Ugrás a tartalomhoz

Báránd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solymári (vitalap | szerkesztései) 2019. december 1., 19:27-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Közélete: és más apróságok)
Báránd
Báránd címere
Báránd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásPüspökladányi
Jogállásközség
PolgármesterDr. Kovács Miklós (független)
Irányítószám4161
Körzethívószám54
Népesség
Teljes népesség2262 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség59,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület42,57 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 17′ 35″, k. h. 21° 13′ 41″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 35″, k. h. 21° 13′ 41″
Báránd (Hajdú-Bihar vármegye)
Báránd
Báránd
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Báránd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Báránd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Báránd község Hajdú-Bihar megyében, a Püspökladányi járásban.

Fekvése

Debrecentől 50 kilométerre fekszik, a megye délnyugati részén, a Nagy-Sárrét északi vidékén. Áthalad rajta a 42-es főút (amely ezen a szakaszon európai útnak is minősül, E60áa számozással); ez az út Püspökladánynál ágazik le a Budapestre vezető 4-es főútból és ezen közelíthető meg az ártándi határátkelő is. Áthalad még a településen a 4801-es út is, amely Kabával és Debrecen térségével biztosít közúti összeköttetést.

A hazai vasútvonalak közül a MÁV 101-es számú Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonala érinti, ennek révén közvetlen vasúti összeköttetése van mind Budapest, mind az országhatár irányába; a településen a vasútvonalnak egy megállási pontja van, Báránd vasútállomás.

Bárándot autóbuszjárat köti össze Püspökladánnyal, illetve Földessel.

Polgármesteri hivatal

Története

Báránd már a középkorban a Nagyváradi római katolikus egyházmegye birtoka volt, neve Sarand, Carand, Zarand, Barand változatokban fordult elő.

1332–1336 között a pápai tizedjegyzékben már szerepelt, tehát ekkor már egyháza is volt.

1573-ban Fráter György birtoka volt, aki el akarta cserélni a Bajoniakkal, de a csere elmaradt, mert azután is a nagyváradi püspök maradt a földesura.

A 19. század elején a kolozsvár-budapesti gyorskocsi egyik fontos állomása itt volt Bárándon.

Az 1900-as évek elején feljegyezték a település régi dűlőinek neveit is; melyek az Inacs, Kincses, Papérhát, Deáksziget és Peres nevű dülők voltak.

A 20. század elején Bihar vármegye Sárréti járásához tartozott.

1910-ben 4022 lakosából 4019 magyar volt. Ebből 697 római katolikus, 3239 református, 72 izraelita volt.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Farkas Ferenc (független)[2]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014:
  • 2014-2019:
  • 2019-től:
Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Statisztikai adatok (2014)

  • A település típusa, jellege: község
  • Területe: 4265 ha
  • Lakossága 2635 fő
  • Aktív korúak száma: 1976 fő
  • Fiatalkorúak: 703 fő
  • Idősek: 597 fő
  • Nemzetiség: Magyar
  • Foglalkoztatottság: 50%

Népcsoportok

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát,[3] de kisebb roma közösség is él itt

Infrastruktúra

A település infrastrukturális ellátottsága nagy fejlődésnek indult. A falun áthaladó nemzetközi főút kedvez a fellendülőben levő falusi turizmusnak. A faluban szinte mind az 1160 lakás be van kapcsolva a vezetékes ivóvízellátásba; vezetékes gázzal a lakások 85%, telefonnal, mobiltelefonnal 89-100%-a rendelkezik. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése befejeződött 2014-ben. A folyékony és szilárd kommunális hulladék a Berettyóújfalui szemétlerakó telepre kerül, szemétszállító autóval. A burkolt portalanított utak aránya 37%. Az utóbbi években készült a legtöbb útburkolat. A fejlesztési elképzelések között megkülönböztetett fontosságú az útalapkészítés, útlefedés és a szennyvízcsatorna hálózat kiépítésének megvalósítása.

Sport

A Bárándi Sport Egyesület fő ágai:

Műemlékek

  • Református temploma - 1612-ben épült. 1775-ben kibővítették, tornyát néhány évvel később emelték.
  • Római katolikus temploma - 1747-ben épült, 1891-ben gróf Csáky Miklós költségén kibővítették.
  • A főtéren barokk Nepomuki Szent János szobor, Szent István szobor, második világháborús hősi emlékmű és Kossuth szobor látható.
  • Polgármesteri Hivatal 1910-ben épült műemléknek, előterjesztett épülete

Híres szülöttei

Testvérvárosai

Források

  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

Jegyzetek

  1. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  2. ↑ Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  3. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk

Ajánlott irodalom

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Báránd&oldid=21991836”