„Kéked” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címkék: Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
⚫ | |||
{{más|Kékesd}} |
|||
{{Magyar település infobox |
|||
| név = Kéked |
|||
| címer = HUN Kéked COA.jpg |
|||
| régió = Észak-Magyarország |
|||
| megye = Borsod-Abaúj-Zemplén |
|||
| járás = Gönci |
|||
| rang = község |
|||
| polgármester = Maczega Márton>{{cite web |url=http://www.valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M05/T162/tjk.html |title=Kéked települési választás eredményei |date=2014-11-18 |accessdate=2018-07-27 |publisher=Országos Választási Iroda}}</ref> |
|||
| irányítószám = 3899 |
|||
| körzethívószám = 46 |
|||
| népsűrűség = 13,14 |
|||
| terület = 13,01 |
|||
| szélességi fok = 48.54588 |
|||
| hosszúsági fok = 21.34596 |
|||
| szöveg pozíciója = lent |
|||
| szöveg pozíciója megyei = lent |
|||
| KSH kód = 15264 |
|||
| weboldal = www.keked.hu |
|||
}} |
|||
⚫ | |||
== Története == |
== Története == |
A lap 2019. december 26., 12:36-kori változata
Kéked község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Gönci járásában, Miskolcközúton 76 kilométerre északkeletre.
Története
A települést 1297-ben említik először Keked írásmóddal. 1317-ben Kekud, 1319-ben Quequed, 1332-1335 között Quequed, Kykit, Kekuk és Kekud alakban írva említik nevét. A település nevét az 1297-1317-es évekből tanúk és királyi ember nevéből ismerjük.
1332-ben már egyházas hely volt, papja a pápai tizedjegyzék szerint ekkor 12, 1333-ban 8, 1334-ben 3, 1335-ben 2 garas pápai tizedet fizetett. 1319-ben Pányokkal szomszédosnak említik. Kastélya gótikus eredetű, a 15. században épült, később reneszánsz stílusban építették át. A mai Kéked 1943-ban jött létre Alsó- és Felsőkéked egyesítéséből[1]
2013. október 21-én felavatták a Kéked-Abaújnádasd közötti 2,8 km hosszú összekötő utat.[2]
Népcsoportok
A 2011-es népszámláláson a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3] A Schengeni egyezmény és az új út elkészülte után ugyanakkor a település visszakerült Kassa vonzáskörzetébe, ennek nyomán 2018-ra a település lakosságának 30%-át Kassáról kitelepült szlovákok teszik ki.[4]
Népesség
A település népességének változása:
Lakosok száma | 184 | 185 | 178 | 207 | 197 | 252 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Látnivalók
- Melczer-kastély: A gótikus eredetű 15-16. századi, hengeres saroktornyos, zárt udvaros Melczer-kastély (udvarház), mai formáját a 17.-19. században nyerte el. A kastélyban 1979-től folytak műemléki helyreállítási munkálatok. Jelenleg kastélyszállóként működik. [2]
- Római katolikus templom (Szentháromság): A 15. században épült, 1729-ben barokk stílusban átépítették. A templom szentélyében copf stílű örökmécses áll.
- Mátyás-forrás és fürdő: Alsó-kékeden, a Szurok-hegy alatt ered a melegvízű forrás, amelynek a 15. századtól használták a környékbeliek fürdésre és gyógyításra. A hagyomány szerint Mátyás király is megfürdött vizében, innen kapta nevét. A fürdőtől nem messze áll három kocsányos tölgy, mely a legenda szerint szintén Mátyáshoz köthető, úgy tartják maga a király ültette.[5] A fürdőtelep a falutól körülbelül 200 méterre keletre épült fel. A forrásra építettek egy strandfürdőt és egy kádfürdőt. A forrás 22 °C-os, kénes vizét főleg csúzos, ízületi és köszvényes bántalmaktól szenvedőknek ajánlották. A fürdő a második világháborúban elpusztult, miután helyreállították 1954-től a Megyei Tanács üdülőjeként működött. A fürdő már nem üzemel, de a kúriában turistaszállást alakítottak ki. A hagyomány úgy tartja, hogy a forrás kékes vizéről kapta a település a nevét.
Környező települések
Abaújvár (3 km), Pányok (kb. 4 km), Zsujta (11 km), a legközelebbi város: Gönc (15 km).
Források
- Györffy György:Abaújvármegye
- Abaúj-Torna Vármegye, 1939
- Magyarország, Panoráma, 1975
Jegyzetek
- ↑ Napi hírek / Napi tudósítások, 1943. június 13. vasárnap / 3. oldal[halott link].
- ↑ Elkészült a Kéked-Abaújnádasd összekötő út. [2013. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 21.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Partos Bence: Vihar az idillben: helyi kiskirályok esete a szlovák betelepülőkkel Kékeden (magyar nyelven) pp. Mandiner.hu, 2018. június 5. (Hozzáférés: 2018. június 5.)
- ↑ 4-3,8-3,7 méteres. Igazság szerint a fák vélhetően alig érik el a háromszáz évet-ami persze dicséretes életkor-, s Mátyás király-legenda nélkül is csoda szépek. Mindenesetre az ilyen legendák, mint Rákóczi-, Petőfi-, Mátyás király-fa, stb. nagyon fontosak, hiszen a helyi legendák és a lakosoknak ezekhez való ragaszkodása menti meg a fákat a pusztulástól még a hivatalos védetté nyilvánítás előtt. Forrás [1] Archiválva 2007. május 19-i dátummal a Wayback Machine-ben