Ugrás a tartalomhoz

Báránd

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a Hajdú-Bihar vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Báránd (egyértelműsítő lap).
Báránd
A Vörösmarty utca (a 4801-es út belterületi szakasza) Kaba felől a két templomtoronnyal és a hidroglóbusszal
A Vörösmarty utca (a 4801-es út belterületi szakasza) Kaba felől a két templomtoronnyal és a hidroglóbusszal
Báránd címere
Báránd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásPüspökladányi
Jogállásközség
PolgármesterDr. Kovács Miklós (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám4161
Körzethívószám54
Népesség
Teljes népesség2234 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség59,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület42,57 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 17′ 35″, k. h. 21° 13′ 41″47.292973°N 21.227986°EKoordináták: é. sz. 47° 17′ 35″, k. h. 21° 13′ 41″47.292973°N 21.227986°E
Báránd (Hajdú-Bihar vármegye)
Báránd
Báránd
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Báránd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Báránd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Báránd község Hajdú-Bihar vármegyében, a Püspökladányi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A vármegye délnyugati részén, a Nagy-Sárrét északi vidékén fekszik Debrecentől 50 kilométerre. Közigazgatási területe 2014-es statisztikai adatok szerint 4265 hektár.

Megközelítése

[szerkesztés]

Áthalad rajta a 42-es főút (amely ezen a szakaszon európai útnak is minősül E60-as számozással); ez az út Püspökladánynál ágazik le a Budapesttől Debrecenen át az ukrán határig vezető 4-es főútból és ezen közelíthető meg az ártándi határátkelő is. Áthalad még a településen a 4801-es út is, amely Kabával (és azon keresztül Debrecen térségével) biztosít közúti összeköttetést.

A hazai vasútvonalak közül a MÁV 101-es számú Püspökladány–Biharkeresztes-vasútvonala érinti, ennek révén közvetlen vasúti összeköttetése van mind Budapest, mind az országhatár irányában; a településen a vasútvonalnak egy megállási pontja van, Báránd vasútállomás a belterület északi széle mellett. Közúti elérését a 4801-es útból kiágazó 48 301-es számú mellékút teszi lehetővé.

Bárándot autóbuszjárat köti össze Püspökladánnyal és Földessel is.

Polgármesteri hivatal

Története

[szerkesztés]

Báránd már a középkorban a Nagyváradi római katolikus egyházmegye birtoka volt, neve Sarand, Carand, Zarand, Barand változatokban fordult elő.

1332–1336 között már szerepelt a pápai tizedjegyzékben, tehát ekkor már egyháza is volt.

1573-ban Fráter György birtoka volt, aki el akarta cserélni a Bajoniakkal, de a csere elmaradt, és továbbra is a nagyváradi püspök maradt a földesura.

A 19. század elején Bárándon volt a kolozsvár-budapesti gyorskocsi egyik fontos állomása.

Az 1900-as évek elején feljegyezték a település régi dűlőneveit, Inacs-, Kincses-, Papérhát-, Deáksziget- és Peres- dülő nevét.

A 20. század elején Bihar vármegye Sárréti járásához tartozott.

1910-ben 4022 lakosából 4019 magyar volt, ebből 697 római katolikus, 3239 református, 72 izraelita.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Időszak Név Jelölő szervezet Megjegyzés
1990–1994 Farkas Ferenc független[3]
1994–1998 független[4]
1998–2002 független[5]
2002–2006 Kiss Sándor Fidesz[6]
2006–2010 Fidesz[7]
2010–2012 Fidesz-KDNP[8] a képviselő-testület feloszlatta magát[9]
2012–2014 Dr. Kovács Miklós független[10] Időközi választás: 2012. június 10.
2014–2019 Fidesz-KDNP[11]
2019–2024 Fidesz-KDNP[12]
2024– Fidesz-KDNP[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2667
2635
2631
2414
2301
2262
2234
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát,[13] de kisebb roma közösség is élt a községben.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,1%-a magyarnak, 3% cigánynak, 0,2% németnek, 0,5% románnak mondta magát (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8,8%, református 63,5%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 10,8% (15,8% nem válaszolt).[14]

2014-es statisztikai adatok szerint az akkori lakosságszáma 2635 fő volt, melyből az aktív korúak száma 1976 főt, a fiatalkorúaké 703 főt, az idősekét 597 főt tett ki. A népesség döntő része magyarnak vallotta magát; a foglalkoztatottság mértéke 50% volt.

2022-ben a lakosság 92,9%-a vallotta magát magyarnak, 2,5% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1% románnak, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,3% volt református, 3,7% római katolikus, 0,4% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 10,6% felekezeten kívüli (38,2% nem válaszolt).[15]

Infrastruktúra

[szerkesztés]

A település infrastrukturális ellátottsága nagy fejlődésnek indult. A falun áthaladó nemzetközi főút kedvez a fellendülőben levő falusi turizmusnak. A faluban szinte mind az 1160 lakás be van kapcsolva a vezetékes ivóvízellátásba; vezetékes gázzal a lakások 85%-a, telefonnal, mobiltelefonnal 89-100%-a rendelkezik. A folyékony és szilárd kommunális hulladékot a Berettyóújfalui szemétlerakó telepre szállítják szemétszállító autóval. A burkolt, portalanított utak aránya 37%. A legtöbb útburkolat az utóbbi években[mikor?] készült. 2014-ben kiépült a szennyvízcsatorna-hálózat is. A fejlesztési elképzelések között megkülönböztetett fontosságú az útalapkészítés, útlefedés.

Sport

[szerkesztés]

A Bárándi Sport Egyesület fő ágai:

Műemlékek

[szerkesztés]
  • Református temploma 1612-ben épült. 1775-ben kibővítették. Tornyát néhány évvel később emelték.
  • Római katolikus temploma 1747-ben épült, 1891-ben gróf Csáky Miklós költségén kibővítették.
  • A főtéren barokk Nepomuki Szent János-szobor, Szent István-szobor, második világháborús hősi emlékmű és Kossuth-szobor áll.
  • A Polgármesteri Hivatal műemléknek előterjesztett épülete 1910-ben épült.
  • Nepomuki Szt. János szobra
    Nepomuki Szt. János szobra
  • Református templom
    Református templom
  • A Nagyboldogasszony tiszteletére 1747 és 1752 között épült bárándi római katolikus templom
    A Nagyboldogasszony tiszteletére 1747 és 1752 között épült bárándi római katolikus templom
  • Körtvélyessy-kút Bárándon
    Körtvélyessy-kút Bárándon

Híres szülöttei

[szerkesztés]

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 30.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. ↑ Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  6. ↑ Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  7. ↑ Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  8. ↑ Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  9. ↑ Feloszlatta magát a bárándi képviselő-testület. (Hozzáférés: 2012. április 5.)
  10. ↑ Báránd települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. június 10. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  11. ↑ Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 10.)
  12. ↑ Báránd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 24.)
  13. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. ↑ Báránd Helységnévtár
  15. ↑ Báránd Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Ajánlott irodalom

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Báránd&oldid=27484981”