Felsőgagy
| Felsőgagy | |
 | |
| Falurészlet, háttérben a római katolikus templommal | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Magyarország |
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén |
| Járás | Encsi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Szabó Krisztián (független)[1] |
| Irányítószám | 3837 |
| Körzethívószám | 46 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 208 fő (2023. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 15,62 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 14,47 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 25′ 58″, k. h. 21° 01′ 00″48.432669°N 21.016669°EKoordináták: é. sz. 48° 25′ 58″, k. h. 21° 01′ 00″48.432669°N 21.016669°E | |
 Felsőgagy
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |
| Felsőgagy weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőgagy témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Felsőgagy község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Encsi járásban. Miskolctól közúton 46 kilométerre északra.
Története
A terület az őskor óta lakott. A honfoglalás után az Aba nemzetség birtoka volt a közeli Alsógagy, Gagybátor és Gagyvendégi falvakkal együtt, s e falvak mindegyike egy Gagy nevű személy után kapta a nevét. A középkorban bencés apátság állt a faluban. A jelenlegi falu nem az eredeti település. Egy hatalmas tűzvész és földrengés után került a jelenlegi helyére.
1883-ban volt a legnépesebb, 627 lakóval. Ekkor a Fáy család birtoka. Ők építtették római katolikus templomát. A templom falában található Gagyi László sírköve, mely egyike a legrégibb címeres sírköveknek. A jelenlegi templom a 18. században épült fel, mert az előtte álló, kisebb templom egy földrengés során ledölt. Érdekessége a jelenlegi templomnak, hogy a mostani északi falát a templomnak az előző templom déli falából alakították ki. Ezért is látható egy füves és sík terület a templom mellett.
A 20. század elején épült báró Huszár László kúriája a korábban leégett 18. századi Darvas-kastély helyére. Alatta pincerendszer húzódik, mely egykor a bencés kolostorhoz tartozott és a legenda úgy tartja, ezen át menekült el II. Rákóczi Ferenc a szabadságharc bukása után Kassára.
Kastélyparkjában az 1900-as évek elején aktív gyógyfürdő működött. Messze földön híres volt Felsőgagy a gyógyvizéről. Volt egy halastava is a kastélynak, amit ma mocsár és iszap borít.
Népcsoportok
A település lakosságának 62%-a magyar, 38%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[3]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 198 | 204 | 216 | 216 | 213 | 208 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
Környező települések
Abaújlak 6 km-re, Gagybátor 2 km-re. A legközelebbi város: Encs 20 km-re.
Jegyzetek
- ↑ Felsőgagy települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. július 20. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
