Berlini metró

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Berlini metró
Berliner S- und U-Bahn am Bahnhof Wuhletal.jpg
Közös állomás az S-Bahnnak és az U-Bahnnak
A hálózat térképe
Karte ubahn berlin.png
Adatok
Alapítva 1902
Hálózat hossza 151,7 km
Vonalak száma 10 (U1-U9, U55)
Állomások száma 170
Nyomtáv 1435 mm
Sebesség 30,7 km/h
Áramellátás 750 V DC
Napi forgalom 1 390 000 fő
Éves forgalom 505,3 millió (2012)
Üzemeltető
Üzemeltető Berliner Verkehrsbetriebe
A Berlini metró weboldala

A berlini metró (németül U-Bahn Berlin) Berlin legfontosabb közlekedési eszköze. Első vonalát 1902-ben nyitották meg. Hálózatának mai hossza 146,9 kilométer.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A berlini metró első vonalát 1902-ben nyitották meg. A földalatti azóta egy 9+1 vonalból álló, 196 állomásos hálózattá fejlődött. A pálya teljes hossza 151,7 kilométer, amelyből 117,8 km a föld alatt, 29,1 km a felszínen fut. A járatok csúcsidőben 4-5, esténként és hétvégén 10 percenként közlekednek. A metrót a Berliner Verkehrsbetriebe üzemelteti.

A hálózatot a forgalom enyhítése érdekében kezdték építeni, és a második világháború végén a kettéosztott Berlin közül Nyugat-Berlinben fejlődött gyorsabban a metró. Elvileg a földalatti nyitva maradt mindkét oldal lakosai számára, de a berlini fal felépítése után a kelet-német hatóságok korlátozták az átkelést.

2007-re a berlini metró lett Németország legkiterjedtebb földalatti-hálózata. Mivel alaposan modernizálták a rendszert, egyre többen választják a metrózást az autó helyett.

Metróvonalak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • U1 - 8,8 km hosszú és 13 állomással rendelkező vonal. Ez egy kelet-nyugat irányú vonal, amely a Warschauer Straßétól az Uhlandstraßéig közlekedik. Ez a vonal halad át a híres Oberbaumbrückén.
  • U2 - 20,7 km hosszú és 29 állomással rendelkező vonal. A korai berlini metróépítés időszakában épült, 1914 előtt. Pankowtól Ruhlebenig közlekedik. Útvonala során olyan helyeket érint, mint például a Potsdamer Platz, az Alexanderplatz vagy az állatkert.
  • U3 - 12,1 km hosszú és 15 állomással rendelkező vonal. 2004. december 12. előtt csak a Wittenbergplatzig lehetett közlekedni, ma már azonban a Krumme Lanke állomástól a Nollendorfplatzig lehet vele utazni.
  • U4 - 2,86 km hosszú és 5 állomással rendelkező vonal, ezáltal az U55 után a legrövidebb. A Nollendorfplatztól az Innsbrucker Platzig közlekedik. 1908-ban kezdődött a metróvonal építése, és 1910. december 1-jén állt üzembe.
  • U5 és U55 - Az U5 egy 18,4 km hosszú és 20 állomással rendelkező vonal. Az egykori Kelet-Berlin legforgalmasabb teréről, az Alexanderplatzról indul, és egészen Berlin közigazgatási határáig, Hönowig közlekedik. Ez a vonal volt az egyetlen, amelyet a keletnémet kormány meghosszabbított a megosztott város idején (1945-1990). Csak egy állomáson, az Alexanderplatzon találkozik más metróvonallal. 2009. augusztus 8-án adták át az 1,8 km hosszú és 3 állomásból álló U55 vonalat, amely jelenleg még egy metróvonallal sem találkozik. Kanzler-U-Bahnnak nevezik, mert a kormányzati épületek alatt halad a Berlin Hauptbahnhoftól a Brandenburgi kapuig. A tervek szerint 2010-ben megindul az építkezés, és a két vonalat összekötik. A távlati tervek szerint bővítik nyugati irányba, a Tegeli repülőtérig.
  • U6 - 19,9 km hosszú és 29 állomással rendelkező vonal. Alt-Tegeltől Alt-Mariendorfig közlekedik. Ez a vonal érintette az egykori Tempelhofi repülőteret.
  • U7 - 31,8 km hosszú és 40 állomással rendelkező vonal, ezzel a leghosszabb a berlini metróhálózatban. Rathaus Spandau és Rudow között közlekedik, végig a föld alatt. 1901-ben születtek meg a tervek az építésére, de az első szakasz csak 1923. január 30-án nyílt meg.
  • U8 - 18,1 km hosszú és 24 állomással rendelkező vonal. Észak-déli irányú. 1927. július 17-én nyílt meg az első szakasza. Wittenau és a Hermannstraße között közlekedik.
  • U9 - 12,5 km hosszú és 18 állomásból álló vonal. 1961. augusztus 28-án nyílt meg. Észak-déli irányban fut, többnyire a föld alatt. Az átlagos utazási idő 23 perc. Az Osloer Straße és a Rathaus Steglitz között közlekedik. Hosszútávú fejlesztési terv, hogy déli irányban meghosszabbítják Lankwitzig.

Projektek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A 2009-ben átadott rövid U55 vonalat össze akarják kötni az U5-tel. Ezek a megállók létesülnének az Alexanderplatztól: Rathaus - Schlossplatz (Museumsinsel) - Unter den Linden (csomópont: a vonal itt találkozik az U6-tal, amelynek megszűnik a Französische Straße nevű megállóhelye) - Brandenburger Tor. Ez a beruházás várhatóan 2016-ra vagy 2017-re fejeződik be.
  • Hosszútávú terv, hogy az egyesült, hosszú U5 vonalat a Tegel Repülőtérig meghosszabbítják.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Angol
Német
Az U1 a híres Oberbaumbrückén
  • AG Berliner U-Bahn: Zur Eröffnung der elektrischen Hoch-und Untergrundbahn in Berlin. GVE-Verlag, Berlin 2002, ISBN 3-89218-077-6
  • Jürgen Meyer-Kronthaler und Klaus Kurpjuweit: Berliner U-Bahn – In Fahrt seit Hundert Jahren. be.bra Verlag, Berlin 2001, ISBN 3-930863-99-5
  • Petra Domke und Markus Hoeft: Tunnel Gräben Viadukte – 100 Jahre Baugeschichte der Berliner U-Bahn. kulturbild Verlag, Berlin 1998, ISBN 3-933300-00-2
  • Ulrich Lemke und Uwe Poppel: Berliner U-Bahn. alba Verlag, Düsseldorf, ISBN 3-87094-346-7
  • Robert Schwandl: Berlin U-Bahn Album. Alle 192 Untergrund- und Hochbahnhöfe in Farbe. Robert Schwandl Verlag, Berlin Juli 2002, ISBN 3-936573-01-8
  • Jürgen Meyer-Kronthaler: Berlins U-Bahnhöfe – Die ersten hundert Jahre. be.bra Verlag, Berlin 1996, ISBN 3-930863-16-2

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Berlini metró témájú médiaállományokat.