Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal

Budapest-Cegléd-Szolnok- vasútvonal
Vonalszám:	100a
Vonal:	100A
Hossz:	101,2 km
Nyomtávolság:	1435 mm
Feszültség:	25 kV 50 Hz ~
Üzemeltető:	MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:	120 (140/160) km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal témájú médiaállományokat.
0 Budapest-Nyugati pályaudvar Ferdinánd híd megszűnt kiágazás a raktári iparvágányok felé Dózsa György út iparvágány a Hun utcai honvédséghez Róbert Károly körút 3,5 2 Esztergom felé, 70, 71 Vác felé (Városligeti elágazás) Thököly út 4,2 Zugló mh. Kerepesi út iparvágány a Honvédség felé üzemi vágányok a BKV Fehér úti telepe és a HÉV felé 6,9 Kőbányai teherpályaudvar elágazás a 80a és a 120a felé („Királyvágány”) 37-es villamos A 120a vonal hídja iparvágány a „Ganz-ERDÉRT”-be 7,9 Kőbánya alsó mh. Kőbányai út Kőér utca a Pestszentlőrinci üzemek vontatóvágányának kiágazása elágazás a Ferencváros pályaudvar felé üzemi vágány a 3-as metró Kőér utcai járműtelepe felé 10,6 Kőbánya-Kispest Sibrik Miklós út 142 Lajosmizse felé Ferihegyi gyorsforgalmi út iparvágány a Kispesti Hőerőműbe megszűnt iparvágány az „ÉM 21.”-be 13,3 Pestszentlőrinc a Villamos Vonalfelügyelőség iparvágánya a Pestszentlőrinci üzemek vontatóvágányának visszacsatlakozása üzemi vágány a 150 és a 142 felé ("Nagy Burma") 16 Szemeretelep mh. 17,3 Ferihegy (Liszt Ferenc Repülőtér 1) Üllői út Budapest – Pest megye határ Lincoln út 21,2 Vecsés Dózsa György út 22,7 Vecsés-Kertekalja mh. Kakucsi utca Gyáli csatorna 29,1 Üllő 32,9 Hosszúberek-Péteri mh. 37,4 Monor 43,8 Monorierdő 48,1 Pilis 55,2 Albertirsa 60 Ceglédbercel mh. Gerje patak 62,2 Ceglédbercel-Cserő 66,4 Budai út mh. 72,6 Cegléd 74,5 140 Szeged felé Perje patak 81 Kecskéscsárda 88,6 Abony 95 Paládicspuszta Pest – Jász-Nagykun-Szolnok határ 145 / 120a, 82, 86 101,2 Szolnok 120 Lőkösháza, 100 Záhony felé

A Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal a MÁV 100a számú vonala. Kétvágányú, villamosított vasútvonal, a nemzetközi törzshálózat tagja. Folytatása a 100-as Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony-vasútvonal.

Története

Előzmények

Magyarországon a vasutak ügye először az 1825/1827-es ogy. (országgyűlés) által kiküldött, kereskedelemmel is foglalkozó bizottsági javaslatban szerepelt. A vasút létesítéséhez szükséges terület-kisajátítások eljárását, az üzemeltetés és az igénybevétel feltételeit az 1832/1836-os ogy-n részletesen tárgyalták, majd a vonatkozó szabályok mellett a kiépítendő 13 vasúti fővonalat is meghatározó passzust az 1836. évi XXV. törvénycikkben fogadták el.

A jogi háttér megteremtését követően a jelentős saját tőkével rendelkező szitányi Ullmann Móricz nagykereskedő-bankár jelentkezett a törvénycikkben kijelölt Duna bal parti vasút megépíttetésére. Ullmann már ekkor jelezte, hogy a vasutat a Vác – Pest vonal átadását követően Debrecenig kívánja megépíteni

1839-ben engedélyezték a vasútépítést és Ullmann számos pénzember – köztük Rotschild báró – részvételével megalapította a Magyar Középponti Vaspálya Társaságot, amely induló alaptőkéje 10 millió ezüst Forint volt.

Számos politikai csatározást követően 1844. október 5-én kezdődött meg a Pest és Vác között a közel másfél évig tartó vasútépítés, amely eredményeként a 33,9 km hosszúságú első hazai vaspályán 1846. július 15-én indult útjára a „Pest” és „Buda” nevű gőzmozdonnyal az első vonat. Ezzel Hazánk 11. országként csatlakozott az Európában vasúttal rendelkező államokhoz.

Ullmann Móric elképzelésének megfelelően a Magyar Középponti Vaspálya Társaság a Pest – Vác vasútvonal építésének megkezdése után 1845. május 26-án megindította a Pest – Szolnok vonal építkezési munkálatainak előkészítését is.

Pest–Szolnok-vasútvonal építése és paraméterei

A Magyar Középponti Vaspálya Társaság által Pest és Szolnok között kijelölt eredeti: Pest – Pilis – Berczel – Heves – Debrecen nyomvonalat politikai nyomás hatására módosítani kellett. Az eredeti útvonal a Jászságot és a kerületi törvényhatóság székhelyét: Jászberényt kapcsolta volna be a „gazdasági vérkeringésbe”, míg Szolnok irányába egy szárnyvonal építésével kívánták a vasúti kapcsolatot biztosítani.

A végső döntés értelmében a vasutat Szolnok felé építették meg a település kedvező közlekedésföldrajzi helyzetére, továbbá a közúti és a tiszai vízi közlekedésben betöltött szerepére tekintettel. A vasútépítéshez az érintett települések a szükséges területeket ingyen rendelkezésre bocsátották, míg a magántulajdonú házak és ingatlanok tulajdonosait kisajátítási eljárás során a vasúttársaság kárpótolta.

A 99,1 km hosszú Pest – Szolnok vasútvonal 1845. május 26-án megkezdett építésével a Pest – Vác közötti munkálatok során alkalmazott szakemberek bízták meg, akik három Pest – Pilis, Pilis – Cegléd és Cegléd – Szolnok mérnöki osztályra osztva dolgoztak.

Míg az első vasútvonal töltésének építéséhez szükséges ágyazati nyersanyagot a Duna medréből nyerték ki, addig a második vasútvonalon erre a célra a nyomvonalon fekvő Vecsésnél kavicsbányát nyitottak és ideiglenes – ágyazat nélküli – vaspályát építettek az elkészült töltésen közel 4 millió mázsa kavics szállításához. A felépítmény kavicságyazatba helyezett telítetlen tölgy talpfákra sínszegekkel rögzített 26,6 és 28,8 kg-os vassínekkel építették. A korabeli híradások szerint a vasútvonal építéséhez 110.000 mázsa sínt, 5000 mázsa szeget és 125.000 mázsa talpfát használtak fel. A munkák során különösebb nehézségek nem adódtak, a tervekben nem szereplő, plusz költséget jelentő munkálatokra nem volt szükség.

„A Magyar Középponti Vaspálya Társaság a Pest – Vác vasútvonal induló fejállomása és a Tisza partján épülő Szolnok fejállomás között végig egyvágányú vasút és kilenc közbenső állomás létesítéséről döntött: Vecsés, Üllő, Monor Pilis, Alberti – Irsa, Berczel, Czegléd és Abony.” A beruházás során többvágányos állomás csak Cegléden és Szolnokon épült, ugyanakkor valamennyi állomáson létesítettek felvételi épületet, amelynek tervezésére és kivitelezésére a vágányépítéshez hasonlóan nagy figyelmet fordítottak.

A vasútvonal és az összes állomásépület 1847. augusztus 20-ra készült el, így a vonal műszaki bejárására és műszaki átadására a próbamenet leközlekedtetését követően 1847. augusztus 30-án került sor. A vasúti létesítmények ünnepélyes átadása kettő nappal később, 1847. szeptember 1-én történt meg Szolnokon. A jeles esemény alkalmából Pestről 8 órakor elöljárókból álló 700 fős vendégsereggel a 60 lóerős István nevű gőzmozdony vontatta 16 kocsis szerelvény indult Szolnokra. A vonat – amely előtt a Monor nevű gőzmozdonnyal kémszemle menet közlekedett – a 99,1 km hosszú utat 40 km/h legnagyobb sebességgel, 2 óra 37 perc alatt tette meg.

Az esemény jelentőségét jól szemlélteti, hogy azon az ország új nádora: István főherceg és gróf Széchenyi István, a vasúti közlekedés magyarországi meghonosításának atyja is részt vett, amint politikai ellenfele Kossuth Lajos is megjelent.

Petőfi ezen alkalomból írta Vasúton című versét, amelynek híres versszaka: „Száz vasútat, ezeret! Csináljatok, csináljatok! Hadd fussa de a világot, Mint a testet az erek.”

Az eseményről beszámolt a „Pesti Hírlap” 1847. szeptember 3-i és „Társalkodó” című lap 1847. szeptember 5-i száma is

A második vágányt Ceglédig még az Osztrák (–Magyar) Államvasút-Társaság fektette le 1868-1869-ben. A Cegléd-Szolnok szakaszon már a MÁV építette meg 1909-ben.

Közelmúlt

A Városligeti elágazás és Kőér utcai szintbeni kereszteződés között 1939-1948 között valósult meg a vasút töltésre emelése. Ezáltal megszűnhettek a korábbi balesetveszélyes sorompók. Kőbánya alsó és Zugló megállóhelyeken kívül a Kőbányai, a Kerepesi úti, a Mogyoródi úti, az Egressy úti valamint a Thököly úti felüljárók is ekkor készültek el. A Kőbányai teherpályaudvar kimaradt a Budapest–Hatvan-vasútvonal a Budapest–Újszász–Szolnok-vasútvonal és a Körvasút felüljárója miatt. Ceglédig 1968-ban, Szajolig 1969-ben villamosították pályafelújítással együtt. Ezzel egy időben 1967-1969 között épült meg a Hungária körgyűrű irányonként két sávos felüljárója a Városligeti elágazásnál. (Kiszélesítése irányonként három sávosra, középen a Kacsóh Pongrác útig hosszabbított 1-es villamos pályájával 1987-ben történt meg.) Az M3-as autópálya fővárosi bevezető szakaszának torkolata a Hungária körgyűrű torkolatában 1982-ben készült el. A Kacsóh Pongrác út elején 1970-ben épült régi, kétszer egy sávos mellé ekkor épült a két szélső, két sávos felüljáró.

Pálya

A vonalon az engedélyezett maximális sebesség 120 km/óra, de több helyen alkalmas a pálya a 140–160 km/óra sebességű közlekedésre. Budapesten 80–90 km/óra, Cegléden és Szolnokon 40 km/óra az engedélyezett maximális sebesség.

2005 és 2009 között jelentős mértékű pályafelújítások és állomásátépítések zajlottak a vonalon a 140–160 km/órás engedélyezett maximális sebesség elérése és használhatósága érdekében, többnyire EU forrásokból. 2005-ben elkezdődött és 2009. augusztus 19-én lezárult a teljes vonal átépítése. A Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre vezető gyorsvasút előfutáraként és a fővároson belüli helyi vasúti közlekedés fejlesztéseként 2007-ben új megállóhely épült a repülőtér 1-es terminálja mellett Pestszentlőrinc és Vecsés állomások között Ferihegy néven.

A vonalon fekvő állomásokat és megállóhelyeket felújították, a peronokat megemelték, így az utasok kényelmesebben szállhatnak fel a vonalon közlekedő vonatokra. Az állomásokon akadálymentes aluljárók épültek, melynek következtében megszüntetésre kerültek a balesetveszélyes szintbeli gyalogos-átjárók.

A pályarekonstrukciók során a MÁV UIC 60-as síneket alkalmazott rugalmas és korszerű Pandrol Fastclip leerősítéssel. Ennek eredményeképp 225 kN tengelyterhelésűvé vált pálya, és alkalmassá vált Vecsés – Albertirsa szakaszon 120 km/h, Albertirsa – Cegléd szakaszon 140 km/h, Cegléd – Szolnok szakaszon 160 km/h sebességű közlekedésre. A fővárosi szakaszon Kőbánya-Kispest állomásig csak MÁV szabványos 48-as sínek vannak, részben faaljakon, hevederes leerősítéssel. Ezen a szakaszon a maximális megengedett sebesség 80 km/óra. (A nagy forgalom biztonsága miatt azonban állandó 60 km/h lassújel van végig kitűzve.)

Kezdőpont	Végpont	Hossz [km]	Sebesség [km/h]
Nyugati pályaudvar	Kőbánya-Kispest	10,8	80
Kőbánya-Kispest	Albertirsa	44,5	120
Albertirsa	Cegléd	17,4	140
Cegléd	Szolnok	28,6	160

Az ETCS L2 vonatbefolyásoló berendezés telepítésének befejezéséig 120 km/h marad a megengedett legnagyobb sebesség, mely várhatóan 2017-2020 között valósul meg.

Forgalom

A vonalon közlekedő személyvonatok többnyire a Nyugati pályaudvarról Monor, Cegléd, Szolnok irányába közlekednek. A 120a vasútvonalhoz hasonlóan a 2006-ban bevezetett ütemes menetrend szerint a helyi személyvonatok az elővárosi vonal zónahatáráig, Monor állomásig közlekednek, és csak minden második vonat megy tovább Ceglédig vagy Szolnokig. Ezek az ún. "zónázó vonatok" a Nyugati pályaudvar és Monor között csak Zuglóban, Kőbánya alsón, Kőbánya-Kispesetn és Ferihegyen állnak meg, Monor után viszont mindenhol. Felváltva óránként, félóránként indulnak. Kétóránként közlekedik erre záhonyi sebesvonat is. Erre haladnak el továbbá óránként mindkét irányban a Debrecen–Nyíregyháza irányába közlekedő InterCity-vonatok, a Nyíregyházától minden második órában Keleti pályaudvar felé tovább közlekedő "kör-InterCity"-vonatok, valamint a Kecskemét–Szeged felé tartó egyesített („hibrid”) InterCity-gyorsvonat-szerelvények is.

Az átlagos napi vonatszám a Kőbánya-Kispest – Monor szakaszon 220 vonat (ebből 182 személy, 26 teher, 12 egyéb), a Monor – Cegléd szakaszon 173 vonat (ebből 133 személy, 26 teher, 14 egyéb).

Utasforgalom

A Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal Magyarország legforgalmasabb vasútvonala, éves utasforgalma 19 millió fő. Jelentős a hivatásforgalom.

Járművek

A vonalon közlekedő járművek túlnyomó része személyszállító vonat, amelyeket általában MÁV V43-as villamosmozdonyok húznak.

Személyvonatként felújított MÁV V43-as villanymozdonyok húzzák a Bombardier Transportation által a 2000-es években korszerűsített Bhv sorozatú személykocsikat.

Tehervonatok élén V63-as és M62-es mozdonyok közlekednek, amíg közlekedtek RoLa-szerelvények, élükön néha MÁV 1047, gyakran ÖBB 1116 „Taurus” mozdonyok jelentek meg. Hetente visznek teherkocsikat rakodás céljából Monorra. Ezeket a meneteket M44-es dízelmozdonyok továbbítják.

Az InterCity vonatok élén a 2010-es menetrendváltáskor megjelent a MÁV 1047 sorozat is. 2011-től a teljes IC forgalmat MÁV 480-as mozdonyok látják el.

A 2009–2011-ben a hétvégi Budapest–Monor viszonylatú helyi személyvonatok továbbá, a Budapest–Záhony viszonylatú sebes valamint távolsági személyvonatok Stadler FLIRT motorvonatokból voltak kiállítva, illetve gyakran feltűntek BVmotok és Bpmot „Uzsgyik” is.

A 2014 és 2015 között forgalomba állított további 42 Stadler FLIRT motorvonat nagy része a Budapest–Monor (–Albertirsa), valamint a Budapest–Cegléd viszonylatokon váltotta ki a legtöbb elővárosi forgalomban részt vevő mozdony vontatta szerelvényt. (A motorvonatok munkanapokon is közlekednek.)

2020-tól előreláthatólag új Stadler KISS emeletes személyvonatokat állítanak forgalomba a nagy utasforgalom miatt.

Balesetek

• 1963. december 24-én reggel 9 óra körül Paládicspuszta megállóhely közelében a Szentesre tartó karácsonyi mentesítő személyvonat, nyíltvonali szakaszon belerohant egy veszteglő tehervonatba. Az alapvetően emberi mulasztás miatt bekövetkezett baleset következtében a személyvonat 13 kocsija közül csak négy maradt a síneken, a régi típusú, favázas kocsik közül több teljesen összetört. A mintegy 700 utas közül 45 fő halt meg, köztük 17 gyerek, a kórházi ellátást igénylő sérültek száma 30 fölött volt.
• 2005-ben Monorierdő vasútállomásnál, május 19-én reggel egy kamion bennragadt a felújított vasúti átjáróban. A Cegléd felől érkező tehervonat 70 km/h-s sebességgel ütközött a kamionnal, amit 100 méteren keresztül tolt maga előtt. A kamion roncsa elsodorta a fénysorompót és a pénztárépület sínek felé eső falát. Az 1934-ben létesített műemlék állomásépületet később elbontották.
• 2008. október 6-án, egy újabb monorierdői vasúti balesetben egy személyvonat hátulról beleszaladt a Hajdú InterCity vonatba. A tragédiában négyen életüket vesztették.

Érdekességek

A vasútvonal bejárható virtuálisan a Microsoft Train Simulator játékkal is, ha letöltjük az Alföld nevű magyar pályakiegészítőt hozzá Rőfi Ákos jóvoltából.

Galéria

• 
  Stadler FLIRT motorvonat Ferihegy megállóhelyen
• 
  Kőbánya-Kispest állomáson
• 
  BDVmot motorvonat Monoron
• 
  Ingavonat Cegléden
• 
  Stadler KISS motorvonat Szolnok állomáson

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Budapest–Cegléd–Szolnok-vasútvonal témájú médiaállományokat.

• A száz-as. vonatmagazin.hu, 2009. november 14. [2010. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva].