat szolgál ki, mint a Határkapu, a Külső Kikötő kompterminál, a Lotus Bridge határ és a Makaói nemzetközi repülőtér.
Térkép
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ „Free LRT Trips for One More Month After 3rd Glitch”, Macau News, 2019. december 31.. [2020. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2020. június 3.) (angol nyelvű)
- ↑ „Qīngguǐ rì zài kè liàng liào yuē 2 wàn réncì Luó Lìwén: Zhōngyú děngdào jīnrì”, tdm.com.mo, 2019. december 10.. [2019. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2021. augusztus 28.) (kínai nyelvű)
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal (angol, hagyományos kínai, egyszerűsített kínai, portugál)
