Csákvári-barlang

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Báraczházi-barlang szócikkből átirányítva)
Csákvári-barlang
Hossz 87,5 m
Mélység 1,5 m
Magasság 9 m
Függőleges kiterjedés 10,5 m
Tengerszint feletti magasság 189 m
Ország Magyarország
Település Csákvár
Földrajzi táj Vértes
Típus hasadékbarlang
Barlangkataszteri szám 4521-1
Elhelyezkedése
Csákvári-barlang (Magyarország)
Csákvári-barlang
Csákvári-barlang
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 22′ 38″, k. h. 18° 26′ 26″Koordináták: é. sz. 47° 22′ 38″, k. h. 18° 26′ 26″

A Csákvári-barlang ősállatmaradványairól híres, fokozottan védett barlang. A Vértes két fokozottan védett barlangja közül az egyik, a másik a Vértessomlói-barlang. A hegység harmadik leghosszabb barlangja.

Leírása[szerkesztés]

A Csákvár nyugati szélén található, 204 méter magas Guba-hegy oldalának a keleti sziklafalában, 189 méter tengerszint feletti magasságban van a messziről is jól látható bejárata. A barlanghoz a Csákvárról induló zöld turista jelzésen, majd az abból kiágazó zöld barlangjelzésen juthatunk. Szabadon látogatható. A hossza 87,5 méter, a függőleges kiterjedése 10,5 méter, a mélysége 1,5 méter és a magassága 9 méter. Több, egymást keresztező tektonikus hasadék mentén, triász fődolomitban alakultak ki a korróziós járatok.

A hegység harmadik leghosszabb barlangja, a Vértessomlói-barlang és a Gánti-barlang után.

A Csákvári-barlang név először 1984-ben jelent meg nyomtatásban (Kordos 1984). Előfordul az irodalmában Báracháza (Kadić 1926), Báracháza-barlang (Kordos 1984), Báracházi-barlang, Báraczháza, Csákvári Báracháza-barlang, Csákvári Guba-hegy-barlangja, Csákvári sziklaüreg (Kadić 1926), Esterházy-barlang – ezt a nevet Esterházy Móric neve után kapta – (Kordos 1984) és Eszterházy-barlang (Neidenbach, Pusztay 2005) néven is.

Kutatástörténete[szerkesztés]

1899-ben jelent meg a barlang első, írott említése. A Magyar Turista Egyesület Székesfehérvári Osztályának néhány tagja 1925-ben (más források szerint 1924-ben) a sziklaüreg talajába leásva csontokat talált. Kadić Ottokár erről értesülve megvizsgálta a sziklaüreget és a benne talált csontokat. Ezek után a barlangot szakszerű felásatásra ajánlotta. A barlang akkori tulajdonosa Esterházy Móric gróf, volt miniszterelnök megtudva, hogy a birtokán lévő sziklaüreg milyen értékes, elhatározta annak mielőbbi felásatását. Az első ásatás 1926 tavaszán történt. 1928-ban ismét megásatta Kadić Ottokár a barlangot.

1941 óta védett barlang. 19511953-ban Kretzoi Miklós és munkatársai fejezték be a barlang őslénytani feltárását. Így az eredeti kitöltésből mára már alig maradt valami. 1982 óta fokozottan védett barlang. A 2005-ben kiadott „Magyar hegyisport és turista enciklopédia” szerint a Vértes második leghosszabb barlangja és majdnem 90 méter hosszú. 2013-tól a belügyminiszter 43/2013. (VIII. 9.) BM rendelete szerint régészeti szempontból jelentős barlangnak minősül.

Őslénytani leletek[szerkesztés]

180 féle állatfaj emléke került innen elő. A leletek között voltak a jurában és az alsó pliocénben élt állatok maradványai is. Sok, 10–12 millió évvel ezelőtt élt ősállat, köztük háromujjú ősló (Hipparion primigenium), őszsiráf, masztodon (Gomphotherium longirostre), kardfogú tigris (Machairodus cf. Aphanistus) és csákvári hiéna (Allohyaena kadici) maradványait megtalálták. Ezek a leletek Európában különlegesek.

A csákvári leletegyüttes inkább az úgynevezett korai Hipparion faunákhoz sorolható. Ekkor az állatok ligetes, szavannajellegű környezetben éltek. A leletek érdekességét fokozza az a körülmény, hogy ezt az állattársaságot barlangban gyűjtötték, ahová valószínűleg a barlangban tanyázó hiénák cipelték be a környékén elhullott állatokat.

Régészeti leletek[szerkesztés]

Az ásatásokkor előkerültek a Würm-glaciálisban élt emberek eszközei és ékszerei is. Érdekesség egy 50–30 ezer éve élt ember ujjcsontja, de a pattintott vésők és az állatcsontokból készült szerszámok is különlegesek. A római korban a barlangban Diana istennő tiszteletére szentélyt alakítottak ki, ahogy ezt az ott talált felirat is tanúsítja: „Dianának szentelve Marcus Aurelius Constantinus a pretorianusok veteranusa fogadalmát szívesen teljesítette. A. Constantinus saját költségén állította”.

Irodalom[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]