Metróhálózatok listája

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A New York-i metró a világ legtöbb állomásával rendelkező metróüzeme

Ez a lista a világon található már üzemelő vagy még építés alatt álló metróüzemeit és S-Bahn rendszereit sorolja fel.

Metróhálózatok listája[szerkesztés]

Hely Ország Név Megnyitás éve Állomások száma Teljes hossz Utolsó bővítés éve
Algír  Algéria Algíri metró 2011[1] 10[1] 9,2[1] 2011[1][2]
Buenos Aires  Argentína Buenos Aires-i metró 1913 85 53,9 2015
Jereván  Örményország Jereváni metró 1981[3] 10[3] 13,4[3] 1996[4]
Bécs  Ausztria Bécsi metró 1976[5] 104[5] 75[5][6] 2013[note 1]
Baku  Azerbajdzsán Bakui metró 1967[7] 23[7] 34,6[7] 2011[note 2]
Minszk  Fehéroroszország Minszki metró 1984[8] 28[8] 35,4[8] 2012[8][note 3]
Brüsszel  Belgium Brüsszeli metró 1976[9] 59 39,9[10] 2009[note 4]
Belo Horizonte  Brazília Belo Horizonte-i metró 1986[11] 19[12] 28,1[13] 2002[11]
Brazíliaváros  Brazília Brazíliavárosi metró 2001[14] 24[15] 42,4[15] 2008[14]
Fortaleza  Brazília Fortalezai metró 2012 28[16] 43[16] 2013
Porto Alegre  Brazília Porto Alegre-i metró 1985 19 38,7 2012
Recife  Brazília Recifei metró 1985 28 39,5 2009
Rio de Janeiro  Brazília Rio de Janeiro-i metró 1979[17] 35[18] 41[18] 2010[17]
São Paulo  Brazília São Paulo-i metró 1974[19] 64[19] 74,2[19] 2011[19][note 5]
Teresina  Brazília Teresinai metró 1989 9 14,5 1989
Szófia  Bulgária Szófiai metró 1998 34 39,0 2015
Montréal  Kanada Montréali metró 1966 68[20] 69,2 2007[note 6]
Toronto  Kanada Torontói metró[21] 1954[22] 69[22] 68,3[22] 2002[22][note 7]
Vancouver  Kanada SkyTrain 1985[23] 47[24] 68,6[24] 2009[note 8]
Santiago de Chile  Chile Santiagói metró 1975[25] 108[26] 103[26] 2011
Valparaíso  Chile Valparaísói metró 2005[27] 20[28] 43[28] 2005
Peking  Kína Pekingi metró[29][30] 1971 334 554 2015
Csengtu  Kína Csengtui metró 2010 42 49,7 2013[31]
Csungking  Kína Csungkingi metró[note 9] 2005 35 67,7 2012[32]
Fosan  Kína Fosani metró[note 10] 2010 14 20,4 2010
Kanton  Kína Kantoni metró 1997 123[33][note 11] 236[34] 2010[35]
Harbin  Kína Harbini metró 2013 18[36][37] 17,5[36][37] 2013[36][37]
Hangcsou  Kína Hangcsoui metró[38] 2012 31 48.0 2012[39][note 12]
Hongkong  Kína Hongkongi metró 1979[40][note 13] 82[40] 174.4[40] 2009[note 14]
Kunming  Kína Kunmingi metró 2012 14 40,1 2013[41][note 15]
Nanking  Kína Nankingi metró[42][note 16] 2005 121 224,3 2015
Sanghaj  Kína Sanghaji metró[note 17] 1993 364< 588 2015
Senjang  Kína Senjangi metró 2010 41 49,7 2012[43]
Sencsen  Kína Sencseni metró 2004 137 178,4 2011[44]
Szucsou  Kína Szucsoui metró 2012 24 25,7 2012[45][note 18]
Tiencsin  Kína Tiencsini metró 1984 76 128,6 2012[46]
Vuhan  Kína Vuhani metró 2004 46 56,85 2012[47]
Hszian  Kína Hsziani metró 2011 36 45,9 2013[48][note 19]
Medellín  Kolumbia Medellíni metró 1995 34 32 1996
Prága  Csehország Prágai metró 1974[49] 61 65,2 2015
Koppenhága   Dánia Koppenhágai metró 2002 22 21 2007
Koppenhága   Dánia S-tog[50][51][52][53][note 20] 1934 85 170 2007
Santo Domingo  Dominikai Köztársaság Santo Domingo-i metró 2009 30[54][55] 27,4[54][55] 2013[55]
Kairó  Egyiptom Kairói metró[56] 1987 60 69,8 2012[note 21]
Helsinki  Finnország Helsinki metró 1982[57] 17[58] 21,1[58] 2007[57]
Lille  Franciaország Lille-i metró 1983[59] 60[60] 45[60] 2000[59]
Lyon  Franciaország Lyoni metró 1978[61] 39[61] 30.3[61] 2013[61][note 22]
Marseille  Franciaország Marseille-i metró 1977 28[62] 21,5[62] 2010
Párizs  Franciaország Párizsi metró 1900[63] 300[64][65] 213[64][65] 2013
Rennes  Franciaország Rennes-i metró 2002 15 9,4 2002
Toulouse  Franciaország Toulouse-i metró 1993[66] 37[66] 28,2[66] 2007[66][note 23]
Tbiliszi  Grúzia Tbiliszi metró 1966 22 26,4 2000[67]
Berlin  Németország Berlini metró 1902 170[68] 151,7[68] 2009
Berlin  Németország Berlini S-Bahn[note 20] 1924[69] 166[69] 332[69] 2007
Frankfurt  Németország Frankfurti metró[note 24] 1968[70] 86[71] 64,9[71] 2010[70][note 25]
Hamburg  Németország Hamburgi metró 1912[72] 91[73] 104[73] 2012[note 26]
Hamburg  Németország Hamburgi S-Bahn[note 20] 1907[74] 68[75] 147[75] 2008[note 27]
München  Németország Müncheni metró 1971[76] 100[76][note 28] 95[76] 2010[note 29]
Nürnberg  Németország Nürnbergi metró 1972 46[77] 35[77] 2011[note 30]
Athén  Görögország Athéni metró[note 31][note 32] 1904[78] 60 79,6 2013[note 33]
Budapest  Magyarország Budapesti metró 1896 52 38.8[79] 2014
Bengaluru  India Nammai metró 2011 25 25,5 2015
Csennai  India Chennai Mass Rapid Transit System 1997 17 19 2007
Delhi  India Delhi metró 2002[80] 145 193 2011
Kalkutta  India Kalkuttai metró 1984 24 27,89 2013
Meshed  Irán Meshedi városi vasút 2011[81] 22 19 2011
Teherán  Irán Teheráni metró 1999[82] 120 120[82] 2010[82]
Brescia  Olaszország Bresciai metró 2013[83] 17[84] 13,1[84] 2013
Catania  Olaszország Cataniai metró 1999 6 3,8 1999
Genova  Olaszország Genovai metró 1990 8 7.1 2012
Milánó  Olaszország Milánói metró[85] 1964 113 100 2013
Nápoly  Olaszország Nápolyi metró[note 34] 1993 23 20.3 2013
Róma  Olaszország Római metró[86] 1955 73 60 2015
Torino  Olaszország Torinói metró 2006 21 13.2 2011
Fukuoka  Japán[note 35] Fukuokai metró 1981 35 29,8 2005
Hirosima  Japán[note 35] Astram Line 1994 21 18,4 1994
Kóbe  Japán[note 35] Kóbei gyorsvasút 1968 10 7,6 2001
Kóbe  Japán[note 35] Kóbei metró 1977 25 30,6 2001
Kiotó  Japán[note 35] Kiotói metró 1981 29 28,8 2008
Nagoja  Japán[note 35] Nagojai metró 1957 83 89,1 2011
Oszaka  Japán[note 35] Oszakai metró 1933 101 137,8 2006
Szapporo  Japán[note 35] Szapporói metró 1971 46 48 1999
Szendai  Japán[note 35] Szendai metró 1987 17 14,8 1987
Talien  Kína Talieni metró[87] 2003 20 63,0 2008[87]
Tokió  Japán[note 35] Yamanote Line 1925 29 34,5 1925
Tokió  Japán[note 35] Tokiói metró 1927 179 195,1 2008
Tokió  Japán[note 35] Toei metró 1960 106 121,5 2000
Tokió  Japán[note 35] Tokyo Waterfront Area Rapid Transit 1996 8 12,2 2002
Jokohama  Japán[note 35] Jokohamai metró 1972 32 40,4 2002
Jokohama  Japán[note 35] Minatomirai Line 2004 6 4,1 2008
Almati  Kazahsztán Almati metró 2011 7 8,5 2011
Phenjan  Észak-Korea Phenjani metró 1973 17 22 1987[note 36]
Puszan  Dél-Korea Puszani metró 1985 128 130,2 2011[note 37]
Tegu  Dél-Korea Tegui metró 1997 59 57,3 2012[note 38]
Tedzson  Dél-Korea Tedzsoni metró 2006 22 22,7 2007[note 39]
Kvangdzsu  Dél-Korea Kvangdzsui metró 2004 20 20,1 2008[note 40]
Incshon  Dél-Korea Incshoni metró 1999 29 29,4 2009[note 41]
Szöul  Dél-Korea Szöuli metró[note 42] 1974[note 43] 397[note 44] 526,3 2012[note 45]
Kuala Lumpur  Malajzia RapidKL Rail 1996 48 56 2003
Mexikóváros  Mexikó Mexikóvárosi metró 1969[88] 195[89][note 46] 226,5[89] 2012[note 47]
Amszterdam  Hollandia Amszterdami metró[note 48][90] 1977 33 32,7 2005
Rotterdam  Hollandia Rotterdami metró 1968 62 78,3 2010
Oslo  Norvégia Oslói metró[note 24] 1966[note 49] 105 84,2 2006[note 50]
Lima  Peru Limai metró 2011 16 21,4 2011[note 51]
Manila  Fülöp-szigetek Manila Light Rail Transit System 1984 32 34,5 2010
Manila  Fülöp-szigetek Manila Metro Rail Transit System 1999 13 17,0 2000
Varsó  Lengyelország Varsói metró 1995 21 23,1 2008
Lisszabon  Portugália Lisszaboni metró[91][92] 1959 55 45,5 2012[note 52]
San Juan  Puerto Rico Tren Urbano 2004 16 17,2 2005
Bukarest  Románia Bukaresti metró[93] 1979 51 69,3 2011[note 53]
Kazán  Oroszország Kazani metró[94] 2005 10 15,8 2013[95]
Moszkva  Oroszország Moszkvai metró[96][97] 1935 188 329 2015
Nyizsnyij Novgorod  Oroszország Nyizsnij Novgorodi metró 1985 14[98] 18,8[98] 2012[99]
Novoszibirszk  Oroszország Novoszibirszki metró 1986 13[98] 15,9[98] 2011[100]
Szentpétervár  Oroszország Szentpétervári metró 1955 67[98] 113,7[98] 2012[101]
Szamara  Oroszország Szamarai metró 1987 9[98] 10,3[98] 2007[102]
Jekatyerinburg  Oroszország Jekatyerinburgi metró 1991 9[98] 12,7[98] 2012[103]
Mekka  Szaúd-Arábia Mekkai metró 2010 15 18,1 2010
Szingapúr  Szingapúr Mass Rapid Transit[104] 1987 89 146,5 2012[note 54]
Barcelona  Spanyolország Barcelonai metró[105] 1924 166 125 2011
Bilbao  Spanyolország Bilbaói metró 1995 41 43,31 2011
Madrid  Spanyolország Madridi metró[note 55][106] 1919 300 293 2011
Palma de Mallorca  Spanyolország Palma de Mallorca-i metró 2007 9 8,3 2007
Sevilla  Spanyolország Sevillai metró 2009 22 18,2 2009
Stockholm  Svédország Stockholmi metró[107] 1950 100 110,0 1994[note 56]
Lausanne   Svájc Lausanne-i metró[note 57][108] 2008 28 15,0 2008
Tajpej  Tajvan Tajpeji metró 1996 104[109] 115,6[109] 2013
Kaohsziung  Tajvan Kaohsziungi gyorsvasút 2008 37 42,7 2012
Taojüan  Tajvan Taojüani metró 2016 25 53 2016
Bangkok  Thaiföld Bangkok Skytrain[110] 1999 32 32,8 2013
Bangkok  Thaiföld Bangkoki metró 2004 18 21 2004
Bangkok  Thaiföld Suvarnabhumi Airport Rail Link City Line 2010 8 28,6 2010
Adana  Törökország Adanai metró 2009 13 13,5 2009
Ankara  Törökország Ankarai metró 1997 23 23,4 1997
Bursa  Törökország Bursai metró 2002 31 31 2011
Isztambul  Törökország Isztambuli metró 2000 70 90,5 2015
İzmir  Törökország İzmiri metró 2000 14 16,1 2013
Dnyipropetrovszk  Ukrajna Dnyipropetrovszki metró 1995 6 7,8 1995
Harkov  Ukrajna Harkovi metró 1975 29 38,1 2010
Kijev  Ukrajna Kijevi metró 1960 51 66,1 2012
Dubaj  Egyesült Arab Emírségek Dubaji metró 2009 47 74,6 2012[note 58]
Glasgow  Egyesült Királyság Glasgow-i metró 1896[111] 15[111] 10,4[111] 1896
London  Egyesült Királyság Londoni metró 1863[112][113] 270[114] 402[114] 2009[115][note 59]
London  Egyesült Királyság Docklands Light Railway 1987[116] 45 34[116] 2011
Newcastle/Sunderland  Egyesült Királyság Tyne & Wear Metro 1980[117] 60[117] 74,5[117] 2002[117]
Atlanta  USA MARTA 1979[118] 38[119] 77[119] 2000[118]
Baltimore  USA Baltimore-i metró 1983 14[120] 24,9[120] 1995
Boston  USA MBTA[note 60] 1897[121][122] 51[123] 61[123] 1985
Chicago  USA Chicagói metró 1897[124][125][note 61] 145[124] 180,3[124] 1993[124]
Cleveland  USA RTA Rapid Transit: Red Line 1955[126] 18[127] 31[127] 1968[126]
Los Angeles  USA Metro Rail[note 62] 1993[128] 16[128] 28,0[128] 2000[note 63][128]
Miami  USA Metrorail 1984[129] 23[130] 40,1[130] 2012
New York  USA New York City Subway[note 64] 1868 (föld fölött), 1904 (föld alatt)[131] 468[132] 373[133] 2013[note 65]
New York  USA Staten Island Railway 1925[note 66] 22[134] 22,5[133] 1925
New York/New Jersey  USA PATH 1908[135] 13[136] 22.2[137] 1910
Philadelphia  USA SEPTA[note 67][138] 1907 74[139] 59,1[139][140] 1973
Philadelphia/New Jersey  USA PATCO Speedline 1936[141] 13[141] 22,9[141] 1969
San Francisco Bay Area  USA BART[note 20] 1972[142] 44[142] 167[142] 2011
Washington  USA Washingtoni metró 1976[143] 86[143] 171,0[144] 2004[144]
Taskent  Üzbegisztán Taskenti metró 1977 29 37,5 2001[note 68]
Caracas  Venezuela Caracasi metró 1983 48 54,2 2010[145]
Los Teques  Venezuela Los Teques-i metró 2006 3 10,2 2012
Maracaibo  Venezuela Maracaibói metró 2006 6 6,5 2009

Metrórendszerek építés alatt[szerkesztés]

Az alábbi metróhálózatok jelenleg építés/tervezés alatt állnak

Város Ország Név Építkezés kezdete Tervezett megnyitás
Sydney  Ausztrália North West Rail Link 2013 2019
Salvador  Brazília Salvadori metró 2000 2014
Tungkuan  Kína Tungkuani metró 2010 2015
Csingtao  Kína Csingtaói metró 2009 2014
Csengcsou  Kína Csengcsoui metró 2009 2013
Csangsa  Kína Csangsai metró 2009 2013
Fucsou  Kína Fucsoui metró 2012 2015
Ningbo  Kína Ningbo Rail Transit 2009 2014
Vuhszi  Kína Vuhszi metró 2009 2014
Nancsang  Kína Nanchang Rail Transit 2009 2015
Hofej  Kína Hofeji metró 2009 2016
Macau  Kína Macau Light Rail Transit 2012 2015
Lancsou  Kína Lancsoui metró 2012 2016[146]
Quito  Ecuador Quitói metró 2012 2016
Szaloniki  Görögország Szaloniki metró 2006[147] 2017
Kocsín  India Kocsíni metró 2013 2016
Navi Mumbai  India Navi Mumbai metró 2011 2014
Dzsaipur  India Dzsaipuri metró 2010 2014
Csennai  India Csennai metró 2010 2013
Gurgáon  India Gurgáoni metró 2010 2013[148]
Haidarábád  India Haidarábádi metró 2012 2017
Mumbai  India Mumbai metró 2008 2013
Csandígarh  India Csandígarhi metró 2013 2018
Jakarta  Indonézia Jakarta Mass Rapid Transit 2013 2018
Iszfahán  Irán Iszfaháni metró[149][150] 2001 2014
Siráz  Irán Sirázi metró 2001 2014
Tebriz  Irán Tebrizi metró[150][151][152] 2003 2015
Ahváz  Irán Transportation in Ahvaz 2004 2014
Kom  Irán Komi metró 2008
Panamaváros  Panama Panamavárosi metró 2010 2014
Doha  Katar Dohai metró 2013 2019
Cseljabinszk  Oroszország Cseljabinszki metró 1988 2019
Omszk  Oroszország Omszki metró 1992 2016
Rijád  Szaúd-Arábia Rijádi metró 2013 2017
Tajcsung  Tajvan Tajcsungi metró 2009 2017
Taojüan  Tajvan Taojüani metró 2006 2014
Hanoi  Vietnam Hanoi metró 2009 2016
Ho Si Minh-város  Vietnam Ho Si Minh-városi metró 2008 2017

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Line U2 was extended to Aspern in 2013.
  2. Latest restoration of old line in 2011
  3. The Moskovskaya Line expanded in 2012
  4. Line 2's loop was completed in 2009
  5. Most recent expansion of Line 4. Other extensions projected to become operational in 2014.
  6. See Orange Line (Montreal Metro)
  7. See Sheppard line
  8. See Canada Line
  9. Statistics for line 1 and 6 only; lines 2 and 3 are monorail and are not included. With Lines 2 and 3, the total stations are 92, and total length is 142.5 km.
  10. 1st line of Foshan Metro serves two cities - Foshan and Guangzhou
  11. The number excludes the stations and lengths on the Guangfo Metro/Guangfo Line, which is part of the FMetro in Foshan.
  12. Hangzhou Metro's Line 1.
  13. The East Rail Line overlapped with a conventional railway that had operated since 1910.
  14. Tseung Kwan O and West Rail lines.
  15. Kunming's Line 1.
  16. Nanjing South Railway Station.
  17. This figure excludes Maglev line and Line 22, both often included in Shanghai Metro maps but not considered part of the system.
  18. Suzhou's Line 1.
  19. Xi'an Metro's Line 1.
  20. ^ a b c d These systems have similarities to commuter rail systems, because of often fairly long station distances, line length, mainly overground, name or formal defintions, but are listed here since they are separated from railways.
  21. Line 3's first section opened 2012
  22. Extension of Lyon Metro's Line B to Oullins Gare station.
  23. Opening of Toulouse Metro's Line B.
  24. ^ a b These systems have similarities to light rail systems, because of existence of road level crossings, but are listed since there are almost entirely separated from roads.
  25. Opening of Riedberg stretch of the U8 and U9 lines.
  26. Opening of Line U4.
  27. Extension of Line S1 to the airport.
  28. There are 100 stations in Munich U-Bahn system, counting connecting/transfer stations twice; there are 96 stations counting all stations once.
  29. The U3 extension from Olympia-Einkaufszentrum (OEZ) to Moosach.
  30. The U3 extension from Maxfeld to Friedrich-Ebert-Platz.
  31. The blue line also has a 21.2 km section (with 4 stations) to the airport that is owned by the Hellenic Railways Organisation and is mainly used by the suburban railway system.
    Operation. Attiko Metro S.A.. (Hozzáférés: 2008. december 28.)
    Schwandl, Robert: Athens Metro. UrbanRail.net. (Hozzáférés: 2008. december 28.)
  32. The green line, operated until 2011 by Athens–Piraeus Electric Railway, was opened in 1869 as a steam train railway line. It was electrified in 1904, extended with underground sections through the city in 1948, and extended to its full length to Kifissia in 1957 using the right-of-way of a former metre gauge suburban line. Full metro operation since 1904 between Piraeus and Athens and 1957 to Kifissia. It shall be integrated with Athens Metro under the new company STASY S.A.
    Information on Line 1 - Technical Data. ISAP. (Hozzáférés: 2008. december 28.)
  33. Line 2 extended south to Sablon:OASA Metro stations from 26 July 2013.
  34. Lines 1 and 6 only
  35. ^ a b c d e f g h i j k l m n o In general, the majority of urban rail service in Japanese metropolitan areas is provided by systems not included in this list. For a complete list of urban rail systems in Japan, see List of urban rail systems in Japan.
  36. Yŏnggwang and Puhŭng opened in 1987
  37. Line 4 and Busan-Gimhae Light Rail Transit opened in 2011
  38. Daegu Subway Line 2 extension opened in 2012
  39. Second phase of line 1
  40. Line 1 fully opened
  41. Line 1 extension in 2009
  42. Only includes rapid transit serviced lines that have service frequency typically lower than 10 minutes during daytime. Only the following sections are included:
  43. Parts of Line 1 and Line K1, K3 overlap with conventional railways that were built before 1974.
  44. Stations served by multiple lines are counted more than once.
  45. See Seoul Subway Line 7.
  46. There are 147 stations on the network map, counting transfer stations as one. The sum of the number of the stations for all lines is 195.
  47. Line 12 opened 2012.
  48. Line 50, 53, and 54 are rapid transit. Numbers exclude light rail line 51.
  49. The first underground portion was opened in 1928, but that was a tram line. One surface line has origins from 1898. System opened as a full Metro in 1966.
  50. Opening of the completed Ring line in 2006.
  51. First line completed in 2011.
  52. The Red Line was expanded in 2012
  53. Line M4 completed in 2011
  54. The Circle MRT Line was expanded in 2012
  55. Including MetroSur and other suburban lines.
  56. Skarpnäck metro station opened in 1994
  57. The Lausanne Metro has two lines. Line 1 is light rail, line 2 is rapid transit. Stats are for line 2 only.
  58. The Red Line was completed in 2012.
  59. When the Circle Line was reconfigured from a "circular" route line to a "spiral" route line.
  60. The Red, Orange, and Blue lines of the subway are rapid transit. The originally-elevated Orange Line opened in 1901, sharing the Tremont Street Subway that opened in 1897 as an underground streetcar tunnel (for the Green Line).
  61. Dated from the opening of "The Loop", when the system became unified and electrified.
  62. Rapid transit portion of L.A. Metro Rail only: Red and Purple lines. All other L.A. Metro Rail lines are Light rail, and are not included here.
  63. This was the date of the last extension to the Red Line in the rapid transit portion of Los Angeles' Metro Rail.
  64. First regular elevated railway service began in 1868. The first section of subway opened in 1904. The total number of stations is Sablon:NYCS const, but with transfer stations counted only once, the number is Sablon:NYCS const (including temporarily closed station Cortlandt Street).
  65. On April 4, 2013, the NYCS 1 service was extended south to the South Ferry loops to replace service to South Ferry – Whitehall Street, which was damaged in Hurricane Sandy. This is not a permanent extension, nor is this new construction.
  66. While the line opened as a railroad in 1860, it was not until 1925 that rapid transit equipment would be operated here.
  67. Includes SEPTA's rapid transit lines only: Broad Street Line (Orange Line), Market–Frankford Line (Blue Line) and Norristown High Speed Line.
  68. The Yunusobod Line was opened in 2001

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b c d Alger metro inaugurated. Railway Gazette, 2011. október 31. (Hozzáférés: 2013. szeptember 14.)
  2. Line 1, Schwandl, Robert: Algiers - Al Jaza'ir. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 9.)
  3. ^ a b c Yerevan authorities negotiating new metro line projects with banks (angol nyelven). ArmeniaNow.com, 2013. március 27. (Hozzáférés: 2013. augusztus 4.)
  4. Charbakh, Schwandl, Robert: Yerevan. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
  5. ^ a b c Schwandl, Robert: Wien. (Hozzáférés: 2013. szeptember 14.)
  6. Wiener Linien - Company Profile. Wiener Linien. (Hozzáférés: 2013. szeptember 14.)
  7. ^ a b c Baku Metro - History. Bakı Metropoliteni. (Hozzáférés: 2013. szeptember 16.)
  8. ^ a b c d Структура Метрополитен (orosz nyelven). государственное предприятие "Минсктранс", 2012. (Hozzáférés: 2013. szeptember 16.)
  9. STIB - Historique de la STIB de 1970 à 1979 (francia nyelven). STIB, 2013. (Hozzáférés: 2013. szeptember 15.)
  10. Activity Report 2011 - Figures & statistics '11. STIB/MIVB. (Hozzáférés: 2013. szeptember 15.)
  11. ^ a b Empresa - História (portugál nyelven). CBTU - METRÔ BH. (Hozzáférés: 2013. szeptember 16.)
  12. Operação - Linha em operação (portugál nyelven). CBTU - METRÔ BH. (Hozzáférés: 2013. szeptember 16.)
  13. Operação - Dados operacionais (portugál nyelven). CBTU - METRÔ BH. (Hozzáférés: 2013. szeptember 16.)
  14. ^ a b Sobre o metro - Memória (portugál nyelven). Companhia do Metropolitano do Distrito Federal - Metrô, 2013. (Hozzáférés: 2013. szeptember 16.)
  15. ^ a b Sobre o metro - Estrutura (portugál nyelven). Companhia do Metropolitano do Distrito Federal - Metrô, 2013. (Hozzáférés: 2013. szeptember 16.)
  16. ^ a b Mapa das Linhas - Metrô de Fortaleza. Metrô de Fortaleza - METROFOR. (Hozzáférés: 2013. augusztus 22.)
  17. ^ a b DATA DE INAUGURAÇÃO DE CADA ESTAÇÃO (portugál nyelven). MetrôRio. (Hozzáférés: 2013. szeptember 18.)
  18. ^ a b METRÔ RIO - RELATÓRIO DE ADMINISTRAÇÃO EM 31 DE DEZEMBRO DE 2012 (portugál nyelven). MetrôRio, 2012. december 31. [2013. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 18.)
  19. ^ a b c d Metrô - Home - The Company - About. Companhia Do Metropolitano De São Paulo, 2012. (Hozzáférés: 2013. szeptember 18.)
  20. Métro - Useful info - Networks - Métro, 2002. (Hozzáférés: 2013. szeptember 1.)
  21. TTC - Subway/RT. Toronto Transit Commission, 2013. (Hozzáférés: 2013. szeptember 1.)
  22. ^ a b c d 2012 - TTC Operating Statistics. Toronto Transit Commission, 2013. (Hozzáférés: 2013. július 26.)
  23. The Buzzer - 2011-01-14. TransLink, 2011. január 14. (Hozzáférés: 2013. július 23.)
  24. ^ a b State of Good Repair. TransLink, 2013. március 1. (Hozzáférés: 2013. július 23.)
  25. Corporativa - Historia - Historia de Metro (spanyol nyelven). Metro de Santiago, 2013. július 1. (Hozzáférés: 2013. szeptember 18.)
  26. ^ a b Guía del Viajero (spanyol nyelven). Metro de Santiago. (Hozzáférés: 2013. szeptember 18.)
  27. Historia Metro Valparaíso - El servicio ferroviario del siglo XXI (spanyol nyelven). Metro Valparaíso. (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.)
  28. ^ a b Red - Metro Valparaíso (spanyol nyelven). Metro Valparaíso. (Hozzáférés: 2013. szeptember 20.)
  29. 北京4条新地铁线今日开通 无仪式及领导讲话 (kínai nyelven). 新京报, 2012. december 30. (Hozzáférés: 2012. december 30.)
  30. 北京地铁4条新线每日至少跑17小时 (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2013. január 9.)
  31. Schwandl, Robert: Chengdu. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 7.)
  32. Schwandl, Robert: Chongqing. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 7.)
  33. Guangzhou Metro. ExploreGuangzhou's "Metropedia". (Hozzáférés: 2010. október 31.)
  34. Guangzhou Metro - Corporate Overview (angol nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 21.)
  35. Schwandl, Robert: Guangzhou. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 7.)
  36. ^ a b c IRJ: Trial operation starts on Harbin’s first metro line
  37. ^ a b c http://www.globaltimes.cn/content/814172.shtml Global Times: Metro line operational in China's Harbin
  38. "Hangzhou Metro" (kínai nyelven). Hangzhou Metro. (Hozzáférés: 2012. november 22.)
  39. Schwandl, Robert: Hangzhou. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
  40. ^ a b c MTR - Getting Around - MTR Train Services. MTR Corporation, 2011. (Hozzáférés: 2013. július 13.)
  41. Schwandl, Robert: Kunming. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
  42. Schwandl, Robert: Nanjing Metro. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
  43. 王晓婷. „沈阳地铁二号线今日开通 市民可持试乘票免费乘车”, 2011. december 30. (Hozzáférés ideje: 2012. február 23.) (kínai nyelvű) 
  44. Shenzhen Metro Subway (angol nyelven), 2011. július 22. (Hozzáférés: 2013. szeptember 21.)
  45. Schwandl, Robert: Suzhou. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 9.)
  46. 天津地铁9号线延至天津站 末车时间延长至22:00 (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. október 14.)
  47. 今日10时武汉地铁2号线开通 武汉迈入地铁时代(图) (kínai nyelven). (Hozzáférés: 2012. december 28.)
  48. Schwandl, Robert: Xi'an. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. szeptember 24.)
  49. History - Dopravní podnik hlavnívo města Prahy (angol nyelven). Dopravní podnik hlavnívo města Prahy. (Hozzáférés: 2013. szeptember 11.)
  50. National owner of most Danish tracks, "Banedanmark" official webbsite, http://www.bane.dk/db/filarkiv/6034/Bilag_03_2011.pdf Map of tracks and their classification (Little dictionary "Baneklasser"="Track Classification";Hovedbane"="Main tracks", "Regionalbane"="Regional tracks"; "S-bane"="S-Bahn (S-tracks);"Lokalbane"="Local tracks") Conclution "S-baner" is a classification of its own. Labeling inspiration "S" came from S-Bahn in Berlin and Hamburg
  51. At http://byenspuls.dsb.dk/byens_puls/ByensPuls.html the exact location of each train can be followed, "Byens puls" means "Pulse of the City"
  52. http://www.dsb.dk/global/pdf/koereplaner/s-tog/2013/dagk%C3%B8replan%20h%20og%20w%202013.pdf At the first page a schematic map of all rail systems in Greater Copenhagen is presented. This includes the Metro, regional trains and local trains, but only the S-tog are coloured line by line though. After follows time tables, whith exception of the B+ line, the other six lines departures every ten minute (every 5 minute for the F-line) Note ! since there is the Copenhagen Metro, the S-tog will not be defined as "metro" in Denmark, however all conciderations are fulfilled. The common definition is "bybane" which means "City rail"
  53. http://bybane.net/ confirms last ref. "Bybane.net - om bybaner i København" translates to English "City Rail.net - about City Rails in Copenhagen
  54. ^ a b Línea 1 (spanyol nyelven). Oficina para el Reordenamiento de Transporte (OPRET). (Hozzáférés: 2013. szeptember 17.)
  55. ^ a b c Línea 2 - 1ra Etapa (spanyol nyelven). Oficina para el Reordenamiento de Transporte (OPRET). (Hozzáférés: 2013. szeptember 17.)
  56. Rohde, Mike: Cairo. Metro Bits. (Hozzáférés: 2008. március 22.)
  57. ^ a b Helsinki City Transport - About HKL - History - A brief history of the metro. Helsinki City Transport, 2012. március 19. (Hozzáférés: 2013. szeptember 21.)
  58. ^ a b Helsinki City Transport - HKL Metro. Helsinki City Transport, 2013. augusztus 28. (Hozzáférés: 2013. szeptember 21.)
  59. ^ a b Qui sommes-nous? - Notre Histoire (francia nyelven). Transpole. (Hozzáférés: 2012. szeptember 25.)
  60. ^ a b Les chiffres clés (francia nyelven). Transpole. (Hozzáférés: 2012. szeptember 25.)
  61. ^ a b c d Le Métro sur le réseau TCL (francia nyelven). TCL - SYTRAL. (Hozzáférés: 2013. szeptember 28.)
  62. ^ a b Fiche d’identité de l’Entreprise - LE METRO (francia nyelven). (Hozzáférés: 2013. szeptember 28.)
  63. Brief history of the Paris metro. (Hozzáférés: 2013. szeptember 21.)
  64. ^ a b The Network - The Metro: a Parisian institution (angol nyelven). RATP. (Hozzáférés: 2013. szeptember 21.)
  65. ^ a b The RATP Dev Brochure (angol nyelven). RATP, 2010. június 11. (Hozzáférés: 2010. november 7.)
  66. ^ a b c d Qui sommes-nous? - Nos réalisations (francia nyelven). Tisséo. (Hozzáférés: 2013. szeptember 28.)
  67. Vazha Pshavela, Schwandl, Robert: Tbilisi. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
  68. ^ a b The Berlin underground - The largest underground system in Germany (angol nyelven). Berliner Verkehrsbetriebe (BVG). (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)
  69. ^ a b c S-Bahn Berlin - A company of the Deutsche Bahn Group (angol nyelven). S-Bahn Berlin, 2013. (Hozzáférés: 2013. szeptember 22.)
  70. ^ a b History - The history of local public passenger transport in Frankfurt (angol nyelven). vgF. (Hozzáférés: 2013. szeptember 29.)
  71. ^ a b ZAHLENSPIEGEL 2012 (német nyelven). vgF, 2012. december 31. (Hozzáférés: 2013. szeptember 29.)
  72. Historie der HOCHBAHN (német nyelven). Hamburger Hochbahn, 2013. (Hozzáférés: 2013. szeptember 30.)
  73. ^ a b Die HOCHBAHN auf einen Blick (német nyelven). Hamburger Hochbahn, 2012. (Hozzáférés: 2013. szeptember 30.)
  74. Historie - Wie alles begann (német nyelven). HVV - DB Bahn. (Hozzáférés: 2013. október 1.)
  75. ^ a b Zahlen, Daten, Fakten (német nyelven). HVV - DB Bahn. (Hozzáférés: 2013. október 1.)
  76. ^ a b c MVG in figures (angol nyelven). Münchner Verkehrsgesellschaft mbH (MVG) Marketing, 2013. június 1. (Hozzáférés: 2013. október 2.)
  77. ^ a b Geschäftsbericht 2012 Ziele erreichen – auf ganzer Strecke (német nyelven). VAG, 2013. június 1. [2013. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 3.)
  78. Historical Data. STASY S.A., 2013. augusztus 1. (Hozzáférés: 2013. augusztus 21.) The Athens Metro incorporates the steam-powered Athens–Piraeus Railway (SAP, now Line 1), which opened on 27 February 1869. The railway's first tunnel section, between Sablon:OASA Metro stations and Sablon:OASA Metro stations, opened on 17 May 1895, and SAP completed the electrification of the line on 16 September 1904.
  79. Annual Report 2011 (angol nyelven). BKV Zrt., 2011. (Hozzáférés: 2013. október 6.)
  80. Indian PM launches Delhi metro”, BBC News, 2002. december 24. (Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 12.) 
  81. Mashhad metro starts running. Railway Gazette. (Hozzáférés: 2011. április 25.)
  82. ^ a b c Tehran Metro, Iran. (Hozzáférés: 2013. október 11.)
  83. Parte la metro! 2 marzo 2013 (olasz nyelven). Brescia Mobilitá. (Hozzáférés: 2013. október 11.)
  84. ^ a b Mappa tpl fronte (olasz nyelven). Brescia Mobilitá. (Hozzáférés: 2013. október 11.)
  85. L'opera che ha fatto di Milano una grande metropoli. Metropolitane Milanesi SpA. (Hozzáférés: 2012. június 14.)
  86. Inaugurata la nuova linea metro B1. Comune di Roma Capitale. (Hozzáférés: 2012. június 14.)
  87. ^ a b Schwandl, Robert: Dalian. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 7.)
  88. INAUGURACIONES Y AMPLIACIONES EN ORDEN CRONOLÓGICO HASTA 2000 (spanyol nyelven). Metro de la Ciudad de Mexico. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
  89. ^ a b Datos de operación (spanyol nyelven). Metro de la Ciudad de Mexico. (Hozzáférés: 2013. október 12.)
  90. World Metro List - Amsterdam. metro bits, 2008. január 10. (Hozzáférés: 2008. január 31.)
  91. General Data: Network Expansion. Metropolitano de Lisboa. (Hozzáférés: 2010. április 19.) Station count and track length
  92. A brief history. Metropolitano de Lisboa. (Hozzáférés: 2010. április 19.) Opening year
  93. Metrorex - Network Features. Metrorex. (Hozzáférés: 2011. július 3.)
  94. Metroelektrotrans (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2013. augusztus 4.)
  95. Schwandl, Robert: UrbanRail.Net - Europe - Russia - Kazan Metro. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. augusztus 4.)
  96. Московский метрополитен (orosz nyelven). Moskovsky Metropoliten. (Hozzáférés: 2012. augusztus 30.)
  97. Метрополитен в цифрах (orosz nyelven). Metropoliten v Tsifrakh. (Hozzáférés: 2012. augusztus 30.)
  98. ^ a b c d e f g h i j Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> tag; nincs megadva szöveg a(z) Rus-metro-stats nevű ref-eknek
  99. Gorkovskaya, Schwandl, Robert: Nizhniy Novgorod. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 7.)
  100. Extension of Leninskaya Line, Schwandl, Robert: Novosibirsk. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
  101. Bukharestskaya and Mezhdunarodnaya, Schwandl, Robert: St. Petersburg. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
  102. Rossiyskaya, Schwandl, Robert: Samara. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
  103. Chkalovskaya, Schwandl, Robert: Yekaterinburg. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
  104. Singapore MRT. Explore Singapore's "MRTpedia". (Hozzáférés: 2010. április 18.)
  105. Barcelona Metro. Mapametrobarcelona.net. (Hozzáférés: 2013. február 15.)
  106. Metro de Madrid in figures. (Hozzáférés: 2011. november 22.)
  107. SL årsberättelse för 2012 (svéd nyelven). Storstockholms Lokaltrafik, 2013. [2013. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 4.)
  108. Metro m2. Transports publics de la région lausannoise. [2009. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 28.)
  109. ^ a b Network and Systems. Taipei Rapid Transit Corporation. (Hozzáférés: 2013. szeptember 3.)
  110. Operating System. Bangkok Mass Transit System Public Company Limited. (Hozzáférés: 2008. november 20.)
  111. ^ a b c Glasgow Subway - SPT - Corporate Information. Strathclyde Partnership for Transport (SPT), 2013. (Hozzáférés: 2013. július 24.)
  112. Green, Oliver (1987). The London Underground — An illustrated history. Ian Allan.
  113. History - Transport for London. London Underground. Transport for London. (Hozzáférés: 2013. szeptember 1.)
  114. ^ a b Key facts. London Underground. Transport for London. (Hozzáférés: 2013. szeptember 1.)
  115. Milestones - Transport for London. London Underground. Transport for London. (Hozzáférés: 2013. szeptember 1.)
  116. ^ a b Docklands Light Railway: History. Transport for London. (Hozzáférés: 2010. április 19.)
  117. ^ a b c d Transport history - Nexus, 2013. (Hozzáférés: 2013. július 24.)
  118. ^ a b MARTA's Past and Future. Metropolitan Atlanta Rapid Transit Authority (MARTA). (Hozzáférés: 2013. július 19.)
  119. ^ a b System Updates. Metropolitan Atlanta Rapid Transit Authority (MARTA), 2011. augusztus 5. (Hozzáférés: 2013. július 19.)
  120. ^ a b Visitors Ride Guide. Maryland Transit Administration (via: http://mta.maryland.gov/content/visitors).+(Hozzáférés: 2013. július 14.)
  121. About the MBTA: History: The New MBTA. Massachusetts Bay Transportation Authority. (Hozzáférés: 2012. június 19.)
  122. Schwandl, Robert: Boston T. UrbanRail.net. (Hozzáférés: 2008. február 25.)
  123. ^ a b About the T - Financials - Appendix: Statistical Profile. MBTA, 2007. (Hozzáférés: 2008. február 25.)
  124. ^ a b c d Facts at a Glance. Chicago Transit Authority, 2012. december 1. (Hozzáférés: 2013. július 21.)
  125. „RAPID TRANSIT IN CHICAGO - Remarkable Facilities Furnished by the Opening Last Week of the "Loop."”, 1897. október 24. 
  126. ^ a b About RTA: History of Public Transit in Greater Cleveland. Greater Cleveland Regional Transit Authority, 2012. (Hozzáférés: 2013. július 21.)
  127. ^ a b 2012 Annual Report - Greater Cleveland Regional Transit Authority. Greater Cleveland Regional Transit Authority, 2012. december 31. (Hozzáférés: 2013. július 21.)
  128. ^ a b c d Facts at a Glance. Los Angeles County Metropolitan Transportation Authority (LACMTA). (Hozzáférés: 2008. március 25.)
  129. Miami-Dade County - Miami-Dade Transit - Miami-Dade Transit History. Miami-Dade County, 2013. július 9. (Hozzáférés: 2013. július 18.)
  130. ^ a b Miami-Dade County - Miami-Dade Transit - Metrorail. Miami-Dade County, 2013. július 9. (Hozzáférés: 2013. július 18.)
  131. New York City Transit - History and Chronology. Metropolitan Transportation Authority. (Hozzáférés: 2010. november 7.) opening year
  132. New York City Transit - Subway and Bus Ridership Statistics 2009. Metropolitan Transportation Authority. (Hozzáférés: 2010. november 7.) number of stations
  133. ^ a b Comprehensive Annual Financial Report for the Years Ended December 31, 2011 and 2010. Metropolitan Transportation Authority. [2013. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. network route length
  134. MTA New York City Transit - Staten Island Railway Map. (Hozzáférés: 2013. szeptember 1.)
  135. History - PATH - The Port Authority of NY & NJ, 2013. (Hozzáférés: 2013. július 18.)
  136. Maps & Schedules - PATH - The Port Authority of NY & NJ, 2013. (Hozzáférés: 2013. szeptember 1.)
  137. Facts & Info - PATH - The Port Authority of NY & NJ, 2013. (Hozzáférés: 2013. július 18.)
  138. SEPTA Operating Facts - Fiscal Year 2012. Southeastern Pennsylvania Transportation Authority. (Hozzáférés: 2013. augusztus 3.)
  139. ^ a b SEPTA - Spring 2012 Route Statistics. Southeastern Pennsylvania Transportation Authority, 2012 (Hozzáférés: 2013. július 16.)
  140. SEPTA - Media Guide. Southeastern Pennsylvania Transportation Authority, 2013. (Hozzáférés: 2013. július 17.)
  141. ^ a b c PATCO - A History of Commitment. PATCO, 2013. (Hozzáférés: 2013. július 16.)
  142. ^ a b c BART - System Facts. San Francisco Bay Area Rapid Transit District, 213. (Hozzáférés: 2013. augusztus 23.)
  143. ^ a b About Metro. Washington Metropolitan Area Transit Authority, 2013. (Hozzáférés: 2013. július 15.)
  144. ^ a b Metro Facts 2013. Washington Metropolitan Area Transit Authority, 2013. (Hozzáférés: 2013. július 15.)
  145. Metro Los Teques, Schwandl, Robert: Caracas. UrbanRail.Net. (Hozzáférés: 2013. január 10.)
  146. http://www.gs.xinhuanet.com/dfpd/2012-07/10/content_25482901.htm
  147. Construction of Thessaloniki Metro. Attiko Metro SA, 2013. július 3. (Hozzáférés: 2013. augusztus 21.)
  148. http://www.rapidmetrogurgaon.com/news.aspx
  149. UrbanRail.Net: Esfahan
  150. ^ a b Trend: Iran orders subway coaches from China in return for sold crude oil money
  151. UrbanRail.Net: Esfahan
  152. The Economist: All This War Talk Is Ruining The Lives Of Ordinary Iranians

Irodalom[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]