Felsőtelekes
Felsőtelekes | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Kazincbarcikai | ||
Jogállás | község | ||
Alapítás éve | 1272 (első okleveles említés)[1] | ||
Polgármester | Fecske Sándor[2] | ||
Jegyző | Feketéné Tőzsér Erika | ||
Irányítószám | 3735 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 666 fő (2023. jan. 1.)[3] | ||
Népsűrűség | 81,07 fő/km²[4] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 266 m | ||
Terület | 8,45 km² | ||
Földrajzi nagytáj | Északi-középhegység[5] | ||
Földrajzi középtáj | Aggtelek-Rudabányai-hegyvidék[5] | ||
Földrajzi kistáj | Rudabányai-hegység[5] | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 24′ 24″, k. h. 20° 38′ 13″Koordináták: é. sz. 48° 24′ 24″, k. h. 20° 38′ 13″ | |||
Felsőtelekes weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőtelekes témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Felsőtelekes község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai járásban, a Galyaság déli részén helyezkedik el. Kazincbarcikától 22 kilométerre, Miskolctól közúton 42 km-re északra található.
Felsőtelekes közigazgatási területén található a rudabányai bányató és őshominida lelőhely is.[6]
Földrajza, fekvése
Felsőtelekes a megye északnyugati részén, a Galyaság déli peremén helyezkedik el, a Telekes-patak nyugat-keleti irányú völgyében. Területét délről a Rudabányai-hegység vonulatai, nyugatról a Putnoki-dombság nyúlványai határolják.
A települést 200-300 méteres magasságú, részben erdőkkel fedett dombvonulatok határolják.
Története
A település a legkorábbi időktől kezdve lakott, a közelben találták a rudabányai előembert (Rudapithecus hungaricus), de réz-, bronz- és vaskori leletek is előkerültek.
A mai település a 11-12. század fordulóján jöhetett létre, de vasolvasztó kemencék már korábban is álltak itt. Először 1272-ben említik a települést, Telekesként. A 15. században a csorbakői várhoz tartozott. 1454-ben említik először Felsőtelekes néven. A török időkben nem pusztult el, ellenben ritkán lakott területté vált. Lakói a reformáció idején megőrizték római katolikus hitüket.
1873-ban a településen született Telekes Béla költő.
A második világháború pusztításai megkímélték a települést, ugyanakkor 72 felsőtelekesi életét vesztette a máshol vívott harcokban.
A Rudabánya határában működő vasércbányák évszázadokon keresztül biztosítottak kereseti lehetőséget a felsőtelekesieknek, habár a helyiek emellett mezőgazdasági tevékenységet is folytattak. A rudabányai vasércbánya 1985-ös bezárása után számos felsőtelekesi vándorolt el a településről, napjainkban pedig a helyiek többsége a környező nagyobb településeken (elsősorban Kazincbarcikán) dolgozik.
Népcsoportok
A település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[7]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 718 | 719 | 711 | 634 | 663 | 666 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Látnivalók
- Előember lelőhely
- Forrásvíz
- Római katolikus templom
- Hősi emlékmű
Jegyzetek
- ↑ http://felsotelekes.hu/tort.php
- ↑ Felsőtelekes települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_05
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Felsőtelekes földrajzi elhelyezkedése. [2014. július 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 18.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
További információk
Kánó | Szőlősardó | Alsótelekes |
Kánó | Alsótelekes | |
Zubogy | Rudabánya | Szuhogy |