Sóstófalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sóstófalva
Református templom
Református templom
Sóstófalva címere
Sóstófalva címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállásközség
PolgármesterSztrakon Béla (független)[1]
Irányítószám3716
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség220 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség31,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,28 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 09′ 25″, k. h. 20° 59′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 25″, k. h. 20° 59′ 15″
Sóstófalva (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Sóstófalva
Sóstófalva
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Sóstófalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sóstófalva témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sóstófalva község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Sóstófalva Észak-Magyarországon található úgynevezett zsáktelepülés. Az ősfalu a Hernád folyó völgyében terült el, de a gyakori áradások miatt kb. 2 km-re távolabb, a völgyet határoló domb túloldalára települt az 1880-as években. A település közigazgatásilag a Szerencsi járáshoz tartozott. További közeli nagyváros Miskolc. Mindkét várostól egyaránt 21 km-re van. A települést kelet, észak és nyugat irányból összefüggő domb veszi körül, déli irányban a völgy a szomszédos Újcsanálos felé nyitott. A három történelmi vármegyét (Borsod, Abaúj-Torna és Zemplén) magábafoglaló országrész zempléni területén található Abaúj-Torna és Zemplén határán.

A Hernád bal parti oldalán fekszik; a közvetlenül szomszédos települések: északkelet felől Alsódobsza, dél felől Újcsanálos, délnyugat felől Ócsanálos (Onga különálló településrésze), északnyugat felől pedig Szikszó.

Megközelítése[szerkesztés]

Zsáktelepülés, közúton csak egy útvonalon érhető el, a Gesztely-Megyaszó-Bekecs közt húzódó 3702-es útból kiágazó 37 102-es számú mellékúton.

Története[szerkesztés]

A település jelenlegi helyén és nevén csak 1896-tól létezik. Ezen a területen volt egy Sós nevű uradalmi gazda birtoka, annak közelében pedig egy tó, mely azóta kiszáradt. Az ősfalu a Hernád folyó partján terült el, melynek Hoporty volt a neve. A folyó gyakori áradása miatt lakosai távolabb kényszerültek, majd egy 1892-es tűzvészben a falu teljesen leégett, így kezdtek lakói a jelenlegi falu helyén építkezni és 1896-ban Sóstófalva nevet vette fel az új település. A Hernád menti települést már egy 1387-es irat is Hoporty néven említi. Régészeti leletek pedig neolit település maradványait is megtalálták ezen e helyen. A hajdani lakosság gazdálkodással földműveléssel foglalkozott, sokan jártak közülük napszámba a Sós uradalomba. A régi település hagyatéka a Református Templom harangja.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Minden László (független)[3]
  • 1994–1998: Minden László (független)[4]
  • 1998–2002: Sztrakon Béla (független)[5]
  • 2002–2006: Sztrakon Béla (független)[6]
  • 2006–2010: Sztrakon Béla (független)[7]
  • 2010–2014: Sztrakon Béla (független)[8]
  • 2014–2019: Sztrakon Béla (független)[9]
  • 2019-től: Sztrakon Béla (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
250
244
234
202
205
220
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,3%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 0,4% ukránnak mondta magát (3,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,3%, református 38,8%, görögkatolikus 2,9%, evangélikus 2,5%, felekezeten kívüli 6,3% (18,3% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 82,9%-a vallotta magát magyarnak, 6,8% cigánynak, 0,5% románnak, 0,5% németnek, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (17,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,5% volt római katolikus, 26,3% református, 2,4% görög katolikus, 2,9% evangélikus, 2,4% felekezeten kívüli (45,4% nem válaszolt).[12]

Közlekedése[szerkesztés]

Miskolc és Szerencs irányából a Volánbusz által üzemeltetett 3730-as járattal közelíthető meg.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Sóstófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Sóstófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Sóstófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  5. ↑ Sóstófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  6. ↑ Sóstófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  7. ↑ Sóstófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  8. ↑ Sóstófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. ↑ Sóstófalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  10. ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
  11. ↑ Sóstófalva Helységnévtár
  12. ↑ Sóstófalva Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sóstófalva&oldid=26691329”